3. Tétel – Az Európai Unió oktatáspolitikája

Az előadások a következő témára: "3. Tétel – Az Európai Unió oktatáspolitikája"— Előadás másolata:

1 3. Tétel – Az Európai Unió oktatáspolitikája

2 Az EU szemlélete Az Európai Unió oktatáspolitikai szemlélete az egész életen át tartó tanulás stratégiáján alapul, amely az egyén egész életén átívelő megszakítás nélküli folyamatos aktív tevékenységet jelent. (Bővebben lásd: 5. tétel)

3 Oktatás és művelődés A Római Szerződés 126. És 127. cikkei szerint a tanítás tartalma, az oktatási és képzési politika megvalósítása a tagállamok kizárólagos hatásköre. A Közösségnek "mindössze" a tagállamok egymás közötti együttműködését, azok szakképzési erőfeszítéseinek eredményességét kell elősegítenie úgy, hogy teret biztosít a tagországokon belül a szakképzettségek egyre nagyobb mértékű kölcsönös elismeréséhez, támogatja az európai léptékű szakképzési politika megvalósulását.

4 Oktatás és művelődés A tagállamok önállóan döntenek a nemzeti oktatási, képzési rendszerek finanszírozásával,szervezeti felépítésével, az oktatás tartalmával, és a képesítésekkel kapcsolatban. Az európai oktatási rendszerek változatos, sokszínű képet mutatnak. A globalizációs folyamatok hatására közelednek egymáshoz. Az EU oktatáspolitikája támogatja, bátorítja ezt a közeledést.

5 CÉL Egy egységes európai oktatási térség megteremtése, amellyel lehetővé válik a közösségi állampolgárok a tagállamokban történő továbbtanulása, munkavállalása.

6 CÉL A legfontosabb cél, ami az Uniónak az oktatáshoz való viszonyát és oktatáspolitikáját meghatározza kétségtelenül a gazdasági versenyképesség fenntartása és erősítése. A versenyképességgel kapcsolatos aggodalmak, különösen a távol-keleti dinamikus gazdaságokkal és Észak-Amerikával való összehasonlításban, az uniós építkezés egyik meghatározó motívumát alkotják, gyakran ezek az aggodalmak azok, amelyek újabb és újabb lökést adnak ennek az építkezésnek.

7 Az oktatáspolitika kialakulása
Az Európai Unió négy fontos „szabadsága” közül az egyik a munkaerő szabad áramlása. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha az egyes tagállamok kölcsönösen elismerik más tagállamokban szerezhető tudományos fokozatokat, diplomákat, szakmákat, ill. ha a munkaerő vándorlásba bekapcsolódók jól ismernek néhány európai nyelvet.

8 Az oktatáspolitika kialakulása
Ezek miatt különösen fontossá vált az Európai Unió közös oktatáspolitikájának kidolgozása, ennek ellenére csak 1993-ban, a Maastrichti Szerződés foglalkozik először vele részletesebben. Ezt követően az Amszterdami Szerződés még hangsúlyosabbá tette a közösségi politikák szerepét. Az oktatáspolitikában nem érvényesül a jogharmonizáció, ami azt jelenti, hogy a tagországok megőrzik felelősségüket az oktatás legfőbb területeit illetően, pl. tantervek kidolgozásában, az iskolarendszer kialakításában. Az EU így tartja tiszteletben a tagok kulturális és nyelvi sokszínűségét.

9 Az oktatáspolitika kialakulása
Az Unió csak kiegészítő és támogató intézkedéseket hozhat. Az EU támogatja a tagállamok közötti együttműködést. A fő cél az, hogy minőségi oktatást biztosítsanak, ezzel segítve az Unió versenyképességének növekedését, ill. hogy egységesítsék az oktatási rendszert. Mivel ezen a területen a tagok megőrzik döntési önállóságukat, ezért ez a politika közösségi programokon keresztül valósul meg. Az EU különösen támogatja a hallgatói, oktatói mobilitást és az európai nyelvek oktatását.

10 A közösségi programok/Socrates
Ez a program az oktatás minden területére kiterjed. Ösztönzi a diákok, tanárok külföldi tanulását, munkáját, cseréjét; a nyelvtanulást. Több alprogramot tartalmaz: Erasmus: a Socrates legkiterjedtebb programja, a költségvetés felét teszi ki. Kifejezetten a felsőoktatásra vonatkozik. A hallgatói, oktatói mobilitást, a külföldi intézmények közti kapcsolatok kiépítését és a felsőoktatási fejlesztéseket támogatja. Comenius: óvodai általános iskolai és középiskolai szintre terjed ki. Segíti az intézmények közti együttműködések, partnerkapcsolatok létrejöttét. Lingua: a nyelvtanulás ösztönzésére hozták létre. Arion: külföldi tanulmányutakat biztosít oktatáspolitikai döntéshozók részére. Grundtvig: a felnőttoktatást támogatja. Minerva: nyitott és távoktatási módszerek terjedését segíti elő.

11 Leonardo da Vinci Ennek a programnak a keretében csak szakképzési intézmények nyújthatnak be pályázatokat, ugyanis legfőbb célja a szakoktatási rendszerek minőségének javítása, a szakképzési együttműködés támogatása, az innovációk terjedésének elősegítése, valamint a vállalkozói szellem ösztönzése. Mobilitási és kísérleti pályázatokat lehet benyújtani. Az előbbieket a külföldi tanulmányok, gyakorlatok, az utóbbiakat új szakirányok, tantervek, képzési módszerek, tankönyvek stb. kifejlesztésének támogatása céljából lehet beadni. Mindkét programnak két szakasza volt: az első , a második

12 A lisszaboni stratégia
Az 1990-es évek végére az EU versenyképességével összefüggésben előtérbe került a tudás alapú társadalom kiépítése. Ennek két legfontosabb eleme az információs társadalom és az egész életen keresztüli tanulás. Ezek eléréséhez vezető célokat 2000-ben a lisszaboni EU-csúcson fogalmazták meg. Ezek a következők: 2010-ig csökkenteni kell azoknak a fiataloknak a számát, akik a középiskola után egyáltalán nem tanulnak tovább, az Europe akcióterv megvalósítása, mely az elektronikus tanulást is magában foglalja az élethosszig tartó tanulás ösztönzése, a diákok, tanárok, kutatók mobilitásának elősegítése és a foglalkozási és oktatási piac magasabb fokú összehangolása. Ezeket a célokat még jobban kihangsúlyozza az is, hogy 2007-ben összevonták a Socrates és a Leonardo da Vinci programot és így létrehozták az Egész Életen Át Tartó Tanulás Programját („life long learning”).

13 A bolognai folyamat A szabad munkaerő-vándorlás feltétele, hogy a tagállamok elismerjék a többi tagállamban szerezhető diplomát. Az egységesítést már a kezdetektől szorgalmazták, de lassan haladt. Végül 1999-ben adták ki a Bolognai Nyilatkozatot, melynek célja az oktatás ésszerű harmonizációja. Először 29, majd később még 16 ország aláírta. Ennek legfontosabb eleme az Európai Felsőoktatási Térség. Cél a felsőoktatási politika összehangolása, a felsőoktatási rendszerek összehasonlíthatóvá tétele. A megvalósítás alapja a többciklusú képzési rendszer bevezetése: alapképzés (6-8 félév), mesterképzés (2-4 félév), és a doktori képzés (6 félév).

14 A közösségi oktatáspolitika hatása Magyarországra
Hazánk 1997-ben kapcsolódott be a programokba. Ezeket itthon a Tempus Közalapítvány felügyeli, a szakmai felelős pedig az Oktatási és Kulturális Minisztérium. A programok nemzeti szintű hatásának mérése nehézségekbe ütközik, ugyanis még hiányoznak a megfelelő jelzőszámok, valamint megközelítésmódok. A második szakaszban a rendelkezésre álló ösztöndíjkeretet szinte teljes mértékben sikerült hasznosítani. A pályázók száma mindkét programban meredeken nőtt.

15 A közösségi oktatáspolitika hatása Magyarországra
A mobilitási programok sikeresek voltak, de a közoktatási intézmények együttműködése még nem megfelelő. Hazánkból legtöbben az Erasmus, azt követően pedig a Comenius programokban pályáztak. 2006-ra az Erasmusban résztvevők száma elérte a 3000-ret. Magyarországról legtöbben Németországba, Franciaországba, Finnországba, Olaszországba és Hollandiába utaztak ki. A Comenius pályázatok során legtöbb pénzt Budapest, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, ill. Győr-Moson-Sopron megyékben nyerték el. A legkevesebb pályázatot Zala megyében nyújtották be.

16 A közösségi oktatáspolitika hatása Magyarországra
Hazánkban a csatlakozást követően jelentősen bővültek az oktatásra fordítható összegek, az uniós forrásból származó támogatások miatt.

17 Pályázni lehet Hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztésére.
Az egész életen á tartó tanuláshoz szükséges készségek, kompetenciák fejlesztéséhez. Oktatási infrastruktúra fejlesztéséhez. Olyan képzésekre, amelyek a a munkaerő-piaci integrációt segít elő.

18 A magyar állampolgárok tanulási lehetőségei
Közösségi alapelv a nemzeti hovatartozás miatti megkülönbözetés tilalma. Minden közösségi állampolgárt a befogadó ország állampolgáraival azonos elbírálásban kell részesíteni. Jogszabályok tiltják, hogy a felsőoktatási intézmények a nem-honos állampolgárokra magasabb költségeket vessenek ki. Nem jár viszont ösztöndíj, szociális ellátás, diákhitel. Feltétel lehet a nyelvvizsga-bizonyítvány. Magyar diákok érettségi bizonyítvánnyal korlátozás nélkül jelentkezhetnek bármelyik eu-s felsőoktatási intézménybe. 1993-ban alanyi joggá vált a Közösségen belüli szabad tanulmányi mozgás.

19 Pedagógusok munkavállalási lehetőségei
A közösség egész területén szabadon vállalhatnak munkát. De megkövetelik a megfelelő szintű nyelvismeretet. A Magyarországon szerzett szakképesítést el kell ismerni.