Balogh Gábor Tudomány a 21. században

Az előadások a következő témára: "Balogh Gábor Tudomány a 21. században"— Előadás másolata:

1 Balogh Gábor Tudomány a 21. században
Délelőtt a nagy embereké, délután az alkotó munkáé Budapest,

2 Mi a jövő? Bizonyosság elvesztése  „nem tiszta” tudományok
A „hogyan” prioritása  megismerés módozatai A közelítésmódok kitüntetett helyzete  perspektivizmus (nézetfüggőség) Technozófia implementálódása  képzetek/észleletek kontrolálása Igazságosság helyett tényhelyzetek Tudomány a 21. században Előadás,

3 Hogyan tovább? 1. Aranyháromszög és gondolkodásmód alapértelmezése
2. A tudományosodás pozicionálása 3. Valóságpercepciók funkcióváltoz(tat)ása 4. Gondolkodásmódok és beágyazottság újrastrukturálása 5. Techno- és tudásstruktúrák konvergenciája Tudomány a 21. században Előadás,

4 ARANYHÁROMSZÖG KITERJESZTÉSE ÚJRADEFINIÁLÁSHOZ
HIEDELEM KULTUSZ MÍTOSZ VALLÁS TUDOMÁNY GYAKORLÁS LOGIKA EMPÍRIA VALÓSÁG TETTEK TÉNYEK STRUKTÚRA ALAPÉRTELMEZÉS PRAGMATIKA SZEMANTIKA ISMERET Tudomány a 21. században Előadás,

5 VALÓSÁGPERCEPCIÓK HAGYOMÁNYOS HIEDELEM IGAZOLÁS TUDÁS VERSUS
OBJEKTIVITÁS EMPÍRIA RACIONALITÁS ÚJPERCEPCIÓK SZINTAKTIKA SZEMANTIKA PRAGMATIKA VERSUS ALAPÉRTELMEZÉS STRUKTÚRA ISMERET Tudomány a 21. században Előadás,

6 ALAPÉRTELMEZÉSEK „A dolgok a róluk alkotott képzeteinktől függetlenül valamilyen módon léteznek a világban” (John R. Searle: „külső realizmus”). A dolgok valóság, tények és tettek formájában relevanciával rendelkeznek; hatnak és meghatározzák a világ működését. A valóság fizikai és/vagy szellemi képződmény, amely sem nem igaz, sem nem hamis. Következésképpen nem ismeretelméleti fogalom. Egyszerűen van. A tények jelentéssel bíró entitások, és létezésük teszi tényekké; a tettek pedig „kivitelezésük, végrehajtásuk” által válnak tényekké vagy valósággá. A világ működése nyomán vagy működéséből gondolkodásunk számára hozzáférhető, feltárható és megismerhető. A gondolkodás megismerési tevékenység vagy folyamat, s mint ilyen kettős beágyazottsággal rendelkezik: beágyazott a valóságba és a tudományosodás szférájába. A feltárás és megismerés rendszerezett gondolkodást feltételez. Rendszerezett gondolkodás diszciplináris tevékenység, fegyelmi kritériumoknak megfelelően intézményesül. Tudomány a 21. században Előadás,

7 Aranyháromszög Tudomány a 21. században Előadás,

8 Valóság és megismerés KAPCSOLATA
VTF és TV közötti kapcsolat Világ tudományos felfogása (VTF) Tények világa (TV) Reflektív (objektivizmus, realizmus) Konstitutív (anti-objektivizmus, relativizmus) Konstruktív Tudásgyártás Befolyás iránya 2. ábra VTF és TV közötti kapcsolat sémája (Forrás: Karin Knorr-Cetina) Tudomány a 21. században Előadás,

9 ÚJ TUDOMÁNYFELFOGÁS TUDOMÁNYOSODÁS ontológia ismeretelmélet VALÓSÁG
KIJELENTÉS TUDOMÁNY TUDOMÁNYOSODÁS LÉTSZFÉRA TUDÁS GONDOLKODÁS SZFÉRÁJA ontológia ismeretelmélet Tudomány a 21. században Előadás,

10 ISMERETELMÉLET ÁRNYALATAI
Ismeretelmélet mint … tudománytan … tudományos kijelentések vizsgálati módszere (vö. formális logika, tudománylogika) … kritikai filozófálás … megismerés filozófiája … új ismeretek konstrukciójának magyarázata Tudomány a 21. században Előadás,

11 Új tudásstruktúrák megjelenése
Tudománytörténet Új tudásstruktúrák megjelenése A) Episztemológiai szakadék a tudomány és a filozófia között  two cultures (Snow 1965) Fakultások: középkor 4 fakultás (teológia, medicína, jog és filozófia); fakultások kettéválása (művészeti vagy filozófiai és tudományok) B) 19. század  diszciplinarizálódás ( történelem, gazdaságtan, politikatudomány, szociológia), természettudományok és társadalomtudományok C) 1945 után egyetemi rendszer elterjedése, új tudományterületek (antropológia, orientialisztika, majd 1970-től „complexity studies”, cultural studies”, illetőleg szellem-, természet-, társadalom- és mérnöki tudományok D) Ezredfordulón „emerging sciences” (bioinformatika, géntechnológia, élettudományok) Tudomány a 21. században Előadás,

12 INFORMÁCIÓTUDOMÁNYOK KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYOK TUDOMÁNYOK ÚJRADEFINIÁLÁSA
Tudományos körkép INFORMÁCIÓTUDOMÁNYOK INFORMÁCIÓ Információelméletek Informatika, Infológia KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYOK KOMMUNIKÁCIÓ Kommunikációelméletek Nyelv- és médiatudományok IDŐTUDOMÁNYOK IDŐ Időtanok (társadalmi téridő) Történettudományok, Futurológia ALAKZATTUDOMÁNYOK HÁLÓZAT Integrációs elméletek Topológia- és hálózatelméletek MAGASTUDOMÁNYOK TEVÉKENYSÉGEK Metaelméletek, Társadalomtudományok, Tértudományok, Magastudomány-tanok (komplexitáselmélet, kaológia stb.), Poszt-tudományelméletek (-tudáselméletek) TUDOMÁNYOK ÚJRADEFINIÁLÁSA TUDOMÁNYTERÜLETEK Tudomány a 21. században Előadás,

13 Ahol tartottam Tudomány Tárgyterület
Gondolkodásmód  ahogyan a valósággal foglalkozik Eljárásmód  művelet, tevékenység, ahogyan a valóságot megközelíti és elemzi Tárgyterület az a terület, amelyre a tudat irányul vagy a gondolati tartalom vonatkozik, megismerési mód  ahogyan megismer Tudomány a 21. században Előadás,

14 ahogyan a megismerés, magyarázat megvalósul
Ahol tartottam Tudományművelés ahogyan a megismerés, magyarázat megvalósul Kritériumok Gondolkodási mód Beágyazottság A valóságba A tudományosodás szférájába Tudomány a 21. században Előadás,

15 Ahol tartottam Tudomány a 21. században Előadás, 2006.02.03. meta-
proto tudomány normál tudomány Tudomány a 21. században Előadás,

16 Tudásdiszciplínák Tudományosodás intézményei;
alapjukat egymással összefüggő szervezett információk képezik, gyakran a tudomány paradigmájaként lépnek fel, illetőleg proaktív módszerek, eljárásmódok foglalatai, s mint ilyenek, a tudomány műveléséhez nélkülözhetetlenek. Tudomány a 21. században Előadás,

17 Mit jelent a pro-előtag?
PROSZOCIÁLIS SZOCIÁLIS POSZTSZOCIÁLIS ÉRZELEM/KOGNÍCIÓ ÖSZTÖN/ÉRTELEM HAJLAM (DISZPOZÍCIÓ) KOMPETENCIÁK ATTITŰDÖK/ MOTIVÁCIÓK KÉSZSÉGEK/KÉPESSÉGEK SZOKÁSOK/RUTINOK ADAPTIVITÁS/REAKCIÓ ALTRUIZMUS/ SODALITÁS MAGATARTÁS, STB. ADAPTÍV/REFERENCIÁLIS VISELKEDÉS TÁRSAS VISELKEDÉS/CSELEKVÉS INTERAKCIÓ KONNEKCIÓ/RELÁCIÓ KOORDINÁCIÓ/KOOPERÁCIÓ SZOLIDARITÁS KOMMUNIKÁCIÓ SZERVEZŐDÉS/SZERVEZET KÖZÖSSÉG/TÁRSADALOM INTÉZMÉNYEK (NORMÁK, SZABÁLYOK, SZANKCIÓK, HATALOM, STB.) TECHNIZÁLÓDÁS/ INFORMATIZÁLÓDÁS/ MEDIATIZÁLÓDÁS PROTOKOLLSZERŰSÉG (PROTOKOLL-IDENTITÁS, HÁLÓZAT, STB.) HÁLÓZATI TEVÉKENYSÉG GLOBALIZÁCIÓ/ VIRTUALIZÁCIÓ KÖZVETÍTETT JELENLÉT METATUDÁS/REFLEXIÓ METAKOMMUNIKÁCIÓ STB. SZOCIALIZÁCIÓ Tudomány a 21. században Előadás,

18 Amit mondtam TUDÁS TUDOMÁNY Tudásszerzés Tudományos megismerés
Kognitív és proaktív Individuális Tudásszervezés Információ Kutatás, modellezés TUDOMÁNY Tudományos megismerés Episztemikus és propozicionális Kollektív Tudományszervezés Kommunikáció Tudományos tevékenység Tudomány a 21. században Előadás,

19 Tudás- és tudományszervezés
tudásszervezés tárgyterület — tudásszerzés ************************************************ tárgyterület — tudományos megismerés tudományszervezés Tudomány a 21. században Előadás,

20 Amit értettem rajta Tudásszervezés Megismerés módja Terminológia
Klasszifikáció Szisztematikus jelleg Taxonómia Thesaurus Katalógus Megismerés módja Elméleti Tapasztalati Szituatív/szituációs Relációs Reflexív Megértés Tudomány a 21. században Előadás,