A felsőoktatás finanszírozási kérdései

Az előadások a következő témára: "A felsőoktatás finanszírozási kérdései"— Előadás másolata:

1 A felsőoktatás finanszírozási kérdései
Egyetemünk rendszere Fortuna Zoltán BMEGT30V100

2 Tematika 03.20. Mekkora a felsőoktatás, mekkora a BME?
Finanszírozási megoldások általában BME finanszírozása

3 Források, szakirodalom
A magyar felsőoktatás egy évtizede 2008 – 2017, , BCE Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja Szerzők: Berács József, Derényi András, Golovics József, Halász Gábor, Horváth László, Hrubos Ildikó, Kálmán Orsolya, Kováts Gergely, Polónyi István, Rónay Zoltán, Saád Judit, Temesi József, Veroszta Zsuzsa Felhasznált ábrák az alábbi diákon találhatóak: 9/2., 13., 14., 15/1., 15/2., 33. Felsőoktatásfinanszírozás nemzetközi tendenciák és a hazai helyzet, , BCE Szerzők: Berlinger Edina, Boda György, Halász Gábor, Kováts Gergely, Mészáros Tamás, Németh András Olivér, Polónyi István, Stocker Miklós, Temesi József Felhasznált ábrák az alábbi diákon találhatóak: 9/1., 20., 24. Saját anyagok, gyűjtések

4 1. Milyen bevételei vannak a felsőoktatási intézményeknek
1. Milyen bevételei vannak a felsőoktatási intézményeknek? Mekkora a felsőoktatás? Állami támogatás (finanszírozási bevételek) (ezzel foglalkozunk) Saját bevételek (költségvetési bevételek) (Önköltséges) hallgatói befizetések Piaci megrendelések (szakértés, vizsgálatok, KFI megállapodások, szolgáltatások értékesítése) Létesítmények hasznosítása Pályázati támogatás (kvázi saját bevétel) Térítésköteles szolgáltatások nyújtása (könyvtár, másolás,…) Kártérítés („laborkár”) 2014 végéig állampapírok hozama (Miért szűnt ez meg?) Maradvány Hivatali működés vs. piaci működés (folyó projektek, beruházási munkák) Akadémiai év vs. naptári év

5 Hány milliárd forint a BME 2018. évi belső költségvetésének főösszege?

6 Hogyan csoportosíthatók az intézmény bevételei forrásuk szerint?
Állami támogatás (finanszírozási bevételek) (ezzel foglalkozunk) Saját bevételek (költségvetési bevételek) (Önköltséges) hallgatói befizetések Piaci megrendelések (szakértés, vizsgálatok, KFI megállapodások, szolgáltatások értékesítése) Létesítmények hasznosítása Pályázati támogatás (kvázi saját bevétel) Térítésköteles szolgáltatások nyújtása (könyvtár, másolás,…) Kártérítés („laborkár”) 2014 végéig állampapírok hozama (Miért szűnt ez meg?) Maradvány Hivatali működés (bértömeg) vs. piaci működés (folyó projektek, beruházási munkák) Akadémiai év vs. naptári év Állami szektorból származó bevételek Magánszektorból származó bevételek

7 BME állami támogatása és saját bevétel

8 Valódi piaci bevételek aránya csökken

9 Saját bevételek felfutása a felsőoktatásban (Az állami egyetemek saját bevételeinek aránya a kiadásokhoz viszonyítva) FEFA, TEMPUS felzárkóztató programok 1996-ig Bokros-csomag (-9000 fő, felősoktatás ingyenességének megszüntetése) A felsőoktatás tömegesedése (önköltséges hallgatók) Uniós források OEP miatt csalós (az is saját bevétel)

10 Uniós források (OP) (Miért ekkora a különbség?)
Döntően a konvergencia régiókba (az uniós átlagos fejlettségi szint alatti régiók) tartozó intézmények juthattak forrásokhoz.

11 Uniós források FP7 (2009-2015) (közvetlenül)
Ahol verseny van, ahol fajlagos van, az a BME-nek a jó!

12 Uniós források H2020 (2014-2017) (közvetlenül)

13 Mekkora a hazai felsőoktatás
Mekkora a hazai felsőoktatás? (A hazai felsőoktatás költségvetési adatai a központi költségvetési törvényekben) A BME súlya bármilyen mutató szerint 8-10%. Kivéve: maradványtartás 2013., mert akkor 1/3!

14 A hazai felsőoktatási kondíciói 2009-es áron

15 A felsőoktatás súlya

16 2. Hogyan lehet finanszírozni a felsőoktatást?

17 Ben Jongbloed-féle finanszírozási tipológia 1.

18 Ben Jongbloed-féle finanszírozási tipológia 2
Ben Jongbloed-féle finanszírozási tipológia 2. (Az előző tovább bontása)

19 3. Hogyan finanszírozták a BME-t?

20 Az intézményfinanszírozás változása 1
Az intézményfinanszírozás változása 1. (Finanszírozási csoportok szorzószámai, 2005.) 2005. évi CXXXIX. Törvény a Felsőoktatásról Képzési-, tudományos célú-, fenntartói-, egyes feladatokhoz nyújtott- és hallgatói támogatást különített el Képzési normaarányokat határozott meg a 3. számú mellékletben Előírta, hogy a képzéseket finanszírozási csoportokba kell sorolni. Tudományos eredmények helyett létszámok A fenntartási költségek helyett is létszámok

21 Az intézményfinanszírozás változása 2.
2007 Létszám x normatíva (formula based funding) Előirányzat Fogy a létszám Nő a létszám Utólagos elszámolás Jó becslés kell! Ellenérv: csak a létszám számít. És hol a minőség?

22 Az intézményfinanszírozás változása 3.
Kétlépcsős képzés indul Új rendelet (50/2008) Eltérő félévű alapképzések. Hogyan? Csökken a normatív támogatás súlya. 3éves fenntartói megállapodás  PPP céltámogatási megállapodás Ki kellett találni az új alap-, mester- és osztatlan képzésre vonatkozó normákat. Világgazdasági trendek: IMF hitel 20 Mrd EUR, 5400 Mrd Ft (fél Paks II.)

23

24 Az intézményfinanszírozás változása 4
Az intézményfinanszírozás változása 4. (Az intézmények összes támogatása a képzési támogatáshoz viszonyítva, 2008.)

25 Hallgatói előirányzat 2008. vs. 2018.

26 Az intézményfinanszírozás változása 5.
Változó fenntartói vezetés Változó koncepciók Felsőoktatási keretszámok csökkentése „Pofapénzek” növekedése Hiánycél (3%) Zárolások Kancellári intézmény bevezetésének az indoka: „felelőtlen gazdálkodás”. Források nélkül nehéz a hatalmas intézményeket fenntartani! Kormányváltás után a fenntartói vezetés többször változott (Hoffman Rózsa, Klinghammer István, Maruzsa Zoltán) (OKM, NEFMI, EMMI). Változó koncepciók (felsőoktatási keretszámok csökkentése-megvalósult, PPP programok kiváltása-elhúzódott, központi kollégiumi szolgáltató-nem történt meg stb.) Széll Kálmán Terv Az euró bevezetéséhez kapcsolódó konvergencia kritériumok közül az egyik az, hogy éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át.

27 Az intézményfinanszírozás változása 6.
Megszűnt a tudományos normatíva; Kifutók, felfutók; Lesapkázott önköltség (Az egyes képzési területek iránymutató költségkeretei); Árverseny Az állami támogatott (régi, kifutó) hallgatók mellett külön finanszírozás (és visszafizetési kötelezettség) az újonnan belépőkre. Jelentős visszafizetési kötelezettség minden évben a hallgatói létszámok csökkenése miatt. A céltámogatások összege 2015-ben kiugró, erről az anomáliák között részletesen. (visszafizetési kötelezettség utólagosan)) Költözéshez kapcsolódó költségekhez való hozzájárulás K+F+I fókusz erősítése 435 M Ft Hogyan ismerhető el az eltérő minőségű képzések költségei közötti különbség? FSA (NTI, RECAR, Bprof info, Biotech mester), kutatóegyetem (víz felett tart, de miért annyi?) Ágazati béremelés

28 A normatív finanszírozás sajátosságai
2013-ban megszűnt a tudományos normatíva Normák képzési területenként Időponti adatok (1/5-4/5- 5/5) Sávhatárok (önköltséges utánit adja) Hallgató x normatíva hogyan csökkenhet, nőhet? Illetménytöbblet, PPP benne vagy külön? SH Politikai okból külön Vajon a PPP támogatás összege megjelenik az önköltségben? Ugyanaz a logika. De akkor miért van külön? Politikai kommunikáció: „Mondjátok a tanszéken, hogy megérkezett az illetménytöbblet összege.” Igaz, a folyósót már nincsen miből kifesteni. Ergo: a normatíva összege mögött nincsen valós kalkuláció.

29 Egy BME állami hallgatóra jutó támogatás változása

30 Kiválósági támogatások és Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap (FSA) keretösszege

31 Tematika 03.27. Mi volt a múlt héten? Mai témáink
Mekkora a felsőoktatás és abban mekkora a BME súlya? Finanszírozási megoldások általában A BME finanszírozása Mai témáink Állami támogatás Funkcionális költségvetés

32 Az intézményfinanszírozás változása 7.
389/2016 (a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének finanszírozásáról szóló Korm. Rend) Normatív támogatási minimum Céltámogatási maximum SH (korábban saját bev.) SZOCHO elvonás Új kiválósági program (szigorú) Emlékeztetőleg 2007-ben még 97% volt a normatív támogatás aránya. Soha nem volt ilyen alacsony. SH (3. országbeli)

33 Ágazati béremelés Oktatók, kutatók, tanárok
Háromlépcsős, %, 2017 – 5%, 2018 – 5% Egyetemi tanár (437,3 eFt/hó-ról 554 eFt/hó-ra) Nem oktatók, nem kutatók minimálbér és garantált bérminimum Személy juttatás 25%, járulék csökkentés (27%-22%), (22%-19,5%, de elveszik) Támogatásnövekedés 61 Mrd Ft, ¾-e személyi juttatásokra

34 Az egyetemi költségvetés
Egyetemünk rendszere Fortuna Zoltán BMEGT30V100

35 Már volt a szervezeti viselkedés részben
Oktatási, kutatási döntések nem választhatók el a gazdálkodási- költségvetési döntésektől Költségvetést a kancellár terjeszti elő A rektor által vezetett Szenátus dönt (bizottságok véleményezik) Mi van, ha nem fogadják el? Két oldal együttműködése kell a sikerhez

36 Mik a jó költségvetési gazdálkodás alapjai? 1.
Tanszéki szintű döntéseket a gazdálkodási racionalitás, a költségvetési célfüggvények mellett kell meghozni Ehhez kultúraváltásra van szükség Központi utasításokkal a hatékonyság nem kényszeríthető ki, legfeljebb jogszabályi megfelelőségi menedzsment folyhat Robosztus karok közötti allokációra van szükség Ehhez lehet igazodni Ösztönző E nélkül kari szintű nem lehet A karok nem mehetnek szemben a működési környezetükkel

37 Mik a jó költségvetési gazdálkodás alapjai? 2.
Karok mérése, összehasonlítása Költségek terület használt, közterület használat, teremfoglalás általános költségekhez való hozzájárulás Forrás hogyan finanszíroz a fenntartó (lásd múlt óra) milyen értékeket kíván támogatni az egyetem kiváló személyi állomány kiscsoportos-, eszközigényes képzés szakmai utánpótlás Soha nem a költségeket finanszírozzuk!

38 Mik a jó költségvetési gazdálkodás alapjai? 3.
Mit jelent az, hogy valaki mínuszos? Hogyan vannak kezelve az egymástól vett szolgáltatások? (átoktatás) Csillapítás és konvergencia program Tompítás A kari alrendszer nem döccenhet nagyot (iteráció) Elvárások Többségi-kisebbségi döntések helyett win-win szituációk Hogyan járulnak hozzá az igazgatási szervezetek költségeihez? Mely bevételek mentesítettek a költségviselés alól?

39 Mik a jó költségvetési gazdálkodás alapjai? 4.
Igaztalan, örök vád: a BME igazgatási szervezetei sokat költenek, átláthatatlanul, és a munkatársaik sokat keresnek! Transzparenssé kell tenni (hosszú előterjesztések) Feladatszintű költségvetések, beszámolók Bértarifa rendszer, kari-nem kari bérek összehasonlítása

40 A költségvetési algoritmus változásának főbb állomásai (2000-2018)
Nem vizsgaanyag, a jegyzetben tájékoztatási célból megtalálható

41 A Költségvetési Szabályzat főbb szakaszai 1.
Költségvetésfajták és kapcsolódásaik Ki, kit, milyen ütemezésben, milyen adatok alapján Belső költségvetés szerkezete Alrendszerek Maradványok, bevételek, kiadások A nem kari alrendszer lentről-fel, a kari alrendszer fentről-le Hallgatói alrendszer Kollégium, HDÖK-HSZI Forrásai (normatív támogatások, hallgatói különeljárási díjak)

42 A Költségvetési Szabályzat főbb szakaszai 2.
Testnevelési és sport alrendszer TK / SSZLI Nyelvoktatás alrendszer Miközben a nyelvoktatás ingyenes (ezen vita van), az alrendszert finanszírozni kell Nukleáris technika alrendszer Részben extra létesítmény támogatást kap Részben karokkal azonos teljesítmény mutatók alapján finanszírozzuk

43 A Költségvetési Szabályzat főbb szakaszai 3.
Nem kari alrendszer Szétválasztjuk általános és létesítmény részre Kari alrendszer A karokra eső központi létesítmény költségek allokációja A karokra eső központi általános költségek allokációja A karokra eső költségvetési bevétel allokációja Csillapítás FIEK alrendszer Támogatás nem kap A karokhoz hasonlóan járul hozzá a költségekhez

44 A Költségvetési Szabályzat főbb szakaszai 4.
Likviditási és tartalékalap Puffer, belső elszámolóközpont, átmeneti tartály Személyi kifizetések kontrollrendszere Kari és nem kari jövedelmek összehasonlítása Saját bevételes tevékenység A központi költségekhez minden bevételből (támogatás és SB) hozzá kell járulni Mekkora elvonási kulcsokat alkalmazzunk? Mik legyenek a kedvezményezett tételek? (pályázat, piacképes vállalkozási bevételek, átfutó tételek, eszközbeszerzésekre érkező bevételek…)

45 A Költségvetési Szabályzat főbb szakaszai 5.
Keretek kiosztása, előlegezése Mikorra kell elkészülni a kari költségvetésekkel Technikai részletek Az egyetem nem vehet fel hitelt (előleg kell) Vagyongazdálkodási terv Szervezeti és ügyrendi kérdések Átmeneti és vegyes rendelkezések

46 Karok közötti allokációs mechanizmusok 1.
Az egyetemi belső költségvetés 2 felvonása Március, rögzítjük a karok közös ügyeit, elszámolásait Központi költségek nagysága, felosztása Központi költségek utáni támogatás felosztása a karok között Elvonási kulcsok (az egyetemi költségvetés a kari saját bevételektől csak az elvonás mértékéig függ) Április, karok költségvetései Maradvány szervezetenként Támogatás a márciusi szenátusi felosztás alapján Saját bevétel szervezetenként Kari központi költségek (DH, kari programok) Tanszékek, intézetek költségei

47 Karok közötti allokációs mechanizmusok 2.
Központi létesítmény költségek felosztása Terület alapon Központi tantermek használata után Közterület használat alapján Központi általános költségek felosztása Minden bevételből hozzá kell járulni minden általános egység költségénez (kivéve KTH és RK 1/3-a), 10% Az oktatási bevételekre kell vetíteni a KTH és az RK 1/3-át, 10%+6%

48 Karok közötti allokációs mechanizmusok 3.
Karokra eső összes bevétel felosztása Oktatási tevékenység mennyisége alapján (H x K) (65,5%) Személyi állomány tudományos kiválósága alapján (22,5%) Doktoranduszok létszáma (2,5%) Magas pontszámmal felvettek, és végzettek száma alapján (9,5%)

49 Karok közötti allokációs mechanizmusok 4.
Csillapítások (háromszoros védelem): Személyi állomány csillapítása (130%-os szabály): a személyi állományt az oktatási mennyiség változásához kell igazítani Oktatási mennyiség csillapítása (Előző év %-os sávjában kell maradni) Teljes támogatás csillapítása Az oktatási mennyiség változásában beállt kiugróan negatív (pozitív) folyamatokat csillapítjuk együtt tekintve az állami és költségtérítéses oktatás változását A kari főösszeg változásának ±5%-os sávjában marad mindenki Idén változás (tartósan és nagy mértékben csillapított karoknak dönteniük kell: konvergencia program vagy lemondanak a csillapításról)

50 Vitás kérdések 1. Hány százalék legyen az általános költségekhez való hozzájárulás („rezsi”) mértéke? Számítás eredménye. Minden ettől eltérő mechanizmus torzít. Mely bevételek után ne kelljen rezsit fizetni? „Pályázatok után ne kelljen, az oktatási bevételekre pedig legyen több!” A döntően pályázatokból finanszírozott kutatás magasztos tevékenységnek beállított járadékvadászat. Valójában döntő részben személyi kifizetés, és jelentős költséget okoz a kezelése. Ösztöndíj kifizetés (átfutó bevétel) rezsimentes Konzorcium vezetőként átfutó bevétel rezsimentes Kedvezmény jár Nagy értékű tárgyi eszköz beszerzés (fele rezsi elengedése, fele ütemezett fizetése) Terv: előre ide utalt bevétel (időbeni átütemezés)

51 Vitás kérdések 2. Mit öntsünk a nagy kalapba és osszuk fel a karok között algoritmusszerűen Az állam nem finanszíroz tudományos kiválóság alapján, mégis 22,5%-ot úgy osztunk fel A karok azokat az állami támogatásokat nem akarják a nagy kalapba beöntetni, amelyről úgy gondolják, hogy külön kezelésükkel nagyobb részarányt hasíthatnának belőle (ilyen volt az illetménytöbblet – GTK szakadás) Visszautalva a finanszírozási részre. Az önköltségnek miért nem része például az illetménytöbblet?

52 A funkcionális költségvetés

53 Vitás kérdések 3. Milyen belső norma-arányokat használjuk?
Eltérő normatív támogatás érkezik egy műszaki és egy gazdaságtudományi hallgató után Az a kar, aki a beoktat a műszaki képzésbe matekot és beoktatja „ugyanazt” a matekot egy gazdaságtudományi-üzleti képzése mit kapjon érte? Mi van akkor, ha valaki kötelező vagy választható tárgyat oktat be? Hogyan vegyük figyelembe, ha valaki külföldi hallgatót oktat, hiszen utánuk magasabb norma jár Ez egyfajta „extra profit” vagy mind tovább kell adni a beoktatónak?

54 Vitás kérdések 4. Milyen létesítmény egyenértékeseket szerepeltessünk?
A létesítmények területét ún. egyenértékes (súlyozott) négyzetméterek szerint számítjuk Okozott (becsült) költség és élvezeti érték A létesítmények energiafelhasználása nem mérhető épület szinten a BME elavult infrastruktúrája miatt, egy-egy körön több épület Politikai töltetű (nyilván nem szakmai) viták során felmerül, hogy „…az egészet meg kell változtatni!” Mivel végtelenségig kimunkált, ezért egyszerűen nem változtatható, hiszen minden kis részlet változtatása azonnal 5 másikat „nyit ki”.

55 Köszönöm a figyelmet! További kérdések: fortuna.zoltan@mail.bme.hu