Az EDI alkalmazása az államigazgatásban

Az előadások a következő témára: "Az EDI alkalmazása az államigazgatásban"— Előadás másolata:

1 Az EDI alkalmazása az államigazgatásban
Petróczy Zoltán

2 Mi az EDI? nagytömegű adatok inf.rendszerek közötti cseréjének eszköze
széleskörű partner kapcsolat Def: Strukturált adatok szabványos elektronikus cseréje kettő vagy több, előzetesen egyeztetett üzenettovábbító szabványt használó számítógéprendszer között. Az EDI a nagytömegű adatok informatikai rendszerek közti (tehát nem személyek és számítógépek közötti), gyakori cseréjének eszköze, széleskörű partnerkapcsolati rendszerben. Az államigazgatásban tehát az EDI-nek az államhivatalok egymás közötti kapcsolatrendszerében, valamint a gazdasági élet szereplői (elsősorban nagyvállalatok) és az állami intézmények közötti adatcserében van meghatározó szerepe.

3 EDI helye az Inf. társadalomban
Az informatika fejlődése hat a társadalom fejlődésére államhivatal <--> állampolgár, államhivatal <--> gazdasági szereplők kapcsolata új szolgáltatásokat és magasabb szintű lehetőségeket kínál E kapcsolatrendszer eszköze az EDI Az informatikai társadalom nem csak azt jelenti, hogy az állampolgárok többsége rendelkezik Internet (vagy bármilyen más számítógépes) hozzáférési lehetőséggel, hanem azt, hogy az állam, a kormányhivatalok, az önkormányzatok és a közigazgatás egyéb szereplői (pl. társadalombiztosítás) olyan saját belső informatikai rendszereket alkalmaznak, amelyekkel képesek a hozzájuk fordulók elektronikus úton történő informálására, sőt az ügyek egy részében kiszolgálására is. Mivel az állampolgár nem feltétlenül tudja, hogy ügyében melyik hivatal az illetékes, az esetenként a konkrét ügyben több hivatal is érintve van, a fenti követelmény azt is jelenti, hogy az egyes hivataloknak (azok informatikai rendszereinek) együtt kell működniük egymással. Az együttműködés vagy azt feltételezi, hogy a rendszereket egységes informatikai koncepciók alapján, egységes eszközparkra építve alakították ki, vagy - mivel az előző feltétel irreális - szükségessé teszi e rendszerek között az egységes kapcsolatrendszer kialakítását. E kapcsolatrendszer eszköze az EDI (Electronic Data Interchange), amely a kapcsolódás típusaira és az adatok struktúrájára nézve nemzetközi szabványoknak megfelelően, az alkalmazott számítástechnikai eszközöktől független módon teszi lehetővé az információcserét különböző informatikai rendszerek között. Az EDI nemcsak az államigazgatási rendszerek egymás közti adatcseréjét, hanem e rendszerek és a nagyvállalatok közti adatkapcsolatokat is biztonságosabbá és átláthatóvá teszi - pl. a kötelező adatszolgáltatások.

4 Alkalmazási területek sajátosságai
nagymennyiségű kritikus adat rendszeres és automatikus továbbítása a feladat szabványosság (szereplők más-más inf.rendszerrel rendelkeznek) dokumentum követés és naplózás, illetve titkosítás szükséges “off-line” tárol és továbbít rendszer egyik oldal tömeges és automatikus adat feldolgozást végez Az EDI alkalmazása ott eredményez számottevő megtakarításokat, ahol több száz, esetleg több ezer résztvevős partneri körben azonos eljárások szerinti adattovábbításra van szükség a dokumentum továbbítás biztonsági igényeivel, és ahol a partnerek mindegyike rendelkezik a saját feladatait segítő informatikai rendszerrel. A gazdálkodó szervezetek és az államigazgatás közti kapcsolatrendszer tipikusan ilyen modell, ahol az egyes résztvevők különböző számítógépeken futó, eltérő alkalmazási rendszerekkel oldják meg feladataikat, és ezeket a rendszereket kell valamilyen egységes, szabványos úton, a manuális munka minimálisra csökkentésével, lehetőleg automatikusan összekapcsolni. Az EDI-t igénylő kormányzati területek “megtalálásához” többféle szempontból lehet kiindulni. A szempontok lehetnek egymástól teljesen eltérő jellegűek a lényeg az, hogy e megközelítések összevetése a gyakorlatban is jól hasznosítható EDI rendszerek kialakítását javasolja. A megközelítések történhetnek az alábbiakból: EDI alkalmazás általános sajátosságaiból Kormányzati struktúrákból A köz- és államigazgatás alanyaiból Hazai kormányzati példákból Nemzetközi kormányzati példákból

5 Kormányzati szervek -”külvilág”
Elektronikus adatszolgáltatás Közbeszerzés Kormányzati pénzügyi logisztika (Kincstár) EU integráció miatti adatkapcsolatok Adatszolgáltatás Adatszolgáltatók több állami intézménnyel vannak kapcsolatban (APEH, KSH, VPOP, TB,....) Egységes szabványon alapulnak (dokumentumok EDI szabvány, adat továbbítás X.400 szabvány, TCP/IP szerint) Az adatszolgáltatás nem, de a módja egységesítésre kerül Közbeszerzés Beszerzési pénzügyi és áru logisztikák igénylik az EDI-t. EDI dokumentumok lehetnek: Szerződés szerinti eseti megrendelések megrendelés visszaigazolások szállítással kapcsolatos dokumentumok szerződések és a szállítások szerinti számlázások pénzügyi átutalások, visszaigazolások Kincstár Központi kormányzati pénzforgalom-> tömeges pénzügyi tranzakció Pénzügyi logisztikák naprakész egyenlege Strukturált adat be- és kivitele-> hatékonyság Kincstár -- bankok kapcsolata EU kapcs Kötelező jellegűek az EDIkapcsolatok az alábbi területeken: statisztikai adatszolgáltatás minden formájában hozzáadott értékű adó (VAT) adat egyeztetés TB és nyugdíjbiztosítási adatok egyeztetése Jelenleg is változnak!

6 Kormányzaton belüli kapcsolat
Adatkonszolidáció (APEH-VÁM, APEH-TB) Közbeszerzés (Kincstár-BM-MeH) Köztisztviselők, közalkalmazottak járandóságával kapcsolatos adatszolgáltatás Statisztikák Munkanélküliek nyilvántartása Eü intézmények-TB kapcsolat TRADEGATE Agrárintervenció Az EDI alkalmazásának igénye a kormányzati egységekben önmagukban is felmerülhet, ott ahol nagymennyiségű kritikus adatcserére van szükség. A hazai és nemzetközi tapasztalatokat összevetve ilyen területek az alábbiak: Logisztikai feladatok a hadseregben (az EDI “bölcsője”) A NATO-hoz való csatlakozás rendkívűl sok új adatkapcsolatot jelent. Ezek jelentős része EDI alapú. Az erre való felkészülés kiemelkedő fontosságú. Egészségügyi rendszerek. Az egészségügyi intézmények és a TB közötti dokumentum csere a társadalom biztosítási elszámolás egyre erősödő tételesítése miatt rendkívül megnövekedett. Az elszámolás hatékonyságának növelése érdekében az elektronikus adatkapcsolat döntő jelentőségű e területen. Nyugdíjpénztárak. A különféle nyugdíjbiztosítási rendszerek és szervezetek között szükség van adatkonszolidációra, ami nagytömegű rendszeres adatcserét igényel. Az EU integrációs adatkapcsolatokban is várható az EDI alapú kezelés igénye. BM – Központi Hivatal Köztisztviselői Nyilvántartó Rendszer EDI alapú adatbeviteli rendszere. A köztisztviselők nyilvántartásával kapcsolatban a KÖZIGTAD rendszerbe rendkívül nagymennyiségű adat kerül bevitelre többnyire manuális módon, ami sokszor jelentős feldolgozási késedelmet okoz. Az adatok rendszeres nagytömegű bevitelére az EDI jól alkalmazható. Az EDI által biztosított strukturált adatbevitel a feldolgozást automatizálhatja, annak idejét nagyságrendileg csökkentheti. A témában pilot projekt indult, ami sikeresen végződött. A rendszer kibővítése.

7 Javasolt EDI fejlesztések
APEH-TB, KSH, VPOP rendszer KSH-EU adatszolgáltatás BM KÖZIGTAD Közbeszerzés Kincstár Egészségügy-TB Tradegate

8 Javasolt EDI fejlesztések (2.)
Agrár EDI (AIK) HM-MH-NATO katonai rendszerek EU-APEH adatkapcsolat EU-TB adatkapcsolat EU- Nyugdíjbiztosítás EDI üzenet tárház kialakítása

9 EDI bevezetése az agrárágazatba
AIK és feldolgozók között megyei FM hivatalok és AIK kormányzati szervek és AIK AIK és EU szervezetek között Az agrásintervenciós felvásárlók és az AIK közötti EDI kapcsolat kialakítását az ITB támogatta, készül a megvalósíthatósági tanulmány. Indokok: - az adatszolgáltatási kötelezettség jogszabályi háttere biztosított. (az adatszolgáltatási kötelezettséget jogszabály írja elő) - az AIK informatikai háttere megfelelő (az AGRINF rendszer intervenciós modul fejlesztés alatt van) - a nagy felhasználók jól működő inf. háttérrel rendelkeznek - az adatkör jól körülhatárolható. A kormányzati agrár EDI során az AIK és kormányzatiszervek (VPOP- egységes vámárunyilatkozat, APEH- köztartozás ellenőrzése, Kincstár- támogatás utalása) 3. Fm hivatal- AIK Az agrártámogatások igénybevételének feltétele, hogy a termelő gazdaságitevékenységéről a 236/98 (XII.30) Korm.rendeletben meghatározott adatlapon adatszolgáltatást teljesítsen, amely alapján nyilvántartásba veszi őt a megyei földművelésügyi hivatal. A támogatásokat az AIK bírálja el, így szükséges, hogy lássa a napra kész termelői nyilvántartást. 4.Az EU az ügyvitelben a pénzkezelésnél, az ellenőrzésnél, a jelentéseknél és valamennyi támogatási adatlap ellenőrzésénél megköveteli az informatikai támogatást, az európai gyakorlat munkamódszere szerint. Így az EU direktívákat szemelőtt tartva kell az EDI fejlesztéseket kezelni.

10 Kormányzati EDI projektek során elvárt szabványok
EDIFACT (üzenet szinten, kizárólagosan) X.400 (üzenettovábbításban) X.500 (névtár szolgáltatásban) 1. Kormányzati kapcsolat. Az agrárexport támogatások ellenőrzésére jelenleg heti gyakorisággal kapja meg a VPOP állományából az Egységes Vámárunyilatkozat (EV) adatait. Az AIK kiállítja a támogatást igénylő részére a kifizetéshez szükséges igazolásokat, amit a jelenlegi gyakorlat szerint az igénylő ad be az APEH-hez. A szükséges ellenőrzések elvégzése után az APEH kiállít egy kifizetési bizonylatot, ami alapján a Kincstár gondoskodik a támogatás utalásáról. Az AIK és a VPOP, APEH közötti adattovábbítás EDI alapokra helyezése gyorsabb és biztonságosabb megoldás lenne az EV-k és a különböző kifizetési bizonylatok kezelésére. 2. AIK és az intervenciós felvásárlás szervezeteinek adatcseréje A gabona és hús intervenciós felvásárlások készletezésére és értékesítésére az FVM néhány feldolgozóüzemmel és közraktárral kötött szerződést. A közraktárak és feldolgozóüzemek rendszeres adatkapcsolatot tartanak az AIK-val. Az AIK megküldi az érintett szervezeteknek az intervenciós pályázatok eredményeit. Az intervenciós célú készletezésbe bevont szervezetnek rendszeres, heti adatszolgáltatási kötelezettségük van az intervenciós raktárkészletek és az értékesítések adatairól.

11 Koordinációs tevékenységek
Kormányzati EDI stratégiák kialakítása Kormányzati EDI projektek koordinálása EU adatkapcsolatok koordinálása Korm. EDI üzenet subset-ek felügyelete KormányzatiEDI kommunikáció koord. Adatbiztonság koordinálása, felügyelete Jogi koordináció Az EDI alapú adatcsere a kormányzatban jelentős központi koordinációt igényel. Szinte minden fejlett országban, valamilyen szervezeti formában e koordináció megvalósul. A kormányzati elektronikus adatkapcsolatok koordinálása a kormányzat adminisztratív működése szempontjából kiemelkedően fontos jelentéséggel bír a jövőben. Mindezt tovább hangsúlyozza az a tény, hogy az EU integráció során temérdek központi koordinációt igénylő adategyeztetésre lesz szükség. A központi koordinációs feladat és felelősség mindezekért óriási, ezért ez fokozott finanszírozási és hatásköri lehetőségeket igényel a kormányzati koordinációs központ számára. Ilyen tevékenységek láthatók a slide-on.

12 Jogi szabályozás Hiánya akut probléma az elektronikus dokumentum kezelésben. Európában azt definiálják, hogy milyen szerződések keretében tudnak megállapodni egymással a szerződő felek dokumentumaik kölcsönös elfogadása tekintetében. Az elektronikus dokumentumkezelésnek évek óta akut problémája a jogi szabályozás hiánya. A hiány össztársadalmi problémákat vet fel és jelentős mértékben hátráltatja hazánk európai integrációját a gyakorlatban. Úgy a kormányzati, mint a piaci szereplők technológiai fejlődését akadályozza e törvénykezés további késlekedése. Az elmúlt években e hiány pótlására voltak ugyan kísérletek, de ezek javarészt sikertelenek voltak. A sikertelenség oka leginkább, abban keresendő, hogy a tervezett törvényi szabályozás szintjébe technológiai, módszertani szabályozások keveredtek. Az európai törvénykezési eljárások ezen a szinten általában azt szabályozzák, hogy az elektronikus dokumentumok cseréjében résztvevő partnerek, milyen szerződés keretében tudnak egymással megállapodni, egymás elektronikus dokumentumainak elfogadása tekintetében. Vagyis, nem a technológiai megoldások felemlítésével szabályoz (ami úgyis éveken belül elavul), hanem azt mondja meg, hogy minek kell egy ilyen, úgynevezett Adatcsere Egyezményben (Partner Agreement–ben) mindenképpen benne lennie, ahhoz, hogy ez a szerződés törvényes legyen. A kormányzati rendszerekre vonatkozó biztonságtechnikai elvárásokat Kormányrendeletben lehetne szabályozni a törvény alapján, ahol módszertani előírásokat is ki lehetne kötni a biztonsági fokozatoknak megfelelően és mellékletként adatcsere egyezmény formátumot is elő lehetne írni. Adatcsere szerződés Az EDI szerződés technikai tartalma Üzenetmegvalósítási kézikönyv Hálózati szolgáltatások szerződése