Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Csarnok jellegű épületek tűzoltási sajátosságai

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Csarnok jellegű épületek tűzoltási sajátosságai"— Előadás másolata:

1 Csarnok jellegű épületek tűzoltási sajátosságai
Czomba Péter tű. alezredes főosztályvezető-helyettes Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

2 Bevezetés Előadásom témája a csarnokjellegű épületek tűzoltási sajátosságainak összefoglalása. A tűzoltás akkor szükséges ha az aktív és passzív tűzvédelmi rendszerek ellenére az építményben tűz keletkezik, továbbterjed, emberi életet, anyagi javakat, a környezetet veszélyezteti.

3 Előírások

4 Használati módok Üzem (Körmendi sajtgyár) Raktár
Alap funkciótól eltérő jellegű (Bp, Soroksári úti kínai kereskedőház)

5 Építési módok Hagyományos falazott Vasbeton Kitöltő falazat
Könnyűszerkezetes

6 A füst Zárt térben az emberi életre, valamint anyagi javainkra az egyik legveszélyesebb dolog a füstképződés. Amennyiben a forró, nagy mennyiségben képződő, a zárt teret rövid idő alatt elárasztó füstgázok elvezetése nem megoldott, akkor az ott tartózkodó személyek, valamint az ott lévő anyagi javaink, és nem utolsó sorban magának az épületnek a megmentésére az esély jelentősen csökken.

7 Füstfejlődés

8 A tetőn elhelyezett felülvilágító rendszerek a fénybeeresztés, szellőztetés mellett kiválóan szolgálják a zárt térben tűzeset miatt képződő és feltorlódó forró füstgázok szabályozott elvezetését.

9 A hatékony védekezés a következő alapokon nyugszik
A veszély korai jelzése (füstérzékelők, hőérzékelők, tűzjelző központok) A tűzoltók késedelem nélküli riasztása A hő-, és füstelvezető szerkezetek használatával a tűzoltók kiérkezéséig a menekülési útvonalak láthatóságának, a tárgyi javak állagának, az oltás megkönnyítése céljából az egész veszélyeztetett terület átláthatóságának a biztosítása

10 Tűzoltást befolyásoló tényezők
Falszerkezet Nyílászárók elhelyezkedése Bejáratok Tetőszerkezet Megközelítési lehetőségek Felvonulási utak Oltóvízellátás

11 Megközelítés,felvonulási terület
A keletkező tüzek oltásához felvonuló erők vonulása és működése céljából felvonulási utat (legalább két nyomtáv szélességű, szilárd burkolatú, megfelelő teherbírású legyen) felvonulási területet (legalább két nyomtávú szilárd burkolatú, megfelelő teherbírású az épület tűzoltására, mentésére szolgáló homlokzatánál lévő legyen) kell biztosítani.

12 Tűzoltóvíz ellátás (külső) tűzcsapok
A tűzcsapokat a védendő szabadtéri éghető anyag tároló területétől, építménytől a megközelítési útvonalon mérten 100 m-nél távolabb és —a tűzcsapcsoportok kivételével— egymáshoz 5 m-nél közelebb elhelyezni nem szabad. A tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon

13 Tűzoltást akadályoztató tényezők
Nagy területre kiterjedő füst, és hőterhelés (felderítés akadályozása) Omlásveszély (behatolás, ezáltal a tűz fészek közvetlen oltásának akadályozása)

14 Új kihívások (Környezetvédelem)
A levegő szennyezettségének csökkentése Füst/gáz képződés Toxikus anyagok Környezetbarát oltóanyagok Az elfolyó, szennyezett oltóvíz hatékony összegyűjtése, kezelése

15 A Tűzoltás

16 a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól
Jogi szabályozás 1/2003. (I. 9.) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól

17 A tűzoltás vezetése a következők alapján történhet
„alapirányítással, ha a beavatkozó erőket a tűzoltásvezető egyedül irányítja”

18 „csoportirányítással, ha a tűzoltást végzőket és az azok működését segítőket csak megosztva lehet irányítani”

19 „vezetési törzzsel, ha az esemény nagysága, bonyolultsága, a helyszín tagoltsága a beavatkozó erők létszáma, illetőleg egyéb körülmények a feladatok szélesebb körű megosztását indokolják”

20 IRÁNYÍTÁSI SÉMA AZ ESEMÉNY I. FÁZISÁBAN Tűzoltásvezető TT
irányítói jogkör Elsődleges beavatkozást végző szervek vezetői Egyéb közreműködő szervek Sajtószóvivő Logisztika sajtószervek elsődleges tájékoztatása beavatkozók ellátása, szükséges eszközök helyszínre juttatatása Önkor- mányzat Közlekedési szerv Környezet védelem Vízügy ÁNTSZ Tűzoltóság Mentők Rendőrség életmentés végrehajtása, veszély-helyzetek megszüntetése, halottak összegyűjtése, környezet-szennyezés csökkentése, megakadályozása anyagok összegyűjtése szelektálás, elsősegély, szállításra előkészítés terület lezárás, illetéktelenek eltávolítása, ki és beléptetés, forgalom elterelés megszervezése. információs központ felállítása mentéshez szükséges feltételek biztosítása, (pl.: felső vezeték áramtalanítás), közlekedés helyreállításának előkészítése, vasúti baleset esetén a forgalom átirányítása. környezet- szennyező anyagok elhelyezésének előkészítése környezet-szennyezés csökkentése, fertőtlenítés

21 AZ ESEMÉNY II. FÁZISÁBAN
IRÁNYÍTÁSI SÉMA AZ ESEMÉNY II. FÁZISÁBAN Különböző szervek vezetőinek koordinációs szerve Sajtó szóvivő - feladatok sorrendiségének meghatározása, koordináció, - érkező állami vezetők fogadása, - sajtó tájékoztatása - sajtó tájékoztatása, a tájékoztatás szervezése Önkor- mányzat Közlekedési szerv Környezet védelem Rendőrség Tűzoltóság Mentők Vízügy ÁNTSZ terület zárás, ki és belépés, helyszínelés, technikus feladatok végrehajtása, halottak azonosítása, forgalom elterelése közreműködés a helyszínelési és az azonosítási feladatoknál, roncsok szétszedése, szállításra előkészítése, közreműködés a közlekedés helyreállításában, fertőtlenítésben való közreműködés tájékoztatás a kórházba szállítottak állapotáról információs központ működtetése, hozzátartozók fogadásának megszervezése, halotti bizonyítványok kiadása a helyreállítás végrehajtása, vasúti forgalom átirányítása keletkezett környezet-szennyező anyagok elhelyezése élővizek védelme fertőtlenítés, szennyezett anyagok összegyűjtése, megsemmisítése

22 Együttműködés Vám- és Pénzügyőrség Rendőrség Mentőszolgálatok
Közlekedési hatóságok (veszélyes áruk szállítása) Közműszolgáltatók

23 Tűzoltási és Műszaki Mentési Terv (TMMT)
„2. § (1) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság elsődleges működési körzetében, illetőleg az önkéntes tűzoltóság működési területén lévő, tűzvédelmi, gazdasági és műemléki szempontból kiemelt fontosságú létesítményekre „Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervet” (a továbbiakban: TMMT) köteles készíteni. A TMMT tartalmi követelményeit a Szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza. (2) Azon létesítmények körét, amelyekre TMMT-t kell készíteni, a fővárosi tűzoltóparancsnok, illetőleg megyei katasztrófavédelmi igazgató (a továbbiakban: megyei igazgató) állapítja meg az elsődleges működési körzet, illetve működési terület szerinti tűzoltóparancsnok véleményének figyelembevételével.”

24 TMMT Főbb tartalmi követelményeit az 1/2003. BM rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza. A TMMT az építmény, telephely, stb., legveszélyesebbnek ítélt pontjára készül, amely lehet egy helyiség, szabadtéri tároló, gázfogadó, stb. A taktikai helyszínrajz a TMMT lényeges eleme, amely a tűzoltóság beavatkozását ábrázolja, helyszínrajz formájában.

25

26

27 Tűzoltás taktika Raktárépületek tüzeinek az oltását a tűz keletkezésétől számított 15 percen belül meg kell kezdeni, ezen idő eltelte után az építménybe történő behatolás életveszélyes! (rendkívül gyors tűzterjedés; égő hulló-, csepegő anyagok; tároló állványok, polcok összeomlása) Sok esetben nehéz 15 percen belül megkezdeni az oltást, hiszen a tüzet nem biztos hogy azonnal észreveszik, főleg ha éjszaka keletkezik, így a tűzjelzés is már „késve” érkezik a tűzoltóságra.

28 A tűzoltásvezető a tűz oltásának egyszemélyi felelős vezetője!!!

29 Az égő, zárt helyiség, terület megközelítése
Az égő, zárt helyiségbe, területre a behatolást a tűzoltásvezető utasítása szerint kell végrehajtani. A zárt helyiségbe, területre a behatolás elsősorban a bejáratokon keresztül történjen és törekedni kell a lehető legkisebb károkozásra. Ha a bejáratok igénybevételének akadálya van, a behatolást az egyéb nyílászárókon vagy az épületszerkezeten bontott nyílásokon is végre lehet hajtani.

30

31 Veszélyt jelző feliratú, jelzésű, illetve olyan helyiségbe történő behatoláskor, amelyben veszélyhelyzet feltételezhető - ha rendelkezésre áll - a helyismerettel rendelkező szakember segítségét, közreműködését igénybe kell venni. Le- és felhatolásra elsődlegesen a természetes feljáró(kat) kell igénybe venni. A felvonók közül csak biztonsági felvonó vehető igénybe, vagy a tűz által nem érintett tűzszakaszban lévő, ha annak működését az elektromos leválasztás, illetve egyéb körülmény nem akadályozza.

32 A körmendi sajtgyár tüze
Egy beavatkozás képei A körmendi sajtgyár tüze

33

34

35

36

37

38

39

40

41 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Csarnok jellegű épületek tűzoltási sajátosságai"

Hasonló előadás


Google Hirdetések