Természetismeret (földrajz)

Az előadások a következő témára: "Természetismeret (földrajz)"— Előadás másolata:

1 Természetismeret (földrajz)
SZIE ABPK ifj. Soós István

2 Csillagászati földrajz
Kozmológia: az Univerzum eredetével és fejlődésével foglalkozó tudomány. Ősrobbanás – Big Bang Lemaitre. Gamow 1931 „őstojás” 10-28, egy elektronnál is kisebb. az univerzum összes anyaga itt tömörül. 14 Mrd évvel ezelőtt következett be a robbanás, megindul a felfúvódás

3 0-8 mikormásodperc: nincs információ 8-14 mikromásodperc: „kvarkleves”
kvarkok és elektronok + az antirészecskéik 3 kvark = 1 proton/neutron Folyamatos a tágulás, csökken a hőmérséklet. 1 másodperc: az anyag reakcióba lép az antirészecskéivel, az anyag egymilliomod része marad csak meg. Tovább tágul és hűl, kialakulnak az atommagok. Elválik egymástól az anyag és az energia. Az atommagok befogják az elektronokat, kialakulnak az atomok. Háttérsugárzás: akadály nélkül terjed a tér minden irányából érzékelhető. Mikrohullámú, 2,7 K. Örvénylés, sűrűsödés: gázfelhők → csillagok→ előgalaxisok. 92 természetes elem kialakul. Millenium Run: szuperszámítógéppel modellezték az univerzum létrejöttét.

4

5 Einstein: relativitáselmélet.
Friedman: a Világegyetem nincs nyugalomban. Hubble: a Világegyetem tágul, minden mindentől távolodik, nincs nyugvó középpont. Minél távolabb van egy pont, annál gyorsabban távolodik. Bizonyítékok: He, háttérsugárzás. Sötét anyag, sötét energia. Van-e több Univerzum? Végtelen-e az Univerzum?

6 Csillagok Nagy tömegű izzó égitest, termonukleáris folyamatok zajlanak le bennük. Magas nyomás és hőmérséklet, plazmaállapot. H, He, C, N, O. Térfogatuk változó, tömegük kb. egyforma. Fényesség: látszólagos ill. abszolút. Színkép: O (forró kék), B, A, F, G, K, M (hideg vörös) Összefüggést mutat a hőmérséklettel. Hidegebb – vörös, melegebb – kék. Mozgás: - saját mozgás, a csillagképek változnak. - radiális: távolodás, Doppler-effektus, vöröseltolódás. Hertzsprung-Russel-diagramm

7

8

9 Az extragalaxisok Önálló csillagrendszerek.
Több mint 100 milliárd extragalaxis létezik. Több mint 100 milliárd csillag alkotja őket. Leggyakoribb alakjaik: spirális, elliptikus, szabálytalan alakú. Különleges galaxisok: seyfert-galaxisok, rádiógalaxisok, kvazárok..

10 A Tejútrendszer Diszkosz alakú. Hossza 100 000 fényév,
szélessége ill fényév. Spirálkarok alkotják. Körbeveszik a spirálkarok és a galaktikus halo. A közepe valószínűleg egy fekete lyuk.

11 Tejút

12

13 A Naprendszer A Naprendszer az a tér, amelyben a Nap gravitációs ereje az uralkodó. Kb. 2 fényév. Részei: Nap 8 nagybolygó 3 törpebolygó 100 ezer kisbolygó üstökösök, meteorok, bolygóközi anyag.

14 A Nap Átmérője 110-szer nagyobb a Földénél.
Tömege szer nagyobb a Földénél. Térfogata szer nagyobb a Földénél. Hőmérséklete a felszínen K, a belsejében M K, plazmaállapot. Összetétele 73% H, 25% He. Magfúzió, kb. 5-6 Mrd évre elegendő a fűtőanyag. A napfelszín alakzatai: -granulák, -napfoltok (ciklikus változás, kb. 11,2 évente) -napkitörések, „fler”-ek

15 A bolygók Nincs önálló fényük. A Nap körül keringenek.
Forognak a saját tengelyük körül. Föld-típusú bolygók – kőzetbolygók. Jupiter-típusú bolygók – gázbolygók.

16 A bolygók A bolygómozgás törvényei: Kepler. Kepler I. törvénye:
A bolygók pályája ellipszis, és annak egyik gyújtópontjában van a Nap. Kepler II. törvénye: A bolygók vezérsugara (a bolygót a Nappal összekötő szakasz) azonos idő alatt azonos területet súrol. Kepler III. törvénye: A bolygók Naptól való átlagos távolságainak köbei úgy aránylanak egymáshoz, mint a keringési idejük négyzetei.

17 A Merkúr Nagyon elnyúlt a pályája. Lassan forog a tengelye körül.
A Nap körül gyorsan kering. Nincs légköre. Extrém hőmérsékleti viszonyok: -188°C – 430°C A felszínét kráterek jellemzik.

18

19 A Vénusz Esthajnalcsillag.
A Nap és a Hold után a legfényesebb égitest az égen. Lefátyolozott bolygó, a felhőzete a napfény 75%-át visszaveri. Légköre 96% CO2, a felhők kénsavból állnak. Indirekt irányban forog a tengelye körül. Felszínén hegységek, fennsíkok, medencék találhatók. Többnyire vulkanikus a felszín, pajzsvulkánok, lávafolyások. Jelentős a felszíni erózió.

20

21 A Mars A vörös bolygó, sok a vas. Átmérője fele a Földének.
A tengelye szintén ferde, kialakultak rajta szoláris éghajlati övek. A sarkokon jégsapka. Tengely körüli forgása hasonló sebességű, a Napot kétszer olyan gyorsan kerüli meg. Légköre ritka, 95% szén-dioxid, szénsavhó. Átlaghőmérséklet –40°C, hatalmas szél- és porviharok. Északi félgömb vulkanikus, a délit a kráterek jellemzik. Folyékony víz??? Élet a Marson???

22

23 A Jupiter A legnagyobb bolygó.
Nagyon gyorsan forog a saját tengelye körül. Csak a felhőzetét látjuk, párhuzamos csíkok, örvények. Nagy vörös folt. 65 holdja van és egy vékony gyűrűje. Gallilei holdak: Io, Europa, Ganymedes, Callisto

24

25 A Szaturnusz A gyűrűs bolygó.
A fizikai tulajdonságai hasonlítanak a Jupiteréhez. A legnagyobb a gyűrűrendszere, Galilei fedezte fel. Vékonyak a gyűrűk, kb. 100 km. Jégkristályokból áll. Nagy a mágneses tere. 62 holdja van, a Titánnak van légköre.

26

27 Az Uránusz Indirekt irányban forog.
Valószínűleg egy üstökös becsapódása miatt tengelye szinte párhuzamos a keringés síkjával. Van gyűrűrendszere.

28

29 A Neptunusz Számítások alapján fedezték fel. Felfigyeltek a pályaháborgatásra, s tudatosan keresték. Hasonlít az Uránuszhoz fizikai tulajdonságait tekintve.

30

31 A Plútó 2006 augusztusa óta nem bolygó, hanem törpebolygó, mint a Ceres és az Eris. A pályája keresztezi a Neptunuszét. Ikerbolygója a Charon. A bolygó kritériumai: -csillag körül kering, de nem csillag, -gömb alakot vesz fel a gravitációja miatt, -egyedi pályája van. (Ez a feltétel nem teljesül.)

32

33 Aszteriodák (kisbolygók): a legtöbb a Mars és a Jupiter között található.
Üstökösök: „piszkos hógolyó” részei: mag, kóma, csóva Meteorok Kuiper-öv, Oort-felhő