Eker_2 Eker kezdetei.

Az előadások a következő témára: "Eker_2 Eker kezdetei."— Előadás másolata:

1 Eker_2 Eker kezdetei

2

3 Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom. Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály; annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát, de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát, az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket, míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg... erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat, a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat, (Radnóti Miklós: Nem tudhatom...)

4 … hol lakott itt Vörösmarty Mihály;
Pusztanyék, Székesfehérvár, Pest, Börzsöny, Baracska. "...Mi dolgunk a világon? küzdeni Erőnk szerint a legnemesbekért.”

5 Vörösmarty Mihály lakóháza, Kápolnásnyék
Az egykori tiszttartói ház a XVIII. század második felében épült népies barokk stílusban. Ebben a házban lakott a költő Vörösmarty Mihály

6 És hol van Vörösmart?

7

8

9

10 A „mindennapi” kereskedelem
Mária-Terézia Kránitz néni Közért Meinl Cora – Auchan – Tesco Holnap

11

12 Lexikon: BUX index A Budapesti Értéktőzsde indexe, amelyet négyéves előkészítés után 1995 január 1-jén vezetett be a BÉT. Az index az indexkosárban szereplő - maximum 25 - részvény kapitalizációjának változását tükrözi, néhány korrekciós tényezővel. A kosár összetételét a BÉT évente kétszer vizsgálja felül, az egyes részvények súlyozása is ugyanekkor (március 31 és szeptember 30) változik. A kosárban szereplő társaságok a BÉT részvénykapitalizációjának és forgalmának több, mint 90%-át adják. Az indexkosár egy elméleti, piaci portfóliót képez, az index ezen értékpapírcsomag bázis időpontjához viszonyított értékváltozását mutatja.

13 BUX index: A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hivatalos részvényindexe, amelyben a tőzsdei részvénypiac legnagyobb forgalmú részvényei találhatóak meg. Az egyes részvények indexben betöltött súlya megegyezik azzal, ahogy az adott részvény piaci értéke (a tőzsdére bevezetett részvények darabszáma és a részvény pillanatnyi árfolyamának a szorzata) az indexben szereplő valamennyi részvény összes piaci értékéhez aránylik. Az indexbe való bekerülés szigorú szabályokhoz kötött, amit évente kétszer a Budapesti Értéktőzsde Index Bizottsága vizsgál felül.

14 A BUX elmúlt 14 évében 3 500 kereskedési nap volt ez év elejéig
A BUX elmúlt 14 évében kereskedési nap volt ez év elejéig. Az index 14 év alatt hozzávetőleg 15-szörösére növekedett, ami több mint évi 21%-os hozamnak felel meg. Ebből a napok 53%-ában felment az árfolyam, 47%-ban lefelé. Tehát majdnem olyan ez, mint a fej vagy írás játék, csak egy parányival jobbak a nyerés esélyei. A nyerési esélyeket tovább növeli, hogy azokon a napokon, amikor az index felment, a nyereség átlag 0,6% volt, a veszteséges napokon az átlagos veszteség 0,5 %. Ebből a sok cikkcakkból áll össze a 14 év alatti 15-szörös növekedés. Ezzel szemben, ha valaki bankbetétben helyezte el pénzét 14 évvel ezelőtt, akkor pénzének értéke csak 8-szorosára nőtt volna ugyanezen időszak alatt (14. ábra).

15

16 Ha nem egynapos időtávon próbáltunk szerencsét, hanem a pénzünket több évre fektettük egy sok részvényből álló csomagba, portfolióba, akkor az alábbi hozamokat érhettük el a BÉT-en az elmúlt 14 évben

17

18 Száz János Talált pénz - Opciók a mindennapokban és a pénzügyi piacokon << 13/28. oldal >> Az opciókon kívül másik megfelelő kockázatkezelés mód is van a részvénypiacon. Ahelyett, hogy folyton azt próbálnánk kitalálni a brókerünk tanácsára, hogy ezen a héten melyik részvényben tartsuk a pénzünket, és milyen másikra cseréljük a jövő hónapban, inkább hallgassunk André Kosztolányra, a híres magyar börzeánerre, akinek pályája átívelte az 1929-es és 1998-as válságokat: 1919-ben hagyta el Magyarországot, Párizsban és Münchenben élt, 1996-ban a pesti tőzsde örökös elnökévé választották. Ő azt tanácsolta, hogy aki részvényekbe akar fektetni, az először menjen el a patikába, és vegyen álomport (altatót), és sok éven át szundikáljon a befektetésén.

19

20

21 Az elektronikus kereskedelem
olyan infrastruktúrára telepedhet, amely kész.

22 Előadó: Tóth György Ferenc
Az e-Business Tóth György Ferenc Előadó: Tóth György Ferenc

23 Az elektronikus kereskedelem fogalomkörének kialakulása
Már jóval a fogalom megjelenése előtt több olyan technikát alkalmaztak a gyakorlatban amely beletartozik a fogalomkörbe, de csak később sorolták ezeket új kategóriába EDI (elektronikus adatcsere) elektronikus fizetési módok stb…

24 A kifejezés első megjelenése
Az elektronikus kereskedelem kifejezést először az interneten való Web alapú vásárlások elnevezésére használták Úgy gondolták, hogy egy új kereskedelmi mód született Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységre vonatkoztatták az áruszolgáltatás hirdetése megrendelés A vállalatot képviselő rendszer és a vevő közötti kapcsolatra terjedt ki Az internetes Web elérésére korlátozódott

25 A fizetési folyamat bevonása
Kezdettől fogva érzékelhető volt a törekvés arra, hogy az Elektronikus Kereskedelem által lefedett eljárási kört a fizetési folyamattal kiegészítsék hitelkártyaszám begépelése nem biztonságos a nyilvános hálón keresztül nem képezhette egy széles körben elfogadott megoldás alapját Csak szabvány szintjén kidolgozott általános alapokra építve oldható meg SET (Secure Electronic Transaction Protocol) kidolgozása Visa MasterCard IBM

26 A partnerek és az eljárások körének bővítése
A kereskedelmi tranzakciók közül azok hordozzák a nagyobb értéket, melyek esetében a vásárlót nem természetes személy, hanem vállalat, államigazgatási szervezet, egyéb szervezet testesíti meg. Nem lehet az Elektronikus Kereskedelmet csak a vállalatok és a természetes személyek közötti kereskedelmi kapcsolatra korlátozni.

27 Új meghatározások Olyan meghatározások láttak napvilágot, amelyek
a vállalatok közti kapcsolatot is az Elektronikus Kereskedelem tárgyának tekintették a kiskereskedelem mellé a kereskedelmi kör egészét beemelték

28 Az üzleti tevékenység megjelenése a fogalomban
ECRC (Electronic Commerce Resource Center) meghatározása Az Amerikai Hadügyminisztériumhoz (DoD) tartozik „Az Elektronikus Kereskedelem egy általános kategória, mely minden, elektronikus adatok segítségével folytatott üzleti tevékenységet magában foglal.” Nem pusztán kereskedelmi folyamatokról van szó, hanem akár egy vállalat tevékenységének egészéről, feltéve, hogy az elektronikus adatátvitelen és feldolgozáson alapul.

29 Az elektronikus kereskedelem fogalma
Olyan üzleti tevékenység elektronikus lebonyolítását jelenti, amely adatok elektronikus feldolgozásán és átvitelén alapul Számos tevékenységet foglal magába áruk és szolgáltatások elektronikus forgalmazása elektronikus pénz átutalása értékpapír kereskedelmet kereskedelmi árverések bonyolítása direkt marketing tevékenység stb…

30 Az e-kereskedelem folyamatának legfontosabb szereplői
eladó távközlő szolgáltató internet szolgáltató weblap (portál) készítő logisztikai cég hitelesítő pénzintézet vevő

31 Előadó: Tóth György Ferenc
Megközelítési módok 1. Az elektronikus üzleti tranzakciókat kiszolgáló rendszer lehet zárt a kapcsolat a vevő és az eladó között már eleve kialakított nyílt a vállalat és a vevő között létezik üzletileg itt folyik az új vásárlók hódítása a marketingtevékenység is a vállalatnak meg kell szereznie a vevők bizalmát, lojalitását itt nincsenek megszokott szereplők nagyobb hangsúlyt kap a biztonság és a bizalom Előadó: Tóth György Ferenc

32 Az elektronikus kereskedelem
Robotizált rendszer

33

34 Megközelítési módok 2. Vevő 1. Vevő 2. Vevő 3. Eladó Szolgáltató
Vevő n.

35 Megközelítési módok 3. A létrejövő tranzakció formája szerint is osztályozhatunk csak információáramlással járó tranzakciókat elsősorban szellemi termékek mozgatása történik, pl. banki szolgáltatások, menetjegyrendelés tárgyi mozgással is járó folyamatok jóval bonyolultabbak, mert itt az elektronikus adatáramlásokat össze kell egyeztetni a hagyományos logisztikai folyamatokkal

36 Megközelítési módok 4. Csak információáramlással járó tranzakció
Szolgáltató Vevő Eladó

37 Logisztikai szolgáltató
Megközelítési módok 5. Tárgyi mozgással is járó folyamatok Szolgáltató Vevő Eladó Logisztikai szolgáltató

38 Az elektronikus kereskedelem leggyakoribb tipizálási módja
B2C (business to consumer) vállalkozás – ügyfél B2B (business to business) vállalkozás – vállalkozás B2A (business to administration) vállalkozás– közigazgatás C2A (consumer to administration), ügyfél – közigazgatás

39 Az elektronikus kereskedelem háttere
Annak megértéséhez, hogy miért ment át az Elektronikus Kereskedelem fogalomköre rövid idő alatt jelentős változáson az informatikai forradalom elemeit szükséges vizsgálnunk.

40 Az informatikai forradalom elemei
A jócskán elcsépelt folyamat főbb elemeit emeljük ki Az Elektronikus Kereskedelem létrejöttéhez szükséges utolsó láncszem a Virtuális Terminál Probléma megoldását jelentő web technika elterjedése volt a programok alapvetően a szerveren futnak a klienshez csak a kész végeredmény, a képernyőn megjeleníthető adat érkezik

41 Az informatikai forradalom elemei
Időpont Elem Hatás 1959 DoD ARPA hálózat Távoli számítógépek együttműködésének lehetősége 1979 Sir Sinclair ZX81 első személyi számítógép A számítógépek tömeges elterjedése Xerox cég ikonvezérelt rendszere Felhasználóbarát operációs rendszer DoD kidolgozza a TCP/IP protokoll szabványt Kapcsolódás más rendszerekhez (Internet) 1989 Tim Berners-Lee a CERN-ben az atomfizikusok információs rendszere céljára kidolgozta a WWW technikát A Virtuális Terminál Probléma megoldása

42 Az üzleti, gazdasági, igazgatási élet feltételeinek változása
Az információ alapvető értékké vált Az üzleti folyamatok globálisakká váltak Az információ áramlás felgyorsulása következtében az üzleti, és igazgatási folyamatok is felgyorsultak

43 Meglevő informatikai eszközök
Mára a vállalatok és az igazgatási szervezetek mindegyikénél kiépült valamilyen helyi informatikai rendszer A kiépült rendszerek lokálisak hiányoznak a vállalatközi alkalmazások belső alkalmazások integrációja sem megoldott

44 Kihívás 1. Az intézmények az új követelményeknek a jelenlegi ügyviteli szervezettségük mellett, meglévő informatikai infrastruktúrájukkal nem képesek megfelelni Az üzleti tevékenység módjában bekövetkező korszakváltásnak jelentős szelektáló hatása lesz Azokat a vállalatokat, melyek korábban képesek az új módra átállni, a piac várhatóan jelentősen felértékeli, míg a többieket nagymértékben leértékeli

45 Kihívás 2. A vállalatoknak és egyéb szervezeteknek az alkalmazkodás létérdeke lesz Az informatikán kívül más szakterületek jelentős segítségére lesz szükség közgazdaságtan vállalati szervezés Az informatikai forradalom korábbi elemei önmagukban nem elegendőek a cél eléréséhez Az informatika is jelentős kihívás előtt áll

46 Magyarázat az Elektronikus Kereskedelem fogalomkörének változásaira
A 90-es évek elején az informatikai forradalom vázolt elemei voltak döntő hatással a fogalomkörre Az egyszerű web alapú vásárlás folyamata állt a figyelem középpontjában Mára világossá vált, hogy az informatikában bekövetkezett változások az üzleti, igazgatási életben korszakváltásnak megfelelő új kihívást eredményeznek Az Elektronikus Kereskedelem kategóriája is ebbe az irányba mozdul el A korszakváltás megoldása az igazi kihívás

47 Javasolt megközelítés 1.
Amikor Elektronikus Kereskedelemről beszélünk két egymástól jelentősen eltérő problémakört értünk bele Elektronikus Kiskereskedelem (EC) természetes személyek felé irányuló kiskereskedelmi tevékenységek és azok hatékonyabbá tétele pl.: IBM e-commerce

48 Javasolt megközelítés 2.
Elektronikus Üzletvitel olyan elektronikus megoldások, melyek segítik a vállalatokat, igazgatási és egyéb szervezeteket folyamataik integrálásában üzleti és ügyviteli folyamataik felgyorsításában cél a hatékonyság fokozása a korszakváltás kihívásainak segítik megfelelni a vállalatokat és igazgatási szerveket EDI IBM e-business koncepció Integrált Vállalatirányítási Rendszerek (ERP) SAP J. Edwards …

49 Következtetések 1. Az Elektronikus Kereskedelem létrejöttét az informatikai forradalom segítette elő a számítástechnika tömeges elterjedése internet a Virtuális Terminál Probléma megoldásaként a web technika Az üzleti élet feltételeiben jelentkező korszakváltás folyamatával párhuzamosan fokozatosan bővült az Elektronikus Kereskedelem fogalomköre is, az egyszerű internetes vásárlástól a teljes üzletvitel elektronizálása irányába

50 Következtetések 2. Az Elektronikus Kereskedelem értelmezésének folyamatos bővülése a kategória meghatározásának bizonytalanságát eredményezte szükséges a differenciált megközelítés minőségileg szétváltak a fogalomkörök Elektronikus Kiskereskedelem Elektronikus Üzletvitel A két fogalomkört összeköti, hogy kiinduló pontjuk a távoli partnerek, vállalatok, szervezetek működésének integrálása Valószínűsíthető, hogy az informatika fejlődésével újabb fogalomkörökkel fog bővülni