Molnárné Stadler Katalin Menner Ákos

Az előadások a következő témára: "Molnárné Stadler Katalin Menner Ákos"— Előadás másolata:

1 Molnárné Stadler Katalin Menner Ákos
MKKR Konferencia 3. műhely A képesítési keretrendszer és a minőségbiztosítás kapcsolata Molnárné Stadler Katalin Menner Ákos

2 Definíciók (1) Európai Képesítési Keretrendszer
Olyan átfogó keretrendszer, amely világossá teszi az európai nemzeti képesítési keretrendszerek, valamint az azokban foglalt képesítések viszonyát, és ezáltal a nemzeti keretrendszerek közötti illeszkedési mechanizmusként, metakeretként szolgál. Nemzeti Képesítési Keretrendszer Azon egységes leírás, amely nemzeti szinten az egész oktatási-képzési rendszerre vagy annak egy részére valamennyi képesítést nemzetközileg is érthető és koherens módon határoz meg és illeszt össze, és meghatározza az adott rendszerben megszerezhető képesítések egymáshoz való viszonyát.

3 Definíciók (2) Minőségbiztosítás (EQAVET értelmezés)
Bizonyítékok alapján rendszeresen értékelni kell, és ez alapján javítani kell azt, hogy az oktatás és képzés mennyire hatékonyan és eredményesen felel meg a társadalom, a gazdaság és az egyének folyamatosan alakuló igényeinek. A minőségbiztosítás eszköz ennek eléréséhez. Úgy kell tekinteni, mint az oktatás és képzés folyamatos javításának és fejlesztésének eszközét, amely a képzéshez kapcsolódó tervezés, végrehajtás, értékelés és felülvizsgálat megfelelő és kölcsönös kapcsolatait megteremtő minőségbiztosítási cikluson alapszik. A minőségbiztosításnak ezért szisztematikus megközelítéssel kell járnia. Tartalmaznia kell olyan módszereket is, amelyekkel az oktatás és képzés teljesítménye irányítható és figyelemmel kísérhető, a képzés rendszeres és intézményi szintű felülvizsgálatának és javításának támogatásához pedig méréseket kell végezni.

4 Közoktatási Minőségfejlesztési Programigazgatóság
QPK SZEGED A PDCA logika Beavatkozás Tervezés A P C D Ellenőrzés, értékelés Megvalósítás 4 Közoktatási Minőségfejlesztési Programigazgatóság

5 Közös célok Átláthatóság biztosítása. Kölcsönös bizalom biztosítása.
A képesítések kölcsönös elismerésének biztosítása. A képesítések megértésének és összehasonlíthatóságának biztosítása. A mobilitás segítése. …

6 Európai szint: Az EQF és az EQAVET kapcsolata
Európai Képesítési Keretrendszer (EQF) III. sz. Melléklet: Közös elvek az oktatás és képzés minőségbiztosítására vonatkozóan. Közös követelmények és eljárások a nemzeti képesítési szintek EQF-nek történő megfeleltetésére (5. és 6. kritérium a minőségbiztosításra vonatkozik). Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer (EQAVET) „A keretrendszernek támogatnia kell az EQF végrehajtását, különös tekintettel a tanulási eredmények tanúsításának minőségére.” (14) Minőségjellemzői a képesítéseket odaítélő hatóságokra is vonatkoznak.

7 A minőségbiztosítás (QA) közös elvei az oktatásban és képzésben (1)
A QA politikáknak és eljárásoknak az Európai Képesítési Keretrendszer valamennyi szintjét alá kell támasztaniuk. A QA az oktatási és képzési intézmények belső irányításának szerves részét képezi. A QA magában foglalja az intézményeknek és azok programjainak vagy QA rendszereinek rendszeres, külső értékelő testületek vagy ügynökségek általi értékelését. A QA magában foglalja a tartalom, a bemenet, a folyamat, a kimenet dimenziókat, kiemelve ezek közül a kimenet és a tanulási eredmény fontosságát.

8 A minőségbiztosítás (QA) közös elvei az oktatásban és képzésben (2)
A QA rendszerek a következő elemeket foglalják magukban: – pontos és mérhető célok és normák, – iránymutatások a végrehajtáshoz, ideértve az érdekelt felek bevonását is, – megfelelő erőforrások, – következetes, önértékelést és külső értékelést is tartalmazó értékelési módszerek, – visszacsatolási mechanizmusok és eljárások a minőség javítása érdekében, – széles körben hozzáférhető értékelési eredmények. 8

9 A minőségbiztosítás (QA) közös elvei az oktatásban és képzésben (3)
A különböző szinteken kezdeményezett QA tevékenységeket összehangolják az áttekinthetőség, a koherencia, a szinergia és az egész rendszerre kiterjedő elemzés érdekében. A QA egy együttműködési folyamat az oktatási és képzési szintek és rendszerek között , amelyben minden érdekelt fél részt vesz. A közösségi szintű minőségbiztosítási iránymutatások viszonyítási pontként szolgálhatnak az értékelésekhez és az egymástól való tanuláshoz.

10 A képesítési keretrendszer és a minőségbiztosítás lehetséges kapcsolódási pontjai 1. Képesítési keretrendszer (KKR) fejlesztés, működtetés

11 KKR és a minőségbiztosítás (1)
A keretrendszer és a minőségbiztosítás kölcsönhatásban van egymással. A keretrendszer fejlesztése, bevezetése és működtetése csak minőségbiztosított folyamatként szolgálhatja az átláthatóság és a bizalom megteremtését. Jól meghatározott, látható követelmények. Szabályozott, kimutathatóan jól működő folyamatok. Megbízható (belső és külső) minőségbiztosítási, minőségértékelési eljárások. A keretrendszer maga is a minőségbiztosítás eszközévé válik.

12 KKR és a minőségbiztosítás (2)
Képesítések besorolása a keretrendszer alá A besorolt képesítéseknek bizonyos minőségbiztosítási kritériumoknak meg kell felelniük, például: Akkreditált intézmények által kerüljenek kiadásra. Tanulási eredményeken alapuljanak. Formális értékelési eljárások eredményeként kerüljenek odaítélésre. 2. Megfeleltetési/illesztési folyamat Képesítések érthetősége, összehasonlíthatósága függ az illesztés eredményétől. 3. A keretrendszer működtetésének minőségbiztosítási elemei Belső és külső minőségbiztosítás megléte a képesítési sztenderdek és / vagy a képesítések validálására, a képzési szolgáltatók akkreditációjának folyamatára, a képesítések kiadásához vezető értékelési eljárásokra.

13 A képesítési keretrendszer és a minőségbiztosítás lehetséges kapcsolódási pontjai 2. Tanulási eredmények (learning outcomes, LO) megközelítés

14 Fókuszban a tanulási eredmények
EQF /NKKR Tanulási eredmények Nem-formális tanulás Informális tanulás Formális tanulás

15 A tanulási eredmények és a minőségbiztosítás (1)
A tanulási eredmények a képzés célja és tartalma meghatározásának, valamint a képzés tervezésének és értékelésének az alapjait képezik.  Az oktatás és képzés tartalmának minőségi alapjai. Közös, egységesített struktúra és szabályok a tanulási eredmények leírásához  a kompetenciák és a képesítések összehasonlításához. Tanulási eredmények egyértelmű, pontos leírása  közös nyelv az érintettekkel való kommunikációhoz. Tanulási eredmények  közös referencia a tanítás-tanuláshoz és az értékeléshez.

16 A tanulási eredmények és a minőségbiztosítás (2)
Követelmények és eljárások kidolgozása a tanulási eredmények meghatározásához, dokumentálásához, értékeléséhez, validálásához és elismeréséhez, felülvizsgálatához. Tanulási eredmények értékelése  az adott tanulási eredmény értékeléséhez megfelelő értékelési szempontok, indikátorok, eljárások, módszerek, eszközök, technikák. Visszahatás: a minőségbiztosítási rendszerekben a hangsúly a folyamatokról, eljárásokról a kimenetekre (tanulási eredmények) helyeződjön át.

17 A képesítési keretrendszer és a minőségbiztosítás lehetséges kapcsolódási pontjai 3. Érintettek bevonása

18 Érintettek bevonása A minőségbiztosítási rendszerek és a KKR implementációs folyamatok segítik a munkaerő-piac, valamint az oktatás és képzés szereplői közötti kapcsolatépítést, párbeszédet. Szisztematikus tevékenység legyen! Együttműködés. Kommunikáció. Érintettek részvétele a minőségbiztosítási tevékenységekben, például képzési program / képesítés megtervezésében, a tanulási eredmények meghatározásában  képesítések munkaerő-piaci relevanciájának biztosítása. intézményi minőségbiztosítási felülvizsgálatban, értékelésben. igény- és elégedettségmérésben.

19 Kérdések, dilemmák Meghatározhatóak-e olyan általános minőségbiztosítási elvek, amelyek minden alágazat számára elfogadhatóak, és amelyek alapján aztán kidolgozhatóak a szektor-specifikus minőségbiztosítási követelmények és eljárások? A meglévő tapasztalat, a létező minőségbiztosítási rendszerek/modellek/módszerek mennyiben alkalmazhatóak az MKKR bevezetéséhez? Az egyes alágazatokban (és ezen belül szervezetekben) jelenleg működő minőségbiztosítási rendszerek mennyire veszik figyelembe az „új” szempontokat például az alábbi területeken Tartalmi és vizsgakövetelmények meghatározása (elmozdulás a kimenetek /tanulási eredmények/ értékelése felé); Validálás, tanúsítás; Szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet?), monitoring; Intézményi (ön)értékelések?

20 Köszönjük a figyelmet. katalin. stadler@t-online. hu Menner. Akos@oh
Köszönjük a figyelmet!

21 Kérdések