1887. Corrado Ricci művészettörténész

Az előadások a következő témára: "1887. Corrado Ricci művészettörténész"— Előadás másolata:

1 A gyermekrajz- kutatás és elemzés történeti áttekintése A gyermek vizuális nyelvének fejlődése

2 1887. Corrado Ricci művészettörténész
Megírja a: L’ Arte dei Bambini című könyvét. ( A gyermekek művészete) Elsőként végzi el a gyermekrajzok korszakolását és feldolgozását.

3 Gyermekrajz vizsgálatok a 19. szd. végén
A gyermekrajzokat műalkotásként kezelik, a kor művészettörténeti szemléletét tükrözik az elemzések is. A korabeli gyermekpszichológiában diagnosztikai eszközként használják. A kutatások hibája, hogy csak biológiai, ( egyedfejlődési)szempontok szerint csoportosítottak.

4 Nagy László és Georges Rouma (1905) korszakolásai (1908)
1-3 év: amorf firkák 3-10 év:képzeletszerű rajzolás 10-13 év: jelenségszerű vagy természetszerű rajzolás Az első firkaelemzéseket végezte: Szerinte a firka előkészület az ábrázolásra, amely során az eszközök megismerésétől a szándékos jelhagyás felé halad a fejlődés 1-3 év: előzetes szakasz 4-6 év: az emberi alak ábrázolásának fejlődése

5 Viktor Löwenfeld pszichológus
A vizuális képességek fejlődésének kutatását pedagógiai szempontokból végezte. Meghatározta : a fejlesztés irányát szolgáló pedagógiai kutatásokat. A rajztanítási módszerek hatékonyságát vizsgáló kutatásokat.

6 Viktor Löwenfeld szakaszolása:
3-4. év: firkakorszak 4-6 év : presematikus szakasz 7-9. év: sematikus szakasz év:rajzi realizmus 12-23.év: pszeudó realizmis

7 Jean Piaget pszichológus (1937)
1-2. év: firkakorszak 2-3. év: szórványos utánzás szakasza, formafirkák 3-4. év: rendszeres utánzás, egyszerű formák korszaka 4-5. év: valódi ábrázolás kezdete 5-7. év: valódi ábrázolás kiteljesedése 7-9. év: késleltetett utánzás, a valóság hű tükrözése

8 Hilda Lewis 1967. Összekapcsolja a gyakorlatban a pedagógiát és a pszichológiát. Feltárja a szellemi érettség és az ábrázolás részletgazdagságának kapcsolatát A kisgyermek firkáit mint a vizuális nyelv alapjel-készleteit határozza meg.

9 Herbert Read Művészetpszichológus
A Rajzpedagógusok Nemzetközi Szövetségének megalapítója. (Internacional Societi for Education Through Art = INSEA) Legjelentősebb munkája: Nevelés a művészet által című könyve (1943)

10 Az alkotói típusok és a személyiségtípusok párhuzamba állítása Read szerint:
mentális tevékenység személyiségtípus alkotói típus gondolkodás extrovertált introvertált enumeratív organikus érzelmek dekoratív imaginatív érzékelés empatikus expresszionista haptikus intuíció szerk. form. alk. ritmikus képl. alk.

11 Alkotói típusok Read szerint 1.
ENUMERATÍV: Minden részlete egyformán fontos, nincsenek súlypontok és kiemelések. ORGANIKUS Jó megfigyelő,a szerkezet és a működés megértésére törekszik,csoportokat rajzol, az arányok hű visszaadására törekszik. Képein sok az akció. DEKORATÍV Főként a kétdimenziós formák és színek ragadják meg, vidám, tarka mintákat készít. IMAGINATÍV Emlékeiből vagy irodalmi alkotásokból választ témát, szimbólumokat, jelképeket, álomalakokat szívesen ábrázol.

12 Alkotói típusok Read szerint 2.
EMPATIKUS Lírai hatású munkái vannak,a részletek fontosabbak az egésznél,finom színárnyalatokat használ. EXPRESSZIONISTA HAPTIKUS A domináns megismerési módja a tapintás. Jó forma és térérzékkel rendelkezik, szívesen ábrázol plasztikában. RITMIKUS KÉPLETEKKEL ALKOTÓ A megfigyelt témát ritmusképletekre bontja, csoportosít,a motívum gyakran ismétlődik, sok a variáció. SZERKESZTETT FORMÁKKAL ALKOTÓ Síkidomokra bontva ábrázol,gyakran stilizál, a geometriai testet belelátja a formába. (ritkán fordul elő)

13 Rhoda Kellogg művészetpedagógus
A firkakorszak a vizuális nyelv elsajátításának leglényegesebb szakasza. Csoportosítja a firkákat, 20 félét azonosít- További csoportosításai: 1.Kombinátumok: az alapfirkák összekapcsolásai 2.Aggregátumok: a kombinátumok összekapcsolásai és variálásai. 3. Kompozíciós szakasz: A az aggregátumok összeépítésével közelít az ábrázoláshoz. Felfedezi, hogy az alapelemek a világ minden gyermekénél jelen vannak

14 Kárpáti Andrea Bebizonyította, hogy a vizuális nyelv valamint az ábrázolóképesség a kamaszkorban( év) is továbbfejleszthető. Hozzá köthetők a hazai vizuális nevelési kutatások eredményeinek nemzetközileg is elismert eredményei.