Atipikus foglalkoztatási formák ismertetése

Az előadások a következő témára: "Atipikus foglalkoztatási formák ismertetése"— Előadás másolata:

1 Atipikus foglalkoztatási formák ismertetése
Mazsola Csana Oktatási és Nevelési Nonprofit Kft. EFOP „Harmonikus családi élet - Helyi igényekre alapuló komplex családtámogatási programsorozat megvalósítása és e-Tananyag kidolgozása”

2 Tartalomjegyzék EFOP-1.2.1-15-2016-01010
Atipikus foglalkoztatás lényege Atipikus foglalkoztatás típusai Főbb atipikus foglalkoztatási formák Részmunkaidős foglalkoztatás Távmunka Munkakör-megosztás (job-sharing) Kötetlen munkaidő (rugalmas munkarend) Alkalmi munkavégzés Kevésbé alkalmazott atipikus foglalkoztatási formák Rugalmas foglalkoztatás helyzete Magyarországon EFOP

3 Atipikus foglalkoztatás lényege
Az atipikus foglalkoztatás egy gyűjtőfogalom, amely alá mindazokat a foglalkoztatási formák tartoznak, melyek egy vagy több elemükben eltérnek a hagyományos (általában heti 40 órás, határozatlan idejű alkalmazotti, munkahelyen végzett munkát jelentő) munkaviszonytól. Segítség: A család és a munka közötti egyensúly fenntartásában A kisgyermekes anyukák visszatérésében a munkaerőpiacra EFOP

4 Atipikus foglalkoztatási formák
EFOP

5 Miért jó ez a cégeknek? Nő a hatékonyság, javul a munkateljesítmény
Olcsóbbá válhat a foglalkoztatás Rugalmassá válhatnak a munkatársak Elégedett dolgozók Csökken a betegállomány Kiégés veszélyének csökkenése Ingatlan- és rezsiköltségek csökkenése Csökkenthető a fluktuáció EFOP

6 Mi kell a sikeres megvalósításhoz?
Megfelelő HR rendszer kialakítása, szervezetfejlesztés Jól definiált folyamatok kialakítása A motiváltság megteremtése Igények és elvárások világos megfogalmazása Fejlett informatikai eszközök alkalmazása A megfelelő emberek kiválasztása EFOP

7 Főbb Atipikus foglalkoztatási formák
EFOP

8 Részmunkaidős foglalkoztatás
Lényege a teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben történő munkavégzés – legjellemzőbb a napi 4 vagy 6 órában történő munkavégzés. A hatályos jogszabályok (Munka Törvénykönyve) is lehetőséget biztosítanak a részmunkaidő megfelelő alkalmazására: A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. EFOP

9 Részmunkaidős foglalkoztatás
A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló díjazása és egyéb juttatásai megállapításánál az időarányosság elve alkalmazandó A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót megillető szabadság mennyisége megegyezik a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szabadság napjainak a számával. EFOP

10 Részmunkaidős foglalkoztatás – munkavállaló szempontjából
Előnyei Olyan munkaerőpiaci helyzetben is munkához jut, melyben a hagyományos formában nem biztos, hogy munkához jut Családi kötelezettségekkel és tanulással könnyebben összeegyeztethető Rövid ideig van kívül az aktív munkavállalói körön Hátrányai Az arányosan alacsonyabb bér megélhetési gondokat okozhat Könnyebben belecsúszhat meg nem fizetett túlórába Szabályozottság nélkül a munkabeosztás kiszámíthatatlanná válhat Arányaiban magasabb munkába járási idő-, és költségráfordítás EFOP

11 Részmunkaidős foglalkoztatás – munkáltató szempontjából
Előnyei A munkavállaló megtartásának formája lehet elbocsátás helyett Nagyon fontos lojalitás- és motiváló tényező lehet Megfelelős szakmai összetételű csapat összeállítása, anyagi nehézségek nélkül Hátrányai Vezetői szemléletváltás szükséges a bevezetéséhez A munkaállomás kihasználatlansága miatt kisebb költséghatékonyság Ugyanazon juttatások, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott esetén EFOP

12 Távmunka A távmunka egy munkaszervezési mód, melynek lényege, hogy a munkavállaló számára biztosított a vállalati központtól eltérő helyen is egy olyan munkakörnyezet, ahol infokommunikációs eszközök segítségével egyes munkafeladatait teljes értékűen el tudja végezni. A távmunka egyesíti az információs- és kommunikációs- technológiát a rugalmas munkavégzési hellyel. A munkavégzési hely és a központ közötti kapcsolatot számítógépen tartják fenn. EFOP

13 Távmunkavégzés – munkavállaló szempontjából
Előnyei Nagyobb rugalmasság a munkabeosztásban Kevesebb megszakítás a munkavégzés során Kevesebb közlekedésre fordított idő- és pénz Javuló munkamorál, nagyobb megelégedettség Hátrányai Gyengülő szakmai és emberi kapcsolatok, elszigeteltség érzet Kevesebb munkahelyi információ Munka és magánélet határainak elmosódása Nem minden személyiségtípus alkalmas távmunkára EFOP

14 Távmunkavégzés – munkáltató szempontjából
Előnyei Elkötelezettebb munkaerő Hatékony munkaidő- kihasználás Kevesebb hiányzás Alacsonyabb irodabérleti költségek Teljesítményorientált munkavégzés Családbarát munkahely Hátrányai Magas kommunikációs költségek Magas képzési költségek Adatvédelem Újfajta vezetési módszer szükségessége Belső feszültség (hagyományos formában dolgozó munkavállalók részéről) EFOP

15 Munkakör-megosztás (job-sharing)
Az atipikus foglalkoztatás egy újabb speciális fajtája, amikor a munkáltató legalább 2 dolgozóval köt 1 teljes munkaidős munkaszerződést, egy adott munkakör ellátására. Munkavállalók arra vállalnak kötelezettséget, hogy valamelyikük mindig ellátja a munkaköri feladatokat. Közösen vállalnak felelősséget a munka elvégzésért, és megosztják a munkaköri feladatokat. Amennyiben az egyik munkavállaló akadályoztatva van (pl. szabadság és keresőképtelenség esetén), úgy a másik, vagy a többi munkavállaló köteles a feladatokat és a helyettesítést ellátni. EFOP

16 Munkakör-megosztás (job-sharing)
Lehetőségei: 2 munkavállaló 1 munkakörben megosztja egymás között a hét munkanapjait. Az egyik munkavállaló pl. hétfőn és szerdán dolgozik teljes munkaidőben, addig a másik munkavállaló kedden és csütörtökön. A pénteki munkanapot pedig megosztják egymás között páros és páratlan hét szerint. 2 vagy több munkavállalót 1 munkakörben napi 4-6 órás munkaidőre jelentik be. EFOP

17 Munkakör-megosztás (job-sharing) – előnyei, hátrányai
Ez a fajta foglalkoztatás a munkavállalóktól is többet követel. Ez a többlet az, hogy a munkavállalók kötelezik magukat, hogy az egyikük akadályoztatása esetén a szerződést kötő másik munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségeket teljesíti, azaz ha két 4 órás munkakör megosztásban dolgozó munkavállalót nézünk, az egyikük betegsége esetén a másik 8 órát köteles dolgozni. A munkavállalók egymás munkájának átadás-átvételi folyamatának meghatározása. A munkaadó számára előnyökkel jár, hogy szabadságolások esetén ebben a formában könnyebben megoldható a helyettesítés. EFOP

18 Munkakör-megosztás (job-sharing) – előnyei, hátrányai
Néhány év távollét után a munkaerő-piacra visszatérő kisgyermekes édesanyák számára lehetne megfelelő foglalkoztatási forma ez, akik hosszú távon nem tudnak 8 órát vállalni, a munkát és a gyermeknevelést könnyebben összeegyeztethető 4 órát azonban szívesen vállalják. Munkáltató szempontjából hátrány, hogy bonyolult, hosszú és egyedi munkaszerződést kell készíteni az így dolgozó kollégák számára. EFOP

19 Kötetlen munkaidő (rugalmas munkarend)
A kötetlen munkaidő lényeg, hogy a munkáltató a munkaidő beosztás jogát átruházza a munkavállalóra. EFOP

20 Kötetlen munkaidő (rugalmas munkarend) - munkavállaló szempontjából
Előnyei Rugalmasság Munkavállaló saját maga osztja be idejét Nő a motiváltság és az elégedettség mértéke Kutatások alapján az egészségre is jótékony hatással van a kötetlen munkaidő Hátrányai A munkaidő és pihenőidő könnyen egymásba csúszhat Nehézkes az együttműködés más kollégákkal, mivel a munkavégzés ideje eltérő lehet. EFOP

21 Kötetlen munkaidő (rugalmas munkarend) - munkáltató szempontjából
Előnyei Nő a munkavállaló lojalitása Nő a munkavállaló hatékonysága Nincs túlóra díj Kevesebb a munkaidővel kapcsolatos adminisztrációs teher Hátrányai Nehezebb a munka kontrollja, meg kell határozni az ellenőrzési pontokat Nem minden munkakörre alkalmazható, így belső feszültség alakulhat ki EFOP

22 Egyszerűsített foglalkoztatás
Egyszerűsített foglalkoztatás fajtái: Mezőgazdasági, turisztikai idénymunka - Alkalmi munka Az ilyen jogviszony azzal jön létre, hogy azt a munkáltató az adóhatóságnak bejelenti. Vonatkozó jogszabály: LXXV. Törvény Turisztikai vagy mezőgazdasági idénymunkásként évente 120 napig lehet munkavállalót foglalkoztatni. EFOP

23 Alkalmi munkavégzés EFOP-1.2.1-15-2016-01010
A munkáltató és a munkavállaló között Bármely munkáltató alkalmazhatja, de az alkalmi munkavállalók maximális létszáma a munkáltató állandó létszámához kötött: Főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén 1 fő 1-5 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén 2 fő 6-20 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén 4 fő 20-nál több állandó munkavállaló esetén a munkavállalói létszám 20%-a lehet alkalmai munkavállaló. összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony. EFOP

24 Alkalmi munkavégzés Az alkalmi munkavégzés bejelentése a NAV felé történhet ügyfélkapun keresztül a T1042E formanyomtatványon, vagy a 185-ös telefonszámon. Bejelentéshez szükséges adatok: munkavállaló neve, adóazonosító jele és TB azonosító jele, munkáltató adószáma, egyszerűsített foglalkoztatás jellege, munkaviszony napjainak száma A munkáltató egyszerűsített munkaszerződést köteles kötni a munkavállalóval (Minta:2010. évi LXXV. Törvény I. melléklete) Egyszerűsített foglalkoztatás díjazása: a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, illetve garantált bérminimum esetén 87% A munkáltató közterhei: Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 500 Ft/nap/munkavállaló Alkalmi munka esetén 1000 Ft/nap/munkavállaló

25 Alkalmi munkavégzés Hátrányai Egy hónapban maximum 15 nap munkavégzés
Előnyei A ledolgozott napok beleszámítanak a szolgálati időbe Egyszerű adminisztráció Személyes élethelyzethez igazítható kereseti forma Rugalmas forma mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára Hátrányai Egy hónapban maximum 15 nap munkavégzés TB-t a munkavállaló maga fizeti Munkáltató részéről: koordinációs és hatékonysági problémák merülhetnek fel (nem összeszokott csapat) EFOP

26 Kevésbé alkalmazott atipikus foglalkoztatási formák
EFOP

27 Behívás alapján történő munkavégzés
A behívás alapján történő munkavégzés a munkaidő rugalmas, hatékony felhasználását teszi lehetővé. A felek a jogviszonyt részmunkaidőben történő foglalkoztatásra hozzák létre, a munkaidő tartama legfeljebb napi 6 óra lehet, a munkaidőkeret időtartama pedig a négy hónapot nem haladhatja meg. A munkáltatónak lehetősége van a munkakörbe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva elrendelni a munkavégzést, de a munkavégzés időpontját a munkavállalóval legalább három nappal előre közölnie kell. EFOP

28 Behívás alapján történő munkavégzés
Munkavállaló szempontjából Előny: Rugalmas munkaidő Könnyebben szervezhető más elfoglaltság Hátrány: A megbízás max. 4 hónapra szól A munka ütemezése kevéssé látható előre Munkáltató szempontjából Előny: Rugalmas munkaidő A munkaidő a feladatok mennyiségéhez igazítható Csak a ledolgozott munkaidő után kell fizetni Hátrány: Együttműködési nehézségek léphetnek fel Kis elkötelezettség, lojalitás a munkavállaló részéről EFOP

29 A home office az otthoni munkavégzést takarja.
A home office olyan rugalmas munkavégzési forma, amely munkaszervezés szempontjából a vállalati központtól távoli munkavégzésnek minősül. Munkajogi értelemben viszont nem minősül távmunkának, mivel ebben az esetben a munkáltató alkalmi jelleggel engedélyezi, hogy a munkavállaló az otthonában végezze a munkáját, és ennek során valamilyen információtechnológiai vagy számítástechnikai eszköz (skype, ) útján tartsa a kapcsolatot munkatársaival, munkáltatójával. Ezen foglalkoztatási forma népszerűsége folyamatosan növekszik. EFOP

30 Bedolgozói munkaviszony
Bedolgozói munkaviszony olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a felek a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában határozzák meg. A munkáltató utasítási joga is korlátozott, csak az alkalmazható technológiát és a munkavégzés módját szabhatja meg. A munkavégzés helye nem a foglalkoztató székhelye, hanem a bedolgozó lakóhelye, vagy más általa a munkavégzés céljára biztosított helyiség, ám a bedolgozó munkáját saját munkaeszközzel, a foglalkoztató által biztosított anyaggal, önállóan, a foglalkoztató közvetlen irányítása nélkül végzi. EFOP

31 Munkaerő-kölcsönzés A munkaerő-kölcsönzés során a munkavállaló és a kölcsönadó cég között munkaviszony áll fenn, de a munkaviszony harmadik cégnél való munkavégzésre jön létre, és a munkavégzés irányítása és ellenőrzése a foglalkoztató harmadik cég feladata. A munkavégzés a kölcsönvevőnél ideiglenes jellegű, így a kölcsönzés céljából létesített munkaszerződés általában határozott idejű foglalkoztatást jelent. EFOP

32 Több munkáltató által létesített munkaviszony
Több munkáltató állapodik meg egy munkavállalóval egy munkakörbe tartozó feladatok ellátására. A feleknek munkaszerződésben kell rögzíteniük, hogy melyik munkáltató lesz köteles teljesíteni a munkabér- fizetési (valamint levonási, bevallási, befizetési) kötelezettséget és biztosítottként bejelenteni a munkavállalót. Ezen foglalkoztatási formára jellemző munkakörök: portás, takarítónő stb. EFOP

33 Több munkáltató által létesített munkaviszony
Ebben a foglalkoztatási formában a munkavállaló ugyanazt a tevékenységet több munkavállaló felé teljesítheti akár egyidejűleg, akár időben elkülönülten. Ez a sajátosság utalhat a munkáltatók kapcsolatára is, hiszen ezt a foglalkoztatási formát olyan társaságoknál célszerű alkalmazni, amelyek egy vállalatcsoport tagjai és az egyes munkáltatóknál felmerülő azonos feladatokat egy személy el tudja látni. Mindemellett a jogszabály nem határoz meg semmilyen összefonódási feltételt az ilyen munkaviszony létrehozásához, így akár teljesen független munkáltatók is alkalmazhatnak egy munkaviszony keretén belül egy alkalmazottat. EFOP

34 Diákmunka Az iskolaszövetkezet és a tag közötti munkaviszony kapcsán a szabályozás speciális arra való tekintettel, hogy a munkavállalónak egy létező alapjogviszonya (tanulói vagy hallgatói) áll fenn, amelyet a munkavégzés kapcsán is figyelembe kell venni. A munkaviszony a nappali tagozatos tanuló, hallgató és az iskolaszövetkezet között harmadik személy felé történő szolgáltatás nyújtása érdekében határozott időre jöhet létre. EFOP

35 Rugalmas foglalkoztatás helyzete Magyarországon
Magyarországon jelenleg nem jellemző a rugalmas foglalkoztatás. A KSH (2017) adatai alapján kb. 200 ezren dolgoznak részmunkaidőben a 4 millió 450 ezer foglalkoztatottból A Magyar Távmunka Szövetség adatai szerint a magyar munkavállalók 3 százaléka dolgozik távmunkában EFOP

36 Rugalmas foglalkoztatás terjedésének ösztönzése
Európai Uniós törekvés, illetve a hazánkban működő Nyugat-Európai cégek hozzájárulnak a rugalmas foglalkoztatási formák terjedésében Pályázati programok (pl. GINOP-5.3.2) Munkavállalói elvárások a rugalmas foglalkoztatási formák iránt – melynek azonban párosulnia kell a rugalmas foglalkoztatási formák végzésére felkészült munkavállalókkal. Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása, mint marketingeszköz (Pl. cégek hirdetéseikben feltüntetik a részmunkaidős, vagy diákmunkás foglalkoztatotti arányt – Tesco, McDonald’s). Munkáltató részéről a rugalmas foglalkoztatás alkalmazása az egyik útja a képzett munkaerő megtartásának, illetve a munkaerőhiány kezelésének. EFOP

37 Reméljük hasznosnak találta e-Előadásunk tartalmát!!!
MAZSOLA CSANA Nonprofit Kft. EFOP