A BTMN és SNI tanulókról (jogszabály-változások, vezetői feladatok)

Az előadások a következő témára: "A BTMN és SNI tanulókról (jogszabály-változások, vezetői feladatok)"— Előadás másolata:

1 A BTMN és SNI tanulókról (jogszabály-változások, vezetői feladatok)
Metzger Balázs Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 2018

2 A kifejezések használata
A fejlesztő pedagógia és gyógypedagógia fogalomhasználatának problematikája (F70, enyhe értelmi fogyatékos, debilis, mentális retardáció, ADHD, hiperaktív, tanulásban akadályozott, nehézség, fogyatékosság, zavar, károsodás, akadályozottság, korlátozott, autisztikus) Zsinórmérték a jogszabályi fogalomhasználat BTM-BTMN, SNI

3 Kiemelt figyelem köznevelési törvény 2. Értelmező rendelkezések, 4. § 13. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló b) hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint

4 BTM-BTMN és SNI kategóriák
BTM - Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek SNI - Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

5 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség Sajátos nevelési igény
Kifejezés Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség Sajátos nevelési igény Rövidítése BTM SNI Kulcsszó, a probléma súlyossága enyhébb, NEHÉZSÉG súlyosabb, ZAVAR, FOGYATÉKOSSÁG Minek a körébe tartozik „többségi” pedagógia gyógypedagógia, gyógypedagógia-többségi pedagógia Ellátó szakember fejlesztő pedagógus gyógypedagógus, konduktor Ellátás formája fejlesztő foglalkoztatás habilitációs-rehabilitációs foglakoztatás Óraszám nincs meghatározva jogszabályban meghatározott Együtt vagy különnevelés együttnevelés együtt, vagy külön nevelés A jogba helyezés dokumentuma szakértői vélemény Tevékenység szakszolgálati, járási szintű szakértői bizottsági (megyei és országos is megállapíthatja) szakszolgálati, megyei és országos szintű szakértői bizottsági Érvényesség felülvizsgálatig, de a felsőoktatásban nem felülvizsgálatig, de a felsőoktatásban is Mentesítések, könnyítések köre könnyítések könnyítések, de értékelés és minősítés alóli mentesítés is Egész életre kihatás nem igen

6 Rövid történeti áttekintés
A köznevelés általánossá válása – a gyógypedagógia létrejötte A különnevelő modell Az együttnevelés igényének megjelenése Magyar sajátosságok A szakszolgálati rendszer kialakulása Az 1993 évi közoktatási törvény szabályozása, a nevelési tanácsadó és a szakértői és rehabilitációs bizottságok feladatai Rendszerproblémák

7 Jogszabályi háttér- pedagógiai szakszolgálatok
Jogszabályok: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről Megyénként egységes pedagógiai szakszolgálati intézmények létrejötte.

8 Országos ellátás pedagógiai szakszolgálatokkal
Megyei PSZ Megyei PSZ Megyei PSZ Megyei PSZ Megyei PSZ Megyei PSZ FPSZ Megyei PSZ Megyei PSZ Megyei PSZ Megyei PSZ Megyei PSZ Megyei PSZ Megyei PSZ Megyei PSZ Megyei PSZ Megyei PSZ Megyei PSZ Megyei PSZ Megyei PSZ

9 A pedagógiai szakszolgálati intézmény
A pedagógiai szakszolgálatok köznevelési intézmények, a köznevelés rendszerében a szülő és a pedagógus nevelőmunkáját, a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását segítik. A pedagógiai szakszolgálati feladatok: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás szakértői bizottsági tevékenység (járási, megyei, országos) nevelési tanácsadás logopédiai ellátás továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás (csak megyei szinten) konduktív pedagógiai ellátás gyógytestnevelés iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása

10 A szakértői vizsgálat A szakértői vizsgálati kérelem
A szakértői vizsgálat menete A szakértői vélemény, annak tartalma – az intézmény kijelölése A felülvizsgálatok formái A jogérvényesítések rendszere

11 Szegregáció – integráció - inklúzió
Az intézményi együttnevelés kérdései – az inklúzió Jogszabályi feltételek, a fenntartó feladatai A 15/2013 EMMI rendelet 15.§ (3) b) értelmében a megyeszékhely szerinti járási hivatal küldi meg az intézményi adatokat az SNI-re jogosultságról megyei szakértői bizottság részére. A hivatalnak az egyházmegye? Az intézményi jegyzék Személyi és tárgyi feltételek Az intézményvezető feladatai, az intézmény felkészítése az integrációra, a befogadásra. Tantermi folyamatok, a „kéttanáros modell”.

12 A mentesítések kérdése
Jogszabályváltozás, a BTM kategóriából kivezetik a tantárgyak, tantárgyrészek esetén a mentesítést (köznevelési törvény 56§ a), szeptember 1. A BTM számára a könnyítések (hosszabb felkészülési idő, segédeszközök használata, írásbeliség szóbeliséggel, illetve szóbeliség írásbeliséggel való felváltása) megmaradnak A valós szakmai okok

13 Köszönöm a figyelmet!