Összeállította: Horváth Józsefné

Összeállította: Horváth Józsefné
Társasági adó Összeállította: Horváth Józsefné

1996. évi LXXXI. Tv. a társasági adóról és az osztalékadóról
Adóalanyok: gazdasági társaságok, nonprofit szervezetek, felsőoktatási intézmény, szövetkezet, európai rt, európai szövetkezet, ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, közjegyzői iroda, erdőbírtokossági társulat, egyéni cég, külföldi szervezetek Horváth Józsefné

Külföldi szervezetek adója
Fogalma Olyan külföldi vagy külföldi illetőségű, amelynek illetősége szerinti állammal nincs egyezménye Magyarországnak Adóalapja kamat – számvitel-kivételek jogdíj- Tao fogalom szolgáltatás tételesen megnevezett Adómérték- 30 % Adókötelezettség teljesítése (Art. 4. Mell) kifizető levonja nem pénzbelinél kifizető megfizeti Horváth Józsefné

Horváth Józsefné hrveva@gmail.com
A kitöltési útmutató szerint, amennyiben a külföldi személy az illetőségigazolást az adóbevallás benyújtásáig nem mutatja be, a kifizetéskor le nem vont (a juttatást követően meg nem fizetett) adót a kifizetőnek az adóév utolsó hónapját érintő kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás alapján a kifizető az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbíthet. Horváth Józsefné

Vállalkozások besorolása
Horváth Józsefné

Az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank (atovábbiakban: MNB) által megállapított, a KKV üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni. (2010. dec. 31-én az MNB árfolyama 278,75 Ft/€.) Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni. Horváth Józsefné

A Kk. tv. szerinti minősítéshez az irányadó utolsó beszámoló – főszabályként – a évi elfogadott éves, vagy egyszerűsített éves beszámolója alapján határozza meg besorolását. A 2010-ben újonnan alakult adózó a minősítést a várható adatai alapján teszi meg Horváth Józsefné

A két éves szabály azt rögzíti, hogy ha egy vállalkozás éves szinten túllépi a KK. tv. 3. §- ában meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozáskénti minősítését, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól Horváth Józsefné

Társasági adó mértéke I. félév adómértéke: 19 %, 50 millió adóalapig sávos adó, 10 %, ha 10 %-os adókulcs alkalmazás feltétele adóalapja vagy az adózás előtti eredménye az adóévben és a megelőző adóévben eléri a jövedelem minimumot Horváth Józsefné

További feltételek az első félévre a 10 százalékos adókulcs alkalmazásához: a) az adózó a számított adóalap után adókedvezményt nem vesz igénybe, és b) az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább fél fő, azzal, hogy az átlagos állományi létszámot a havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján kell meghatározni vagy – választása szerint – az adóévben legalább egy fő, ésc) az azt megelőző adóévben az adóalap vagy az adózás előtti eredmény legalább a jövedelem – (nyereség) minimum összegével egyezik meg, Horváth Józsefné

c) a megelőző adóévben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát nem állapította meg a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható hatósági határozata, illetőleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot, vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot Horváth Józsefné

d) az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma és legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszerese – ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér – szorzatának a január 1. és június 30. közötti időszakra számított összegére vall be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Horváth Józsefné

Ha az adózó a július 1-jét megelőző szabályai szerint élt a 10 százalékos adómértékkel, az adómegtakarítás felhasználására vonatkozó feltételeket még teljesítenie kell. - Felhasználás: beruházásra, megváltozott munkaképességű foglalkoztatására, hitel törlesztésre Horváth Józsefné

A kedvezményes 10 százalékos adókulcs alkalmazhatóságának határa július 1-jétől 50 millió forint pozitív adóalapról 500 millió forintra változik. A kedvezményes kulcs alkalmazása nem kötődik feltételek teljesítéséhez Horváth Józsefné

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók a 2010-es adóévi adóalapjukat – az Art. 6. sz. melléklete alapján – az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint határozzák meg Horváth Józsefné

Nem vonatkozik az új szabályozás az adózó azon végelszámolás alatti adóévére, amely a 2009.évben kezdődött, függetlenül annak esetleg a évre áthúzódó részétől. Az ilyen adóévi adókötelezettségre az adóév első napján hatályos, évi szabályozást kell alkalmazni. Horváth Józsefné

A adóévben eltérő szabályok vonatkoznak az év első, illetve második felére – az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesített csekély összegű (de minimis) támogatások meghatározása szempontjából. Horváth Józsefné

A jövedelem-(nyereség-)minimum
A jövedelem-(nyereség-)minimum összegének meghatározásával számolni kell! Amennyiben az adózó adóalapja, vagy az adózás előtti eredménye közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimum összegét, akkor választása szerint adókötelezettségét vagy a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján, vagy a Tao. tv. 6. § (1) bekezdése szerinti adóalap szerint állapítja meg. Horváth Józsefné

A nyereségminimum szabálya 2010-re egész évre alkalmazandó. Az az adózó, aki úgy dönt, hogy nem alkalmazza a jövedelem-(nyereség-)minimum alapján történő adómegállapítást, hanem az általános szabályok szerint számolja ki az adóalapját, illetve az adót, az erről a döntéséről a bevallásában az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 91/A. §-a szerinti nyilatkozatot köteles tenni. Horváth Józsefné

Ha az adózó nem választja a nyilatkozattételt, akkor a jövedelem-(nyereség-)minimum alapján kell kiszámolnia a társasági adót. Adóalap: - adózás előtti eredmény, vagy - adóalap közül a magasabb, vagy - a„Korrigált bevétel” 2%-a Horváth Józsefné

+ Bevételek (a számviteli törvény szerint) – Költségek, ráfordítások (a számviteli törvény szerint) = ADÓZÁS ELTTI EREDMÉNY (az eredménykimutatásból) + Növelő tételek – Csökkentő tételek = ADÓALAP megosztás I. és II. félévre x Adómérték I. félév(19%/10%), II. félév 10 %/19% = SZÁMÍTOTT ADÓ – Kedvezmények (csak második félév, vagy egész év) = FIZETENDŐ ADÓ Horváth Józsefné

Adóalap-csökkentő tételek
1./ veszteség-elhatárolás: A tao-törvény 17§-a szerint amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Horváth Józsefné

Az elhatárolt veszteség legfeljebb olyan összegben vehető figyelembe az adózás előtti eredmény csökkentéseként, hogy az adóalap ne váljon negatívvá. Az elhatárolt veszteségek levonásánál a korábbi adóévekről áthozott veszteségeket kell először figyelembe venni. Horváth Józsefné

A bevallás kitöltésekor minden esetben figyeljünk a es lap 1. sorának a.) oszlopára. Ide kell írni az adóévet megelőzően keletkezett negatív adóalapból a következő év(ek)re továbbvitt összeget. Ez az összeg nem tartalmazhatja a b) rovatban szereplő, az adóévi adóalap csökkentéseként már figyelembe vett összeget. Ezt tehát azoknak is ki kell tölteni, akik az idén is veszteségesek, és a korábbi évekből áthozott veszteséggel most nem csökkentik az adózás előtti eredményt. Horváth Józsefné

A korábbi években keletkezett veszteségekre mindig az adott évi szabály az irányadó. 2003-ig érvényes szabály szerint a mennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő öt adóévben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét. Ezt a rendelkezést az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben, és az azt követő adóévekben keletkezett negatív adóalapra az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az adóévben az árbevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát. Horváth Józsefné

2004 és 2008 között amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben foglaltakat figyelembe véve csökkentheti az adózás előtti eredményét. Az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben és az azt követő adóévekben keletkezett negatív adóalapra az előbbi rendelkezés csak az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható, ha az adóévben az adózó adózás előtti eredménye negatív, és ha - az adóévben a bevételei nem érik el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes - értékének 50 százalékát, vagy - az adózó adóalapja a megelőző két adóévben is negatív volt Horváth Józsefné

2009-től amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Horváth Józsefné

A tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése
A Tao.-törvény a Számviteli törvényben meghatározottakhoz képest másképpen szabályozza az értékcsökkenés rendszerét: a társasági adóalap meghatározása során alkalmazható leírási kulcsokat (%) állapít meg és rendel alkalmazni. A terven felüli értékcsökkenés visszaírása adóalap csökkentő tétel. Horváth Józsefné

/ 04. sorában kell szerepeltetni továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz - állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor, (kivéve, ha az kedvezményezett eszközátruházás miatt következett be, és teljesülnek a Tao. tv. 16. § (13)-(15) bekezdéseiben előírt feltételek), - forgóeszközök közé való átsorolásakor az eszköz számított nyilvántartási értékét, illetve annak a készletre vett hulladékanyag,haszonanyag értékét meghaladó részét, feltéve, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó az Sztv. szerint az adózás előtti eredmény terhére (költségként, ráfordításként) számolta el Horváth Józsefné

2006. január 1-jétől a 100 ezer forint egyedi beszerzésű eszköz az Sztv. Rendelkezéseivel azonosan egy összegben is elszámolható. Értékvesztés: Kifizetés esetén csökkenti az adóalapot,de a számviteli politikában rögzíteni kell! Horváth Józsefné

Fejlesztési tartalék - adózás előtti eredmény 50%, de maximum 500 millió - 4 éven belül beruházásra kell fordítani, (szellemi termék) ig képzettekre: 6 éve a felhasználás, 2009-től 4 év - Lekötött tartalék képzés! Nem teljesítés esetén kamatostul kell kifizetni Horváth Józsefné

Kapott osztalék Tekintettel arra, hogy az osztalékfizetés csak az adózott eredmény terhére történhet, – a kétszeres adóztatás elkerülése érdekében – a kapott osztalék címén elszámolt bevételt adóalap csökkentő tételként kell figyelembe venni (annál a vállalkozásnál aki az osztalékot kapja). Nem lehet azonban adóalap csökkent tételként figyelembe venni az ún. ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék címén elszámolt bevételt. Horváth Józsefné

Befektetés kivonása révén realizált nyereség
Ebben a sorban kell szerepeltetni a tulajdoni részesedést jelentő befektetés kivonásakor, vagy részbeni kivonásakor, ha a kivezetés oka: - a jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása abban a vállalkozásban, amelyben az adózó részesedéssel rendelkezik, vagy - a vállalkozás – amelyben az adózó részesedéssel rendelkezik – jogutód nélkül vagy átalakulás miatt megszűnik és a tag a jogutódban nem kíván részt venni, vagy - a vállalkozás – amelyben az adózó részesedéssel rendelkezik – kedvezményezett átalakulásban vesz részt. Horváth Józsefné

Nem érvényesíthető csökkentő tétel, ha a vállalkozás, amelyben az adózó részesedéssel rendelkezik, kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő átalakulásban vesz részt. Ha a kivezetés kedvezményezett átalakulás miatt történt, az adózó választhatja a könyv szerinti értéket meghaladó ellenérték csökkentő tételkénti alkalmazását. Horváth Józsefné

Itt kell szerepeltetni továbbá az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke kivonás útján történő leszállítása miatt elszámolt bevétel 75%-át a feltételeknek történő megfelelés esetén. Horváth Józsefné

Képzőművészeti alkotás beszerzése
Itt kell feltüntetni a december 31-éig beszerzett kortárs képző- és iparművészeti alkotás beszerzési érték 20 százalékát – a december 31-éig hatályos előírások szerinti feltételekkel – ha a beszerzés adóévében e rendelkezést alkalmazta az adózó. Horváth Józsefné

Beruházási kedvezmény
A kis- vagy középvállalkozásnak minősülő adózók élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy az adóévben elszámolt, korábban még használatba nem vett eszközök beruházási értéke után (ideértve a pénzügyi lízinget is). Ha a kedvezményt a bevallásban nem vesszük igénybe, akkor az önellenőrzéssel utólag nem érvényesíthető. Horváth Józsefné

Ha a kedvezményt az adózó igénybe kívánja venni, akkor csökkenti az adóalapját: 1. a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint 2. a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá 3. az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás,átalakítás értéke, valamint 4. az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke után. Horváth Józsefné

A kedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy csak az az adózó érvényesítheti,amelynek az adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is) volt. Az adózás előtti eredményből ténylegesen levonható összegre vonatkozó korlátozás szerint a csökkentő tétel nem haladhatja meg az adóévi adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál sem. Horváth Józsefné

Behajthatatlan követelés, értékvesztés
A Tao tv évben beiktatta a behajthatatlan követelést, mint fogalmat, mely – a számviteli törvényben definiáltakon túl – behajthatatlan követelésnek tekinti azon követelés bekerülési értékének 20 %-át is, melyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki (kivéve, ha a követelés elévült, vagy bíróság előtt nem érvényesíthető). Ezen követelések ráfordításként elszámolt összege a társaságiadó-alapban elismert (maximum a nyilvántartott értékvesztés mértékéig). Horváth Józsefné

A számviteli törvény 3§ (4) 10. pontja alapján behajthatatlan követelés az a követelés, a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető), b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett, c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel, f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. Horváth Józsefné

Elengedett bírság, jogkövetkezmények
Itt kell szerepeltetni a bírságnak, továbbá az Art.-ban és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt (és megfizetett) jogkövetkezményeknek az elengedése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az adóévben vagy az előző adóévekben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összegét. Horváth Józsefné

Kapott támogatás, elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás
A december 31-éig elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás, kapott támogatás, juttatás miatt az adóévben elszámolt bevételt, mely elszámolásra a 2009. december 31-éig hatályos Tao. tv. 7. § (1) bekezdés ly) pont (8) bekezdés alkalmazható, utoljára azon adóévi adóalap utáni megállapításnál, amelynek utolsó napja 2012. évben van. Horváth Józsefné

Könyvvezetés pénznemének változtatása
a könyvvezetés pénznemének megváltoztatása esetén az adóévben forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára való áttérés következtében az eredménytartalék csökkentéseként elszámolt átszámítási különbözetek összegét az áttérést követő – a megváltozott pénznemben készített első beszámolóval lezárt – adóévben mutatjuk ki. Horváth Józsefné

Foglalkoztatási kedvezmények
Az adóalapot csökkenti: az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő adózónál tanulónként havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24 %-a, ha az adózó a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján végzi, illetve 12 százaléka, ha az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi, - a sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanuló után folyamatos tovább foglalkoztatása esetén, valamint a korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék, a járulék költségkénti elszámolásán túl Horváth Józsefné

legalább 50 % megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt, - az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózónál - döntése szerint - a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma előző adóévhez viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének szorzata, feltéve, hogy az adózó foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma a megelőző adóévben legfeljebb 5 fő és az adózónak az adóév utolsó napján nincs nyilvántartott adótartozása, Horváth Józsefné

Létszámnövekmény kedvezménye
2005-től alkalmazható ez az adóalap-csökkentési lehetőség, viszont kizárólag azok élhetnek vele, - akik az év első napján mikro vállalkozásnak minősülnek. - A szabályozás szerint az adóalapot csökkenti az adóévi átlagos állományi létszám-növekmény és az adóév első napján érvényes havi minimálbér évesített összegének a szorzata. Adóalap-csökkentés: Ft / fő Adóév + 3 évig kell fenntartani Horváth Józsefné

Kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségei
A számviteli szabályok alapján egyszer már ráfordításként figyelembe lehetett venni az adózás előtti eredmény kiszámítása során, de emellett a Tao.-törvény lehetővé teszi, hogy az adóalany ugyanezen költségeit még egyszer – ezúttal adóalap csökkentő tételként – figyelembe vegye, elszámolja Horváth Józsefné

Az adóévben felmerült teljes közvetlen költség levonása esetén az adóévben az állami adóhatóságtól igényelt vagy az adóévben kapott támogatással, értékcsökkenéssel egyező levonás esetén az adóévben az adózás előtti eredmény javára elszámolt támogatással kell a levonható összeget csökkenteni. Az adózó az így meghatározott összeg háromszorosát, de legfeljebb 50 millió forintot vehet figyelembe, mely az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősűl. Horváth Józsefné

Adomány - Kiemelten közhasznú szervezetnek adott (50%) - Közhasznú vagy kiemelten közhasznú szervezetnek adott tartós adományozási szerződés alapján adott (20%) - Magyar Kármentő Alapnak (50%) Az adóalap-kedvezmény igénybevételéhez a kiemelten közhasznú szervezettől igazolással kell rendelkeznünk. Horváth Józsefné

Egyéb csökkentő tételek:
- kedvezményezett átalakulás, részesedéscsere, - kapott jogdíj alapján az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50 %-a, - céltartalék képzése, - Ha az alkalmazott transzferár miatt az adózás előtti eredmény alacsonyabb, mint az a szokásos piaci ár alkalmazása esetén lenne Adózás előtti eredmény + A transzferár és a szokásos piaci ár különbségének eredménycsökkent hatása = Adóalap Horváth Józsefné

Horváth Józsefné

Adóalap növelő tételek
1./ Értékcsökkenés (terv szerinti és terven felüli) a számvitel szerint Az adózás előtti eredményt növeli az adóévben terv szerinti értékcsökkenési leírásként (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) és terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg. Horváth Józsefné

Követelésre elszámolt értékvesztés
Itt kell szerepeltetni az adóévben követelésre (követelésjellegű más eszközre) elszámolt valamennyi értékvesztés együttes összegét. Nem kell az adózás előtti eredményt megnövelni a hitelintézetnél, pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó és befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre elszámolt értékvesztés összegével. Horváth Józsefné

Behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés
Az adózás előtti eredményt növeli a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés, kivéve 1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy 2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll. Horváth Józsefné

Fontos az is, hogy csak azok az elengedett követelések tartozhatnak ide, amelyek a bírósági úton érvényesíthetők lennének. Horváth Józsefné

alultőkésítés Ha a tulajdonosok a finanszírozást jelentős részben tulajdonosi kölcsön formájában biztosítják, akkor jövedelmük kamatként fog megjelenni, amit nem befolyásol a társaság gazdálkodásának eredménye, és mindemellett a társasági adóztatás szempontjából a tulajdonosok számára kedvezően, az állam számára pedig hátrányosan a társaság a kamatfizetési kötelezettségét a ráfordításai között számolja el, ami a társasági adóalapját csökkenti. Horváth Józsefné

Az így kifizetett kamat adózásból való kikerülésének megakadályozását szolgálja az a szabály, miszerint az adóalapot növeli a kapott kölcsön, valamint minden más, kamatozó, a mérlegben kimutatott, hitelviszonyt megtestesít értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősül kötelezettség kamata adóévi napi átlagos állományának a saját tőke adóévi napi átlagos állománya háromszorosát meghaladó részére jutó arányos része. Horváth Józsefné

Alultőkésítés tehát akkor következik be egy társaság életében, ha a gazdálkodás viteléhez nem áll rendelkezésre elég forrás, és emiatt a saját tőkéhez (saját forráshoz) viszonyítva jelentős külső forrás (tartozás) bevonására van szükség. Ezért ezt az adóalap-növelő tételt alultőkésítési szabálynak is nevezik. Horváth Józsefné

Fontos, hogy a szállítói szerződésekhez kapcsolódó kamat miatt nem kell adóalap-korrekciót elvégezni. Mivel a késedelmi kamat funkcióját tekintve nem (pénz)kölcsönhöz kapcsolódik, hanem egy szerződésben vállalt kötelezettség késedelmes teljesítésének szankciója, azt az Sztv. sem tekinti kamatnak. Horváth Józsefné

Ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedés
Itt kell szerepeltetni, ha az adózó ellenőrzött külföldi társaságban rendelkezik részesedéssel, e részesedésre értékvesztésként, árfolyamveszteségként elszámolt összeget, továbbá a részesedés bármely jogcímen történő kivezetésekor, értékesítéskor, apportáláskor a kapott bevételt meghaladó ráfordítás összegét, vagy a bejelentett részesedéshez kapcsolódó az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó részét. Horváth Józsefné

Céltartalék Ebben a sorban kell szerepeltetni az adóévben a várható kötelezettségekre és a költségekre képzett céltartalék, illetve céltartalékot növelő összeg (kivéve a Diákhitel Központi Rt. által kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg) ráfordításként elszámolt összegét, Horváth Józsefné

Nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, ráfordítások
Az adóalapot növeli az a költségként, ráfordításként elszámolt, a számviteli szabályok alapján az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozás bevételszerző tevékenységével. Horváth Józsefné

2010-től az szja törvény 1. számú mellékletének 8.38-as pontja alapján adómentes természetbeni juttatás a reprezentáció és az üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel, ha azt a kifizető társasági adóalapot növelő tételként köteles figyelembe venni. Horváth Józsefné

Új adóalap-korrekciós tétel került be a augusztus 1-től hatályos egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvénnyel összhangban. Eszerint a közteher mértéke fix összegű (500 vagy 1000 Ft), de a minimálbér kétszeresénél nagyobb összegű kifizetéssel a társasági adó alapját meg kell emelni. Horváth Józsefné

2010-ben a napi minimálbér 3380 Ft, ennek a kétszerese 6760 Ft. Ha az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott magánszemélynek egy napra húszezer forintot fizetünk, akkor az alkalmi munkavállalói bérből Ft-ot bérköltségként kell elszámolni, és nem kell vele adóalapot emelni Ft pedig bérköltségként kell elszámolni, és év végén meg kell vele emelni az adózás előtti eredményt. Horváth Józsefné

Bírság, jogkövetkezmények
Itt kell szerepeltetni a jogerős határozatban megállapított bírság, valamint az Art. és a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezmények miatti kötelezettségek (pl. késedelmi pótlék, adóbírság, mulasztási bírság, járulékbírság) ráfordításként elszámolt összegét, kivéve, ha az önellenőrzéshez kapcsolódik. Nem kell az adózás előtti eredményt megnövelni az adózók szerződéses kapcsolatából eredően felszámított, költségként elszámolt késedelmi kamat, kötbér összegével. Horváth Józsefné

Tartós adományozás meghiúsulása
Ha a tartós adományozásra tekintettel többletkedvezményt számolt el, de a tartós adományozásról szóló szerződésben vállaltakat valamely okból a adóévben – illetve az üzleti évben – nem teljesítette. Meg kell növelni az adózás előtti eredményt - a korábban érvényesített többletkedvezmény összegével, ha az adózó a szerződésben vállaltakat a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette, - a korábban érvényesített többletkedvezmény kétszeresével, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésnek megfelelően. Horváth Józsefné

Az átmeneti rendelkezések értelmében a Tao. tv. 2. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti adományozónak is fennáll az előzőek szerinti növelő korrekciós kötelezettsége, ha a december 31-éig megkötött tartós adományozásról szóló szerződésben foglaltakat a tárgyévben nem teljesítette. Horváth Józsefné

Kis- és középvállalkozási adóalap-kedvezmény kétszerese
Az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg (ideértve az egyéni vállalkozóként igénybe vett kisvállalkozói kedvezményt is az egyéni cégnél) kétszeresét kell megfizetni, amennyiben a beruházást, szellemi terméket az adózó az adóévet követő negyedik adóév végéig – nem elháríthatatlan külső ok miatt – nem helyezi üzembe, illetve nem veszi használatba, vagy az üzembe helyezett tárgyi eszközt, a szellemi terméket az adóévet követő negyedik adóév végéig az adózó a forgóeszközök közé átsorolja, elidegeníti, apportálja, térítés nélkül átadja stb Horváth Józsefné

Létszámnövelési kedvezmény szankciója létszámcsökkentés esetén
ha a kedvezmény igénybevételét követő három adóéven belül az átlagos állományi létszám az előző adóévhez viszonyítva csökken, akkor növelő korrekciós tételt kell alkalmazni. Növeli az adózás előtti eredményt az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összege. Horváth Józsefné

Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ellenérték
Az adóalap-módosítás kiinduló pontja a szokásos piaci ár meghatározása. A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni: összehasonlító árak módszerével viszonteladási árak módszerével költség és jövedelem módszerrel egyéb módszer alapján Horváth Józsefné

Ha az alkalmazott transzferár miatt az adózás előtti eredmény magasabb, mint az a szokásos piaci ár alkalmazása esetén lenne Adózás előtti eredmény – A transzferár és a szokásos piaci ár különbségének eredménynövelő hatása = Adóalap Horváth Józsefné

Adókedvezmények Szoftverfejlesztők adókedvezménye „filmmel” kapcsolatos adókedvezmény KKV-k kamatkedvezménye Fejlesztési adókedvezmény Horváth Józsefné

Szoftverfejlesztő bérköltségének kedvezménye
Az a társaság, aki szoftverfejlesztőt alkalmaz a szoftverfejlesztő bérköltsége után 10 %-os, kis és középvállalkozás pedig további 15%-os mértékű (azaz akár 25%-os mértékű) adókedvezmény igénybe vételére jogosult. Ezzel a kedvezménnyel a nyereséges vállalkozások 10%, illetve 25%-al mérsékelni tudják bérköltségüket. Horváth Józsefné

Az adóévben az alapkutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség 10 %-a vehető igénybe adókedvezményként. A kedvezményt az adóévben és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben lehet igénybe venni. Ez évente az elszámolt bérköltség 2,5-2,5%-a. Abban az esetben, ha valamely adóévben a számított adó nem nyújt fedezetet a fenti kedvezmény adóévre jutó részének érvényesítésére, akkor ezen részből adókedvezményként igénybe nem vett rész más adóévben – a négyéves időkorlát figyelembe vételével – az arra az évre már eredetileg jutó 2,5 százalék és a megelőző adóévekről esetleg áthozott kedvezmény figyelembevételével igénybe vehető. Horváth Józsefné

A filmesekkel kapcsolatban cél, hogy növelje a részben vagy teljes egészében Magyarországon gyártott filmek számát. A tao-törvény 22§ (1) bekezdése szerint az adózó részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig - döntése szerint - a támogatás juttatásának adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. Horváth Józsefné

Kamatkedvezmény Az adókedvezmény az adóévben kifizetett kamat 40 százaléka, legfeljebb a december 31-éig megkötött hitelszerződés esetén 5 millió forint, illetve a évtől kötött hitelszerződés esetén 6 millió forint. Horváth Józsefné

A Kk. tv. szerint kis- vagy középvállalkozásnak minősülő adózónak a december 31-ét követően megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata után érvényesíthet adókedvezményt. Az adókedvezményként igénybe vett összeg nem haladhatja meg a számított társasági adó 70 százalékát. Horváth Józsefné

A fejlesztési adókedvezményt az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott fejlesztési program alapján a Kormány engedélyezte, illetve január 1-jét követően benyújtott kérelem esetében a minisztérium határozatban engedélyezte. 2005. július 1-jétől 100 millió euró feletti beruházások alapján igénybe vehető adókedvezményhez szükséges engedélyt a minisztérium adja. Más – július 1-jétől is –esetben az adókedvezmény igénybevételének feltétele a beruházás megkezdése előtt a Pénzügyminisztériumhoz történt bejelentés. Horváth Józsefné

De minimis támogatások
Adóalap-kedvezmény - Létszámnövekmény - Beruházási kedvezmény Adókedvezmény - 9%-os megtakarítás - Kkv-k kamatkedvezmény - Szoftverfejlesztők kedvezménye Horváth Józsefné

Ilyen támogatásnak minősülnek az 1998/2006/EK rendelet szerinti egy vállalkozásnak juttatott adórendszer keretében és az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatások, amelyek együttes összege bármely 3 egymást követő, a vállalkozó által alkalmazott pénzügyi év(adóév) időszakában nem haladhatja meg a 200 ezer eurót, illetve a közúti szállítás terén működő vállalkozás (ide nem értve azt a vállalkozót, aki saját magának szállítja a terméket, illetve vevőjének a saját áruját) részére odaítélt támogatás összege a 100 ezer eurót. Abban az esetben, ha a vállalkozás egyéb tevékenységei mellett akár csak részben is végez szállítási szolgáltatási tevékenységet kizárólag a 100 ezer eurós értékhatárig részesülhet de minimis támogatásban Horváth Józsefné

Egy közvetlen, vagy adórendszerben nyújtott támogatás csak abban az esetben minősül de minimis támogatásnak, ha azt jogszabály, pályázati program, támogatási szerződés, határozat kifejezetten de minimisként nevesíti. Amennyiben egy de minimis támogatás érvényesítésével 3 adóévben együtt túllépné a vállalkozás a megengedett összeghatárt ez esetben ez a támogatás részben sem érvényesíthető Horváth Józsefné

Figyelem, ha egy vállalkozás de minimis támogatást kíván igénybe venni egy olyan beruházáshoz, amelyhez egyébként más állami támogatásban is részesült, ekkor az állami és a de minimis támogatás összege nem haladhatja meg az adott régióra meghatározott intenzitást Horváth Józsefné

Példa: Egy kisvállalkozás évben egy 15 millió Ft értékű gép beruházást valósít meg, és ehhez kapott 10 millió Ft – nem de minimis – támogatást, amely 25,34 ezer euró. A Tao. tv. 7.§ (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap csökkentés – amelyre szintén jogosult lenne a támogatási program alapján – támogatástartalma 2,4 millió Ft (9,47 ezer euró). Az adott régióban a beruházás támogatási intenzitása 50 százalék, amely kisvállalkozásnál 20 százalékponttal növelhető, azaz a lehetséges támogatás 70 százalék, amely 15*0,7=10,5 millió Ft. Horváth Józsefné

A vállalkozás dönthet, hogy csak az adóalap-kedvezményt, vagy csak a közvetlen támogatást veszi igénybe, mivel a két jogcímen igénybevett támogatás együtt nagyobb támogatástartalmat jelentene, mint 70 százalék [(2,4+10)=12,4, 12,4/15,0=82,7%]. Horváth Józsefné

A pénzügyi válság kapcsán nyújtandó átmeneti támogatások igénybevétele esetén figyelemmel kell lenni azon előírásra mely szerint a január 1-je és december 31. között odaítélt csekély összegű támogatás támogatástartalma és az átmeneti támogatás együttes összege nem haladhatja meg az 500 ezer eurónak megfelelő forintösszeget. Horváth Józsefné

Éves társasági adó számítása
Adóalap-megosztás nem egész évi működés esetén: 2010. május.1. és dec. 31. közti működés – máj.1-jún.30.: (adóalap/245) * 61 – júl.1-dec.31.: (adóalap/245) * 184 Horváth Józsefné

2010. adóév időtartama: Előtársasági időszak: • Alapítás időpontjától a cégbejegyzésig, elutasításig,eljárás megszűntetéséig • Alapítás időpontjától dec. 31-ig (ha vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg) •Előtársasági időszak utáni adóév: 2010.évi cégbejegyzéstől dec. 31-ig Horváth Józsefné

2010. adóév időtartama: •Megszűnés: jan. 1-jétl az éven belüli megszűnésig •Átalakulás: • Jogelődnél jan. 1-jétől az átalakulás napjáig • Jogutódnál az átalakulás napját követő naptól 2010. dec. 31-ig •Áttérés (pénznem): jan. 1-jétől az áttérés napjáig, az áttérés napját követő naptól dec. 31-ig •Felszámolás, végelszámolás: • jan. 1-jétől a kezdő napot megelőző napig • Az eljárás befejezését követő adóév: évi lezárást követő naptól dec. 31-ig Horváth Józsefné

Felszámolás: • A felszámolási eljárás alatt álló nem Tao-adóalany (Tao tv. 5. sz. melléklet 8. pont) fizet társasági adót a felszámolás napjai NEM vehetők figyelembe az arányosításnál • Adókötelezettség megállapítása: az 1. félévre választható - 1. félévre 50 mFt-ig 10% (feltételek betartásával), e feletti részre 19%; 2. félévre 250 mFt-ig 10% (feltételek nélkül), e feletti részre 19% VAGY - Az 1. félévre jutó adóalap egészére 19%, 2. félévre 250 mFt-ig 10%, e feletti részre 19% Horváth Józsefné

Horváth Józsefné

Az általános szabály szerint a számú bevallást május 31-éig illetve az eltérő üzleté évet választók esetében adóév utolsó napját követő 150. napig kell benyújtani. A számviteli beszámolók benyújtásának határideje egyforma. Ez a határidő a fordulónapot követő 150. nap ben tehát május 30-ig (hétfő) kell a beszámolók közzétételét megtenni, míg a társasági adó bevallást egy nappal később, május 31-én is elküldhetjük késedelem nélkül. Horváth Józsefné

Bevallás lépései: 1. lépés: az előlapon és a főlapon töltsük ki az adózóra vonatkozó információkat 2. lépés: 7-es lapon meghatározzuk az adózás előtti eredményt 3. lépés: 3-as és 4-es lapokon kitöltjük az adózás előtti eredményt növelő és csökkentőtételeket 4. lépés: a főlapon jelöljük, hogy a nyereségminimum szabályainak megfelelően melyik nyilatkozatot választjuk 5. lépés: az 1. lapon meghatározzuk a végleges adókötelezettséget, ha kell, akkor itt töltjük ki nyereségminimum szerinti adót. 6. lépés: ha nyilatkozattételi kötelezettségünk van (mert nem az adófizetést választottuk) akkor töltsük ki a 10-es lapot. 7. lépés: az 5-ös lapon kitöltjük az adókedvezményeket 8. lépés: a 6-os lapon meghatározzuk az elkövetkező időszakokra az előlegek mértékét 9. lépés: a 2-es lapon töltsük ki a de minimis támogatások összegeit. 10. lépés: töltsük ki az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó lapokat is: a mérleghez kapcsolódókat és egyéb tájékoztató adatokat. Horváth Józsefné

Horváth Józsefné

Összeállította: Horváth Józsefné

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Összeállította: Horváth Józsefné"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Összeállította: Horváth Józsefné

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Összeállította: Horváth Józsefné"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés