Mezőgazdasági alapismeretek

Az előadások a következő témára: "Mezőgazdasági alapismeretek"— Előadás másolata:

1 Mezőgazdasági alapismeretek
Éghajlattan I. Mezőgazdasági alapismeretek Készítette: Tasnádi Attila

2 Bevezetés A meteorológia
A meteorológia kifejezés Arisztotelész Meteorológia című művéből származik. A meteorológia kifejezést manapság a légköri tudományok egyik alágára használják Készítette: Tasnádi Attila

3 A levegő összetétele Az atmoszférát (légkör) állandó és változó összetételű gázok, cseppfolyós és szilárd anyagok alkotják. A levegőtérfogat 99,998%-át az alábbi fő összetevők alkotják: Nitrogén (N2) 78,084% Oxigén (O2) 20,946% Argon (Ar) 0,934% Szén-dioxid (CO2) 0,032% Készítette: Tasnádi Attila

4 Légkör szerkezete Troposzféra 0-12 km Tropopauza 12 km-es
Sztratoszféra vagy ozonoszféra km Sztratopauza 50 km Mezoszféra km Mezopauza 85 km Termoszféra km Termopauza km Exoszféra km feletti rétegek

5 Légkör, az ózon Az ózonpajzs jelenléte alapvető a földi élet kialakulása szempontjából, mivel elnyelő képessége miatt kiszűri az élővilág számára végzetes UV-B (UV/ultraibolya) tartományt, és jelentősen csökkenti az UV-C sugárzás erősségét.

6 Levegő hőmérséklete Hőmérséklet (T)
A levegő hőmérsékletén a levegő felmelegedési fokát értjük. Mérése 2 m magasban, hőmérőházban történik, egysége °C. Napi középhőmérséklet: a 7, 14 és 21 órakor mért hőmérsékletek átlaga Évi középhőmérséklet: a napi középhőmérsékletek átlaga Készítette: Tasnádi Attila

7 Levegő páratartalma Abszolút páratartalom: A térfogategységben lévő vízgőz mennyisége g-ban. Telítési páratartalom: Egy adott hőmérsékleten lehetséges legnagyobb mennyiségű vízgőz g-ban. Relatív páratartalom: A tényleges és az adott hőmérséklethez tartozó telítési páratartalom aránya Készítette: Tasnádi Attila

8 A légnyomás A légnyomásnál a nyomóerőt a légkör egy bizonyos helyén az adott hely fölött elhelyezkedő levegőoszlop súlya okozza. A légnyomást a meteorológiában hekto-Pascal-ban (hPa) adjuk meg. A légnyomás a légkörben felfelé haladva csökken Készítette: Tasnádi Attila

9 A légmozgás A levegő vízszintes áramlását szélnek nevezzük
felszíni szelet 10 méter magasságban mérjük. A szélirányt a legközelebbi 10 fokra kerekítve vagy az égtájak, illetve mellékégtájak szerint közöljük Készítette: Tasnádi Attila

10 Szélerősség Beaufort skála: 0-ás erősségű szél: Teljes szélcsend
1-es fokozat: Gyenge légáramlás - a szél irányát a füst szállása jelzi. 2. Enyhe fuvallat - az ember az arcán érzi a levegő mozgását, a fák levelei megrebbennek. 3. Gyenge fuvallat - a szél mozgatja a vékony ágakat, és lengeti a lobogókat. 4. Mérsékelt fuvallat - a szél mozgatja a valamivel vastagabb ágakat, felkavarja a port, és felkapja a nem rögzített papirost. 5. Élénk fuvallat - kezdenek hajladozni a vékonyabb törzsű lombkoronás fák, a tavak vizeinek felszínén habkoronák képződnek. 6. Erős szél - ingadoznak a vastag faágak, az emberek csak nagy nehézségek árán tudják tartani az esernyőt, a távíródrótok fütyülő hangot adnak. Készítette: Tasnádi Attila

11 Szélerősség 7. Igen erős szél - érezhetően nehéz a széllel szemben menni, fák teljes egészükben megmozdulnak. 8. Viharos szél - a fákról ágak törnek le, igen nehéz a szabadban gyalog menni. 9. Vihar - vastagabb ágak törnek le a fákról, házakban kisebb károk keletkeznek (tetőcserepek hullnak, kémények dőlnek le). 10. Heves vihar - fák törnek derékba, házakban nagyobb károk keletkeznek. 11. Igen heves vihar - gyökerestől tép ki fákat, jelentős viharkárok keletkeznek. 12. Orkán - súlyos pusztítások. Készítette: Tasnádi Attila

12 Ciklon A ciklon olyan légörvény, amelyben a légnyomás a középpontban a legalacsonyabb, és amelyben a levegő az északi féltekén az óramutató mozgásával ellentétes irányban, nagyon enyhén befelé mutató spirális mozgással forog, azaz a szél a ciklon középpontja körül, de kissé a középpont felé közelítve fúj. A ciklon belsejében tehát felhő- és csapadékgerjesztő feláramlások jönnek létre Készítette: Tasnádi Attila

13 Anticiklon Az anticiklon olyan légörvény, amelyben a légnyomás a középpontban a legmagasabb és amelyben a levegő az északi féltekén az óramutató mozgásával megegyező irányban, nagyon enyhén kifelé mutató spirál mentén mozog, azaz a szél a ciklon középpontja körül, de kissé a középponttól távolodva fúj. Készítette: Tasnádi Attila

14 A Nap és napsugárzás A napsugárzás energiaforrása nem más, mint atommag reakció, amely a Nap belső részeinek rendkívül magas hőmérsékletén (akár millió fokot is elérheti) és az ottani nagy nyomáson megy végbe. Ennek során a Nap tömegének 98%-át kitevő hidrogén atomjai héliumatomokká alakulnak át. Készítette: Tasnádi Attila

15 Napsugárzás Gamma-sugárzás Röntgensugárzás Ultraibolya sugárzás
Látható fény Infravörös sugarak Rádióhullámok A Nap sugárzó energiájának 7%-a az ultraibolya és röntgen 46%-a a látható fény-, 47% pedig az infravörös tartomány része.

16 Fény és szín Napállandó értéke 1364 és 1372 W/m2 (Ultraibolya) Ibolya
Kék Zöld Sárga Piros (Infravörös) Napállandó értéke 1364 és 1372 W/m2

17 Felhőzet Magasság tekintetében négy felhőcsoportot különböztetünk meg
Magas szintű felhőkmagasságuk: km Közepes szintű felhőkmagasságuk: 2-7 km Alacsony szintű felhőkmagasságuk: a talajfelszín és 2 km között Függőleges felépítésű felhők  amelyeknek alapja átlagosan 500 m, teteje pedig átlagosan 8000 m-ig ér el (zivatarfelhők). Készítette: Tasnádi Attila

18 Felhő alakok Réteges jellegű felhőkvízszintes kiterjedésük a függőlegeshez képest nagy Gomolyos jellegű felhőkfüggőleges kiterjedésük a vízszinteshez képest nagy Függőleges felépítésű felhők, amelyeknek mindkét irányú kiterjedése nagy (a kétféle kiterjedés nagyságrendje megegyezik). Készítette: Tasnádi Attila

19 Jégtű felhő Cirrus (pehelyfelhő):Magas szintű, széttagolt felhők fehér, finom rostokból, fehér vagy túlnyomóan fehér foltokból, esetleg keskeny szalagokból összetéve. A felhők rostos, vagy selymes, ezüstös fényűek is lehetnek. Jégkristályokból áll és a közepes földrajzi szélességeken km magasságban képződik. Nemzetközi jele: Ci Készítette: Tasnádi Attila

20 Gomoly felhő Cumulus (gomolyfelhő):Különálló felhők, általában sűrűek és éles körvonalúak. Tömb, kupola, torony alakúak és feldudorodó felső részük ragyogóan fehér, míg alapjuk viszonylag sötét és vízszintes. Néha a Cumulusok tépettek. Nemzetközi jele: Cu Készítette: Tasnádi Attila

21 Rétegfelhő Stratus (rétegfelhő):általában szürkés színű felhő, elég egyenletes felhőalappal. Hullhat belőle szitáló eső, fagyott eső vagy szemcsés hó. Ha a Nap átsüt a felhőn, körvonalai felismerhetőek. Gyakran alakul ki a talajról felemelkedő ködből. Nemzetközi jele: St Készítette: Tasnádi Attila

22 Cirrus intortus [Ci in] Szabálytalanul, kuszán elhelyezkedő rostok.

23 Cumulus [Cu] Magyar nevén gomolyfelhő
Cumulus [Cu] Magyar nevén gomolyfelhő. Konvektív úton, jellemzően nyáron kialakuló felhőfajta, mely záporszerű csapadékot is okozhat.

24 Stratocumulus [Sc] Gomolyos szerkezetű rétegfelhő.

25 Nimbostratus virga [Ns vir] Esőfelhő, ősszel rendszerint csendes esőt, télen havazást hoz.

26 Cumulonimbus [Cb] Zivatarfelhő, melyből csapadék hullik, az esetek túlnyomó többségében elektromos tevékenységet is mutat.

27 Cirrocumulus [Cc] (Chintamani) Népi nevén bárányfelhő
Cirrocumulus [Cc] (Chintamani) Népi nevén bárányfelhő. Apró, vattaszerű pamacsok sokasága.

28 Szupercella [SC] Nem valódi felhőtípus
Szupercella [SC] Nem valódi felhőtípus. Olyan zivatarfelhő, mely hosszú órákon át képes fentmaradni, és heves időjárási eseményeket okoz. Jellegzetes ismertetőjele a falfelhő.

29 Csapadék Csapadéknak a földfelszínen megjelenő szilárd vagy cseppfolyós halmazállapotú vizet nevezzük. A csapadék túlnyomó többsége felhőkből származik eső vagy hó formájában, de a vízgőz kicsapódása, kikristályosodása végbemehet közvetlenül a felszínen is, így megkülönböztethetünk hulló és nem hulló csapadékfajtákat. Készítette: Tasnádi Attila

30 Nem hulló csapadékok Harmat A felszínre apró cseppek formájában kicsapódó vizet nevezzük. Dér A felszínen apró jégkristályok formájában megjelenő vizet nevezzük. Zúzmara Az áramló levegőből rakódik le. Készítette: Tasnádi Attila

31 Hulló csapadékok Cseppfolyós csapadékok
Szitálás: apró vízcseppekből álló egyenletes, cseppfolyós csapadék Eső, záporeső: csendes, vízcseppekből álló csapadék, erőssége lassan változik Ónos eső: túlhűlt vízcseppekből álló eső, a cseppek a talajra érve az ütődéstől megfagynak. Készítette: Tasnádi Attila

32 Hulló csapadékok Szilárd csapadékok
Hó, hózápor: szilárd, változatos formájú kristályokból, csillagokból áll, intenzitása lassan változik. Hódara: szilárd, fehér vagy matt színű, átlátszatlan, kerek vagy kúpos gömb alakú jégszemcsékből áll. Jégdara: szilárd, félig átlátszó, sima jéggömb, Szemcsés hó: igen kicsi, átlátszatlan fehér jégszemcsékből álló csapadék. A csapadéknak ez a fajtája az eső, szitálás szilárd halmazállapotú formájának felel meg Jégeső: szilárd, változatos formájú és méretű jégdarabokból álló csapadék, Készítette: Tasnádi Attila

33 Források http://www.idokep.hu
Készítette: Tasnádi Attila