Tőkepiaci szabályozás

Az előadások a következő témára: "Tőkepiaci szabályozás"— Előadás másolata:

1 Tőkepiaci szabályozás

2 EU tőkepiaci szabályozás
MIFID I. irányelv /39/EK irányelv a pénzügyi eszközök piacairól MIFID II. irányelv /65/EU irányelv a pénzügyi eszközök piacairól MIFIR rendelet - 600/2014/EU rendelet a pénzügyi eszközök piacairól EMIR rendelet - 648/2012/EU rendelet a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról A piaci visszaélésekről szóló MAD irányelv /57/EU irányelve a piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról A piaci visszaélésekről szóló MAR rendelet - 596/2014/EU rendelet a piaci visszaélésekről Európai Értékpapír-piaci Hatóság létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendelet

3 MIFID/MIFIR A MiFID II a befektetési vállalkozások és szabályozott piacok engedélyezési feltételeit és működési követelményeit, valamint az illetékes hatóságok jogköreit szabályozza. A MIFIR a kereskedési helyszínek és befektetési vállalkozások nyilvánosságra hozatali követelményét, az illetékes hatóságok részére küldendő transzparencia jelentések szabályait, a származtatott ügyletekre vonatkozó előírásokat, a pénzügyi eszközökre vonatkozó megkülönböztetés-mentes elszámolási követelményeket tartalmazza, illetve az illetékes hatóságok jogköreit rendezi.

4 EMIR A származtatott ügyletekre vonatkozó rendelet célja fokozza ezen ügyletek piacainak átláthatóságát és csökkentse az ilyen ügyletekből fakadó kockázatokat.

5 Piaci visszaélések – MAD/MAR
A piaci visszaélésekről szóló irányelv célja, hogy a legsúlyosabb piaci visszaélésekre (bennfentes kereskedelem, bennfentes információk jogosulatlan közzététele, piaci manipuláció) az EU-ban általánosan rendelkezésre álljanak büntetőjogi szankciók. A rendelet közös szabályozási keretet teremt a piaci visszaélésekre vonatkozóan, valamint intézkedéseket állapít meg azok megelőzésére.

6 A magyar szabályozás 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól (Bszt.) A Tőkepiacról szóló évi CXX. tv. (Tpt).

7 A befektetési szolgáltatás tárgya
A befektetési szolgáltatás tárgya: a pénzügyi eszköz. Pénzügyi eszköz: a) az átruházható értékpapír, (Ptk.) b) a pénzpiaci eszköz, (sorozatban kibocsátott, értékpapírnak nem minősülő, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek,) c) a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír (pl. befektetési jegy) d) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, e) az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, f) a hitelkockázat átruházását célzó származtatott ügylet, g) a különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás, h) az éghajlati, időjárási változóhoz, fuvardíjhoz, légszennyező anyag vagy üvegházhatású gáz kibocsátásához, inflációs rátához vagy más hivatalos gazdasági statisztikához kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás vagy bármely más származtatott ügylet, eszköz,, i) egyéb eszközhöz, joghoz, kötelezettséghez, indexhez, intézkedéshez kapcsolódó származtatott ügylet, eszköz, amely rendelkezik a többi származtatott eszköz valamelyikének jellemzőivel.

8 Az értékpapír fogalma (Ptk. 6:565. §)
Az értékpapír olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely papíralapú okiratként vagy jogszabályban megjelölt más módon létrehozott, rögzített, nyilvántartott és továbbított adatösszességként (dematerializált értékpapírként) a benne foglalt jogot úgy testesíti meg, hogy azt a jogot gyakorolni, arról rendelkezni csak az értékpapír által, annak birtokában lehet. Ha jogszabály meghatározza egyes értékpapírfajták kötelező tartalmi elemeit, kizárólag az ezeknek megfelelő okiratot vagy dematerializált értékpapírt lehet az adott értékpapírfajtába tartozó értékpapírnak tekinteni.

9 Értékpapírok fajtái Részvény Közraktári jegy Kötvény Letéti jegy Jelzáloglevél

10 A pénzpiaci eszköz A fizetőeszköz kivételével sorozatban kibocsátott, értékpapírnak nem minősülő, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek. A magyar piaci környezetben nem jellemzőek, és ezek tőkepiaci jelenősége elhanyagolható, mivel aktív másodlagos piaca ezeknek az okiratoknak nincs: a Treasury-bill (kincstári váltó) fogalma alá tartozó állampapírok, amelyeket a magyar jog kincstárjegyként kezeli a commercial paper (kereskedelmi papír) forgalomba hozatalára Magyarországon kötvényként van lehetőség, a Certificate of Deposit-hoz (CD – letéti igazolás) hasonló forrásgyűjtő instrumentumot a magyar hitelintézetek nem alkalmaznak az értékpapírszerű formában kibocsátott betétokiratok (a kereskedelmi bankok által kínált különféle fantázianevű betétjegyek, pénztárjegyek, takarékjegyek) pedig betétnek minősülnek

11 A kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír
Kollektív befektetési forma: minden olyan kollektív befektetés, amely több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse a befektetők javára (ÁÉKBV, ABA); Kollektív befektetési értékpapír: a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott értékpapír, továbbá a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott, a kollektív befektetési formában való részvételt tanúsító egyéb okirat Befektetési alap: a törvényben meghatározott feltételekkel létrehozott kollektív befektetési forma; Befektetési alapkezelés: a kollektív befektetési forma számára végzett befektetéskezelési tevékenység, valamint a kollektív befektetési forma létrehozatalához, működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátása;

12 Származtatott ügyletek
Olyan ügyletek, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, mint alaptermék értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi, Határidős ügyletek: A szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy a tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik (határidős ügylet). Opciós ügyletek Ha a kötelezett tőzsdei termékre másnak vételi jogot enged, a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja (vételi opció). Annak a személynek, aki a jogosulttal szemben a tőzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal, a jogosult a tőzsdei terméket egyoldalú nyilatkozattal eladhatja (eladási opció). Az opciós ügyletre vonatkozó megállapodás tartalmazza a tőzsdei termék, a vételár, az opciós díj és az opció gyakorlásának időtartama (határnapja) meghatározását. Az opció a tőzsdei ügylet megkötésétől számítva legfeljebb öt évre köthető ki. Csereügyletek (swap): A swap ügyletek cserét valósítanak meg. Két ügylet összekapcsolásával jönnek létre: spot vásárlás és határidős eladás; spot eladás és határidős vásárlás, vagy több határidős ügylet. A swap ügyletek jelentős része közép-, és hosszúlejáratú csereügylet. Deviza swap, kamatláb swap

13 Befektetési szolgáltatások
Befektetési szolgáltatási tevékenységek a pénzügyi eszközökre vonatkozó a) megbízás felvétele és továbbítása, b) megbízás végrehajtása az ügyfél javára, c) sajátszámlás kereskedés, d) portfóliókezelés, e) befektetési tanácsadás, f) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalás), g) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül, és h) multilaterális kereskedési rendszer működtetése. Kiegészítő szolgáltatásnak minősül a) a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése, b) a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése, c) a befektetési hitel nyújtása, d) a tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás, e) a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő kereskedés, f) a befektetési elemzés és pénzügyi elemzés, g) jegyzési garanciavállaláshoz kapcsolódó szolgáltatás, h) a 6. § e)–g), j) és k) pontjaiban foglalt származtatott ügyletek alapjául szolgáló eszközhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás.

14 Megbízás felvétele, végrehajtása
Megbízás végrehajtása az ügyfél javára: pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodás megkötésére irányuló tevékenység végzése az ügyfél javára, Limitáras megbízás: valamely pénzügyi eszköz meghatározott limitáron vagy annál jobb áron, meghatározott mennyiségben történő vételére vagy eladására irányuló megbízás. A befektetési vállalkozás az ügyfél megbízását az ügyfél számára legkedvezőbb módon hajtja végre azzal, hogy ha a végrehajtásra a végrehajtási politikája szerint kerül sor, azt az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtásnak kell tekinteni.

15 Befektetési szolgáltatók
Befektetési szolgáltatási tevékenységet – főszabályként – csak befektetési vállalkozás és hitelintézet végezhet. A harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás tevékenységét Magyarország területén fióktelepén keresztül végezheti. A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet végezhet.

16 Saját számlás kereskedés
Fogalma: Pénzügyi eszköz saját eszköz terhére történő adásvétele, cseréje. Hatály: A Bszt. hatálya nem terjed ki arra a személyre vagy szervezetre, aki pénzügyi eszközre vonatkozó sajátszámlás kereskedésen kívül nem végez befektetési szolgáltatási tevékenységet, kivéve, ha árjegyző vagy saját számlára a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren kívül, gyakori és rendszeres alapon kereskedik.

17 Portfoliókezelés Fogalma: az ügyfél eszközei előre meghatározott feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget közvetlenül viseli. Portfólió: a portfóliókezelési tevékenységet végző számára átadott eszközök, illetőleg ezen eszközökből a portfóliókezelési tevékenységet végző által összeállított, többféle vagyonelemet tartalmazó eszközök összessége, A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében a tőke megóvására (tőkegarancia) és a hozamra vonatkozóan (hozamgarancia) garanciát vállalhat azzal, hogy a hozamra vonatkozó garancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is. A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében a tőke megóvására (tőkevédelem) és a hozamra vonatkozóan (hozamvédelem) ígéretet tehet azzal, hogy a hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is. A befektetési vállalkozás a tőke megóvására vagy hozamra vonatkozó ígéretét a tőke megóvását, illetőleg a hozamot biztosító pénzügyi eszközre vonatkozó befektetési politikával támasztja alá.

18 Befektetési tanácsadás és befektetési elemzés
Befektetési tanácsadás: Pénzügyi eszközre vonatkozó ügylethez kapcsolódó, személyre szóló ajánlás nyújtása, ide nem értve a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés és hirdetés közzétételét, továbbá a befektetési vállalkozás által az ügyfél részére adott, e törvény szerinti előzetes és utólagos tájékoztatást. Befektetési elemzés: pénzügyi eszközre vagy annak kibocsátójára vonatkozó, a Tpt. szerinti befektetési ajánlás, ide nem értve a befektetési tanácsadást. Befektetési ajánlás: pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára vonatkozó olyan elemzés, javaslat vagy más információ, amelynek nyilvánosságra hozatala vagy mások számára oly módon történő hozzáférhetővé tétele, amely alapján az nyilvánosságra kerülhet, befolyásolhatja, hogy a befektető saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól tegye függővé.

19 Pénzügyi eszköz elhelyezése és jegyzési garanciavállalás
Pénzügyi eszköz elhelyezése (placement): a pénzügyi eszköz Tpt. szerinti forgalombahozatala és nyilvános értékesítésre történő felajánlása. Zártkörű vagy nyilvános Értékpapír zártkörű forgalomba hozatala során a kibocsátó, illetve a forgalmazó köteles biztosítani, hogy minden befektető ugyanazokat a lényeges, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és várható alakulásuknak, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektetők részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges információkat megkapja. Semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha az értékpapírt a Felügyelet által engedélyezett tájékoztató és hirdetmény hiányában, illetve befektetési szolgáltató igénybevétele nélkül hozták nyilvánosan forgalomba. Jegyzési garanciavállalás: az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás vagy a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás.

20 Multilaterális kereskedési rendszer működtetése
Olyan kereskedési rendszer, amely harmadik felek pénzügyi eszközökre irányuló, vételi és eladási szándékát hozza össze megkülönböztetésmentes módon, szerződést eredményezve. Multilaterális kereskedési rendszert befektetési vállalkozás vagy szabályozott piac működtethet (együtt: piacműködtető). Tőzsde: a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő vállalkozás, A multilaterális kereskedési rendszer a Felügyelet engedélye alapján létesíthető és működtethető.

21 Letétkezelés és letéti őrzés
Ptk: Letéti szerződés alapján a letéteményes a szerződésben meghatározott ingó dolog megőrzésére és annak a szerződés megszűnésekor történő visszaadására, a letevő díj fizetésére köteles. Egyedi, vagy gyűjtő letét Letéti őrzés: pénzügyi eszköz megőrzésre történő átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása. Letétkezelés: a pénzügyi eszköz letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás együttes nyújtása, ideértve az óvadék kezelésével összefüggő szolgáltatásokat.

22 Ügyfélszámla Az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, korlátozott rendeltetésű számla, amely kizárólag a számlavezető által nyújtott befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás, illetve árutőzsdei szolgáltatás során igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódó tranzakciók lebonyolítására szolgál.

23 Értékpapírszámla Értékpapírszámla: a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás. A dematerializált értékpapír (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: értékpapír) megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapír-számlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának – az ellenkező bizonyításáig – azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják. Ptk: A fizetésiszámla-szerződésre vonatkozó szabályokat az értékpapírszámlára és az értékpapír-letéti számlára azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ezekben az esetekben a számlán értékpapírra vonatkozó tulajdoni igény kerül elszámolásra.

24 Befektetési hitel Pénzügyi eszköz vásárlásához nyújtott hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában. A befektetési vállalkozás, amely befektetési hitelezési tevékenységet folytat – a hitelkihelyezés megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok azonosítása, kezelése, ellenőrzése és csökkentése érdekében – hitelezési szabályzatot készít, amelyet az igazgatóság, illetőleg az igazgatótanács hagy jóvá. A befektetési vállalkozás kiegészítő szolgáltatása keretében nem nyújthat befektetési hitelt a) a hitelnyújtó befektetési vállalkozás által kibocsátott részvény megvásárlásához, b) a hitelnyújtó befektetési vállalkozás tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához, és c) olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelnyújtó befektetési vállalkozás tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

25 Felügyeleti engedély Befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás a Felügyelet engedélyével végezhető, illetve nyújtható. A külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe befektetési szolgáltatási tevékenységet akkor végezhet, illetőleg kiegészítő szolgáltatást akkor nyújthat, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével. A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet vagy fióktelepet akkor létesíthet, ha rendelkezik a hatáskörrel bíró felügyeleti hatóságnak az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével és a törvényi feltételek teljesültek.

26 Felügyeleti engedély (2)
A Felügyelet a tevékenység végzésére, illetőleg a szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyt az egyes tevékenységekre és szolgáltatásokra külön-külön vagy együttesen adja meg annak a kérelmezőnek, amely megfelel jogszabályi követelményeknek. Nem kell a Felügyelet engedélye a befektetési szolgáltatás nyújtásához annak a más EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi befektetési vállalkozásnak, amely tevékenységét határon átnyúló szolgáltatásként vagy fióktelepén keresztül végzi és rendelkezik a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével. A Felügyelet által kiadott engedély más EGT-államokban befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosít.

27 Egyéb tevékenységek A befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzése és kiegészítő szolgáltatás nyújtása mellett kizárólag a) árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet, b) részvénykönyvvezetést, c) részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet, d) a pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységet, e) a Bit. szerinti biztosításközvetítést ügynökként, f) értékpapír-kölcsönzést, és g) pénzügyi eszközre vonatkozó adat, információ értékesítést, h) meghatározott csoportfinanszírozási tevékenységet folytathat.

28 Tőkekövetelmények A befektetési vállalkozás tevékenysége megkezdéséhez legalább euró összegű induló tőkével rendelkezik. Ha a befektetési vállalkozás a sajátszámlás kereskedésre és jegyzési garanciavállalásra nem jogosult, de a megbízás felvétele, a megbízás végrehajtása, vagy a portfóliókezelés tevékenységek valamelyikének végzésére jogosító engedélyt szerez, és a) az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére jogosult, akkor legalább euró, b) az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább euró összegű induló tőkével rendelkezik. Ha a befektetési vállalkozás a megbízás felvétele és a befektetési tanácsadás tevékenységek valamelyikének végzésére jogosító engedélyt szerez és az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult (letétlezelés, letéti őrzés), akkor legalább euró összeg induló tőkével vagy olyan, az EGT-államok területére kiterjedő szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik, amelynek értéke káreseményenként legalább 1 millió euró, és évente összesen legalább 1 millió 500ezer euró. A befektetési vállalkozás jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulással szolgáltatható.

29 Szervezeti forma A befektetési vállalkozás részvénytársaságként vagy fióktelepként működhet. A befektetési vállalkozás a szervezetén belül az egyes szervezeti egységeket és az ezek működésére és eljárására vonatkozó szabályzatokat úgy alakítja ki, hogy biztosítsa szervezeti egységeinek és szervezeti megoldásainak megfelelőségét és hatékonyságát, valamint hogy a) lehetővé tegye a befektési szolgáltatási tevékenységek és feladatok független végzését, illetőleg ellátását, ideértve az ehhez szükséges hatáskörök világos és következetes elkülönítését, b) biztosítsa, hogy az egyes szervezeti egységek vezetői ne legyenek alá- vagy fölérendeltségi, illetve utasítási viszonyban egymással, csökkentve ezzel a visszaéléshez vezető személyi érdek-összefonódás lehetőségét, c) az információhoz való hozzáférést csak a jogosultak számára tegye lehetővé, csökkentve ezzel a belső, üzletvitel során keletkező információval való visszaélés lehetőségét, d) átlátható legyen, e) erősítse a folyamatba épített ellenőrzést és lehetővé tegye ennek során az objektív megítélést, f) biztosítsa, hogy a vállalkozás vezető állású személyei és alkalmazottai a felelősségi körük megfelelő ellátása érdekében a követendő eljárásokat ismerjék, g) biztosítsa a vállalkozás különböző szintjei közötti hatékony jelentéstételt és információáramlást.

30 Személyi összeférhetetlenség
A befektetési vállalkozás vezető állású személye, ennek közeli hozzátartozója, a befektetési vállalkozás üzletkötője nem lehet a) más befektetési vállalkozásban közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy, b) más befektetési vállalkozásban közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező szervezet vezető állású személye, c) más befektetési vállalkozás vezető állású személye vagy alkalmazottja, d) szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál – ide nem értve a befektetési vállalkozást magát és a befektetési vállalkozással egy csoportban lévő vállalkozásokat – vezető állású személy vagy alkalmazott, e) más befektetési vállalkozás üzletkötője. A befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező hitelintézet e tevékenység végzésére létrehozott szervezeti egységének vezetője vagy az irányításért felelős, döntési hatáskörrel rendelkező személye ugyanilyen munkakörben a hitelintézet más szervezeti egységénél, más hitelintézetnél vagy befektetési vállalkozásnál nem foglalkoztatható.

31 Összeférhetetlenség (2)
A befektetési vállalkozásnak az ügyfél számára esetleg hátrányos érdek-összeütközések feltárása érdekében figyelembe kell vennie, hogy a befektetési vállalkozás, vezető állású személye, alkalmazottja nem érintett-e az alábbiakban felsorolt esetek valamelyikben: a) az ügyfél kárára pénzügyi nyereséghez jut, vagy pénzügyi veszteséget kerül el, b) az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás eredményéhez vagy az ügyfél nevében teljesített ügylethez az ügyfél érdekétől eltérő érdeke fűződik, c) az ügyfél érdekével szemben más ügyfél vagy ügyfélcsoport érdekét részesíti előnyben, d) ugyanabban az ügyletben érdekelt, mint az ügyfél. A befektetési vállalkozás az ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközések elkerülése, feltárása és kezelése céljából szabályzatot készít (összeférhetetlenségi politika).

32 A vezető állású személyek, alkalmazottak saját ügyletei
A befektetési vállalkozás alkalmazottja a saját, a vele közös háztartásban élő személy, a közeli hozzátartozója és az egyéb módon érintett személy nevében vagy javára nem köthet olyan ügyletet, amely a) bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg, b) üzleti titok, értékpapír és egyéb titok, vagy az védett információ jogszerűtlen feltárásával és felhasználásával jár, vagy c) nem áll összhangban a befektetési vállalkozás e törvényben meghatározott kötelezettségeivel. A befektetési vállalkozás alkalmazottja nem adhat olyan tartalmú befektetési tanácsot, illetve más módon sem bírhat rá ügyfelet vagy harmadik személyt arra, hogy olyan ügyletet kössön, amely, ha azt az alkalmazott saját nevében vagy saját javára kötné, a fenti tilalom alá esne.

33 Működési szabályok, követelmények
Biztonságos informatikai rendszer Belső ellenőrzés Kockázatkezelés és felelősség Compliance Személyi feltételek Jó üzleti hírnév Befolyásszerzés Prudenciális szabályok Felügyeleti intézkedések, szankciók

34 A befektetővédelem A befektető-védelem célja, hogy a szolgáltatók felszámolása esetén a biztosított szolgáltatások keretében náluk elhelyezett eszközök értékét meghatározott értékhatáron belül az ügyfeleknek megtérítse. Nem feladata az üzleti veszteség (pl. árfolyamveszteség) fedezése!!!

35 A befektetővédelem intézménye
A Befektetővédelmi Alap. Biztosított tevékenységet végző befektetési szolgáltató a tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel kizárólag az Alap tagjaként rendelkezhet. Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szolgáltató külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott befektető-védelem terjed ki. Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az EU másik tagállamában vagy harmadik országban székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha tagsággal rendelkezik megfelelő befektető-védelmi rendszerben.

36 Biztosított szolgáltatások
a) megbízás felvétele és továbbítása, b) megbízás végrehajtása az ügyfél javára, c) sajátszámlás kereskedés, d) portfóliókezelés, e) a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése, f) a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése, Kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg kártalanítás, amely a befektető és az Alap tagja között július 1. napját követően létrejött, biztosított tevékenység végzésére kötött megállapodás teljesítése érdekében az Alap tagjának birtokába került és a befektető nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul (biztosított követelés). Az Alap által nyújtott biztosítás kizárólag a tagsági jogviszony fennállása alatt kötött megállapodásokra terjed ki.

37 Kártalanítás, kifizetés
Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha a) a Felügyelet az Alap tagjával szemben felszámolási eljárást kezdeményez vagy b) a bíróság az Alap tagjának a felszámolását rendeli el. Kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelmet a befektető az igényérvényesítés első napjától számított 1 éven belül terjesztheti elő. Elbírálási és kifizetési határidő: 90 nap. Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését – személyenként és Alap tagonként összevontan – legfeljebb euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke 1 millió forintig 100%, efelett 1 millió forint és az 1millió forint feletti rész 90%-a. Az Alap a kártalanítást pénzben nyújtja.