FELLEBBEZÉS (ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK, ÍTÉLET, VÉGZÉS ELLEN)

Az előadások a következő témára: "FELLEBBEZÉS (ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK, ÍTÉLET, VÉGZÉS ELLEN)"— Előadás másolata:

1 FELLEBBEZÉS (ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK, ÍTÉLET, VÉGZÉS ELLEN)

2 Változások az 1952. évi Pp.-hez képest
Eltérés, hogy a Hatodik rész címe nem pusztán a perorvoslat megjelölést, hanem az azzal összefüggő eljárásokat (így az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárást) is tartalmazza, mely utóbbi az évi Pp. Negyedik része XXIV. fejezetében szerepelt a „Különleges eljárások” között. Jelentős szerkezeti változás, hogy az új szabályozás szerint a Pp. először a 104. alcíme alatt a fellebbezés általános szabályairól szól, majd a alcím az ítélet elleni fellebbezéssel foglalkozik, míg a 108. alcím a járásbírósági eljárásban hozott ítélet elleni fellebbezés jogi képviselő nélkül eljáró félre vonatkozó külön rendelkezéseit írja le, a alcím pedig a végzés elleni fellebbezés speciális elintézését tartalmazza. Kiemelendő, hogy a törvény nem használja a fellebbezési bíróság, csak a másodfokú bíróság elnevezést, illetve felváltva alkalmazza a másodfokú tanács elnöke, illetve az elnök kifejezéseket (a különbségtétel indokát nem adva). Megszűnik az ún. ugró fellebbezés intézménye [1952. évi Pp § (3)-(4) bek.].

3 Megszűnik az az értelmezési szabály, hogy ha a határozat ellen fellebbezésnek helye van, annak bármilyen címen előterjesztett megtámadását fellebbezésnek kell tekinteni [ évi Pp § (3) bek.]. Az a rendelkezés is kikerült a törvényből, hogy a fél részére nyitva álló fellebbezési határidő alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezést, önálló fellebbezésnek kell tekinteni [1952. évi Pp § (4) bek.]. Átkerült a megkeresett bíróság határozata ellen beadott fellebbezést elintéző bíróságra vonatkozó rendelkezés a végzések elleni fellebbezésre vonatkozó szabályozáshoz. Nem lehet pénzbírságot kiszabni amiatt, ha a fellebbező a fellebbezést elutasító határozat ellen nyilvánvalóan alaptalan fellebbezéssel élt [1952. évi Pp § 2. mondat]. Nincs konkrét rendelkezés, hogy a fellebbezés hiánypótlása esetében a felterjesztési határidőt annak teljesítésétől kell számítani [1952. évi Pp § (1) bek. 2. mondat].

4 A Pp. nem ebben a fejezetben, hanem a nemzetközi polgári eljárásjogi szabályok között, a külföldi elem esetén alkalmazandó általános rendelkezéseknél, az 596. §-ában szabályozza a perköltségbiztosítékot a másodfokú eljárásban, amely hasonló az évi Pp.-ben írtakhoz a jogkövetkezményt illetően, ugyanis a letétbehelyezés elmaradása a fellebbezés visszautasítását vonja maga után. A kiküldött bíró intézményét nem ebben a fejezetben, hanem a bizonyításfelvétel különös szabályainál helyezi el [281. §]. A fellebbezést írásban kell benyújtani, azonban az elektronikus kapcsolattartás eltérő szabályai között a Pp alcímében, a 618. § (1) bekezdésében rendelkezik az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegésének következményeiről, amely a fellebbezés visszautasítását eredményezi. A 15 napos fellebbezési határidő irányadó a váltóperekben is.

5 104. Alcím – Általános szabályok 364
104. Alcím – Általános szabályok 364. § Az elsőfokú eljárás szabályainak alkalmazása Annyi az eltérés az évi Pp.-től, hogy e § nem tartalmazza a „megfelelően alkalmazni kell” kitételt és kifejezetten kimondja, hogy a másodfokú eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra, valamint a jegyzőkönyv folyamatos felvétel útján történő készítésének nincs helye. Az nem változott, hogy bár a törvény az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni, de nyilvánvalóan a Pp. általános szabályai is irányadók a másodfokú eljárásban (perköltség, képviselet, határidők).

6 365. § A másodfokú eljárás megindítása
A fellebbezés csak írásban terjeszthető elő, jegyzőkönyvbe mondani kivételes esetben lehet (388. §) Újítás a hatályos szabályokhoz képest, hogy a törvény a fellebbezhető határozatokat kifejezetten megjelöli: Fellebbezésnek van helye a) az elsőfokú bíróság ítélete ellen, b) az elsőfokú bíróság végzése ellen, ha e törvény külön megengedi, c) a másodfokú bíróság olyan végzése ellen, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint külön fellebbezésnek lenne helye, d) a másodfokú bíróság fellebbezést, csatlakozó fellebbezést visszautasító végzése ellen. Ha e törvény a külön nem fellebbezhető végzésre indokolási kötelezettséget ír elő, azt a fél az ítélet elleni fellebbezésben támadhatja.

7 Bár a törvény nem tartalmazza, hogy csak akkor van helye az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek, ha törvény nem zárja ki, de például „A választottbíráskodásról” szóló évi LX. törvény 7. § (4) bekezdés így rendelkezik. A végzések elleni fellebbezés lehetőségét az „Általános szabályok” cím alatt sorolja fel a törvény: Ha azt a törvény külön megengedi (nem kell már értelmezni az eljárás folyamán hozott végzés fogalmát), az eljárást befejező határozat elleni fellebbezésben vitathatók egyes végzések a bíró, a bírósági titkár, a bírósági ügyintéző, a jegyzőkönyvvezető kizárását megtagadó végzés [17. § (4) bekezdése, 11.§ (6) bekezdése, 18. § (3) bekezdése], a kézbesítési kifogásnak helyt adó, valamint az eljárás, illetve a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott határozat, ha a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani [139. § (5) bekezdés második mondata]. (Terminológiai szempontból helyesebb lett volna a visszautasítás szó használata.), az igazolási kérelemnek, valamint az eljárás folytatása, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemnek helyt adó határozat, ha az igazolási kérelmet vissza kellett volna utasítani [154. § (2) bekezdése].

8 Kimaradt ugyanakkor az 1952. évi Pp
Kimaradt ugyanakkor az évi Pp.-nek egyébként megfelelő felsorolásból a szakértő kizárása tárgyában hozott (akár kizáró, akár a kizárást elutasító) határozat. Azok a végzések, amelyeket vagy meghozataluk időpontjában nyomban, vagy bármikor az eljárás során, de legkésőbb az ítéletben indokolni kell: az alperesnek a keresethez csatlakozás iránti kérelmét elutasító végzés vagy a cselekményeit mellőző, illetve a per egyéb adatait figyelembe véve elbíráló bírósági döntés [40. § (3) bekezdés], az előzetes döntéshozatali eljárás, az Alkotmánybíróság, illetve a Kúria eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmet elutasító végzések [130. § (3) bekezdése, 131. § (4) bekezdése, 132. § (4) bekezdése], az eljárás szabálytalansága elleni kifogást elutasító határozat [156. § (2) bekezdés második mondat], a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot visszautasító vagy elutasító határozat [185. § (3) bekezdés utolsó mondat], az ismételten nem a Pp.-nek megfelelően benyújtott viszontkereset-levelet visszautasító végzés [206. § (4) bekezdés], a beszámítást tartalmazó iratot vagy nyilatkozatot visszautasító végzés [211. §],

9 a kereset-, illetve az ellenkérelem-változtatás engedélyezése iránti kérelmet visszautasító végzés [218. § (1) bekezdés utolsó mondat], a kereset-, illetve ellenkérelem- változtatás iránti kérelmet elutasító végzés [219. § (1) bekezdés utolsó mondat], a nyilvánosságot kizáró végzés [231. § (3) bekezdés] (Ez valószínűleg azért kerülhetett ide, mert az évi Pp. szerint is indokolni kellett, de akkor nem lehetett az ítélet elleni fellebbezéssel sem támadni.), a hivatalbóli megszüntetési okra hivatkozással előterjesztett, az eljárás megszüntetésére irányuló kérelmet elutasító végzés [240. § (5) bekezdés]. Kiemelendő, hogy a Pp § (2) bekezdésének univerzális szabálya (az eljárás szabálytalansága elleni kifogás) szinte minden külön nem fellebbezhető végzés ellen lehetővé teszi azt, hogy a jogsérelem orvoslását kérje a fél az ítélet elleni fellebbezésében.

10 A fellebbezésre jogosultak
A fél fellebbezési joga korlátlan, pertársaság esetén sem korlátozott, de vannak olyan határozatok, ahol a törvény kimondja, hogy csak bizonyos személy élhet fellebbezéssel [291. § (3) bek, 43. § (3) bek.]. A felsorolásból kimaradt a beavatkozó megjelölése. Az ügyész sincs külön feltüntetve, de fellépése esetén megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet, Akire a határozat rendelkezést tartalmaz A végrehajtó fellebbezhet a végrehajtást megszüntető ítéletnek a végrehajtási költségek összegéről és megtérítéséről szóló része ellen [537. §]. A sajtótermékért szerkesztői felelősséget viselő természetes vagy jogi személy az őt perköltség megfizetésére vonatkozó rendelkezés ellen [ 499.§ (1) bekezdés]

11 A fizetési meghagyással indult perekben hozott ítéletnek vagy a szünetelés folytán megszűnt e perekben hozott határozatnak a perköltségviselésre vonatkozó rendelkezése ellen a Magyar Országos Közjegyzői Kamara is fellebbezéssel élhet [261. § (3)-(4) bekezdés], amely azt is jelenti, hogy sérelmezheti a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díj megtérítésének elmaradását. A fél, a képviselő, más perbeli személy, tanú, szakértő, szemletárgy birtokosa, ha a bíróság ismételt vagy súlyosabb rendzavarás miatt pénzbírságot szabott ki vele szemben [236. § (1) bekezdés], A közreműködők (a tanú, a kirendelt szakértő, a tolmács, a fordító), vagy az orvosszakértői vizsgálatra kötelezett fél, ha velük szemben kényszerítő eszközt alkalmaztak [274.§, 470.§ (2) bekezdés] A szemletárgy birtokosa, ha tűrésre kötelezték [ 330.§ (4) bekezdés].

12 A fellebbezés határideje
Megszűnik a váltóperekben a 3 napos határidő, de a szabályozás nem zárja ki, hogy egyes nemperes eljárásokban a törvények eltérően rendelkezzenek. A fellebbezési határidő számításánál figyelembe kell venni a kézbesítési fikció (korábban: vélelem) intézményét [137. § (2) bek.] Az elektronikus kapcsolattartás esetén a 612. § és a 617. § is irányadó. A törvénykezési szünet szabályait is alkalmazni kell, kivéve a 148. § (1) bekezdésében írtak esetében.

13 366. § Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel kapcsolatos intézkedései
Amennyiben ahhoz nincs kötve, az elsőfokú bíróság a határozatát saját hatáskörében megváltoztathatja [357. § (2) bekezdés]. Azt is megteheti, hogy a határozat kijavításával vagy kiegészítésével orvosolja a fellebbezésben sérelmezett hibát. (Nem egységes a gyakorlatban, kell-e alakszerű végzést hoznia az elsőfokú bíróságnak, ha a kérelem elsődlegesen kijavításra, vagy kiegészítésre irányul és csak másodlagosan fellebbezésre.) Amennyiben annak tartalma szerint a fellebbezés az ítélethozatalt megelőző tárgyalás elmulasztása ellen is irányul, akkor igazolási kérelemnek tekintheti, mert ez szolgálja a gyors, hatékony elintézését a fellebbezésnek. Ha indokolt, visszautasítja a fellebbezést. Felterjeszti az iratokat.

14 A fellebbezés visszautasításának okai Elkésett fellebbezés
A téves tájékoztatás a fellebbezés kezdő időpontjáról vagy határidejéről továbbra sem szolgálhat a fél hátrányára. A téves helyre benyújtott fellebbezés elkésettsége esetén megmarad a korábbi bírósági gyakorlat.

15 A tartalmilag hiányos fellebbezés
A fellebbezés hiányos volta esetén előírás a hiánypótlás, azonban a hiányoknál az a kitétel „ha nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul”, már nem szerepel a Pp.-ben. Változás, hogy a hiánypótlási határidő nem hosszabbítható meg. A tartalmilag hiányos fellebbezés A fellebbezés tartalmát a Pp. a 371. § (1) és (2) bekezdéseiben szabályozza. Nem elegendő azt írni a fellebbezőnek, hogy fenntartja az első fokon előadott jogszabályi hivatkozásait, azokat konkrétan meg kell jelölni, kivéve ha a járásbírósági eljárásban hozott ítélet elleni fellebbezést jogi képviselő nélkül eljáró fél nyújtja be, nála mellőzhető a jogszabályhelyre hivatkozás. Továbbra is lehet „mezítlábas” fellebbezést benyújtani.

16 Illetékhiányos fellebbezés
Ha a fellebbezési tájékoztatás tartalmazta a lerovandó illetéket, akkor is el kell rendelni a hiánypótlást. Ha csupán hatályon kívül helyezésre irányul a fellebbezés, a pertárgy értéke meg nem határozható. Továbbra is az elsőfokú bíróságnak kell döntenie a személyes költségkedvezmény iránti kérelemről. Vizsgálni kell, van-e tárgyi költségkedvezmény. Az illeték megfizetés szabályai elektronikus kapcsolattartásnál.

17 A kötelező jogi képviselet hiánya
Változás, hogy ha a jogi képviselő eljárásának szükségességéről a bíróság a perorvoslattal megtámadható határozatban tájékoztatta a fellebbezőt és ő ezt elmulasztotta – hiánypótlás felhívása nélkül – vissza lehet utasítani a fellebbezést. Ez irányadó, ha a félnek az elsőfokú ítélet meghozataláig volt jogi képviselője, de a fellebbezést már jogi képviselő nélkül nyújtotta be. Emiatt a fellebbezési tájékoztatásnak mindig ( akkor is, ha éppen van jogi képviselője a félnek) tartalmaznia kell a jogi képviselet kötelező voltáról való szabályozást. Ha más személyek (tanú, szakértő, szemletárgy birtokosa) fellebbeznek, akkor is kötelező a jogi képviselet, ezért arról tájékoztatni kell őket is a fellebbezhető határozatban. Gondot fog jelenteni a pártfogó ügyvéd kirendelésének (meghatalmazásának) hosszú időtartama, tekintve, hogy a hiánypótlási határidő nem hosszabbítható meg. Ezért célszerű olyan mértékű határidőt biztosítani a hiánypótlásra, amely alatt az teljesíthető.

18 Az iratok felterjesztése
A 8 napon belüli felterjesztési határidő, bár a törvény külön nem szabályozza, de a hiánytalan fellebbezések beérkezésétől számít. Az előzetes végrehajthatóság elleni fellebbezésnél a törvény csak a fellebbezés felterjesztését írja elő, de célszerű az egész iratot felküldeni. A részfelterjesztés a részítéletnél és a végzések elleni fellebbezésnél történhet, kivéve az eljárást teljes egészében megszüntető végzés esetét. Nem kell végzést hozni a felterjesztésről, sem annak „befogadásáról”, és arról értesíteni sem kell a feleket.

19 367. § A másodfokú tanács elnökének intézkedései
A tanácselnöki meghagyásnál továbbra is irányadó a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2/2003. (VI.23.) véleménye, amely meghatározza, hogy mely hiánypótlási cselekményeket köteles megtenni a másodfokú tanács elnöke és melyeket nem. Nem pótolható másodfokon az elsőfokú ítélet kézbesítése. A fellebbezés észrevételezésre történő kiadása, mert az nem hiánypótlás. (Nem tiltott!) Ha a fellebbező illetéket nem rótt le és úgy tűnik, hogy költségkedvezményt igényelhetne, akkor vissza lehet az elsőfokú bíróságnak küldeni az iratokat. Más a helyzet, ha az elsőfokú bíróság szerint tárgyi költségkedvezmény áll fenn, ekkor a másodfokú tanács elnökének kell felhívnia a fellebbezőt hiánypótlásra, vagy döntenie a tárgyi kedvezmény fenn nem állásáról. Vissza kell adni hiánypótlásra másodfokon a fellebbezést, ha nem felel meg a Pp § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltaknak. Még akkor is meg lehet tenni, ha már az elsőfokú bíróság egyszer elrendelte a hiánypótlást.

20 A végrehajtás másodfokon történő felfüggesztése esetén a határozat ellen fellebbezésnek van helye, mert a másodfokú bíróság azt az elsőfokú eljárás szabályai szerint hozta meg [129. § és 365. § (2) bek. c) pont]. A másodfokon történő eljárás felfüggesztése nemcsak ítélet, hanem végzés esetén is megtörténhet, ezért került az általános szabályok közé. A bíróságnak nem csupán tárgyaláson lehet felfüggesztenie az eljárást, hanem azt a másodfokú tanács elnöke tárgyaláson kívül is megteheti. Továbbra sem szabályozza azt az esetet a törvény, hogy ha hivatalból kell kijavítani vagy kiegészíteni az ítéletet és ezt a másodfokú bíróság észleli, akkor mit kell tennie (iratvisszaküldés, vagy az eljárás felfüggesztése).

21 368. § A fellebbezés visszavonása
A határideje annyiban módosult, hogy megtehető a másodfokú határozat meghozatala előtt – vagy tárgyalás tartása esetén – a másodfokú tárgyalás berekesztéséig. Különbség továbbá, hogy nem az ügyet, hanem az iratokat küldi vissza a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak. A perköltség viseléséről kell dönteni, nem a költségek megállapításáról. A törvény külön kiemeli az államnak járó illetékről és az állam által előlegezett költség megfizetéséről való döntést, melybe beletartozik az arról való rendelkezés is, hogy a pártfogó ügyvéd díjának viselésére melyik fél köteles [101. § (3) bekezdés]. E végzés fellebbezhető, bár ha csupán az illeték mérsékléséről van szó, akkor indokolatlan, hiszen arról úgy is az illetékügyben eljáró adóhatóság fog dönteni. Ha még az első fokon történik a fellebbezés visszavonása, az elsőfokú bíróság dönt a perköltség viseléséről.

22 105. Alcím – Fellebbezés ítélet ellen 369
105. Alcím – Fellebbezés ítélet ellen 369. § A másodfokú bíróság felülbírálati jogköre Megmarad a fellebbviteli perorvoslatnál a teljes átszármaztató (devolutív) hatály. Az elsőfokú bíróság eljárása szabályszerűségének vizsgálata. E körben az elsőfokú bíróságnak azt a végzését is felül lehet bírálni, amelyet ítéletében indokolt, vagy amely az ítélettel szembeni fellebbezésben támadható. E végzések felülbírálatánál külön alakszerű végzést nem kell hozni, hanem az érdemi határozatban kell levonni az esetleges jogszabálysértés következményeit.

23 2. Az anyagi jogi felülbírálat
a bizonyítás eredményét okszerűtlennek minősítheti, és ennek alapján a tényállást módosíthatja, kiegészítheti, a fél által az első- vagy másodfokú eljárásban hivatkozott tény megállapítására bizonyítást folytathat le, és annak alapján a tényállást módosíthatja, kiegészítheti, a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetést vonhat le, a megállapított tényeket másként minősítheti, jogszabálysértés megállapítása nélkül is felülmérlegelheti az elsőfokú bíróságnak az anyagi jogszabályok szerinti mérlegelési jogkörben hozott döntését, határozhat olyan kérdésben, amelyben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetve nem határozott. A tényállás megváltoztatására a másodfokú bíróság nem jogosult anélkül, hogy a bizonyítás eredménye ne lenne okszerűtlen, illetve ne folytatna le további bizonyítást, azonban a megállapított tényekből eltérő jogi következtetést vonhat le, a tényeket másként minősítheti. Ezzel szemben az anyagi mérlegelési jogkör gyakorlása tekintetében a másodfokú bíróságot felülmérlegelésre is feljogosítja a törvény.

24 Az anyagi pervezetéssel összefüggő felülbírálat
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének, illetve eljárásának az anyagi pervezetéssel összefüggő részét csak az anyagi jogi felülbírálat részeként vizsgálhatja és minősítheti, úgy, hogy egyúttal elvégzi a saját anyagi jogi álláspontja szerint helyes anyagi pervezetést: lehetőséget biztosíthat a feleknek perfelvételi, illetve a szakértői bizonyítással kapcsolatos nyilatkozat előterjesztésére, és ezekhez kapcsolódóan bizonyítást folytathat, a felek tudomására hozza az általa hivatalból észlelt tényt, vagy a felektől és az elsőfokú bíróságtól is eltérő jogértelmezést, a kérelemtől jogszabály alapján való eltérés szükségességét, és lehetőséget biztosít e körben nyilatkozataik megtételére, továbbá bizonyítást folytathat. Ennek gyakorlását és a nyilatkozatok megtételét követően a másodfokú bíróság vagy érdemben dönt vagy az ítéletet hatályon kívül helyezi.

25 370. § A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörének korlátai
A korlátot nemcsak az képezi, hogy a fellebbező milyen tartalmú másodfokú döntést kér, hanem az is, hogy azt milyen indokkal teszi (mely eljárási vagy anyagi jogszabály megsértésére hivatkozik). A korlátokat a fellebbezés, a csatlakozó fellebbezés, illetve a fellebbezési ellenkérelem adja meg továbbra is, amely alól kivételek vannak: 1. A kötelező hatályon kívül helyezés esetei, melyeknél új ok, hogy az ítélet olyan orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, amely miatt érdemi felülbírálatra alkalmatlan [380. § c) pont]. Például nincs rendelkező része vagy indokolása, de az nem, hogy az indokolás szerkezete nem megfelelő, vagy nem meggyőző.

26 2. Ha másodfokú bíróság a fellebbezésben nem hivatkozott, mérlegelhető hatályon kívül helyezési ok alapjául szolgáló eljárási szabálysértést észlel, azt – a következményekre vonatkozó figyelmeztetés mellett – a felek tudomására hozza és csak a fellebbező fél kérelmére veszi figyelembe (a meglepetésszerű hatályon kívül helyezések kiküszöbölése). Irányadó a Kúria 1/2014. (VI.30.) PK véleményének 1. pontja. 3. Az anyagi pervezetés nem megfelelő voltáról a másodfokú bíróságnak tájékoztatnia kell a feleket, de ezt is csak a fellebbező kérelmére lehet figyelembe venni. Alkalmazásának összhangban kell lennie a Kúria 1/2014. (VI.30.) PK véleményének 5-6. pontjaiban írtakkal. Fontos, hogy ha a fellebbező csak anyagi jogszabálysértésre hivatkozik, a másodfokú bíróság akkor is tájékoztathatja az eljárási szabálysértésről a felet. Más a helyzet, ha csak eljárásjogi szabályszerűtlenségre hivatkozik, akkor az anyagi pervezetés nem megfelelő voltáról nem lehet tájékoztatni, mert e jogkört csak az anyagi jogi felülbírálat keretében lehet gyakorolni.

27 371. § A fellebbezés tartalma
(1) A fellebbezésben - a beadványra vonatkozó alaki kellékek mellett - fel kell tüntetni a) a fellebbezéssel támadott ítélet számát, valamint az ítéletnek a fellebbezéssel támadott rendelkezését vagy részét, b) határozott kérelmet arra, hogy az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét a másodfokú bíróság mennyiben változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül, c) a másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkört, az alapul szolgáló indokok kifejtésével, d) az anyagi vagy eljárási jogszabálysértést, jogszabályhely megjelölésével, kivéve, ha a felülbírálati jogkör gyakorlásának nem feltétele a jogszabálysértés.

28 Változás: A törvény kifejezetten kimondja, hogy a fellebbezésnek a beadványra vonatkozó alaki kellékek [114. § (1)-(3) bek.] mellett tartalmazni kell azt is, hogy a határozatnak mely rendelkezését vagy részét támadja a fellebbezés. (2) Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését a fél - az ítélet megváltoztatására irányuló kérelem nélkül - a §-ban foglaltakra hivatkozva kérheti. Új elem, hogy lehet önmagában hatályon kívül helyezést is kérni, de csak a Pp §- aiban foglalt esetekben, pusztán amiatt nem, hogy az anyagi pervezetés nem volt megfelelő. Ha csak hatályon kívül helyezést kér a fellebbező és annak feltételei nem állnak fenn, akkor az ítéletet helyben kell hagyni (382. §).

29 372. § Fellebbezési ellenkérelem és csatlakozó fellebbezés
Változott az előterjesztésük határideje, a tartalmukra vonatkozó előírások. Mindkettőt írásban kell előterjeszteni, azok jegyzőkönyvbe mondására nincsen lehetőség, még a Pp §-ában írt esetben sem. A törvény kifejezetten kimondja, hogy a csatlakozó fellebbezés visszautasítható. A korábbinál általánosabban fogalmazza meg a Pp., hogy mikor nincs helye csatlakozó fellebbezésnek, amikor kimondja, hogy csatlakozó fellebbezéssel az ítéletnek csak az a része támadható, amelyet a fellebbezés érint. Ez szoros összefüggésben van a részjogerő [367. § (4) bek.] intézményével. További korlátja a csatlakozó fellebbezésnek, hogy ha a fellebbezés csak az ítélet hatályon kívül helyezésére irányul, akkor a csatlakozó fellebbezés is csupán arra irányulhat, esetleg más okból.

30 A csatlakozó fellebbezés előterjesztésének határideje 8 napról 15 napra változik és a fellebbezési ellenkérelemé is ugyanennyi lesz, de az utóbbi határidő a fellebbező fél ellenfelének indokolt kérelmére, kivételesen, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. A törvény nem e szakasznál rendelkezik, hogy mi a jogi sorsa az elkésetten előterjesztett fellebbezési ellenkérelemnek. A Pp § (1) bekezdésében írtak szerint az elkésetten teljesített perbeli cselekmény hatálytalan, mely tényről a felet értesíteni kell. Igazolási kérelem előterjesztésére azonban van mód. Kérdéses még, hogy lehet-e a másodfokú tárgyaláson fellebbezési ellenkérelmet (szóban) előterjeszteni? A csatlakozó fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem tartalmára a Pp. 371., 373. és §-ai vonatkoznak. Ha a csatlakozó fellebbezés nem felel meg azoknak, azt hiánypótlásra vissza kell adni és annak eredménytelensége esetén vissza kell utasítani, amely határozat ellen fellebbezésnek van helye. Nincs rendezve viszont, annak mi a jogkövetkezménye, ha a fellebbezési ellenkérelem tartalmi elemei nem felelnek meg az előírtaknak, ezért azt hiányos tartalmával is figyelembe lehet venni.

31 373. § A kereset- és ellenkérelem változtatás, utólagos bizonyítás
Másodfokon tiltottak, és az ezeket a változtatási kérelmeket elutasító végzést a másodfokú bíróság legkésőbb az ítéletében vagy a hatályon kívül helyező végzésében indokolja meg. (Nem érthető, hogy miért kell erről a másodfokú bíróságnak külön végzést hoznia.) Új tényállás előterjesztésére akkor van mód, ha az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott a fellebbező tudomására, feltéve, hogy rá kedvezőbb ítéletet eredményezett volna az eljárás. Ennek célja, a későbbi perújítási eljárás kiküszöbölése, így annak feltételei is hasonlók. Új bizonyítási indítvány, illetve eszköz csak akkor terjeszthető elő, ha a fellebbező megváltoztatott tényállításának bizonyítására vonatkozik, feltéve, hogy ez később jutott tudomására vagy keletkezett. Ha az elsőfokú bíróság nem közölte az ítéletében hivatalból figyelembe vett tényt, vagy a felektől eltérő jogszabály értelmezését, illetve a kérelemtől jogszabály alapján való eltérési szándékát, vagy ha a másodfokú bíróság közli ezeket a felekkel, akkor a fél ezzel összefüggésben a változtatási jogával élhet és utólagos bizonyítást is ajánlhat fel.

32 374. § A beszámítás előterjesztése
Szűkült az előterjesztés köre, maradt az az eset, ha az ellenfél elismeri, illetve a másik (új) eset, hogy a más perben hozott jogerős ítéleten alapuló követelés is beszámítható. Ha a Ptk. kizárja a beszámítást, akkor a perben sincs mód rá [Ptk. 6:51. §]. Az ítélet hatályú határozatokban megítélt követelés is beszámítható, ha azonban a fizetési meghagyás ellen perújítás van folyamatban, akkor nem lehet beszámítani, nem is lehet annak elbírálásáig az eljárást felfüggeszteni.

33 375. § A fellebbezés és csatlakozó fellebbezés megváltoztatása
Nem él az a korábbi eljárási szabály, hogy a fellebbezési ellenkérelmet, illetve csatlakozó fellebbezési kérelmet a másodfokú tárgyalás berekesztéséig meg lehet változtatni. Az ítéletnek a fellebbezéssel, illetve csatlakozó fellebbezéssel nem érintett részére azt utóbb nem lehet kiterjeszteni. A Pp § (1) bekezdés c)-d) pontjai szerinti tartalmat nem lehet megváltoztatni, tehát utóbb más jogszabálysértésre nem lehet hivatkozni, vagy más felülbírálati jogkört nem lehet kérni. Kivéve, ha a változtatás a másodfokú bíróság által a fél tudomására hozottak alapján megengedett, vagy a § keretei között engedélyezett kereset- illetve ellenkérelem változtatás, illetve beszámítás folytán szükséges. Arra van mód, hogy „kevesebbet” kérjen a fellebbező, bizonyos hivatkozásokat utóbb, már ne tartson fenn.