FELEKEZETI EGYHÁZJOG 2017/2018. KRE/ÁJK november – december.

Az előadások a következő témára: "FELEKEZETI EGYHÁZJOG 2017/2018. KRE/ÁJK november – december."— Előadás másolata:

1 FELEKEZETI EGYHÁZJOG 2017/2018. KRE/ÁJK 2017. november – december.
REFORMÁTUS EGYHÁZJOG Dr. Köbel Szilvia Dr. Köbel Szilvia -

2 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG XVI. század első felében bekövetkezett reformáció előzményei: Reformtörekvések (pl. cluny bencések, ciszterciek, Assisi Szent Ferenc) A római egyház állapota: Reneszánsz udvari élet, művészetek pártolása Pápai állam hadviselése Kívülről Szimónia, magánmisékkel üzletelő klérus Püspökök, papok botrányos magánélete, sivár igehirdetések Belülről Dr. Köbel Szilvia -

3 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
Reneszánsz pápák fejedelmeknek tekintették magukat, lelkipásztori teendőiket elhanyagolták (magánéletük és módszereik nem különböztek a reneszánsz uralkodóktól (pl. Medici család Firenzében) Pápai tekintély megingása – egyszerre többen is igényt tartottak a pozícióra (XII. Gergely mellett XIII. Benedek, V. Sándor, XXIII. János-”ellenpápák”) Dr. Köbel Szilvia -

4 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
Luther Márton katolikus szerzetes volt 1517. október 31. Wittenberg 1521, Worms, birodalmi gyűlés Dr. Köbel Szilvia -

5 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
A Szentírást olvasva döbbent rá, hogy az Isten igazsága nem büntetőítélet, hanem Isten kegyelemből és irgalomból „megigazít” hit által (Újszövetség, Római levél), nem érdemszerző cselekedetek által Ezzel szemben az Egyház korrupt hatalmi gépezet, amely áruba bocsátja a lelki kincseket Dr. Köbel Szilvia -

6 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
A pápa kétszer is pert indított Luther ellen, ám Luthert Bölcs Frigyes szász választófejedelem a védelme alá vette Luther csak a Szentírás alapján igazolható szentségeket tartotta meg keresztség, úrvacsora Dr. Köbel Szilvia -

7 Dr. Köbel Szilvia - szilvia.kobel@gmail.com

8 Dr. Köbel Szilvia - szilvia.kobel@gmail.com

9 Dr. Köbel Szilvia - szilvia.kobel@gmail.com

10 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
Zürich – Ulrich Zwingli ( ) lelkész tanításai a város polgárai az „új vallásra” tértek át Az egyszerűséget hirdette, átalakították a templomok belsejét (szobrokat, kegytárgyakat, orgonát, díszítéseket eltávolították) Bevezették a német nyelvű úrvacsorai rendtartást A lelkészek a gyülekezettel szemben állva tartották az istentiszteletet, és tanári ruhát viseltek Dr. Köbel Szilvia -

11 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
Genf – Kálvin János Teológus, egyházszervező, jogász A protestantizmus Nyugat-Európában meghatározóvá vált A római katolikus egyházzal szembeni ellentét a legtisztább formában jutott kifejezésre Dr. Köbel Szilvia -

12 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
Egyházfelfogása őskeresztény egyház mintája, „láthatatlan egyház” (Lutherhez hasonlóan), melynek alapja a Krisztushoz tartozás A „látható egyház” is fontos „ahol azt látjuk, hogy az Isten Igéjét a maga tisztaságában hirdetik és a szentségeket Krisztus rendelése szerint szolgáltatják ki, ott kétségtelenül az Isten egyháza van jelen” (Institutio, IV, 1,9.) Dr. Köbel Szilvia -

13 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
Szentségek: keresztség és úrvacsora Elvetette az apostoli utódlást és a pápával való közösséget Lelkipásztori hivatal fontossága Predesztináció – eleve elrendelés tanítása (szabad akarat?) Sola Scriptura – egyedül a Szentírás Dr. Köbel Szilvia -

14 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
Magyarországi reformáció – nemesi támogatók, gyorsan terjedt, különösen Debrecen környékén Szegedi Kis István Méliusz Juhász Péter Kálmáncsehi Sánta Márton Dévai Bíró Mátyás Sztárai Mihály Dr. Köbel Szilvia -

15 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
DE: A magyar nemesség felkérte a királyt (II. Lajos), hogy …. 1523. évi LIV. törvénycikk a lutheránusok és azok pártfogói megbüntetendők Méltóztassék a királyi felségnek, mint katholikus fejedelemnek, minden lutheránust és azok pártfogóit, valamint a felekezetükhöz ragaszkodókat, mint nyilvános eretnekeket és a boldogságos szűz Mária ellenségeit halállal és összes javaik elvételével büntetni. Dr. Köbel Szilvia -

16 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
1525-ben a rákosi országgyűlés kimondta, hogy: „minden lutheránust ki kell irtani az országból” – bárki szabadon elfoghatja és megégetheti őket 1521 – Worms, birodalmi átok Luther Mártonra 1526 – Mohács, a végrehajtás elmarad Dr. Köbel Szilvia -

17 1525. évi IV. törvénycikk az idegen nemzetből való tisztek elmozditandók s magyarokkal helyettesitendők, a lutheránusokat meg kell égetni Továbbá a Fukkarok és az összes külső nemzetbeliek, kik az ország kincseit nyilván kimeritik és kiviszik, ez országból azonnal kitiltandók és kiküldendők, és helyökbe magyarokat kell tenni. 1. § Mindazonáltal, ha az idegen nemzetbeliek, bármilyen nyelvüek is, ő felségeiknek és ennek az országnak szolgálni akarnak, szokott zsoldért szabadon jöjjenek be és fogadják fel őket. 2. § De az ország végvidékein magyarok módjára kell szolgálniok és katonáskodniok. 3. § A császári és velenczei követeket is ki kell küldeni az országból. 4. § A lutheránusokat is mind ki kell irtani az országból; és bárhol találhatók, nemcsak az egyházi, hanem a világi személyek is szabadon fogják el és égessék meg. Dr. Köbel Szilvia -

18 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
1561 – Huszár Gál felvidéki nyomdász-reformátor segítségével a hitvallási iratokat magyar nyelven kinyomtatják Lutheránusok és kálvinisták a XVII. század végéig közös egyházszervezetben éltek (1554 – óvári zsinat) 1567 – debreceni zsinat két hitvallási irat elfogadása (II. Helvét Hitvallás, Heidelbergi Káté) Dr. Köbel Szilvia -

19 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
Ettől eredeztetjük a magyarországi református egyház létrejöttét Református egyházkerületek megalakulása az országban – lutheri reformációról való leválás Károli Gáspár (Szentírás), Szenczi Molnár Albert (zsoltárok) fordításai Dr. Köbel Szilvia -

20 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
XVII. század – ellenreformáció kialakulása; cél: a protestáns népesség katolikus hitre való visszatérítése Az ellenállókat üldözték, bíróság elé idézték I. Lipót császár februárjában felfüggesztette a magyar alkotmányt A császári katonaság protestáns lelkészeket kezdett összefogdosni Dr. Köbel Szilvia -

21 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
A jezsuiták és a ferencesek közben térítési akcióba kezdtek Az uralkodó Szelepcsényi György esztergomi érsek elnöklete alatt „rendkívüli bíróságot” nevezett ki, amely elé szeptember 25-re 33 protestáns lelkészt és tanítót idéztek Vád: felségárulás, kurucokkal való együttműködés, törökökkel való barátkozás, a katolikus egyház gyalázása Dr. Köbel Szilvia -

22 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
Halálra ítélték őket, de három lehetőséget kaptak: elhagyják az országot lemondanak prédikátori vagy tanítói tisztükről katolizálnak Mindegyik aláírta valamelyiket Erre az összes (mintegy 730) protestáns lelkészt és tanítót megidéztek Dr. Köbel Szilvia -

23 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
Akik egyik kötelezvényt sem írták alá, előbb halálra, majd várfogságra ítélték, később ezt (1675-ben) gályarabságra változtatták, Nápolyba hajtották őket, és eladták őket Nemzetközi felháborodás, diplomácia – az életben maradottakat február 11-én Michael de Ryuter holland tengernagy szabadította ki Dr. Köbel Szilvia -

24 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
Dr. Köbel Szilvia -

25 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
Moldova György: Negyven prédikátor Dr. Köbel Szilvia -

26 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
DE másik folyamat: 1568 tordai országgyűlés – katolikus, református, lutheránus, unitárius vallás szabadsága és egyenjogúsága a földesúr nem avatkozott a jobbágyok vallási életébe, mindenki maga dönthette el, hogy milyen vallást követ elsőként a világon Erdély a felekezeti béke helyszíne lett (1572. augusztus Szent Bertalan éjszakája Franciaországban!) Dr. Köbel Szilvia -

27 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
Rudolf császár évi 22. tc.-e megerősítette a katolikus egyház előjogait, de megállíthatatlan a folyamat 1608. évi I. tc. a protestánsok szabad vallásgyakorlásának biztosítása; 1622 bécsi béke, 1645 linzi béke – önkormányzatiság és zsinattartási jog a protestánsoknak 1691 Explanatio Leopoldina – ún. articularis helyek és a magánvallásgyakorlás Dr. Köbel Szilvia -

28 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
a protestánsok megyénként 2-2 helyiségben kaptak templom vagy parókia építésére engedélyt, csak itt volt megengedett a nyilvános vallásgyakorlás 1731 Carolina Resolutio (III. Károly) – vármegyénként egy-két településen engedélyezett a protestáns gyülekezet, Dr. Köbel Szilvia -

29 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
Az egyházszervezet fejlődése szempontjából némi előrelépés: lehetővé tette szuperintendensek (későbbi püspökök) választását, és 4-4 egyházkerület (evangélikus és református) felállítását DE: a katolikus egyházi hatóságok a protestánsok felett is felügyeletet gyakoroltak (protestánsok házassági pereiben katolikus püspökök döntöttek) Dr. Köbel Szilvia -

30 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
A protestánsok katolizálását szorgalmazták, de a katolikusok protestáns hitre térítését akadályozták katolikus ünnepeken való kötelező részvétel, dekretális közhivatali eskü Dr. Köbel Szilvia -

31 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
Mária Terézia – újabb megszorítások, dekretális eskü; ún. Regnum Marianum ideológiája (legenda: Szent István a halálos ágyán Szűz Máriának ajánlotta fel az országot, így a hozzá való hűség vagy hűtlenség alakítja a magyarság sorsát) II. József türelmi rendelete – vallások egyenlősége, Rómától való függetlenedés, nemzeti egyház létrehozása (ezt a rendeletét nem vonta vissza); egyházpolitikája minta az ötvenes években Dr. Köbel Szilvia -

32 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
II. József véget vetett a rekatolizációnak 1791 budai zsinat reformátusok 1791 pesti zsinat evangélikusok Zsinat-presbiteri elv paritás Világi és lelkészi személyek legitimációja Kálvini egyházalkotmány Dr. Köbel Szilvia -

33 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
II. Lipót – évi 26. tc.: megszünteti a magán és nyilvános vallásgyakorlat közötti különbséget, elismeri a két nagy protestáns felekezetet (református és evangélikus), biztosítja a belső autonómiát De: fennmarad a katolikus egyház államvallás jellege (logikus, hogy a napóleoni korszakot követő magyar reformkorban napirendre kerül a felekezeti egyenjogúság kérdése) Dr. Köbel Szilvia -

34 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
XIX. század első fele – polgári szabadságjogok, egyenjogúság, egyenlőség követelése, alapjaiban rendeződött át az állam és az egyház viszonya Vallásilag vegyes házasságok problémája – az 1791-es tc. nem rendezte 1844. évi III. tc. törvénytelennek minősítette a házassági áldást megtagadó egyházi gyakorlatot Dr. Köbel Szilvia -

35 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
1848. évi XIII. tc. a papi tized eltörléséről 1848. évi XX. tc. – bevett vallások koordinációs rendszere (katolikus, református, evangélikus, görögkeleti, unitárius) „Minden bevett vallásfelekezet egyházi és iskolai szükségei közálladalmi költségek által fedeztessenek.” – kompromisszumos megoldás, Kossuthék az amerikai mintára az állami támogatás kivonulását szerették volna Dr. Köbel Szilvia -

36 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
1881 Debrecen Öt kerületet magába foglaló egységes egyházszervezet jött létre Sajátossága: a mai napig a Duna és Tisza vízgyűjtő területeihez igazodik a beosztás Alkotmányozó zsinat Evangélium Szerint Reformált Magyarországi Keresztyén Egyház Dr. Köbel Szilvia -

37 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
Egyetemes Konvent (paritás alapján, világi és lelkészi tagok) Egyházkerület – püspök, főgondnok Egyházmegye – közgyűlés, esperes, egyházmegyei világi gondnok Egyházközség – közgyűlés, presbitérium, lelkész, világi gondnok Dr. Köbel Szilvia -

38 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
Dr. Köbel Szilvia -

39 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Dr. Köbel Szilvia - szilvia.kobel@gmail.com