Referátum Kálmán Judit MTA KRTK KTI Szirák,

Az előadások a következő témára: "Referátum Kálmán Judit MTA KRTK KTI Szirák,"— Előadás másolata:

1 Referátum Kálmán Judit MTA KRTK KTI Szirák, 2018 11.09
A közfoglalkoztatás hatása a helyi gazdaságra, helyi társadalomra Koltai Luca et al. – HÉTFA konzorcium (Agrárkut. MTA KRTK RKI) Referátum Kálmán Judit MTA KRTK KTI Szirák,

2 BM által megrendelt kutatás – a cél a közfoglalkoztatás továbbfejlesztése
a közfoglalkoztatásnak, mint munkaerőpiaci, szociális és településfejlesztési eszköznek a helyi gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatásait vizsgálja Átfogó, hiánypótló tanulmány – elméleti keretek is Sok témafelvetés, nem mindegyik hasonló kidolgozottsággal Kombinált Módszertan: kvalitatív - települési és járási terepmunka (Szabolcs, Nógrád, Baranya, Zala, – 15 település, sokféleség –kiválasztás kvanti alapon munkaerőpiac D/S, szociális,közfogl.kiterjedtsége!) , survey, helyi workshopok 300.o., ebből itt egy fejezet

3 TÉMÁK KF Foglalkoztatáspolitikai, szociális és településüzemeltetési céljai, elméleti keretek a lehetséges hatásokról a KF foglalkoztatási szerepe: tranzit, reintegrációs jelleg, Egyéni szint:a résztvevők munkaerőpiaci kompetenciáinak fejlődésére gyakorolt hatások, kilépés- és beragadás-ösztönzők és ellenösztönzők; Közösségi szint:a helyi társadalomra, intézményes szereplőkre gyakorolt hatások, ösztönzők és ellenösztönzők és a helyi érdekviszonyok alakulása; a KF torzító és kiszorító hatások; helyi gazdasági lehetőségekre, a piaci vállalkozásokra gyakorolt hatása Jövedelmi hatás (+ egyéni és települési szinten is) Életminőség javulása, helyi gazdaságfejlesztés Munkaerőpiac átláthatósága ? Kiszorító/piactorzító hatás – nem annyira? Tovagyűrűző hatások? Fenntarhatóság? a szociális gazdaság lehetőségei és a helyi felzárkóztatási programok, lehetséges kiutak Leghátrányosabb helyzetű települések? A szociális gazdaságok , mezőgazd. Programok lehetőségei Fejlesztési együttműködések – volt is, kéne jobban ösztönözni ! Lakossági vélekedés a közfoglalkoztatásról és résztvevőkről

4 Ami nekem hiányzott Pozitívumok összegyűjtése o.k., igen vannak, problémák feltárása is DE: végre van lehetőség egy ennyire átfogó elemzésre, ráadásul policy megrendelésre  miért nem mennek messzebb az elemzés eredményeinek radikálisabb megfogalmazásában és a policy javaslatokban? KÖLTSÉGES - Ennyi pénzért ennyi hatás? Nagyon komoly ktgv. ment el közfogl.ra, ennek bemutatása hiányzik – és úgy általában is a közpénzügyi szempontok mintha mellékesek lennének felhívni a figyelmet, h ennyiből sokkal hatékonyabb szoc. ellátórendszert, vagy foglalkoztatáspolitika más aktív elemeit, és személyre szabását is meg lehetett volna/lehetne jól megcsinálni -- amikről evidenciák vannak, hogy többet ér hosszú távon, a munkapiac rugalmasságát növelné (a segély elvágása nem növeli a munka-kínálatot) Hosszú távú ↔ rövid távú hatások részletesebb szétszálazása - jövedelemtranszfernek és hátrányos helyzetek ellen jó átmenetileg, de a közgazd.tani nemzetk. irodalomban az evidenciák negatívak KF hosszútávú munkaerőpiaci hatásairól!! ( Card 2010, Kluve 2010, Brown-Koettle 2012, Rodriguez-Planas–Jacob, 2010, stb), a KF akkor jó, ha minél jobban imitálja a valódi foglalk.helyzetet, az aktív programok közül a minél egyénre szabottabbak a jók! Nemzetközi összehasonlítás/kitekintés – épp ezek miatt vitatott eszköz !

5

6

7 Közfoglalk. – ha fejlettebb országok egyátalán alkalmazzák, akkor az vagy makro, anticiklikus eszközként (stimuláció, D↑)– átmenetileg, gyors sokk-kezelésként (EUban 2008 után: LT,HU, SI, CZ, PT) vagy hatékonysági szempontból (jóléti ellátásról leválás) , strukturális munkanélk. és regionális problémák megoldására, de nagyon kiegészítve egyéb aktív eszközökkel (képzés, tapasztalat,profiling foglalkoztathatóság) pl. skandinávok , ügyelve, hogy a szegénységet ne növelje! ( inkább adókedvezmények, fokozatos segélycsökk. ha munkába áll, könyebb, gyorsabb elbírálás, ha mégis vissza a segélyre stb) – pl. ‘Jefes’ Argentína is átalakult sokk-kezelésből kb. 20%ot lefedő szociális hálóra ↔ Mo.  erre ment el a fogl.pol.szinte teljes ktgv.kerete, kiszorított minden mást, mégis a szegénységi csapdából nem vezet ki, az olló csak növekszik , a résztvevők foglalkoztathatóságát ez növelte? (nem, a gazd.növek), kimenetek az elsődlegesre? és a területi egyenlőtlenségeket se igazán sikerült ezzel oldani  akkor hogyan tovább?

8 Aktív munkapiaci eszközökre fordított kiadások, milliárd Ft
Költségvetési adatok Aktív munkapiaci eszközökre fordított kiadások, milliárd Ft 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Közfoglalkoztatás 101 66 132 171 225 254a 268b 285c Növekedés az előző évi %-ában - 65 200 129 113 106 79 Közfoglalkoztatás egy főre jutó havi költsége, ezer Ft 102 111 99 100 a tervezve 270 b tervezve 340 c tervezve 325

9 Kontextus még jobb hangsúlyozása
Nem légüres térben működik a közfoglalk.program! szoc. Kiadások ↓, oktatási rendszer termeli újra ezeket, lakhatás ≠, területi ≠ 2018 épp növekedés: piaci munkaerőkereslet ↑  megváltozott a közfog.célcsoport! Egyre elesettebb, képzetlen, egyéb skillek és kompetenciák hiánya, eü., alkohol stb. problémák + Közfogl.= Befogadó munkahely? (na de kiknek? nem stabil, nem kiszámítható, epizódok vannak csak, kiskirály polgármesterek, krónikus szegényeknek nem megoldás az átmeneti fogl.! Passzív ellátások ↓.  Nem inkább a szoc. Ellátórendszert kéne alakítani? KF szinte kiszorította!  És az aktív munkaügyi eszköztárat: a személyre szabott segítést, felnőttképzés hatékonyságát, piaci igényekhez szabását? -- > POLICY JAVASLATBA!

10 sok funkció keveredik, csak kényszerpálya, hogy a közfogl
sok funkció keveredik, csak kényszerpálya, hogy a közfogl.ban valósul meg – de ezekre lehetnének sokkal hatékonyabb policy megoldások pl. településüzemeltetés – pedig voltak már rá kapacitások, akár ÖNK akár kiszerződve cégekkel önkormányzati kisebb fejlesztések, beszerzések (máshonnan nincs forrás – és megint a pályázat diktál, nem a valós helyi szükségletek + túltervezés : források apadásával kihasználatlan kapacitások, fenntarthatlanÖK rendszer , funkciók és finanszírozás átalakítása, az igazi ok→ különböző településméretek és kategóriák még jobb figyelembevétele! kisgyermekes anyák részmunkaidős, v atipikus foglalkoztatására is vannak, kellenének más formák  inkább a piac-ösztönzése, mint állami megoldás Pl. sokan eladósodottság miatt maradnak benn, mert a rendes munkajövedelemből levonható lenne  adósságrendezés, könnyítés, adókedvezmény stb.

11 A közfoglalkoztatás településméret (Molnár- Bazsalya 2018)
minél nagyobb egy település, annál kisebb a közfoglalkoztatottak aránya Település járáson belüli helyzete– kedvezményezett járásokon belül a hátrányosabb helyzetű (kedvezményezett) településeken alacsonyabb a közfoglalkoztatási arány minél több egy településen az elsődleges munkapiacon foglalkoztatott, annál kevésbé elfogadott a látható munka nélküli közfoglalkoztatás minél kisebb egy település, annál elfogadottabb a szociális funkció minél kisebb egy település, annál kevésbé üzemeltethető közfoglalkoztatás nélkül ( önkormányzati forráselvonások más területeken) hátrányos helyzetű településeken kisebb kezdeményező erő, szervező- képesség kisebb településen nagyobb az informális kapcsolatok súlya (polgármester újraválasztásának kérdése) település adottságai - földhelyzet, projekteket „generáló” körülmények bevonható „célcsoport” – a közfoglalkoztatás is lefölöz - ki látja el a még ebből is kimaradókat? önkormányzat mozgástere szúk- nem mernek kockáztatni