Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaTörök Gábor Megváltozta több, mint 6 éve
1
A non-verbális kommunikáció Török Gábor Osztatlan informatikatanár-könyvtárostanár szak NEPTUN kód: YLZ5SJ 1
2
A kommunikáció csatornái 2
3
A non-verbális kommunikáció eszközeinek szintjei: Vokális szint: a kiejtett hangokon alapulnak, pl.: prozódia, paranyelv Nem vokális szint: a hangok kiejtését kísérik, a test különböző mozdulataiban jutnak kifejezésre, pl.: arckifejezés, gesztusok, kinezikus mozdulatok stb. 3
4
A non-verbális üzenet funkciói (De Vito) hangsúlyozzák a verbális üzenet egyes részeit, pl.: hangnemmel való kiemelés árnyalatokkal egészítik ki, pl.: elismerő mosoly szándékosan ellentmondhatnak a verbális üzenet tartalmának, pl.: kacsintással jelezve a hazugságot megismétlik, alátámasztják a verbális üzenetet, pl.: Menj el! felszólítást kézzel mutatva megerősítik ellenőrzik, irányítják az üzenetátadást, pl.: előre dőlő testhelyzet = érdeklődés helyettesítik a verbális kommunikációt, pl.: OK helyett használt gesztus vagy a stoppolás nemzetközi jele 4
5
Ekman és Friesen osztályozása Emblémák : közvetlenül sugallnak bizonyos szavakat, kifejezéseket, hangkíséret nélkül 5
6
Ekman és Friesen osztályozása Illusztrátorok : a verbális üzeneteket kísérik és erősítik 6
7
Ekman és Friesen osztályozása Érzelemnyilvánítások : az arc és a test mozdulatai, amelyek érzelmi jelentést hordoznak 7
8
Ekman és Friesen osztályozása Regulátorok : olyan nem verbális cselekedetek, amelyek egy másik egyén kommunikációját jelzik és kontrollálják 8
9
Ekman és Friesen osztályozása Adaptorok : szokványos viselkedésformák, melyek elősegíthetik, hogy a kommunikátor kellemesebben érezze magát az interakcióban 9
10
A szóbeli közlés nem verbális üzenetkódjainak típusai Nem verbális kommunikáció KinezikaProxemikaTaktilikaIkonikaParalingvisztika 10
11
Kinezika Görög kineo (mozogni) Az arckifejezések, szemmozgások, gesztusok, testtartások, vagyis a testmozgások jelentésközvetítő és érzelemkifejező szerepével foglalkozik. 11
12
Arckifejezések - testmozdulatok a beszéd kísérő és erősítő elemei kapcsolattartó funkció visszajelzés a befogadás jellegéről, intenzitásáról mosoly, szemöldökráncolás, lábbal való dobbantás, szemkontaktus, nézés időtartama, szemöldökmozgások, testhelyzet → mind kommunikációs szignálok! 12
13
Proxemika A tér használatában rejlő kommunikációs lehetőségek 13
14
Térközszabályozás Edward T. Hall - 4 zóna: Intim: 45 cm-nél kisebb Személyes: 45-120 cm Társadalmi: 1,2-3,5 m Közéleti: 3,5 m – 7 m, vagy nagyobb 14
15
Térközszabályozás 15
16
Térközszabályozás Különbségek a különböző kultúrközösségek tagjai között A közelség-távolság mutatói a kommunikációs felek közötti kapcsolatról árulkodnak. Az ember territoriális viselkedése biológiai fejlődés eredménye 16
17
Taktilika Az érintés kommunikációs szerepe Kifejezhet nyomatékosítást, lelkiállapotot, üdvözlést Különösen alkalmas érzelem, hatalom, állapot kifejezésére 17
18
Érintés Hatékony a lelkesedés, együttérzés, rosszallás vagy szeretet átadására. Különbség kultúránként és nemenként Az érintés igénye személyenként, sőt kultúránként jelentősen változhat. 18
19
Kronemika Gör. kronosz (idő) Az időt hogyan használjuk kommunikációs célokra (pl. várakoztatás) az idő mit és hogyan kommunikál (pl. biológiai idő) 19
20
Ikonika A tárgyakban és a formákban rejlő szimbolizmus (szimbólumok = ikonok) Az ikonokat megkülönböztethetjük aszerint, hogy milyen konkrétan ábrázolják a tárgyat, a referenst, az a minőség az ikonicitás Pl.: emblémák, képzőművészeti alkotások, zászlók, vallási szimbólumok, ruha, nemzetközi közlekedési jelek, siketnémák jelbeszéde stb. 20
21
Paralingvisztika A vokális kommunikációnak a tényleges szavakon túlmutató aspektusai (pl. hangsúly, ritmus, hangszín, hangminőség, suttogás, kiabálás, sóhajtás, morgás stb.) kommunikációs szerepe A szóbeli és az írott közlésnek is kísérőelemei (központozás, ábrák, grafikák, táblázatok, betűtípus, színhasználat, szövegelrendezés) A nyelvészek csoportosítása: Prozodikus jelzések: sajátos információt hordozva a mondat értelmére hatnak, pl.: hangmagasság, hangsúly, hanglejtés, időtartam, szünet Paralingvisztikai jelzések: az egyén érzelmi beállítottságának, személyiségjegyek mutatói, pl.: hangnem, hangminőség, beszédtempó, beszédhibák, akcentus 21
22
Paralingvisztika A hangzás bizonyos aspektusai nem vagy alig kontrollálhatóak, pl.: hangterjedelem, hangrezgés (férfias vagy nőies hangzás) Más vokális minőségeket tudunk manipulálni: beszédtempó, hangerő, hangmagasság, kiejtés, artikuláció 22
23
Az írásbeli kommunikáció non- verbális üzenetkódjai A szövegelrendezés és a szövegtervezés 23
24
Szövegelrendezés Gondolataink írott formába szerkesztése Orientáló eszköz írónak, olvasónak: segít megvilágítani az író szándékát, az írásművet áttekinthető részekre tagolja A szöveg külső megjelenése része, sőt hordozója a tartalomnak (pl.: tudományos értekezés, használati utasítás, jegyzőkönyv) 24
25
Szövegelrendezés A szövegelrendezés lehetővé teszi paralingvisztikai elemek (intonáció, hangsúly, hangerő, hangnem) írásban való részleges jelölését Zárójelbe, idézőjelbe tett, kurzív, félkövér betűvel szedett szavak, mondatok: hangerő vagy hangnemváltás Beljebb kezdet sorok: a szöveg előadásának ritmusát, időzítését (pl.: gyorsítását), értelmi hangsúlyozását jelölhetik 25
26
Szövegelrendezés Egyidejűleg képes a látó- és a hallóidegekre (belső hallás) hatni Walter Nash – a szövegszerkesztés két szintje: Szövegtervezés, szövegdesign: a szövegelrendezés változatainak megtervezése (sorok, szakaszok, bekezdések) A szöveg retorikai megtervezése 26
27
Szövegtervezés A tömegsajtó megjelenése hívta életre Cél: vizuálisan vonzó sajtótermék előállítása A design alakítja ki az újság belső szerkezetét és a szöveganyagok hierarchiáját → arculatát 3 szerkesztési alapelv: egyszerűség, áttekinthetőség, hangsúly A modern újságformátum a modulus designon alapul: az újságszöveg (sztori) hasábjai azonos hosszúságúak, a sorok elhelyezkedése az oldalon inkább horizontális, mint vertikális 27
28
Szövegtervezés A standard újságformátum hathasábos, de lehetnek eltérések (nyolc-, négy-, öthasábos) Viszonylag egységes a következő elemek használata a laptervezésben: díszítőelemek (bármilyen vizuális elem) betűtípusok és –változatok (beleértve a címfejeket is) a levegő (fehér térköz) alkalmazása További nélkülözhetetlen elemek: szín, beosztás, vonal (lénia) logók és hirdetések, reklámok elhelyezése Szövegtervezéskor a tipográfiai nyelv gazdag eszköztárából válogatunk attól függően, hogy mit akarunk kifejezni vagy milyen hatást akarunk kiváltani. 28
29
Szövegtervezés eszközei Betűváltozatok (jelentésmódosító, jelentésárnyaló szerep) Modulusformátum (rendezettség) Illusztrációk: Fényképek Grafikák Színek 29
30
Köszönöm a figyelmet! 30
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.