LELKI EGÉSZSÉG, DROGPREVENCIÓ

Az előadások a következő témára: "LELKI EGÉSZSÉG, DROGPREVENCIÓ"— Előadás másolata:

1 LELKI EGÉSZSÉG, DROGPREVENCIÓ
Készítette: Papp Zsuzsa Zalaegerszeg, október 12.

2 Lelki egészségvédelem
A lelki egészségvédelem szó szerint a lélek egészségének védelmét, megőrzését jelenti, azaz olyan egészséges életmód, életforma kialakítását, amelyben a személy számára adottak az optimális testi, lelki, társas fejlődés feltételei.

3 Lelki egészség…? Mit teszünk és mi mindent tehetünk lelki egészségünk érdekében? Mennyire múlik ez rajtunk, életkörülményeinken, társadalmi berendezkedésünkön? Milyen alapvető dolgok szükségesek a lelki egészség megteremtéséhez? Gazdasági vagy szemléletbeli? Hol kell és mikor kell elkezdeni a lelki egészség megteremtését és védelmét? Már egészen a bölcsődében és még a lelki betegség kialakulása előtt vagy elég felnőtt korban a már megbetegedett egyént gyógyítani? Kiknek a feladata ez? Az egyéné, a családé vagy különböző szervezeteké? Ha össze akarnánk sűríteni egy nagy központi kérdésbe a lelki egészség(védelem) fogalmát, akkor úgy fogalmaznánk, hogy hogyan, miként lehet megszerezni/megteremteni majd pedig megőrizni lelki egészségünket, illetve kik és mik befolyásolják ezt? Az ezekkel a kérdésekkel foglalkozó tudományterület a mentálhigiéné vagy mentálhigiénia, mely nemcsak az orvostudomány része és feladata, hanem több tudományé és az egész társadalomé.

4 A mentálhigiéné célja:
Minél több ember számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, A testi, lelki és szociális kibontakozást fenntartani  egy olyan küzdőképes személyiséget, amely alkamassá teszi az embert társadalmi feladatainak teljesítésére úgy, hogy önmagával és környezetével belső harmóniában, egyensúlyban éljen.

5 A prevenció fogalma, formái és színterei
Primer prevenció

6 Elsődleges a megelőzés akkor, ha a kóros folyamatok elindulását akadályozza, vagy szünteti meg.
Ide tartozik: Szakszerű intézményes felvilágosítás az egészségre veszélyes tényezőkről, hatásukról, következményeikről Családi és iskolai programok, amelyek az egészséges lelki fejlődést segítik

7 Ki válik ellenállóvá a „károsító hatásokkal” szemben?
Aki időben megtanulja konstruktívan kezelni életkorának tipikus kihívásait és gondjait, a szükségszerűen fellépő konfliktusokat, a velük járó érzelmi feszültségeket Jó emberi kapcsolatokat képes kialakítani Különböző csoportok, közösségek aktív és kreatív tagja, …mert szeret élni és kerüli az életet veszélyeztető kockázatokat.

8 A prevenció fogalma, formái és színterei
Másodlagos (szekunder) prevenció

9 …akkor, ha már az elindult kórfolyamatot állítja meg,
kiterjed a kockázati tényezőkre egy viszonylag korai szakaszban, amikor még jók az esélyek arra, hogy támogató légkörben, megfelelő kontroll mellett, a veszélyeztetett személy visszalépjen a betegséghez vezető útról… kifejleszt olyan hozzáállást és készségeket, amelyek ellenállóbbá teszik, csökkentik a veszélyeztetettségét, és ha ismét megterhelő helyzetbe kerül, megtanul nemet mondani a csábításokra

10 A prevenció fogalma, formái és színterei
Harmadlagos (tercier) prevenció

11 …amikor előrehaladottabb betegség esetén a megfelelő kezelés a lehetőségekhez képest optimálisan helyreállítja az önálló életvitel készségeit. Rehabilitációval, gondozással elhárítja a szövődményeket, javítja az életminőséget, azaz megelőzi a visszaesést.

12 A prevenció „területei”
A primer prevenció minden szocializációs színtéren kívánatosnak mondható (így a családtól elkezdve a munkahelyig, egészen a társadalommal bezárólag), míg a szekunder és tercier prevenció már elsősorban különféle társadalmi, egészségügyi intézmények „fennhatósága” alá tartozik (így Családsegítő, Ideggondozó, Drogambulancia, Nevelési tanácsadó és számos egyéb szakmai és civil szervezet).

13 DROGPREVENCIÓ

14 Drogprevenció A drogfogyasztás mértéke az elmúlt két évtizedben drasztikus módon emelkedett hazánkban, különös tekintettel a középiskolások szerfogyasztására. Ennek alapján indokolttá vált az iskolai egészségfejlesztési-drogprevenciós programok széles körben való elterjesztése, amelyek komplexen kezelik az alkoholfogyasztással, dohányzással, a kábítószer-használattal és a gyógyszerekkel való visszaéléssel kapcsolatos problémákat. A tágabb értelemben vett droghasználat része lett az emberi kultúrának. Kábítószer: minden olyan anyag, ami bekerülve az emberi szervezetbe megváltoztatja a pillanatnyi pszichikus állapotot, serkentő vagy gátló hatása van, örömet, boldog állapotot okoz, vagy átformálja az egyén tudattartalmát, megváltoztatja a vélekedését a világról. Ebben az értelemben a mindennapi élvezeti szerek: kávé, tea, dohány és jó néhány gyógyszerféleség éppúgy kábítószerek, mint az illegális drogok (marihuána, ópium, kokain, diszkó drogok…)

15 Drogprevenció A kábítószer probléma nem új keletű jelenség: a drogfogyasztás egyidős az emberiség történetével. Ősidők óta használják gyógyszerként, serkentő és gátlószerként a különféle anyagokat. A drogfogyasztó magatartás ma világszerte szedi áldozatait. A megoldás a megelőzésben és a tudatformálásban gyökerezhet. (film)

16 Drogprevenció Probléma:
Napjainkban az emberi értékek, a családi kapcsolatrendszer devalválódásának folyamatát éljük. Ennek egyenes következménye a keletkező konfliktusok megoldásának szociális kapcsolaton kívüli kezelése, ami a narkomán tendenciák megerősödésének kedvez. Visszahatása gyorsítja az értékes emberi kapcsolatrendszerek leépülését. Ebben áll rendkívüli társadalmi veszélyessége. Kedvező eset: A feszültségek kezelését a jól szocializált, énerős személyiség az emberi kapcsolatok rendszerében keresi és találja meg. Erre az értékvezérelt magatartásra kell képessé tennünk gyermekeinket, hogy felnőtté válva tudjanak és akarjanak emberspecifikus életet élni.

17 Drogprevenció Hogyan? A felkészítés felelősségén a családnak és az iskolának együtt kell osztoznia. A személyiségformáló beavatkozások folyamatában célirányosan helyet és hangsúlyt kell kapnia a kábítószer-fogyasztásra vonatkozó hiteles ismeretek és attitűdök kialakításának. Iskola feladata: tematikus ismeretközlés a kábítószerre vonatkozó helyes értékelő viszonyulások kialakítása (pedagógusok szerepe!!)

18 Drogprevenció Veszélye – túl egészségkárosító hatásán:
a drogkipróbálóból fokozatosan drogfogyasztó lesz, droghasználó ember pedig előbb-utóbb összeütközésbe kerül a törvénnyel. A fiatalkorú bűnözés jelentős része összefüggésbe hozható a drogfogyasztással!

19 Drogprevenció Kezdeményezések a drogfogyasztás visszaszorítására (különféle modellek): Kriminális modell  irányzata a drogozót bűnelkövetőként kezeli, magatartását deviánsnak minősíti, ha kell, bünteti. Medikális modell  a fogyasztás egészségromboló hatását igyekszik mérsékelni. A drogfogyasztót betegként kezeli, és beavatkozásával a megelőzést, a terápiát, és a rehabilitációt vállalja fel. Szociális modell  a drogfogyasztás káros mellékhatásainak visszaszorítását tűzte ki célul, minden rendelkezésre álló jogi, orvosi, és társadalompolitikai eszköz komplex megvalósításával. Ez az irányzat a drogpolitikát új alapokra helyezi  a drogfogyasztót ugyanazon emberi jogok illetik meg, mint a társadalom absztinens tagjait. kiemelt feladatként kezeli a megelőzést.

20 Drogprevenciós kísérletek
DADA (Dohányzás, Alkohol, Drog, Aids) a rendőrség figyelemre méltó, egészséges életmódra nevelő programja, amely leginkább eljutott az iskolákba. DARE (Drug Abuse Resistance Education) magyar adaptációja 1992 óta működik. 4K program (közlekedés, környezet, kábítószerek korosztályos veszélyei) Probléma: a primer prevenció tudományosan megalapozott ismeretei csak érintőlegesen vannak benn a pedagógusképzésben. A nagyszámú szakemberképzés elengedhetetlen lenne! Fontos lenne az ifjúság nagyobb arányú bevonása a drogmegelőzésbe, hogy kortárssegítőként prevenciós szakemberek irányítása mellett közvetlen módon fejthessék ki szociális befolyásoló hatásukat.

21 "Valamennyien egy hatalmas génkészlettel, rendkívül tág lehetőségekkel jövünk a világra - de vannak szenzitív periódusok. Ha egy gén a program szerint éppen odajut, hogy manifesztálódna, akkor már csak arra vár, hogy megkapja az ehhez szükséges kulcsingert, ahogy egy fejlődő növénynek is meg kell kapnia a napsugarat és a vizet, hogy tovább tudjon növekedni. Minden génnek megvan a maga kulcsingere, amelynek hatására úgy nyílik ki, mintha egy zárban elfordítanák a kulcsot. Ezt a fajta találkozást úgy nevezi a pszichológia, hogy imprinting, vagyis életre szólóan mély bevésődés. Kitörölhetetlen. Ettől kezdve már a gén érvényesíti hatását. Ha azonban a szenzitív periódusban nem jön a kulcsinger, a gén nem nyílik ki. Ezzel nagyon optimista üzenetet szeretnék közvetíteni, mert ha megadjuk a gyermeknek mindazt, ami a tudásunk mai szintjén pozitív, az érést, a fejlődést szolgálja, akkor elősegíthetjük, hogy bizonyos gének aktiválják önmagukat, és jó eséllyel megakadályozhatjuk, hogy azok a gének berobbanjanak, amelyek hatásukat érvényesítve negatív irányba vinnék a fejlődést. Vagyis sokat tudunk tenni annak érdekében, hogy gyermekeink testileg-lelkileg egészségesen nőjenek fel."