Leltárkészítés, leltározás, leltárértékelés

Az előadások a következő témára: "Leltárkészítés, leltározás, leltárértékelés"— Előadás másolata:

1 Leltárkészítés, leltározás, leltárértékelés
2012. Összeállította: Horváth Józsefné

2 A számvitelről szóló 2000. évi C.
törvény (Szt.) 69. §-ának (1) bekezdése a könyvvezetési kötelezettség alá tartozó cégeknek, szervezeteknek a könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez leltárkészítést ír elő. 2

3 A leltár egy olyan kimutatás, amely a mérleg tételeinek alátámasztásához tételesen, ellenőrizhető módon, mennyiségben és értékben tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközök és azok forrásai valóságban meglévő állományának mennyiségét és értékét. 3

4 A leltározás célja a mérleg valódiságának
biztosítása, a könyvelés, a nyilvántartások ellenőrzése, (a csökkent értékű készletek, a használaton kívüli eszközök feltárása), a vállalkozói tulajdon védelme és az anyagi felelősök elszámoltatása érdekében a bizonylati fegyelem megszilárdítása. 4

5 A leltárkészítési kötelezettség teljesítése keretében a főkönyvi
könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan kell elvégezni. 5

6 - a számviteli alapelveknek megfelelő
A leltározást: - a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos, naprakész mennyiségi nyilvántartás vezetése esetén az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként,de legalább háromévente, - az említett nyilvántartás folyamatos vezetése hiányában a leltár összeállítását megelőzően mennyiségi felvétellel kell elvégezni, 6

7 tárolt - letétbe helyezett, portfoliókezelésben,
a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfoliókezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál - minden üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan, a leltárt a mennyiségi felvétel adataiból egyeztetéssel kell elkészíteni. 7

8 adatainak helyessége az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző
ha az árukészletekről nincs sem mennyiségi, sem értékbeli nyilvántartás-vezetés - az árukészlet-nyilvántartás mérleg fordulónapjára vonatkozó adatainak helyessége az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizhető menynyiségi felvétellel. 8

9 A leltárt úgy kell elkészíteni,hogy az megfeleljen a számvitelialapelveknek, azaz
- a teljesség, - a valódiság, - a világosság követelményének. 9

10 tárolt idegen tulajdonú eszköz);
- a leltárnak a vállalkozás valamennyi eszközét és forrását tartalmaznia kell; - a leltárban szereplő tételeknek mind mennyiségileg, mind pedig a tulajdonviszonyok tekintetében a valóságot kell tükröznie (nem szerepelhet benne teljes értékűként csökkent értékű eszköz, illetve saját tulajdonként eladott, de el nem szállított, vagy a vállalkozásnál tárolt idegen tulajdonú eszköz); - a leltárnak áttekinthetően kell tartalmaznia az eszközöket és forrásokat. 10

11 A leltárnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
- a vállalkozás nevét, adószámát, - a telephely megnevezését (a leltározás helyének megjelölését), - a leltárfajta jellegének megjelölését, - a leltározás kezdetének és befejezésének időpontját, fordulónapját, - az eszközöket, a forrásokat tételes 11

12 nyilvántartási szám stb.), továbbá
- az egyedi eszköz, kötelezettség egyértelmű azonosításához szükséges jelöléseket, adatokat (megnevezés, méret, minőség, cikkszám, nyilvántartási szám stb.), továbbá azt, hogy az helyileg hol található,utalás arra, hogy az teljes értékű vagy csökkentett értékű), - az egyedi eszközre, kötelezettségre jellemző értékadatokat, - a bizonylatok sorszámát, - a leltározott eszközök és források ténylegesen talált mennyiségét, egységárát és összértékét, - a leltárkülönbözeteket, 12

13 - a leltározás végrehajtásáért és ellenőrzéséért
felelős, valamint a leltározásban számadásra kötelezett személyek nevét, felelősségi nyilatkozatát, hogy a leltárban foglaltak bizonylattal alátámasztottak és aláírását, - az eszközök használóinak nyilatkozatát az eszközök értékelésének helyességére vonatkozóan. 13

14 - a mérleg valódiságát alátámasztó, a vállalkozás valamennyi eszközét
A leltár fajtája, annak teljességétől, céljától, helyétől és időpontjától függően lehet: - a mérleg valódiságát alátámasztó, a vállalkozás valamennyi eszközét és forrását (ideértve a felvétel időpontjában a birtokában levő idegen eszközöket is) tartalmazó évzáró teljes leltár, 14

15 - adott fordulónapon a részleges vagy a teljes eszközállományra speciális okokból elrendelt, év közben végrehajtott: - a rájuk bízott eszközökért, készletekért anyagilag felelős alkalmazottak elszámoltatására, tevékenységük szakszerűségének ellenőrzésére előírt elszámoltató leltár, 15

16 - az eszközökért, készletekért anyagilag felelős alkalmazottak személyének változása esetén átadási, illetve átvételi leltár, - új vállalkozás megalakulásakor a nyitómérleget alátámasztó nyitóleltár, az év utolsó napján kötelező, az úton levő árukról, a megmunkálás céljából átvett idegen készletekről, a javításra átvett eszközökről készített leltár. 16

17 Az egyedi eszközre, kötelezettségre jellemző értékadatok :
- immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a bekerülési (bruttó) érték, az elszámolt terv szerinti értékcsökkenés,az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, annak visszaírt értéke, az így számított nettó érték, illetve a piaci értéken történő értékelés esetén a piaci értékre, az értékhelyesbítésre, azok változására vonatkozó adatok, 17

18 - vásárolt készleteknél a bekerülési (beszerzési) érték, az elszámolt értékvesztés összege, a visszaírt értékvesztés, az így számított könyv szerinti érték, - saját termelésű készleteknél az előállítás közvetlen önköltsége,az elszámolt értékvesztés összege, a visszaírt értékvesztés, az így számított könyv szerinti érték, - követeléseknél a bekerülési (eredeti) érték, a törlesztések, a követelést növelő-csökkentő egyéb összegek, az elszámolt értékvesztés, a visszaírt értékvesztés, az így számított könyv szerinti érték, 18

19 - kötelezettségeknél a bekerülési (eredeti) érték, a törlesztések, a kötelezettséget növelő-csökkentő egyéb összegek, - devizaeszközöknél,devizakötelezett-ségeknél a devizaérték és az alkalmazott devizaárfolyamok. 19

20 Leltárkészítési szabályzat
A leltárkészítési szabályzatban a vállalkozás méretéhez, sajátosságaihoz igazodóan a leltárkészítés tartalmi és formai követelményeit kell rögzíteni, különös tekintettel az év végi beszámoló mérleget alátámasztó leltárra. 20

21 A szabályzatnak tartalmaznia kell:
- a vállalkozásnál a leltározási tevékenység módjára vonatkozóan alkalmazott számviteli, számvitel-politikai előírásokat, - az egyes eszközöket milyen értéken kell felvenni (például a tárgyi eszközöknél a bruttó értéket, az elszámolt terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenést, ezek különbözeteként a nettó értéket kell figyelembe venni), - a nyilvántartásokból a leltárba átvezetett adatok, különösen az értékadatok helyességének (bekerülési érték-,értékvesztés-, értékcsökkenés- elszámolás stb.) ellenőrzésének módját. 21

22 Ha a vállalkozás nem vezet az eszközökről folyamatosan, naprakészen
nyilvántartást, akkor szabályozni kell, hogy a mérleg-fordulónapi leltározást mikor kell elvégezni (a mérlegforduló napon, azt megelőzően vagy azt követően). 22

23 A mérlegforduló-nap előtti vagy utáni leltározás esetén a leltározás időpontja és a mérlegforduló-nap közötti eszköznövekedés és - csökkenés elszámolásának módját is a leltárkészítési szabályzatba kell foglalni. 23

24 A leltár elkészítése általában a könyvelő feladata, aki_az adatoknak a leltárba történő beállítása előtt köteles ellenőrizni a könyvelt adatok helyességét, bizonylatokkal való alátámasztottságát, valamint a leltárkészítési szabályzatban meghatározott módon köteles meggyőződni a mások által szolgáltatott adatok valódiságáról. Az ügyvezető számára indokolt előírni nyilatkozat adását, hogy a leltár megfelel a teljesség, a valódiság, a világosság követelményének. 24

25 Leltározási szabályzat
A leltározási szabályzatban a leltározás (mennyiségi felvétel) technikájának, a leltározás végrehajtásának követelményeit kell rögzíteni az adott vállalkozás sajátosságainak figyelembevételével. 25

26 A leltározási szabályzatnak a leltár jellegétől függően, tartalmaznia
kell: - a leltározás időszakát, a leltározás időpontját, - a leltározás módszereit (egyeztetéssel vagy mennyiségi felvétellel), - külön-külön az egyes eszközök, kötelezettségek leltározásának módszereit - a leltározásban résztvevő személyeket, - a leltározás nyomtatványainak, technikai eszközeinek biztosítását, - milyen formában, milyen bizonylatok alapján ki szolgáltatja az értékadatokat, - a leltározás bizonylatainak alaki követelményeit (például kiállítás, helyesbítés, aláírások) feldolgozását, értékelését, megőrzését; - a leltári eltérések megállapítását, rendezését, - a leltározás ellenőrzését; - a leltározásért való felelősséget. 26

27 Meg kell határozni továbbá: - a leltározási csoportokat,
- a leltározási csoportokhoz kapcsolódó alapbizonylatokat, nyilvántartásokat, - a leltározási csoportok felelőseit, - a leltározás kezdetét csoportonként, - leltározás határidejét csoportonként, - leltározás utómunkálatait (a nyilvántartási adatoknak a tényleges adatokhoz történő hozzáigazítását). 27

28 - Befektetett eszközök: - Készletek; - Pénzeszközök; - Követelések;
A leltározási csoportokat célszerű úgy kialakítani, hogy egy-egy csoportban azonos nemű eszközök, illetve források legyenek, például: - Befektetett eszközök: - Készletek; - Pénzeszközök; - Követelések; - Kötelezettségek; - Saját tőke; - Aktív időbeli elhatárolások; - Passzív időbeli elhatárolások. Ha szükséges a csoportok tovább is tagolhatóak. A csoportokhoz a leltározásért felelős személynek (általában a számviteli osztály vezetőjének) felelősöket kell megbíznia a leltározandó eszközök, források körének, a leltározás kezdetének, illetve határidejének megjelölésével. 28

29 A bizonylatok megőrzése
A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. Ez a szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik (Szt § (l)-(3 ) bekezdés). A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem hatálytalanítja a megőrzési kötelezettséget, 29

30 Az egyéni vállalkozó leltárkészítési kötelezettsége
Az egyéni vállalkozó nem tartozik az Szt. hatálya alá, nyilvántartási kötelezettségeit a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint kell teljesítenie. A Szja tv. 5. számú melléklete szerint a leltár olyan részletező nyilvántartás, amelyet a magánszemélynek csak akkor kell elkészítenie, ha az szükséges az adóköteles jövedelmének megállapításához. Az év végi leltár nem befolyásolja az egyéni vállalkozó adóalapját, neki csak megszűnés, illetve átalányadózás választása esetén van a készletek miatt leltárkészítési kötelezettsége. 30

31 - anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyag),
Az egyéni vállalkozónak leltárt a következő csoportosítás szerint kell elkészítenie: - anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyag), - használatba nem vett eszközök (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, védőruha), - 100 ezer forintnál alacsonyabb értékű (1991. december 31-ét követően és január 1-jét megelőzően történő beszerzés estén 30 ezer, december 3 1-ét és január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű) használatba vett tárgyi eszközök, - áruk (kereskedelmi készletek), - betétdíjas göngyöleg, - alvállalkozói teljesítmények, - saját termelésű készletek: - befejezetlen termelés, - félkész és késztermék. 31

32 Az áfát nem az általános szabályok szerint fizető magánszemélynek a leltárban:
- a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett 100 ezer forintnál alacsonyabb értékű eszközöket és az árukat a legutolsó, áfát is tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetnie, - a 100 ezer forintnál nem magasabb értékű használatba vett tárgyi eszközöket az áfát tartalmazó beszerzési ár 50 százalékos értékén kell szerepeltetnie, - a saját termelésű félkész és készterméket (így különösen a magánszemély által előállított, felújított, átalakított gépet, szerszámot) előállítási áron - az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt ellenértéke együttes összegében - kell szerepeltetnie. 32

33 Az áfát az általános szabályok szerint fizető magánszemélynek a leltárban:
- a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett 100 ezer forintnál alacsonyabb értékű eszközöket és az árukat a legutolsó beszerzési számla szerinti, áfát nem tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetnie, - a 100 ezer forintnál nem magasabb értékű használatba vett tárgyi eszközöket az áfát nem tartalmazó beszerzési ár 50 százalékos értékén kell szerepeltetnie, - a saját termelésű félkész és készterméket (így különösen a magánszemély által előállított, felújított, átalakított gépet, szerszámot) előállítási áron — az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt ellenértéke együttes összegében kell szerepeltetnie. 33

34 Készletek értékelése A készletértékelés: tevékenység, amelyben a számviteli politikában leírtak alapján meghatározzuk, hogy készleteinket milyen értéken szerepeltessük a könyveinkben. Leértékelés: ha a piaci beszerzési ár csökkent vagy minőségi értékvesztés miatt 34

35 Készletek értékelése Felértékelés: készleteknél TILOS!
Értékcsökkenés: készleteknél TILOS! Értékvesztés: ld. leértékelést Értékhelyesbítés: ha a készlet beszerzési ára nagyobb, mint a mérleg készítésekor a piaci érték, akkor a piaci értéken kell kimutatni. Ha a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, fékész- és késztermék, állat) előállítási költsége magasabb, mint a várható eladási ár, akkor azt a várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási áron kell nyilvántartani. Selejtezés rendkívüli esemény (pl. gyártás során keletkezett selejt) esetén 35

36 A mérlegben szereplő készletek értékelése
Vásárolt készletek: anyagok (alapanyag, egyéb anyag, fűtőanyag, gyártóeszköz, alkatrész stb., áruk (kereskedelmi árúk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások, stb.) készletekre adott előlegek Tényleges beszerzési áron Átlagos (súlyozott beszerzési áron) csúsztatott átlag éves átlag elszámoló ár +/- árkülönbözet FIFO módszer szerinti Saját termelésű készletek: előállítási költségen utókalkulációval kiszámított tényleges közvetlen önköltség normák alapján meghatározott közvetlen önköltség + Könyv szerinti érték (bekerülési érték, előállítási költség) - értékvesztések + értékvesztés visszaírása Mérlegérték 36

37 Készletértékelési eljárások
FIFO (First in - First out): először beérkezett készlet kerül először felhasználásra zárókészlet: utolsó árakon átlagárhoz képest ha az ár nő: felértékel ha az ár csökken: leértékel a SZT szerint: LEGJOBB árcsökkenéskor kimondottan jó, áremelkedéskor ugyan felértékel, de megfelel a törvénynek, mert az átlagárhoz képest értékel fel, de a tényleges beszerzési árnál nem értékel magasabbra. 37

38 Készletértékelési eljárások
Összköltségeljáráson alapuló eredménykimutatást készít csak az 5. Költségnemek számlaosztályt vezeti készleteiről év közben nem vezet folyamatos mennyiségi és érték nyilvántartást a vásárolt készleteket beszerzéskor költségként számolják el, időszak végén kötelező a leltározás és a leltárértékelés a számviteli elszámolásokat igazítják a a leltárhoz az eltéréseket állományváltozásnak hívják. nem értelmezhető a hiány és a többlet fogalma. Forgalmi költség eljáráson alapuló eredménykimutatást készít a vállalkozás elsődlegesen 6/7 Költséghelyeket és Költségviselőket bemutató számlaosztályokat vezeti készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartásokat vezet leltározni nem mindig kell ebben az esetben, de a leltárt mindig össze kell állítani a mérleg alátámasztására Értelmezhető a hiány és a többlet. 38

39 Példa a vásárolt készletek elszámolására
DB EÁR ÉRTÉK (EFT/DB) (EFT) NYITÓ ÁRUKÉSZLET BESZERZÉS JANUÁRBAN BESZERZÉS FEBRUÁRBAN ÖSSZESEN: ELADÁS FEBRUÁRBAN ELÁBÉ ZÁRÓKÉSZLET MENNYI AZ ELÁBÉ ÉS A ZÁRÓKÉSZLET MÉRLEGELT ÁTLAGÁRON? FIFO MÓDSZERREL? ELSZÁMOLÓÁRON, HA AZ ELSZÁMOLÓÁR 500? ELSZÁMOLÓÁRON, HA AZ ELSZÁMOLÓÁR 900? EGYSZERŰSÍTÉS: A VÁSÁRLÁS, ÉS AZ ELADÁS IS HTELBEN TÖRTÉNIK 39

40 Készletelszámolás mérlegelt átlagára
2. ÁRUKÉSZLET T K 4. ELŐZETES.. ÁFA T K 4. FIZETENDŐ ÁFA T K ESZKÖZSZÁMLÁK FORRÁSSZÁMLÁK (NY) 1000 (3) 5558,8 (NY) 270 (3) 2187 (1) 6000 (1) 1620 3. VEVŐK T K (2) 3500 (2) 945 4. SZÁLLÍTÓK T K TF 10500 (3) 10287 Z ,2 (NY) 1270 (1) (2) 8. ELÁBÉ T K 9. ÁRBEVÉTEL T K NY. NYITÓKÉSZLET 2 DB*500= 1000 1. ÁRUBESZERZÉS 10 DB*600= 6000 (3) 5558,8 (3) 8100 2. ÁRUBESZERZÉS 5 DB*700= 3500 EREDMÉNYSZÁMLÁK 3. ELADÁS DB*900= 8100 4. ELÁBÉ ELSZÁMOLÁSA ÁTLAGÁRON: 10500/17=617,6 9*617,6 = 5558,8 5. ZÁRÓKÉSZLET: 8*617,6 VAGY ,8=4941,2 40

41 Készletelszámolás FIFO módszerrel
2. ÁRUKÉSZLET T K 4. ELŐZETES.. ÁFA T K 4. FIZETENDŐ ÁFA T K FORRÁSSZÁMLÁK (NY) 1000 (3) 5200 (3) 2187 (NY) 270 (1) 6000 (1) 1620 3. VEVŐK T K (2) 3500 (2) 945 TF 10500 4. SZÁLLÍTÓK T K (3) 10287 Z (NY) 1270 (1) (2) NY. NYITÓKÉSZLET 2 DB*500= 1000 8. ELÁBÉ T K 9. ÁRBEVÉTEL T K 1. ÁRUBESZERZÉS 10 DB*600= 6000 2. ÁRUBESZERZÉS 5 DB*700= 3500 (3) 5200 (3) 8100 3. ELADÁS DB*900= 8100 4. ELÁBÉ ELSZÁMOLÁSA FIFO MÓDSZERREL: 2* *600= = 5200 EREDMÉNYSZÁMLÁK 5. ZÁRÓKÉSZLET: 3*600+5*700 = 5300 VAGY = 5300 41

42 Készletelszmolás elszámolóáron (500/db)
2. ÁRUKÉSZLET T K 4. ELŐZETES.. ÁFA T K 4. FIZETENDŐ ÁFA T K 2. ÁRKÜLÖNBÖZET T K ESZKÖZSZÁMLÁK (1a) 6000 (1) 5000 FORRÁSSZÁMLÁK (NY) 1000 (4) 4500 (NY) 270 (3) 2187 (2a) 3500 (2) 2500 (1) 5000 (1a) 1620 (4a) 1058,8 (2) 2500 (2a) 945 Z. 941,2 Z 4. SZÁLLÍTÓK T K 3. VEVŐK T K (NY) 1270 Z ,2 (3) 10287 (1a) (2a) NY. NYITÓKÉSZLET 2 DB*500= 1000 8. ELÁBÉ T K 9. ÁRBEVÉTEL T K 1. ÁRUBESZERZÉS 10 DB*500= elszámolóáron DB*600= tényleges besz. (4) 4500 (3) 8100 2. ÁRUBESZERZÉS 5 DB*500= elszámolóáron 5 DB*700= tényleges besz. (4a) 1058,8 EREDMÉNYSZÁMLÁK 3. ELADÁS DB*900= 8100 4. ELÁBÉ ELSZÁMOLÁSA elszámolóáron: 9*500= 4500 ÁRKÜL. 4500*(2000/8500)= 1058,8 5558,8 5. ZÁRÓKÉSZLET: ,2=4941,2 42

43 Készletelszmolás elszámolóáron (900/db)
2. ÁRUKÉSZLET T K 4. ELŐZETES.. ÁFA T K 4. FIZETENDŐ ÁFA T K 2. ÁRRÉS T K (NY) 1800 (1a) 6000 (NY) 800 FORRÁSSZÁMLÁK (1) 9000 (4) 8100 (NY) 270 (3) 2187 (1) 9000 (2a) 3500 ESZKÖZSZÁMLÁK (1a) 1620 (2) 4500 (2) 4500 (4a) 2541,2 (2a) 945 Z Z ,8 4. SZÁLLÍTÓK T K 3. VEVŐK T K Z ,2 (3) 10287 (NY) 1270 (1a) (2a) NY. NYITÓKÉSZLET 2 DB*900= 1800 elszámolóár DB*-400=- 800 árrés 8. ELÁBÉ T K 9. ÁRBEVÉTEL T K 1. ÁRUBESZERZÉS 10 DB*900= elszámolóáron DB*600= tényleges besz. (4) 8100 (4a) 2541,2 2. ÁRUBESZERZÉS 5 DB*900= elszámolóáron 5 DB*700= tényleges besz. (3) 8100 EREDMÉNYSZÁMLÁK 3. ELADÁS DB*900= 8100 4. ELÁBÉ ELSZÁMOLÁSA elszámolóáron: 9*900= KÉK: 8100*(-4800/15300)= -2541,2 5558,8 5. ZÁRÓKÉSZLET: ,8=4941,2 Forrás:Lááb Ágnes 43