Médiaértés és médiaműveltség kialakítása

Az előadások a következő témára: "Médiaértés és médiaműveltség kialakítása"— Előadás másolata:

1 Médiaértés és médiaműveltség kialakítása
Varga Mónika Tanfelügyeleti szakértő Projektmenedzser

2 Médiaértés és médiaműveltség kialakítása
A program indulása - kapcsolódás Érintett korcsoport A program aktualitása

3 Z generáció az oktatásban
között születtek. Digitális bennszülöttek. Türelmetlenebbek. Motiválatlanabbak. Fogyasztói attitűdjeik erősek. A celebkultúra hamis értékeit látják maguk előtt. Érzelmi inkontinencia jellemző rájuk. Sokszor elsősorban írásban kommunikálnak. (TEXT akapú) Online – offline személyiséggel bírnak. Megküzdési stratégiájuk az azonnali megosztás, a társas támasz, a magánélet határainak kitágulása.

4 Z generáció az oktatásban
On-line generáció - társadalmi kapcsolataikat egy időben élik meg a valós és a virtuális világban. IKT változásaival lépést tartanak, azonnal elsajátítva azt; mindezt induktív módon, külső segítséget csak korcsoportjától kapva- Kortárs orientáltak. Új készségeket sajátítanak el induktív módon többfeladatos működés/feldolgozás (multitasking), együttműködő tanulás (hálózatban collaborative), önszabályozó tanulás. Nyelvi lelemények- folyamatosan változó nyelvhasználat: pls = kérlek, thx = köszi, nm = nincs mit, vok = itt vagyok emotikonok használata az érzelmek kifejezésére kedvelik a becézéseket, a becézések becézését - szupcsi, köszcsi.

5 Z generáció az oktatásban
Praktikus szemléletűek. Bátrak, kezdeményezőek. Kevésbé kételkednek saját képességeikben, korlátaikban. Az egyén szabadságát; a formalitásmentes, közvetlen környezetet nagyra értékelik.  Új világot építenek: a mobil és az internet segítségével a világ bármelyik pontján elvégzik feladataikat, létrehozzák virtuális közösségeiket.

6 A média funkciói 1. Tájékoztatás (információ nyújtás)
Társadalmi szerep (magán szféra, közösségi tér) 3. Szocializáció (Információkat, viselkedési mintákat közvetít, amelyek beépülhetnek az egyén személyiségébe, identitásába.) Szórakoztatás (Interaktivitás) 5. Infotainment (Az információszerzés, a szórakozás, a kikapcsolódás, a valóságból való kiszakadás elve is megjelenik.) Edutainment (A hagyományos feldolgozási módok kiegészülnek a medialitás nyújtotta audovizuális komplexitással.) kreativitás, kritikai gondolkodás

7 Média optimisták- média pesszimisták
az erőszak terjesztése, a konzum társadalom fogyasztói magatartásának reklámozása, a felületes szórakoztatás Média optimisták a modern audio-vizuális technológiáknak köszönhetően az információ hatásosabb közvetítése, az oktatás szemléletesebbé válása, a kultúraközvetítésben levő társadalomformáló erő

8 A média hatással van az egyének értékorientációjára
Dr. Balogh László szerint: A média nem feltétlenül csak kedvezőtlen hatást gyakorol a társadalomra, s így a gyerekekre, a fiatalokra sem. A gyerekek egyes rétegeiben különböző hatást váltanak ki a médiumok: különböző módon lehetnek „hasznosak” vagy „károsak” ezek az effektusok. Nem állja meg helyét az a globális és felszínes megállapítás: „a gyerekek fejlődését kedvezőtlenül befolyásolja a média”. Vannak veszélyei a média technikai dömpingjének, azonban értékszempontokat is fel lehet fedezni a gyermeki személyiség fejlődésében. A médiának lehet szerepe a tehetség feltárásában, a tehetség fejlesztésében is.

9 Átfogó cél: a megértés és a részvétel
Szemléletváltás! „Meg kell szabadulnunk attól a rossz szokásunktól, hogy azon törjük a fejünket, mit művel a média az emberekkel, ehelyett azt a kérdést kell feltennünk magunknak: mit kezdenek az emberek a médiával” (James D. Halloran, 1970) A médiapedagógia alapkérdése: mit kezd a gyerek a saját médiakörnyezetével, mire használja a médiatartalmakat, hogyan építi be formálódó világképébe a médiaüzeneteket, hogyan vesznek részt ebben a körülötte lévő felnőttek?

10 Kihívás! A változás az iskolán kívül zajlik, de eredménye nem áll meg az iskola kapujában. Az információs csatornák gazdagodása. A gyerekek médiahasználatának döntő hányadát sem a szülők, sem a pedagógusok nem kontrollálják, nem teremtenek lehetőséget a látottak értelmezésére. A nevelés- oktatás kiemelt fontosságú feladata: a gyerekek iskolában és iskolán kívül szerzett ismereteinek összekapcsolása, összhangjának megteremtése, az ismeret- és értékközvetítésben az iskola szerepének újragondolása. A NAT 2012-ben a művészetek műveltségterületen belül kerül hangsúly az esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztésére.

11 Feladat A vizuális információk tudatos befogadása.
Szöveg és kép együttes értelmezése. Médiatudatosság = vizuális megfigyelés+értelmezés segítségével megvalósuló médiahasználat és médiaértés. A gyerekek saját médiaélményeinek feldolgozása – médiatapasztalat. A médiaszövegek kifejezőeszközeivel való ismerkedés- médiumok nyelve. Médiaélményekhez kapcsolódó reflexió. Fantáziavilág, személyes adottságok, egyéni élethelyzetek, összegyűjtött tapasztalatok, ismeretek.

12 Anyanyelvi kompetencia Digitális kompetencia Tantárgyi koncentráció
Feladat Anyanyelvi kompetencia Médiaszövegek értelmezése. Saját és a szűkebb környezet médiahasználati szokásainak feltérképezése. A médiahasználat és az egyéb szabadidős tevékenységek közötti egészséges arány. Kreatív internethasználat – az információ megbízhatóságának vizsgálata. Testi-lelki egészségre nev. Digitális kompetencia Tantárgyi koncentráció Tantárgyközi tudás

13 Alkalmazott módszerek, munkaformák
Szabad beszélgetés,(akár online tanulás) Vita, Személyes vélemény megfogalmazása, Alkotás (rajzok, fotók, hangzóanyagok), Játék, Kooperatív technika, Csoport munka Projektmódszer Állampolgári kompetencia

14 Célok évfolyamon A gyerekek által ismert és kedvelt médiatartalmak feldolgozása. Reflektív médiahasználat fejlesztése. Élményfeldolgozás – médiaélmények átalakíthatósága. Médiatartalmak közötti tudatosabb választás. Médiaszövegek kifejezőeszközeivel való ismerkedés – olvasási készség mélyítése. 16 óra Tematikai egység Kulcsfogalmak A média társadalmi szerepe, használata Médiahasználati szokások médiumok, médiaélmény-feldolgozás Televízió, rádió, könyv, számítógép, színház, mozi, újság, műsor, rajzfilm, film, képregény, videojáték A média kifejezőeszközei, kép, hang, cselekmény Állókép, mozgókép, zene, emberi hang, zaj, zörej, csend Személyes élmény, médiaélmény Esemény, elképzelt/kitalált történet, képzelet, valóság, médium Tájékozódás a virtuális terekben Internet, honlap, chat, videojáték

15 Célok 3- 4. évfolyamon A meglévő ismeretek redszerezése.
Célok évfolyamon A meglévő ismeretek redszerezése. Életkorhoz igazodó elmélyítése. Médiaüzenetek értékeléséhez szükséges készségek, képességek fejlesztése. 16 óra Tematikai egység Kulcsfogalmak A média társadalmi szerepe, használata Médiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozás Médiumok a mindennapi környezetben Média, televízió, rádió, internet, újság, videojáték, televíziós sorozat, televíziós műsortípus (hírműsor, gyerekműsor, tehetségkutató műsor, valóságshow, ismeretterjesztő műsor, reklám) A média kifejezőeszközei A médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása Animáció, jelmez, smink, díszlet, fény, cselekmény, vágás, zene, zaj, zörej, csend, emberi hang A média működési módja, mediális információforrások megbízhatósága Médiatartalom-előállító, médiafogyasztó, információ, hír, álhír, hírműsor, újság, újságíró, reklám, reklámfilm, tudatos fogyasztás, médiahasználat Tájékozódás a világhálón, virtuális terekben, biztonságos internethasználat Személyes komm., on-line komm., www, , mailfiók, profil, like-jel, keresőmotor, flash játék

16 Célok 5- 6. évfolyamon Kreatív problémamegoldás
Kritikus, értelmező gondolkodás 18 óra Tematikai egység Kulcsfogalmak Idő- és térbeli változások Fázis, valós idő, lassítás, gyorsítás, állókép, mozgókép, képkocka, tárgy- animáció, zootrop- szalag Jelértelmezés, jelalkotás Használati utasítás, jel, jelentés, egyezményes jelzés, jelrendszer, piktogram, embléma, ábra, vizuális sűrítés, kiemelés, séma Kép és szöveg Hang-, szöveg- és képkapcsolat, kommunikációs csatorna, üzenet, reklámhordozó, reklámfelület, szlogen, médium, manipuláció, képi valóság, fikció

17 Célok 7 - 8. évfolyamon 21 óra Tematikai egység Kulcsfogalmak
Mozgóképi közlés Technikai kép, optikai játék (taumatróp, zootróp, fenakisztoszkóp) retinális utóképhatás, a mozgás illúziója, animáció, képkivágás, nézet, beállítás, jelenet, expozíció, story- board Montázs Montázsnyelv, tér-idő szervezés, leíró és szubjektív kép, lineáris- cselekményábrázoló és párhuzamos montázs Vizuális kommunikációs formák Állókép, mozgókép, közvetlen, közvetett komm., tömegkomm., távközlés, televízió, internet, gesztusnyelv, plakát, képes forgatókönyv, fotográfia, mozgókép, (techno)médium Reprodukálás és ábrázolása- a mozgókép kettős természete Dokumentum, fikció, reprodukció, ábrázolás, kettős természet, valóság A kiemelés alapeszközei a mozgóképi ábrázolásban, az írott és az online sajtóban Ismétlés, közelkép, képkivágás, tempó, kameramozgás, címrend, tipográfia, tördelés, illusztráció, képaláírás, link, banner A montázs szerepe és alapformái a mozgóképi ábrázolásban Montázs, szerkesztés, idő, tér, folyamatosság, ritmus, flashback

18 „Egy olyan új szellemű tanár, aki képes hozzásegíteni a tanulókat az aktív, önálló, de mégis közös ismeretszerzéshez, és folyamatos önképzéssel lépést tart az újdonságokkal, netán a saját tanulóival..." (Fehér Péter)

19 A pedagógus kompetenciái- indikátorok
Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt). A szaktárgy tanítása során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására. Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli. Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját.

20 A pedagógus kompetenciái- indikátorok
Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat. Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén. Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, pl. webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok. Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKT-eszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában.

21 Problémák Hiányoznak azok a szakemberek is, akik a mai, posztmodern médiáról megfelelő tudással és szükséges empátiával is rendelkeznek. A z generációhoz más pedagógiai kultúra, más szakmai felkészültség kell, mint korábban. A mai tömegmédiumokban jártas szakemberekre az iskolákban nincs pénz és fogadókészség. Az egyes generációk más és más médiumokat preferálnak. A fiatalabb korosztályok körében a rádió és a sajtó egyaránt vesztesnek tűnik, nyertesnek a televízió és a még inkább a számítógép, az internet.

22 Megtisztelő figyelmüket köszönöm! monilevel@gmail.com