Ket. A kamarai hatósági eljárások tükrében

Az előadások a következő témára: "Ket. A kamarai hatósági eljárások tükrében"— Előadás másolata:

1 Ket. A kamarai hatósági eljárások tükrében

2 1996. évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról 42.§ (Kamtv.) 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 266/2013. (VII. 11.) Korm. Rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről (R.) 2018. szeptember 21.

3 Eljárási alapelvek A törvényesség, illetve joghoz kötöttség elve
Hatáskörgyakorlás célhoz kötöttsége, a joggal való visszaélés tilalma A törvény előtti egyenlőség A hivatalbóliság alapelve (ex officio) az ügyfél kérelme nélküli is indítható eljárás A közigazgatási hatóság kártérítési felelőssége A tájékoztatáshoz való jog A jóhiszeműség elve A törvényesség, illetve joghoz kötöttség elve A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles betartani és másokkal betartatni a jogszabályok rendelkezéseit Hatáskörgyakorlás célhoz kötöttsége, a joggal való visszaélés tilalma A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, a hatásköre gyakorlása során a jogszabályban nevesített szabályokon túl kötelese a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően eljárni. A törvény előtti egyenlőség A hatóság köteles az ügyfelek ügyeit indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell intézni. ALAPTÖRVÉNY XXIV. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. Hivatalbóli eljárás elve A közig. elj.-ban a Ket. keretei között a hivatalból való eljárás elve érvényesül, ez azt jelenti, hogy a közig. hatóság hivatalból, az ügyfél kérelme nélkül is indíthat eljárást, állapítja meg a tényállást szakmagyakorlási tevékenység felfüggesztése, folytatásának megtiltása, folytatójával szembeni bírság kiszabása (R. 44.§ -46.§ szankciók, (jogkövetkezmények; bírósági értesítés nem fizetés esetén lánctartozás); felülvizsgálhatja saját hatáskörben döntését, ill. felügyeleti jogkörébe tartozó hatóság döntését (főtitkár, miniszter) Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség (hatóság megtévezstése, döntéshozatal indokolatlan késleltetése) bizonyítása minden esetben a hatóságot terheli. 2018. szeptember 21.

4 A törvény hatálya Időbeli (2005. november 1.-től) Területi Személyi
Ügyfél Hatóság Tárgyi - közigazgatási hatósági ügy 2018. szeptember 21.

5 A törvény tárgyi hatálya
Közigazgatási hatósági ügy Közigazgatási hatósági ügy a kamarai eljárásoknál. amelyben a hatóság ügyfelet érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg adatot tényt vagy jogosultságot igazol hatósági nyilvántartást vezet hatósági ellenőrzést végez tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel, és a nyilvántartásból való törlés A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése, folytatásának szüneteltetése, folytatásának felfüggesztése, folytatásának megtiltása, folytatójával szembeni bírság kiszabása és folytatásával összefüggő hatósági bizonyítvány kiállítása 2018. szeptember 21.

6 Hatáskör Illetékesség
Meghatározza, hogy valamely ügycsoportban mely (milyen típusú és milyen szintű) államigazgatási szerv jár el. Első fokon területi kamara titkára Másodfokon az országos kamara főtitkára Eljárási kötelezettség az illetékességi területen (vagy kijelölés alapján) A hatóság hatáskörét az eljárás minden szakaszában köteles vizsgálni! Meghatározza, hogy az azonos hatáskörű hatóságok közül melyik jár el egy adott területen Szakmagyakorló lakóhelye szerinti területi Kamara titkára Cég székhelye szerinti területi Kamara titkára A hatóság illetékességét az eljárás minden szakaszában köteles vizsgálni! Kijelölés – kizárási ok esetén a felügyeleti szerv más eljáró hatóságot jelöl ki 2018. szeptember 21.

7 A hatóság döntései Határozat
Kérelemnek helyt adó - egyszerűsített határozat Kérelmet elutasító - alakszerű határozat (jogorvoslati záradékot és indokolást is tartalmaz) Végzés A hatóság döntésének jogereje A döntés közlése A döntés kijavítása és kiegészítése Határozat- a hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más érdésekben végzést bocsát ki. (hiánypótlás, eljárás felfüggesztése, eljárás megszűntetése stb.) A Ket. meghatározza a hatóság döntéseinek kötelező tartalmi elemeit, amelyeken túl jogszabály egyéb követelményeket is megállapíthat. Pld.: R.28.§ (4)-(6) bek. A hatóság döntésének jogereje - jogerőssé válik, ha nem fell., lemondtak a fell.-ről, ha nincs ellene fell. (végzés) A döntés közlése – közölni kell a döntést azzal az ügyféllel, akire nézve az jogot, vagy kötelezettséget állapít meg A döntés kijavítása elírás esetén, jogorvoslat nincs, közlés mindazokkal akik a kijavított döntésből korábban értesültek A döntés kiegészítése – saját hatáskörben egy éven belül, csak akkor, ha jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem sért, ha a döntésből jsz.-ban kötelezőn előírt tartalmi elem hiányzik, az ügy érdemében nem született döntés jogorvoslat, mint az eredeti döntéssel szemben, 2018. szeptember 21.

8 Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás Hatósági ellenőrzés
Közigazgatási bírság Jogorvoslat - Kérelemre Hivatalból Végrehajtás Eljárási költség - költségmentesség Elektronikus ügyintézés Hatósági szolgáltatás Hatósági bizonyítvány: a hatóság az ügyfél kérelmére tény állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki. R.32.§, Étv. 58.§ (3) bek. b) pont – Ft Hatósági igazolvány: A hatóság – jogszabályban meghatározott esetben és adattartalommal – az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki. Kamtv. 43.§ Étv. 58.§ (3) bek. d) pont – Ft Eljárási költség pld: 1. az eljárási illeték, 2. az igazgatási szolgáltatási díj, 3. az ügyfél megjelenésével kapcsolatos költség, 6. az ügyfél képviseletében eljáró személy költsége, 9. a szakértői díj, ideértve a szakértő költségtérítését, 11. az ügyfél, valamint az eljárás egyéb résztvevője részéről felmerült levelezési, dokumentumtovábbítási költség, Hatósági ellenőrzés 88. § A hatóság – a hatáskörének keretei között – ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését. 88/A. § (1) A hatósági ellenőrzés hivatalból vagy – ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki vagy nem korlátozza – az ügyfél kérelmére indul meg. 2018. szeptember 21.

9 az ügyfél „Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Engedélyhez kötött szakmagyakorlási tevékenységek – ügyféli kör - szakmagyakorlók R. 3. § (1) A (2)-(7) bekezdésben meghatározott településrendezési tervezési, építészeti-műszaki tervezési, településrendezési szakértői, építésügyi műszaki szakértői, építési műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői tevékenység a névjegyzéket vezető szerv engedélyével folytatható. 1. Településrendezési tervezési tevékenységek Építészeti-műszaki tervezési tevékenységek 2. építészeti tervezési terület, 3. belsőépítészeti tervezési szakterület, 4. táj- és kertépítészeti tervezési terület, 5.6. sajátos építmények műszaki tervezési terület 7. Építési műszaki ellenőri tevékenységek: 8. Építésügyi műszaki szakértői tevékenységek: 2018. szeptember 21.

10 Ügyfél jogai I. Eljárás megindítása – kérelem benyújtása
Kapcsolattartási formáinak kiválasztása. Az eljárás megindításáról értesítést kérhet - 8 napon belül. Kérelem visszavonása – a hatóság az eljárást megszünteti Kérheti az eljárás felfüggesztését 28/A. § (1) A hatóság a) írásban aa) postai úton, ab) írásbelinek minősülő elektronikus úton, ideértve a telefaxot, ac) személyesen átadott irat útján, ad) kézbesítési meghatalmazott útján, ae) a hatóság kézbesítője útján, af) kézbesítési ügygondnok útján, ag) hirdetményi úton, vagy b) szóban ba) személyesen bb) hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, ideértve a telefont, vagy c) írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton tart kapcsolatot az ügyféllel. (4) Az első kapcsolatfelvétel alkalmával a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a kapcsolattartás lehetséges formáira, és tájékoztatást ad a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségéről, valamint a hatóság által nyújtott elektronikus tájékoztatás elérhetőségéről. 32. § (3) Ha az (1) bekezdés alkalmazásának nincs helye, az eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél is kérheti. Az eljárás az ügyfél kérelmére akkor függeszthető fel, ha a) azt jogszabály nem zárja ki, és b) nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul, vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti. 2018. szeptember 21.

11 Megbízott útján eljárni - a képviseleti jogosultságot igazolni kell
Ügyfél jogai II. Megbízott útján eljárni - a képviseleti jogosultságot igazolni kell Kizárásra irányuló bejelentés. Nyilatkozattételhez való jog – hiánypótlás nem teljesítésének következménye: A hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, vagy megszűnteti az eljárást Igazolási kérelmet terjeszthet elő – ha valamely határidőt, határnapot önhibáján kívül elmulasztott Irat betekintési jog Meghatalmazás: 40/A. § (1) A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni. (2) Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, vagy a meghatalmazást ügyintézési rendelkezésben kell megtenni. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt az ügyfél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges; az ügyvédi meghatalmazásra egyebekben az erre vonatkozó külön jogszabályok irányadók. Az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazás esetén a meghatalmazott a képviseleti jogosultságát az ügyintézési rendelkezésre irányadó szabályok szerint igazolja. Kizárásra irányuló bejelentés 43. § (1) Az ügyintéző a hatóság vezetőjének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított öt napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot a kizárási okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül az ügyfél is bejelentheti. Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon ügyintéző ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó végzésben eljárási bírsággal lehet sújtani. Igazolási kérelem 66. § (1) Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. (2) Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. A fellebbezésre megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet az első fokú döntést hozó hatóság, a keresetindításra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság bírálja el. (4) Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. (5) A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. Iratbetekintés 68. § (1) Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Ez a jog akkor is megilleti az ügyfelet, ha korábban nem vett részt az eljárásban. 69. § (1) Nem lehet betekinteni a) a döntés tervezetébe, (2) Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. A hatóság a kérelemnek - a körülmények körültekintő mérlegelése alapján - akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában. (6) Az iratbetekintésre jogosult - az (1)-(5) bekezdés szerint - az eljárás jogerős lezárását követően is betekinthet a hatóság kezelésében lévő iratokba. 2018. szeptember 21.

12 Költségmentességi kérelem benyújtása Jogorvoslathoz való jog -
Ügyfél jogai III. Költségmentességi kérelem benyújtása Jogorvoslathoz való jog - Ügyfél kötelessége Jóhiszeműen eljárni Idézésen megjelenni Jogszabályban előírtakat teljesíteni - pld.: továbbképzési kötelezettség Ket § (1) A hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségmentességet engedélyezhet. ALAPTÖRVÉNY XXIV. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. (2) Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére. XXVIII. cikk (7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. 2018. szeptember 21.

13 hatósági bizonyítvány
A kérelem benyújtása Kérelem tárgya díj mértéke Döntés formája engedélyezés 30-40ezer Ft határozat eseti engedély Ft szüneteltetés tevékenység folytatása továbbképzés teljesítésének igazolása hatósági bizonyítvány jogosultság igazolása 5.000 Ft hatósági igazolvány fellebbezés Ft határozat, vagy végzés 2018. szeptember 21.

14 A kérelem benyújtása Kérelem kötelező tartalmi elemei: a kérelmező
neve (születési neve is) születési helye és ideje anyja születési családi és utóneve, lakcíme, a kérelem tárgya ( „a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni)”) a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenység területének, szakterületének, részszakterületének megnevezése, rendelkezés a kapcsolattartás módjáról. 2018. szeptember 21.

15 a kérelem átvizsgálása, a titkár intézkedései
A kérelem beérkezése a kamarához A kérelem tartalma szerinti vizsgálata Hatáskör, illetékesség vizsgálata Értesítés az eljárás megindításáról Ha a kérelem hiányos Hiánypótlási felhívás kibocsátására kerül sor Ket. 35. § (1) Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget. 36. § (1) A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. Mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni. Hiánypótlás – hatáskör vizsg. 37. §(2) Az eljáró hatóság a kérelem megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a) A hatóságnak van-e joghatósága, hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására c) a kérelem megfelel-e a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. (3) Ha a kérelem nem felel meg a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Nem bocsátható ki hiánypótlási felhívás olyan adat igazolására vagy melléklet csatolására, amelyet a 36. § (2) bekezdése alapján a hatóságnak kell beszereznie, továbbá akkor sem, ha az ügyfél a tartalmilag hiánytalan kérelmet azért nem formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé. Kizárás 42. § (1) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, hatósági közvetítőként, az ügyfél képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként járt el, valamint a szemletárgy birtokosa. (3) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. (6) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelyik hatóság vezetőjével szemben kizárási ok merül fel. 43. § (1) Az ügyintéző a hatóság vezetőjének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított öt napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot a kizárási okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül az ügyfél is bejelentheti. Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon ügyintéző ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó végzésben eljárási bírsággal lehet sújtani. (2) A kizárás tárgyában a hatóság vezetője dönt, szükség esetén más ügyintézőt jelöl ki, továbbá arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ügyintéző járt el. A kizárás tárgyában hozott végzést az ügyféllel közölni kell. (5) Ha a kizárási ok a hatáskör gyakorlójával vagy a hatósággal szemben merül fel, az ügyben – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a felügyeleti szerv vezetője által kijelölt másik azonos hatáskörű hatóság jár el. 2018. szeptember 21.

16 hiánypótlási felhívás
A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül A hiánypótlásra legfeljebb 15 napos határidő jelölhető meg Ismételt kibocsátásra nincs lehetőség A hiánypótlási felhívásban fel kell hívni a kérelmezőt a hiánypótlás elmaradásának következményeire: Igazgatási szolgáltatási díj nem fizetése esetén, amennyiben költségmentességben nem részesül a kérelmező a hatóság az eljárást megszűnteti Egyéb hiányok nem pótlása esetén a hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt vagy megszüntetheti az eljárást. Ket. 35. § (1) Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget. 36. § (1) A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. Mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni. 37. § (2) Az eljáró hatóság a kérelem megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy c) a kérelem megfelel-e a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. (3) Ha a kérelem nem felel meg a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Nem bocsátható ki hiánypótlási felhívás olyan adat igazolására vagy melléklet csatolására, amelyet a 36. § (2) bekezdése alapján a hatóságnak kell beszereznie, továbbá akkor sem, ha az ügyfél a tartalmilag hiánytalan kérelmet azért nem formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé. 2018. szeptember 21.

17 Hiánypótlási felhívás formája – végzés
Rendelkező rész: a kérelmező megnevezése Hiányok felsorolása Hiánypótlási hatásidő megjelölése (max.: 15 nap) Hiánypótlás elmaradásának következményeiről tájékoztatás Jogorvoslati záradék Indokolás Ügy leírása, ki mire nyújtott be kérelmet, milyen hiányokat állapított meg a hatóság, ezeknek a hiányoknak szükségességét mely jogszabály írja elő Jogszabályi hivatkozás a hiánypótlási kiírás megalapozottságára (miért, milyen határidővel) Jogorvoslat lehetőségére történő tájékoztatás Hatásköri felhatalmazás 98. § (1) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. (2) Végzés csak a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve a (3) és (4) bekezdésben szabályozott eseteket. Törvény az önálló fellebbezést egyéb esetekben is lehetővé teheti. (3) Önálló fellebbezésnek van helye c) az eljárást megszüntető, első fokú végzés ellen. 2018. szeptember 21.

18 hiánypótlási felhívás eredménye
Hiánypótlás megtörtént Hiánypótlásra nem került sor Tényállás tisztázása Kérelem elutasítása, vagy Eljárás megszüntetése 2018. szeptember 21.

19 tényállás tisztázása A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Tényállás - a döntéshez szükséges tények összessége. Tényállás tisztázása - az ügy szempontjából jelentős, releváns tények összegyűjtése és értékelése, a hatóság értékeli a kérelemben és a mellékleteiben foglaltakat 50. § (1) A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. (3) A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. (4) A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték. (5) A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. Törvény előírhatja, hogy a hatóság a határozatát kizárólag valamely bizonyítási eszközre alapozza, továbbá jogszabály meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve előírhatja valamely szerv véleményének a kikérését. (6) A hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. tényállás tisztázása azt jelenti, hogy a hivatal értékeli a kérelemben foglaltakat, annak valódiságát, illetve feltárja az ügy szempontjából fontos tényeket. 2018. szeptember 21.

20 Tényállás tisztázásának eszközei
Kérelmező által – R.-ben előírt – a kérelemhez csatolt iratok (pld.: a szakirányú szakképzettséget igazoló oklevél hiteles másolata, a szakmai gyakorlat igazolása, az igazgatási szolgáltatási díj befizetési gazolása, szakmai önéletrajz) Szakértői vélemény - a területi kamara elnökségének véleménye – (a kamarai titkár megkeresésére, kivéve, ha az rendelkezésre áll) a szakmai gyakorlat szakirányúságának megállapításához kamarai tagsághoz kötött szakmagyakorláshoz 50. § (1) A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. (3) A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. (4) A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték. (5) A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. Törvény előírhatja, hogy a hatóság a határozatát kizárólag valamely bizonyítási eszközre alapozza, továbbá jogszabály meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve előírhatja valamely szerv véleményének a kikérését. (6) A hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. 2018. szeptember 21.

21 A kérelem elbírálása, döntéshozatal
Tényállás tisztázását követően, a hatóság a döntéshez szükséges tények ismeretében - a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékelve) - megvizsgálja,hogy a kérelem és mellékletei, továbbá a területi kamara elnökség szakmai véleményének eredménye - amennyiben volt ilyen az eljárásban - megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. Dönt a kérelem ügyében (15 napon belül) 28. § erületi kamara titkára a kérelem elbírálásánál vizsgálja, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a jogszabályban foglaltaknak, valamint a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenység megfelel-e az engedélyezés feltételeinek. A hatóság a kérelmet elutasítja, amennyiben a kérelem és mellékletei nem felelnek meg, vagy a szakmagyakorlási tevékenység végzésének feltételei nem állnak fenn. Amennyiben a kérelem hiánytalan, a döntést a kérelem beérkezésétől, ha a kérelem hiányos, az utolsó pótolt dokumentum beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell meghozni és az ügyféllel haladéktalanul közölni. A területi kamara titkára a döntését szóban nem közölheti. 2018. szeptember 21.

22 A kérelem elbírálása, döntéshozatal
kamarai titkár Engedély Kérelem elutasítása 2018. szeptember 21.