NEM LETHALIS LYSSAVÍRUS INFEKCIÓK

Az előadások a következő témára: "NEM LETHALIS LYSSAVÍRUS INFEKCIÓK"— Előadás másolata:

1 NEM LETHALIS LYSSAVÍRUS INFEKCIÓK
SZIE ÁOTK Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék Tuboly Sándor dr.

2 EPIDEMIOLÓGIA (a vírus terjedése szerint)
- urbánus - sylvaticus - denevér

3 KLINIKAI FORMÁK SZERINT
- dühöngő - csendes - paralyticus

4 SINE MORBO (NEM LETHALIS INFECTIÓK)
- vírus ürítés (klinika és VN nélkül) - intermittáló vírusürítés (klinika nélkül, AT pozitív) - szerokonverzió (klinika és vírus nélkül)

5 A VESZETTSÉG PATHOGENESISE
KÖZPONTI IDEGRENDSZER IMMUNVÁLASZ 2-3 mm/óra VÍRUS SZAPORODÁS MYOCYTÁK NYÁLMIRIGY CORNEA BARNA ZSÍRSZÖVET

6 A LYSSAVÍRUS STRUKTÚRÁJA

7 A LYSSAVÍRUS GENOTÍPUSAI és ELŐFORDULÁSUK
1. Rabies ( I.) valamennyi kontinens (kivéve: Ausztrália) 2. Lagos-bat ( II.) Afrika 3. Mokola ( III.) Nigéria, Zimbabwe, Kamerun, Etiópia 4. Duvenhage (IV.) Dél-Afrika, Zimbabwe 5. EBL-1 ( IV.) Európa 6. EBL-2 ( IV.) Európa 7. ABL (I) Ausztrália

8 A LYSSAVÍRUSOK GAZDASPEKTRUMA
1. Rabies ( I.) emlősök, madarak, ember EURÓPA: rovarevő denevérek LATIN-, DÉL Amerika: vérszívó denevérek 2. Lagos-bat ( II.) gyümölcsevő denevérek, macska, kutya 3. Mokola ( III.) cickány, kutya, macska rágcsálók, ember 4. Duvenhage (IV.) rovarevő denevérek, ember 5. EBL-1 ( IV.) rovarevő denevérek, ember 6. EBL-2 ( IV.) rovarevő denevérek, ember 7. ABL (I) rovar- és gyümölcsevő denevérek, ember

9 SZEROKONVERZIÓ (KLINIKA: - , VÍRUS: -)
- USA: egészséges barlangászok vérsavójában 5-15 %-ban lehetett veszettség elleni VN antitesteket kimutatni, igazolva a lyssavírus expoziciót (klinikai tünetek nélkül) - különböző területekről (Afrika) származó kutya vérminták %-ban lehetett VN antitesteket kimutatni, ami arra utal, hogy ezek a kutyák korábban lyssa infekción estek át.

10 VÍRUSÜRÍTÉS (VN: - , klinika: - )
tünetmentes kutya harapása után 44 nappal a paciens veszettségben elhunyt. A kutya ezt követően sem mutatott klinikai tüneteket, viszont a nyálából a harapás utáni 4 hónap alatt 10 alkalommal mutatták ki a virus jelenlétét, anélkül, hogy a szérumban VN ellenanyagok lettek volna jelen (1 év után prednizolon kezelés hatására a vírus újra megjelent a nyálban).

11 INTERMITTÁLÓ VÍRUSÜRÍTÉS (VN: +, klinika: -)
- Etiópia: 3 humán veszettség eset, 3 egészségesnek látszó kutya harapását követően. - A kutyák nyálmintáiból hónapos megfigyelés alatt időszakosan lehetett a vírust kimutatni, ellenanyagok jelenléte mellett, a klinikai tünetek nélkül.

12 NEM-LETHALIS INFEKCIÓK KUTYÁKBAN (kísérleti fertőzések)
- I. genotípusú vírustörzs: 110 kutya fertőzése virulens virussal (54 elpusztult, 56 túlélte) egyes kutyákban agressziv forma, más állatokban a paralitikus forma a túlélő kutyákban magas titerben lehetett VN AT-ket kimutatni, ami bizonyitja vírusreplikációt fatalis kimenetel nélkül. -IV. genotípus, denevér törzs: 4 kutya közül, amelyeket im. fertőztek 1 elpusztult veszettségben, a többi a 6 hónapos megfigyelés alatt semmiféle klinikai tünetet nem mutatott, holott a nyálmintákból a virus kimutatható volt.

13 NEM LETHALIS INFEKCIÓK VADONÉLŐ HÚSEVŐKBEN
- endémiás területeken (róka, opossum, borz, görény, coyota és mosómedve) vérsavójában VN ellenanyagokat mutattak ki, -nem endémiás területeken viszont az ilyen állatok vérsavó mintáiban VN antitestek nem fordultak elő.

14 NEM-LETHALIS INFEKCIÓK RÁGCSÁLÓKBAN
23 tengerimalacból 12 tünetmentes maradt im. virussal történt fertőzés után, de ACTH kezelés után elpusztultak veszettségben. 1037 rágcsáló agyvelőmintáiból 3,6 %.ban izoláltak veszettség virust (7.9 %-ban a patkányból), ami arra utal, hogy a patkány rezervoárját képezheti a virusnak. 427 fehéregérből csak 60 %-ban alakult ki a veszettség ip oltás után (Gribencha és Selimov, 1974)

15 NEM LETHALIS INFEKCIÓK MADARAKBAN
Utcai és fix virussal i.c oltott baromfiban a klinikum megjelenése után gyógyulás következett be Feltételezik, hogy madarakban az agyvelőben szaporodó virus és a paralell megjelenő VN antitestek IC-ket képeznek, ami meggátolja a vÍrus terjedését

16 DENEVÉREK 1000 denevér faj él a világban.
Rovarevő denevérek: Európa és Észak-Amerika, Vérszívó denevérek: Latin-Amerika, Dél-Amerika. Gyümölcsevő denevérek: Ausztrália (hordozói a Morbilli-Hendra vírusnak is) Eredeti gazdaállatok

17 DENEVÉR VESZETTSÉG TÜNETEK: viselkedés megváltozása, tremor, paralysis
MESTERSÉGES FERTŐZÉS a rovarevő denevéreknek csak mintegy 20 %-a pusztul el a kisérletes fertőzést követően. - a hibernált denevérek ellenállnak a lyssavírus fertőzésnek - a hibernálás késlelteti a veszettség klinikumának kialakulását. - rovarevő denevérekben a fatalis és a non-fatalis veszettség egyránt előfordul,

18 KONKLÚZIÓ LETHÁLIS FORMÁK - dühöngő veszettség - csendes veszettség
- paralyticus veszettség NEM LETHÁLIS FERTŐZÉSEK Szerokonverzió (VN +,vírus -, klinika -) Intermittáló vírusürítés (VN +, klinika -) Vírusürítés (VN -, klinika -)

19