Alkalmazkodás Edzettség - teljesítmény

Az előadások a következő témára: "Alkalmazkodás Edzettség - teljesítmény"— Előadás másolata:

1 Alkalmazkodás Edzettség - teljesítmény
Rácz Katalin

2 Alkalmazkodás Sportalkalmazkodás: az egyén szervezetének, szervrendszerének változása meghatározott edzések, és versenyterhelések hatására. A mozgás és környezeti inger hatására jön létre az adaptáció. Ha az edzésterhelések szakszerűen halmozódnak, csak akkor várható emelkedés a teljesítőképességben. Azonos edzéshatást kiváltó, ismétlődő edzések sorára van szükség ahhoz, hogy tartósan megjelenő változások jöjjenek létre a szervezetben. Edzésfolyamat: tervszerűen rendeződő, valamilyen képesség, készség fejlesztésére összeállított és elvégzett edzések sorozata.

3 Alkalmazkodás Jellemzői:
Új struktúrák alakulnak ki (új ideg-izom kapcsolat, állóképesség – érmennyiség nagyobb, koordináció – idegvégződések száma nagyobb) - Amilyen ingerre kell válaszolnia egy szervezet alkalmazkodási rendszereinek, annak megfelelően hasznosul a strukturális változás. Minél edzettebb valaki annál tovább tart egy kialakult alkalmazkodás. Állóképesség úszásban –> futásban is jobb –> keresztadaptáció. Genetikus tárolás – élsportoló szülők gyermeke magasabb szinten teljesít Vívók – vizuális ingerre jobban reagálnak

4 Alkalmazkodás szintjei
Egy terheléshez való alkalmazkodás kb. mindig ugyan úgy történik: mozgás és környezeti inger – fáradtság – pihenés – adaptáció Ismétlődő edzések adaptációs folyamata: eltérő szerkezetet mutat 1. Klasszikus edzettség építési gyakorlat: edzés – szuperkompenzáció – optimális pihenés pl.: utánpótlás, alacsonyabb szintű sportoló, hobbi sportoló 2. Élsport szintű edzettség terhelés alakítása: Sajátosan szabályozott hullámzó terhelésépítkezés Heti 5-6 edzés után napos nem teljes pihenéssel teljesített szakasz – utána nagyobb teljes pihenési egység biztosítja a szuperkompenzációt (mikrociklus)

5 Edzettség Az edzésterhelés gyakorisága jelentősen befolyásolja az edzéshatást, de ha jól terhel az edző, akkor biztosan létrejön a magasabb szintű alkalmazkodás, az edzettség. Edzettség: Az edzésingerek hatására kialakuló különböző testi – lelki alkalmazkodások sorozatának eredményeként létrejött és megnövekedett teljesítmény képesség. Az alkalmazkodás inger függő, így az edzettség is jellemzően inger specifikus. Az edzettség változása a pszicho-motoros szabályozásnak minden szintjén megjelenik. Komplex módon jelentkezik a személyiség egészének megnyilvánulásaként. Fajtái: 1. Általános edzettség: sokoldalú módszeres képzés, külső-belső terhelések hatására jön létre. Az egészségi színvonal minősítője. 2. Speciális edzettség: sportág specifikus edzettség.

6 Edzettség összetevői 1. Motorikus változások (izomműködés szabályozás, mozgáskészség) Mozgásszabályozás tökéletesedik (mozgató idegrendszer – izomrostok szinkronizált működtetése) Az első tanulási fázisban is először az idegrendszeri szabályozás tökéletesedésével alkalmazkodik az izom. A motorikus változások köre annál nagyobb mértékű minél nagyobb technikai repertoárt tud bemutatni a sportoló. 2. Fiziológiai változások (élettani szabályozás) Szervek, szervrendszerek működési kapacitása, szinkronizációja változik. Tökéletesebb, gyorsabb méregtelenítés, jobb O2 kihasználás és vérellátás, gyorsabban mobilizálódnak és töltődnek fel a raktározott energiaforrások

7 Edzettség összetevői 3. Alkati változások:
Bővebb innerváció (ideg-izom kapcsolat) alakul ki. Kör-, hossz-, és szerkezeti változások Izomtömeg vastagodás, bővebb érhálózat, több mitokondrium az izomrostba, ahol ák-i munka folyt, az izomzat 1 mm2-re több érmannyiség, érhossz, érvastagság 4. Pszichés változások (lélektani): Megnő a fájdalom-, szabály-, és monotónia tűrés, önfegyelem, munkabírás. Érzékelés, megfigyelés, info. Feldolgozás minősége javul, gondolkodási folyamatok fejlődnek. Koncentrálás, feszültségtűrés.

8 Sportteljesítmény Az edzettség növekedése magával hozza az egyre magasabb szintű sportteljesítmény növekedését. Teljesítmény (fizika): Időegységre jutó munkamennyiség. Sportteljesítmény: egy sportterületen egyéni, illetve csapatszinten összegződő, valamilyen állandó viszonyítási alapon értékelhető személyiség-megnyilvánulás, cselekvésben vagy tevékenységben létrejött mérhető minőséget mutató megjelenés. Versenyteljesítmény: a sportoló tudásának mozgósítási képessége versenyen, kiemelt izgalmi helyzetben. Meg kell alapozni – versenyzés fontossága!

9 A teljesítmény összetevői
Két nagy összetevőre bontható 1. Teljesítőképesség: az a részterület, ami edzések során fejleszthető, jól tanulható, felkészülés jellege van. Képzési feladat, fejlesztése az edző állandó cél-feladata. Tartalmazza: A versenyző személyiségének aktuális állapotában megjelenős képességeit (kond./koord. kép, lazaság – hajlékonyság, genetikai adottságok) A versenyző személyiségének aktuális állapotában megjelenő készségeit: automatizmus szintjén megjelenő tanultság. Technikai-taktikai tudást: sportághoz kötődő szakértelmét, készségeinek rendszerét.

10 A teljesítmény összetevői
2. Teljesítőkészség: A sportoló követelményekhez, társakhoz, edzőhöz, munkához való érzelmi viszonya, magatartása. A motiváció és személyiségstruktúra megnyilvánulásának viszonyrendszerét tükrözi. Alakítható, de nehéz, sok konfliktussal járó pedagógiai folyamatban. A felkészülés egy magasabb szintjén döntő faktorrá válik. A teljesítőkészség növelése az edző nevelési feladata.

11 Teljesítmény - tapasztalatok
Az a versenyző, aki szellemi és érzelmi tevékenyégében nincs rendben, az nem fejlődik. Bármilyen munkát végez el a versenyző, az csak akkor válik eredményesség, ha azt belülről ő is akarta. A versenyzőnek nem fejlődik az ereje, ha nem hisz a munkában. „Csak legyünk túl rajta” – hozzáállás – kevésbé változik a szervezete. Az edzőnek a munka minden fázisát tudatossá kell tenni. A versenyző magánélete.

12 Edzés és teljesítmény A terhelés növelése és a teljesítmény viszonya soha nem lineáris növekmény. Úszás: 100m gyors – 1:40ről gyorsan el lehet jutni 1:20-ra, de a további javuláshoz már csak több munkával lehet. Minél magasabb szinten versenyez valaki, annál inkább megnő a javuláshoz szükséges munka mennyisége. A sportoló kronológiai életkorának előrehaladtával elér egy olyan felkészülési szakaszba, ahol edzettségének szintje tovább már nem növelhető, sőt korábban elért teljesítmény szintje sem tartható.