Az egészségfejlesztés szemlélete és eszközei

Az előadások a következő témára: "Az egészségfejlesztés szemlélete és eszközei"— Előadás másolata:

1 Az egészségfejlesztés szemlélete és eszközei
Egyetérthetünk abban, hogy a drog-probléma megoldása nem csupán az eü. Feladata. Egyáltalán az eü. Nem lahet csupán az eü. Ügye. Erre utal a kábítószer-probléma szó is. Igen a probléma összetett. Többről van szó, mint eü. Problémáról. Sajnos ez a fajta gondolkodásmód még nem igazánelterjedt, sokan nem érzékelik (ez elég erős kritika), hogy lezajlott egy paradigmaváltás. Másképp kell, hogy tekintsünk a megoldási lehetőségeinkre, és valójában szerencsések vagyunk, mert ezen új szemlélet alkalmazásával kibővült azoknak az eszközöknek a köre, melyeket felhasználhatunk a probléma kezelésére. A címből látszik, hogy az egészségfejlesztési szemlélet alkalmazása az, ami a segítségünkre van, azonban ahhoz, hogy érdemben tudjunk beszélni a trémáról, nagyon fontosnak tartottam, hogy tekintsük át, hogy valójában mit is értünk egészségfejlesztés alatt. Honnan indult, hová fejlődött. Ami miatt meg szerencsés helyzetben vagyunk, az az, hogy a stratégia nagymértékben követi ezen új szemléletet, így annak akár gondolkodásmódját végigvezetve betekintést nyerhetünk az eszközökbe és láthatjuk, hogy az egészségfejlesztés céljai is megvalósulnak. miért is ad valami nagyon újat a NDS szemlélete, megközelítése gondolkodásában összehasonlítva egyéb, a népegészségügy javítására irányuló korábbi törekvéseknél. Ahhoz, hogy érdemben tudjunk beszélni arról, hogy hogyan is tükröződik az EF-i szemlélet a drogproblémák Mo.-i kezelésében, fontos áttekintenünk, hogy mi is az az egészségfejlesztés. Mint az a programban látható, ez az utolsó nagyobb lélegzetű előadás. Sokat gondolkodtam, hogy mi lehetne az az előadástéma, ami leginkább hasznos lenne a majdani résztvevők számára. Én egészségfejlesztés témakörében vagyok leginkább járatos, ami nem feltétlenül drogspecifikus. végül arra jutottam, hogy az egészségfejlesztés szemléletét, eszközrendszerét áttekintve annak viszonyát a NDS-val megvizsgálva rávilágíthatunk arra, hogy

2 Értelmezési nehézségek
prevenció közegészségügy egészségnevelés népegészségügy Miért? Hatalmas változások mentek végbe az egészségügyben. Nagyon sok minden megváltozott, Közeg., higiénés megközelítés Egészségre káros tényezők kiküszöbölése, nagy múltra tekint vissza, nagyon medikális beállítottságú. Prevenció – három szintje – biomedikális meghatározottság jellemezte Egészség – produktív élet megvalósításához erőforrás Holisztikus megközelítés egészségfejlesztés egészség

3 Biomedikális paradigma
Váltás a modern egészségügyi gondolkodásban Biomedikális paradigma Miből is adódnak az értelmezési nehézségek? Volt-van egy paradigmaváltás. Számos tudományág sokrétű gazdag ismeretanyagán alapul ez a folyamat. Ahhoz, hogy megértsük miért is van nagy jelentősége az egészségfejlesztési szeml. Használatának, szükséges áttekinteni honnan indultunk Társadalmi-környezeti paradigma

4 Történeti áttekintés Európai orvoslás hippokratészi hagyománya
Mechanisztikus paradigma Sz. Korai kapitalizmus körüli időkbe nyúlóan vannak gyökerei a társadalmi-környezeti paradigmának (Biomedikális paradigma uralomra jutása előtt.) Biomedicina átütő sikere – szociális medicina háttérbe szorult A szemléletmód gyengeségei megmutatkoztak – társadalmi-környezeti tényezők!! Nagyon röviden kell egy áttekintés, hogy az egészséget hogyan is értelmeztük, ami azért is fontos,, mert a különböző cselekvések valójában reflektáltak az adott szemléletre. Jól tükrözik egyes szakmák tudásanyagát, értékeit, hiedelmeit, gyakorlatát is. HH egészség-betegség felfogása olyan állapotként környezet és egyéni életmód jellemzőinek egyensúlyából fakad, egészség, mint egyensúlyi állapot, ember-környezet együttes jelentősége M. P. – az ember egy mechanikus gép, matematikai pontossággal működik - ehhez szorosan kötődik a biomedikális paradigma, mely a modern orvostudomány alapjául szolgál – utóbbi emberi testre évben fordította a figyelmét az utóbbi évben Már a 19. Sz. kezdetétől társadalmi reformerek követelték, hogy váljék az egész társadalom ügyévé az egészség – szociális medicina kialakult – orvoslás feladatának tekintették a társadalmi, politikai életben való részvételt a biomedicina átütő sikerei, az életkörülmények javulásai következtében egyre inkább háttérbe szorult Gyengeségek – pl. a fertőző betegségek terjedése is függ az életkörülményektől

5 Egészségfogalom 1948-as WHO fogalom Lalonde riport 1974
Szétválaszthatatlan kapcsolat társas és gazdasági kondíciók, fizikai környezet, egyéni életmód között– holisztikus megközelítés Pozitív fogalom – erőforrás - eszközérték Ez az átfogó értelmezés kijelöli az utat is a cselekvésnek 1986 Ottawai Charta Nem volt egy egyszerű folyamat. Hiába volt az 1948-as egészségfogalom a WHO-tól. Nem tört át az a pozitív szemlélet amit ez sugall. Továbbra is a medicina volt az uralkodó az emberek egészségi állapotának javításában, 50-es évek egészségnevelő kampányai, életmód hangsúlyozása Társadalmi, fizikai, személyes kapacitások hangsúlyozása

6 Betegségmegelőzés Felülről irányított Medikális szemléletű
Egészség: betegség hiánya A populáció egyes csoportjait, főleg a magas rizikójú csoportokat célozza meg Speciális problémák, betegségekre irányult Egycsapásos, direktív, rábeszélő stratégiák A prevenciós programok a szakemberek csoportjának az ügyei Mindennek ellenére mi az amit tettünk-teszünk? Preventív szemlélet volt az uralkodó. Elsődleges, másodlagos, harmadlagos megelőzés

7 Egészséget meghatározó tényezők

8 Egészségfejlesztés 1 Alulról építkező
Egészség: pozitív és többdimenziójú érték A teljes populációt és környezetét célozza meg Szerteágazó és egymást kiegészítő stratégiák, különböző megközelítések Eredményességéhez elengedhetetlenek a helyi önkormányzatok közreműködése közigazgatási szinteken, valamint a civil csoportok szintjén

9 Egészségfejlesztés 2 Készségek és képességek fejlesztése,de emellett társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányuló törekvés

10 Az egészségfejlesztés akcióterületei
Egészséget támogató társadalompolitika Egészséget támogató környezet Helyi közösségi erőforrások mobilizálása Egyéni készségek fejlesztése A egészségügyi ellátórendszer orientációja Ártalomcsökkentés – ellátórendszer!!

11 A prevenciós beavatkozások mögöttes filozófiái - antropológiák
Információközlés Érzelmi nevelés Szociális kompetenciák fejlesztése Társas hatások Drogalternatívák Integrált egészségfejlesztési megközelítés

12 A prevenciós tevékenység újfajta és klasszikus megközelítése
Klasszikus – probléma központú Primer Szekunder Tercier Célcsoport központú Univerzális Célzott Javallott

13 Egészséghit modell (Godfrey Hochbaum, Stephen Kegels és Irwin Rosenstock, 1952)
Az „Egészséghit” modell arra tesz kísérletet, hogy bejósolja az egészséggel kapcsolatos viselkedések mintázódását a hiedelemrendszerek ismeretében Fő összetevői A személyes érintettség (sérülékenység) percipiálása Észlelt súlyosság Észlelt előnyök Az akció megtételével kapcsolatos akadályok észlelése Az akciók megtétele irányában ható nyomás

14 A salutogeneteikus modell
A salutogenetikus probléma tengelyében álló kérdés az, hogy „hogy vajon némelyek miként maradnak egészségesek annak ellenére, hogy oly sok károsító tényezőnek vannak kitéve életük során. Hogyan „oldják meg”, hogy felgyógyulnak betegségeikből? Milyen speciális attribútumokkal rendelkeznek, hogy a legszélsőségesebb nyomás és nehézségek ellenére is meg tudják őrizni egészségüket?

15 A. Antonovsky elgondolásai
Mi a különbség a salutogenetikus és a patogenetikus modell között? A patogenetikus megközelítés nagy erőfeszítések és költségek árán arra törekszik, hogy kimentse az embereket egy nagy sodrású folyóból anélkül, hogy megvizsgálná: ugyan hogy kerültek a vízbe, és vajon miért nem tudnak jobban úszni?

16 A koherencia problematikája
“... ez egy általános irányultság, amely meghatározza, hogy az egyén milyen mértékben rendelkezik azzal a dinamikus élménnyel, hogy az őt körülvevő és a benne lakozó világ kiszámítható és nagy annak a valószínűsége, hogy a dolgok jól fognak alakulni.”

17 A koherencia érzet összetevői
A világ megérthetőségének élménye A „kezelhetőség” élménye Az értelemteliség élménye

18 Alapvető feltevések a két modell tekintetében
Alapvető feltevések a két modell tekintetében Patogenetikus modell Salutogenetikus modell A rendszerek önregulációja homeosztázis Az egyensúly felborulásán való túllépés Az egészség-betegség meghatározása Dichotóm módon Kontinuum mentén Mire terjed ki az egészség felfogás A rendellenességek oki magyarázata, redukcionista szemlélet A felgyógyulás, rendeződés erőforrásai, koherencia érzés, holisztikus szemlélet Mik az egészség – betegség okai Rizikó tényezők, stressz hatások Személyes előtörténet Stressz tényezők hatása Elősegítik a betegség, rendellenesség kialakulását Egyaránt hozzájárulnak a betegség kialakulásához és az egészség megtartásához Beavatkozás Hatékony gyógymódok alkalmazása Aktív adaptáció, rizikó tényezők minimalizálása, erőforrások mobilizálása

19 A koherencia érzet közvetlen hatása az egészségi állapotra
Direkt hatást gyakorolhat bizonyos szervekre, vagy szervrendszerekre, így pl. a központi idegrendszerre, az immunrendszerre, illetve a hormonrendszerre. A koherencia érzet mobilizálja a létező erőforrásokat, ily módon közvetlen szerepet játszik a feszültség enyhítésében és indirekt módon hatást gyakorol azokra az élettani funkciókra, amelyek a stressz kezelés kísérő jelenségei.

20 A koherencia érzet közvetlen hatása az egészségi állapotra
Azok a személyek, akik kifejezett koherencia érzettel jellemezhetők általában olyan helyzetekbe kerülnek, ahol módjukban áll döntéseket hozni

21 Tapasztalatok Az átfogó megközelítés a leghatékonyabb (az 5 akcióterület együttes megcélzása) Részvétel fontossága Közösségi kapacitások növelése Partnerkapcsolati működés Egészséggel összefüggő tudás fontossága A színtér-megközelítés alkalmazásának fontossága Sokkal jobb, mint az egy-csapásos stratégia