Albert Schweitzer Tucy

Az előadások a következő témára: "Albert Schweitzer Tucy"— Előadás másolata:

1 Albert Schweitzer Tucy
Német teologus lelkész, filozófus,orgonaművész tanár, orvos; Nobel békedíjas. Tucy

2 Schweitzer 1896-ban, arra az elhatározásra jutott, hogy legfeljebb harmincéves koráig él a tudományoknak és a művészeteknek, ezután olyan hivatásnak szenteli magát, amivel közvetlenebbül szolgálhatja az emberiséget.

3 Családjával

4 38 évesen és három diplomával a tarsolyában indult el Afrikába.
1913-ban kórházat alapított a francia Egyenlítői-Afrikában, a mai Gabonban.

5 Embernek lenni nehéz, de másnak lenni nem érdemes.
Néhány gondolata: Embernek lenni nehéz, de másnak lenni nem érdemes.

6 A világ jövője nem attól függ, hogy mennyire értjük, hanem, hogy mennyire tiszteljük az életet.

7 A nagy titok: úgy járni végig életutunkat, hogy ne kopjunk el
A nagy titok: úgy járni végig életutunkat, hogy ne kopjunk el. Erre az olyan ember képes, aki nem az embereket és a tényeket veszi számításba, hanem minden élményét önmagára vetíti vissza, és a dolgok végső okát önmagában keresi.

8 A fiatalság mércéje nem az életkor, hanem a szellem és a lélek állapota: az akarat- és képzelőerő, az érzelmek intenzitása, a jókedv és a kalandvágy győzelme a lustaságon.

9 Csak akkor öregszel meg, ha már nem szárnyalsz, és hagyod, hogy a pesszimizmus és a cinizmus megdermessze a szívedet.

10 Időt kell szakítanod embertársaidra, tégy valamit másokért, ha még oly apróságot is - valamit, amiért fizetséget nem kapsz, csupán a kitüntető érzést, hogy megtehetted.

11 Nem tudom mi a sorsod, de egy dolgot tudok: csak azok lesznek igazán boldogok, akik keresték és megtalálták, hogyan lehet másokat szolgálni.

12 Ahol megszűnik az a meggyőződés, hogy az ember önálló gondolkodás útján jut el az igazsághoz, oda beférkőzik a szkepticizmus.

13 Sokat vagyunk együtt, mégis elpusztít minket a társas magány.

14 “Kisgyermek koromban nem értettem, miért csak az emberekért kell imádkoznom. Miután édesanyám lefekvés előtt megpuszilt, magamban kiegészítettem az esti imát egy általam kiötölt fohásszal valamennyi élőlényért.”

15 “Amikor az ember már nem veszi természetesnek a létet, hanem meglátja benne annak misztikusságát, ott kezdődik a gondolat.”

16 A legszebb emlékműved embertársaid szívében áll