Johannes Amos Comenius

Az előadások a következő témára: "Johannes Amos Comenius"— Előadás másolata:

1 Johannes Amos Comenius
(Jan Amos Komeňsky) ( )

2 A korszakról A XVII. század az átmenet kora a nevelés történetében.
A felnőttek egyre jobban érdeklődnek a gyermeknevelés kérdései iránt: egyre több gyermeknevelési tanácsadó, útmutató kerül ki a nyomdákból. Megszaporodnak az alapfokú képzést nyújtó kisiskolák, ahol már nemcsak vallási ismereteket, katekizmust tanulnak a gyerekek. A hagyományos klasszikus, latin nyelvű stúdiumok mellett egyre nagyobb az igény a hétköznapi életben közvetlenül használható praktikus ismeretek iránt. A természetre, a hétköznapi életre vonatkozó ismeretek felértékelődése. Enciklopédiák születése: Johann Heinrich Alsted (1525).

3 Élete 1592. március 28: Nivnice (Morvaország)
Apja a „cseh testvérek” szektájának tagja A közösség iskolájában tanul, majd a herborni akadémiára és a heidelbergi egyetemre kerül  Alstedt enciklopédiájának hatása

4 Munkásságának helyszínei: Fulnek - lelkész, tanár Lesno - tanár, igazgató Anglia - London Svédország - Stocholm Lengyelország - Lesno Magyarország - Sárospatak Németország - Hamburg Hollandia - Amsterdam  Amsterdam

5 Harmincéves háború: súlyos sorscsapások.
A fehérhegyi csatában 1620-ban vereséget szenvedett a csehek Habsburg-ellenes felkelése. A katolicizmus államvallás lesz, a cseh testvéreknek menekülniük kell.

6 „A világ útvesztője és a szív paradicsoma” (1628)

7 Emberképe, gyermekképe
Az ember: „eszes teremtmény”, „Uralkodásra teremtett lény” aki „okosan tudja szabályozni a saját, és mások, külső és belső cselekedeteit”, „Isten képmására teremtett lény”, azaz: az embernek földi életében képzettségre, erkölcsi fejlettségre és vallásos érzületre kell szert tennie. Hisz az ember alakíthatóságában. Minden egyes gyerek nevelhető és nevelni is kell Optimista, demokratikus pedagógiai alapelvek

8 „Maga az ember nem egyéb, mint összhang – teste és lelke szempontjából egyaránt. Mert ahogy maga a hatalmas külvilág (makrokozmosz) óriási óraszerkezethez hasonlítható, melyet különböző kerekekkel és csengőkkel úgy szerkesztettek egybe, hogy az egészben az egyik rész a másikat indítsa, hogy a mozgás folytonossága és összhangja meg ne szakadjon: hasonlóképpen az ember is. Ami ugyanis a csodálatos művészettel felépített testet illeti, itt van elsősorban a mozgás kiindulópontja: a szív; ez az élet és a cselekvések forrása, ahonnan a többi tagok a mozgást, és a mozgás mértékét merítik. A súly azonban, amely létrehozza ezt a mozgást, az agy: ez az idegek – mintegy kötelékek – segítségével megindítja és féken tartja a többi kerekeket: azaz a tagokat. A cselekvések külső és belső változatossága azonban kétségkívül az egyes mozdulatok egybehangzó, egymáshoz való viszonyában áll.” (Comenius: Nagy Oktatástan)

9 A nevelés módozatai Értelmi, erkölcsi és vallásos nevelés
A társadalmi bajok neveléssel gyógyíthatóak „Az emberi romlottság megjavítására az égvilágon semmi hatásosabb út nincs az ifjúság helyes nevelésénél.” Pedagógiai optimizmus!

10 „Mert vajon mibennünk és a mi dolgaink között van-e valami a kellő helyén és helyes állapotában? Mind mostanáig semmi sem. Minden fonákul, vagy összekuszáltan hever szerteszét vagy omlik össze. Az értelmesség helyett, amelyben az angyalokkal kellene egyenlőknek lennünk, a legtöbb emberben akkora tompultságot találunk, hogy a legfontosabb dolgok ismerete terén tudatlanságban, az állatok színvonalán állanak… A kölcsönös szeretet és nyíltszívűség helyén kölcsönös gyűlölet, ellenségeskedés, háborúskodás, öldöklés van; az igazságosság helyén méltánytalanság, jogtalanság, elnyomás, rablás, csalás.” (Comenius: Nagy Oktatástan) A barokk világszemlélete: hit + tudás

11 Főbb művei: Janua linguarum reserata, 1631.
Didactica magna, (cseh nyelven: 1632, latinul: 1657, Amsterdam) A világ útvesztője és a szív paradicsoma, 1631. De rerum humanarum emendatione consultatio catholica, 1645. Schola ludus, 1654, Sárospatak. Orbis sensualium pictus, 1658.

12 Didaktikája (oktatástana)
Nevelés nélkül a gyermek: „vadállat lenne, buta szörny vagy tétlen fajankó”. Az ember a leginkább a gyerekkorában nevelhető. „Minden élőlénynek az a tulajdonsága, hogy zsenge korukban könnyen hajlíthatók és alakíthatók. Mihelyt azonban megcsontosodnak, többen megtagadják az engedelmességet. A lágy viasz könnyen alakítható és visszaalakítható; ha azonban már egyszer megmerevedett, könnyen széttöredezik. A facsemetét elültetheted, átültetheted, ide-oda hajlíthatod a kifejlett fával ezt semmiképpen sem teheted…”

13 A szülők felelőssége a nevelésben: képzett tanítók választása
Nyilvános iskolai oktatás Didaktikai és metodikai alapelvei: a mai iskola alapjai: 1. Szemléletesség: Bacon nyomdokai alapján dolgozza ki elveit. Minél több érzékszerv bekapcsolása a cél A konkrét tapasztalatokra kell építeni az általánosítást, a fogalomalkotást. Ez a valóság megismerésének induktív módszere.

14 Horatiust idézi: „Lanyhább hatást tesz a lélekre az, Miről csak a füle útján értesült, Mint az, amit a megbízhatóbb tanú, A szem előtt folyik le és amit Maga a néző közöl önmagával” (Horatius: Epistolák, II. kötet, Csengery János fordítása)

15 2. Tudatosság: tekintélyelvűség elleni állásfoglalás
2. Tudatosság: tekintélyelvűség elleni állásfoglalás. A mechanikus tanulás helyébe a megértett ismeretek tudatos elsajátítását állítja. 3. Rendszeresség. Fontos, hogy a tanítási anyag szerkezeti felépítése logikus legyen, s hogy átadása során „az előzmény készítse elő az utána következők útját”. 4. Következetesség. A tanulók életkorát is figyelembe veszi, amikor megszabja, hogy a tanár a taní­tás anyagát milyen mélységben, milyen részletesen oktassa. Kerülni kell minden következetlenséget, kapkodást, hiszen „a természet sem rohan hanyatt-homlok, hanem lassan halad előre”.

16 A tananyag koncentrikus bővítésének elve
A tananyag koncentrikus bővítésének elve. A lineáristól eltérően azt jelenti, hogy az iskola minden fokán mindent tanítani kell, fokozatosan bővülő terjedelemben. További szabályok: A tanításban haladjunk 1. az egyszerűtől az összetett, 2. a konkréttól az elvont, 3. a tényektől a következtetések, 4. a könnyűtől a nehéz, 5. a közelitől a távoli felé.

17 A pánszófia és a pánszófikus iskola
Pánszófia = a tudományok enciklopédikus egysége Pánszófikus iskola: Alsó szint: latin nyelv (3 osztály) Felső szint: filozófia, logika, teológia politika (4 osztály)

18 Iskolakoncepciója a „Didactia Magná”-ban
Anyaiskola (0-6) Anyanyelvi iskola (6-12) Latin iskola (12-18) Akadémia (18-24)

19 Az iskolai munka megszervezése
tanév osztályrendszer tanórarendszer tanterv tanmenet felvételi vizsga

20 Iskolakoncepciója az „Egyetemes tanácskozás”-ban
„Az első iskola helye ott lesz, ahol csak emberek születnek; a másodiké valamennyi házban, a harmadiké minden faluban; a negyediké minden városban; az ötödiké minden országban vagy tartományban, a hatodiknak helye az egész világ lesz, a hetediké pedig minden olyan helység, ahol nagy kort megért emberek találhatók.” (Comenius: Pampaedia) Élethosszig tartó tanulás (LLL)

21 A kisgyermekkor „iskolája”
Hat osztály: I. a születésé, másfél hónap; II. a szoptatásé, másfél év; III. a csacsogásé és a járni tanulásé; IV. a folyamatos beszédé és az érzékelésé; V. az erkölcsé és az istenfélelemé; VI. az első közös iskoláé, vagyis a tudomány elemeié. (Comenius: Pampaedia)

22 ComeniusMagyarországon 1650-1654
Lorántffy Zsuzsanna meghívása - Sárospatak Cél: a Sárospataki Református Kollégium átszervezése, modernizálása 1650 május: „A nagyhírű pataki főiskola eszméje” 1650 november: „A képességek kiműveléséről” 1651 „A hétosztályos panszofikus iskola terve” A tankönyvek Comenius távozása Sárospatakról 1654

23 „VIA”, azaz: út a bölcsességhez
Tankönyvei Vestibulum Ianua Atrium „VIA”, azaz: út a bölcsességhez

24 A VIA-tankönyvek alapozása: Orbis pictus
A 150 leckében s az egyes leckék fölött elhelyezett képekben mutatja be a világot. Az első képekkel illusztrált tankönyv, amelyben az ábrákon látható dolgok latin nyelvű meg­nevezése szerepel. A tanulók a latin nyelv gyakorlása közben szerezhettek ismereteket vallásról, erkölcsről társadalomról, természetről, mesterségekről, mûvészetekről, játékokról.

25

26

27 http://www. uned. es/manesvirtual/Historia/Comenius/OPictus/OPictusAA

28

29 Comenius-szobor Berlinben

30