A BIZONYÍTÁSI ELJÁRÁS 1.

Az előadások a következő témára: "A BIZONYÍTÁSI ELJÁRÁS 1."— Előadás másolata:

1 A BIZONYÍTÁSI ELJÁRÁS 1

2 Gáspárné dr. Baranyabán Judit a Pécsi Ítélőtábla bírája
Készítette: Gáspárné dr. Baranyabán Judit a Pécsi Ítélőtábla bírája 2

3 Bővül a más hatóság határozatához kötöttség esetköre:
A közigazgatási ügyben eljáró bíróságnak a közigazgatási tevékenység jogszerűségének kérdésében hozott jogerős döntése is köti a polgári bíróságot (Pp. 264.§ (2) bekezdés) Változatlan rendelkezés: a bíróság továbbra sem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt. 3

4 Bizonyítási kötelezettség helyett
bizonyítási érdek 4

5 BIZONYÍTÁSI SZÜKSÉGHELYZET (Pp. 265.§ (2) bekezdés)
A fél bizonyítási szükséghelyzetben van, ha valószínűsíti, hogy a) a bizonyítási indítványához nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik, és igazolja, hogy az ezek megszerzéséhez szükséges intézkedéseket megtette, b) a tényállítás bizonyítása számára nem lehetséges, de az ellenérdekű féltől elvárható az állított tények fenn nem állásának a bizonyítása, vagy c) a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű fél neki felróhatóan hiúsította meg. + jogsértő bizonyítási eszközzel lehetne csak bizonyítani, de az nem használható fel (Pp. 269.§ (5) bekezdés) 5

6 A bizonyítási szükséghelyzet következménye
Pp. 265.§ (3) bekezdés Bizonyítási szükséghelyzet fennállása esetén a szükséghelyzetben lévő fél által bizonyítandó tényt a bíróság valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel. 6

7 A bizonyítási szükséghelyzet elhárítása
1. Ellenvalószínűsítéssel – ha az ellenérdekű fél valószínűsíti, hogy - a szükséges adatokkal nem rendelkezik / nem csak ő rendelkezik / a bizonyító fél az azok megszerzéséhez szükséges intézkedést elmulasztotta; - a bizonyító fél számára a bizonyítás lehetséges / tőle, mint ellenérdekűtől a bizonyítandó tény fennállását kizáró tények bizonyítása nem várható el; - a bizonyítás sikeressége nem hiúsult meg / nem ő hiúsította meg / vétlenül hiúsította meg. 2. A szükséghelyzet megszüntetésével – ha az ellenérdekű fél - szolgáltatja az indítványhoz nélkülözhetetlen adatot; - bizonyítja a bizonyítandó tény fennállásának kizártságát. 7

8 Állítási szükséghelyzet
Pp § [Állítási szükséghelyzet] (1) A fél állítási szükséghelyzetben van, ha a) valószínűsíti, hogy a határozott tények állításához szükséges információval kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik, b) igazolja, hogy az információ megszerzése és megtartása érdekében szükséges intézkedéseket megtette, c) az ellenérdekű fél bírói felhívásra sem adja meg az információt, és d) az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az a) és b) pontban foglaltak ellenkezőjét. (2) Állítási szükséghelyzet fennállása esetén a szükséghelyzettel érintett tényállítást a bíróság valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel. 8

9 Ha a fél állítani sem tudott, a bíróság mit fog valójában elfogadni?
Állítási szükséghelyzet esetén a bíróság valójában annak a törvényi tényállási elemnek a fennállását fogadja el, amit a fél nem tudott konkrét, történeti tényekkel kitölteni, egyediesíteni. (Pl.: az alperes kárt okozott, de ennek mikéntje pontosan nem ismert – l. műhibaperek). 9

10 Bizonyítás nélküli ténymegállapítás
Beismert / egyezően előadott / bírói felhívás ellenére nem vitatott / köztudomású / hivatalos tudomással érintett tények mellett új esetek: - állítási szükséghelyzettel érintett tények - bizonyítás szükséghelyzettel érintett tények - a törvény értelmében nem vitatottnak tekintendő tényállítások (Pp. 191.§ (2) bekezdés, 203.§ (2) bekezdés a) pont, 497.§ (4) bekezdés) 10

11 A törvény értelmében nem vitatottnak tekintendő tényállítások
Pp. 190.§ (2) bekezdés: ha a perfelvételi tárgyalást valamelyik fél elmulasztotta, de az a jelenlévő fél kérelmére mégis megtartásra kerül, úgy kell tekintetni, hogy a mulasztó fél a megjelent fél tárgyalást megelőzően vagy tárgyaláson előterjesztett tényállítását nem vitatja, kivéve, ha korábban ezekkel ellentétes nyilatkozatot tett. Pp. 203.§ (2) bekezdés a) pont: ha a fél valamely perfelvételi nyilatkozatot nem tüntet fel a perfelvételi iratban, úgy kell tekinteni - mindaddig, amíg nyilatkozatot nem tesz -, hogy az ellenfél érintett tényállítását nem vitatja, kivéve, ha korábban ezzel ellentétes nyilatkozatot tett. 11

12 A jogsértő bizonyítási eszközök
jogosulatlanul készített kép- és/vagy hangfelvétel, jogsértően szerzett okirat, tárgyi bizonyíték, elektronikus adat felhasználása GYAKORLAT: A szabad bizonyítás elvére és arra figyelemmel, hogy a személyiségi jogok érvényesítése nem lehet eszköze a bizonyítékot szolgáltató féllel szemben elkövetett jogsértés leplezésének, a kialakult bírói gyakorlat a jogsértő bizonyítási eszközöket jellemzően befogadta. DE új Pp. törvényjavaslat indokolása: a peres feleket nem lehet a bizonyítékok jogsértő módon történő beszerzésére ösztönözni. 12

13 A jogsértő bizonyítási eszközök szabályozása (Pp. 269.§)
Általában tilos annak a bizonyítási eszköznek a felhasználása - amely jogsértő módon keletkezett, - amelyet jogsértő módon szereztek meg, vagy - amelynek a bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene. A bíróság kivételesen figyelembe veheti a következő szempontokra tekintettel: - a jogsérelem sajátossága és mértéke, - a jogsérelemmel érintett jogi érdek, - a jogsértő bizonyíték tényállás felderítésére gyakorolt hatása, - a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok súlya, - az eset összes körülményei. KIZÁRÓ OK: élet vagy testi épség megsértése vagy erre irányuló fenyegetés 13

14 ezt hivatalból figyelembe veszi, erről a feleket tájékoztatja.
Ha a bizonyítási eszköz (nyilvánvaló) jogsértő voltát a bíróság észleli: ezt hivatalból figyelembe veszi, erről a feleket tájékoztatja. Kifogás: az indítványozó ellenfele haladéktalanul köteles előterjeszteni. A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően 14

15 Más eljárásban felvett bizonyítás eredményének felhasználása
270.§ (1) A bíróság felhasználhatja a más eljárásban beszerzett bizonyítékot - ideértve a fél más eljárásban tett tényállítását is -, kivéve, ha a bizonyítás felvételének a módja, az eljárás sajátosságait leszámítva, e törvény rendelkezéseibe ütközik. (2) A bizonyíték felhasználhatóságának akadályát a bíróság kérelemre vizsgálja, kivéve, ha az nyilvánvaló. Ha valamelyik fél a más eljárásban beszerzett bizonyíték felhasználhatóságának akadályát állítja, a bizonyítás e tekintetben őt terheli. (3) A más eljárásban felvett bizonyítás eredményét a bíróság a tárgyaláson a szükséges terjedelemben ismerteti, és arra a felek észrevételeket tehetnek. Ha a felhasználni kívánt bizonyíték bármely jelen lévő fél előtt korábban nem volt ismert, a jelen lévő fél kérelmére a bíróság azt részletesebben is ismerteti. 15

16 Közreműködők – gyűjtőfogalom 271.§ közreműködésre kötelezettek: - tanú
- kirendelt szakértő - okiratbirtokos - szemletárgy birtokosa - mindazok, akiknek a bizonyításban történő részvételét a bíróság szükségesnek tartja (pl. megkeresés címzettjei) Jogosultság: - költségtérítésére, - ha a közreműködés a hivatásuk gyakorlásával valósult meg megfelelő díjazásra. 16

17 A bizonyítás indítványozásának módja
A bizonyítási indítvány kötelező tartalmi elemei: 1. bizonyítani kívánt tény 2. bizonyítási eszköz (Pp. 268.§ - szemletárgy, kép- és/vagy hangfelvétel, okirat, szakértő, tanú) 3. bizonyítási mód (Pp. 267.§ - szemle, okirati bizonyítás, szakértői bizonyítás, tanúbizonyítás) 4. bizonyításra való alkalmasság indokolása 17

18 A bizonyítási indítvány előterjesztésének időbeli szabályai
1. A keresetlevél / érdemi védekezés részeként kötelező: 170.§ (2) bekezdés e) pont: a keresetlevél érdemi részében fel kell tüntetni a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat az e törvényben meghatározott módon. 2. Később is lehetőség van a perfelvételi szakban – késedelmes előterjesztés esetén (ha korábban is lehetőség lett volna) = pénzbírság. 3. A perfelvételt lezáró végzés után csak kivételesen engedélyezett: - késői önálló beavatkozó esetében (41.§ (3) bek.) beavatkozást engedélyező határozat közlésétől számított 15 napon belül - utólagos bizonyítás szabályai szerint (220.§, 373.§, 369.§ (4) bek.) +1. Bizonyítás felvétele során a törvény által megengedett indítványok előterjeszthetőek érdemi tárgyalási szakban is (278.§ (4) bek.) 18

19 Utólagos bizonyítás (220.§)
1. Ha a bizonyíték utóbb keletkezett vagy arról a bizonyító fél önhibáján kívül később szerzett tudomást (15 napon belül-valószínűsítés). 2. Ha az ellenbizonyítás lehetőségének módja, eszköze csak a lefolytatott bizonyításból vált felismerhetővé (15 napon belül-alkalmasság valószínűsítésével). 3. Kereset- illetve ellenkérelem-változtatás engedélyezése esetén a perfelvétel kiegészítése körében (perfelvételi szak szabályai szerint). 4. A bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése folytán (15 napon belül) A 15 nap kérelemre 15 nappal meghosszabbítható, igazolás, hiánypótlás nincs. Fentiekkel ellentétes biz. indítvány: HATÁLYTALAN 19

20 SZAKÉRTŐK szakértő = bizonyítási eszköz szakvélemény= bizonyíték
A szakértő alkalmazásának három egyenrangú módja van: - magánszakértő véleményének a benyújtása - más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazása - szakértő kirendelése TÖBBSZÖRÖZÉS TILALMA! Szakértő csak bejegyzett iü-i szakértő lehet, eseti szakértő: Szaktv. 20

21 A BÍRÓSÁG KÉRDEZÉSI JOGÁNAK KORLÁTOZÁSA
A bíróság csak a felek által feltüntetett kérdésekkel érintett tényállítások tekintetében tehet fel kérdéseket a szakértőnek. TERMINOLÓGIA: „szakértő” gyűjtőfogalom a magánszakértőnek magánszakértői véleménye van a kirendelt szakértőnek szakvéleménye 21

22 Szakértő perfelvételre
Szakértő alkalmazása a perfelvételi szakban is lehetséges, ha a már a jogvita kereteinek meghatározásához is különleges szakértelemre van szükség. 22

23 Szakértő bizonyításra
A perfelvétel során a félnek a szakértőt, mint bizonyítási eszközt rendelkezésre kell bocsátania (Pp. 183.§ (1) bek.)= - magánszakértői vélemény benyújtásának indítványozása (302.§ (1) bek.) - más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye felhasználásának indítványozása (306.§ (1) bek.) - szakértő kirendelésének indítványozása (307.§) 23

24 Szakértő bizonyításra
Ha a bíróság a perfelvétel során előterjesztett bizonyítási indítványnak helyt ad, akkor az érdemi tárgyalási szakban - magánszakértői vélemény benyújtása (302.§ (2) bek.) - más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményének benyújtása vagy a bíróság általi beszerzése (306.§ (2) bek.) - szakértő kirendelése (308.§) 24

25 MAGÁNSZAKÉRTŐ ALKALMAZÁSA
Kizárja a többi alkalmazási módot. Csak addig indítványozható, amíg ugyanazon szakkérdés vonatkozásában nem került sor kirendelt szakértő vagy más eljárásban kirendelt szakértő indítványozására (302.§ (5) bek). Nem szolgálhat a szakvélemény megdöntésére! Általános lehetőség – kivéve, ha jogszabály kizárja (erre fel kell hívni a figyelmet – pl. gondnoksági perek) Figyelemmel kell lenni a Szaktv. előírásaira is: Szak.tv. 53.§ (1) bekezdés: hozzájáruláshoz kötött adatkezelés! 25

26 A benyújtás módja szigorúan szabályozott
1. indítvány a benyújtásra, 2. helyt adás, 3. benyújtás Fentiek hiányában: nem vehető figyelembe! (316.§ (3) bek.) Keresetlevélhez nem csatolható! Bizonyítási indítvány: általános tartalmi követelmények (tény, eszköz, mód, alkalmassági indokolás – Pp. 275.§ (1) bek.) Csak a bizonyító fél indítványozhatja. Több bizonyító fél esetén ua. szakkérdésre csak egy magánszakértőre van lehetőség. 26

27 Ha szakkérdésben ellentétesek » vélemény(ek) kiegészítése
Ha a bizonyító fél indítványozott a bizonyító fél ellenfele is jogosult. Több ellenfél esetén ők is csak egy magánszakértőt alkalmazhatnak. Mindkét oldalon egy magánszakértői vélemény, összesen max. kettő lehetséges. Ha szakkérdésben ellentétesek » vélemény(ek) kiegészítése » ha az ellentétet nem lehet feloldani = mindkét magánszakértő vélemény aggályos (nem használható fel, kifizetett díj nem számítható fel). 27

28 A MAGÁNSZAKÉRTŐ KÖTELESSÉGEI - ellenfél értesítése
- ellenfélnek lehetőség biztosítása nyilatkozat, észrevétel előterjesztésére - nyilatkozat, észrevétel értékelése - válaszadási kötelezettség Ha megsérti » a magánszakértői vélemény aggályos lesz! 28

29 A benyújtó fél ellenfele kérdéseket intézhet a magánszakértőhöz »
a benyújtó fél indítványozhatja a magánszakértői vélemény kiegészítését (írásban vagy szóban, ő dönt) » ha nem indítványozza, vagy a kiegészítésre nem kerül sor » a magánszakértői vélemény aggályos lesz (= semmilyen módon nem vehető figyelembe, díj nem számítható fel) 29

30 Mindegyik benyújtó fél két lehetőség közül választhat:
Ha a magánszakértői vélemények között szakkérdésben ellentét áll fenn » Mindegyik benyújtó fél két lehetőség közül választhat: a) az általa benyújtott magánszakértői vélemény írásbeli vagy szóbeli kiegészítését indítványozza vagy b) mindkét magánszakértői vélemény tárgyaláson történő szóbeli kiegészítését indítványozza. Ha csak az egyik kiegészítésére kerül sor, és az eredményre vezet » ezt kell felhasználni, a szakértői bizonyítás lezárult. Mindkettő kiegészítésre kerül, de a szakkérdésben az ellentét fennmarad: mindkettő aggályosnak minősül. Egyetlen további lehetőség: szakértő kirendelésének indítványozása. 30

31 MÁS ELJÁRÁSBAN KIRENDELT SZAKÉRTŐ
Egyenrangú alkalmazási mód! Csak a bizonyító fél indítványozhatja (306.§ (1) bek.). Ha emellett dönt, ezzel kizárja a másik két alkalmazási mód lehetőségét. A más eljárás bármilyen más eljárás lehet, de csak kirendelt szakértő szakvéleménye használható fel (magánszakértői vélemény nem). Bizonyítási indítvány követelményei: általános szabályok szerint. Benyújtás vagy bíróság általi beszerzés kérdésében a bíróság dönt. Kézbesíteni nem kell, csak lehetővé tenni, hogy a felek megismerhessék. 31

32 Kérdező fél = kirendelést indítványozó fél
A más eljárásban kirendelt szakértőhöz bármelyik fél (bizonyító fél ellenfele is) kérdéseket tehet fel, vagy felvilágosítás adását indítványozhatja. Kérdező fél = kirendelést indítványozó fél Az indítványozófél köteles az előlegezésre is. 32

33 Egyenrangú és végső alkalmazási mód Kirendelés esetei :
KIRENDELT SZAKÉRTŐ Egyenrangú és végső alkalmazási mód Kirendelés esetei : - nem volt más szakértő - volt magánszakértő, de (valamennyi) vélemény aggályos - volt más eljárásban kirendelt szakértő, akihez kérdést intéztek, vagy akitől felvilágosítást kértek 33

34 A szakvélemény kiegészítése Csak indítványra!
Bármelyik fél jogosult kérdéseket megjelölni, aggályosság miatt felvilágosítás megadását kérni. Szóban vagy írásban történjen: a bíróság mérlegelési joga. Bíróság kérdezési joga korlátozott ebben az esetben is. Ha a kiegészítés ellenére aggályos maradt » a perben nem vehető figyelembe. Csak ebben az esetben lehet új szakértő kirendelését kérni. 34

35 Mindig csak egy szakvélemény vizsgálható!
Kizárt a szakvélemények összevetése. A szakvélemény vizsgálatát a logika és az általános intelligencia alapján kell elvégezni. Hiányos/homályos/ ellentétes/egyébként kétséges » aggályos. A második új szakértő lehet szakértői testület. 35

36 magánszakértői vélemény aggályosságának további okai
- a magánszakértő az eljárási kötelességeit megszegte (ellenfél garanciális jelentőségű jogai egyoldalúság megelőzésére) - ellenérdekű fél kérdezett, de a benyújtó fél a kiegészítést nem indítványozta, vagy a kiegészítést nem terjesztette elő/a magánszakértőt a tárgyalásra nem állította elő - van két önmagában aggálymentes magánszakértői vélemény, de szakkérdésben az ellentét kiegészítés ellenére is fennmaradt közöttük 36

37 a) szakértő alkalmazása szükséges,
A bíróság tájékoztatási kötelezettsége az alábbi kérdésekben (317.§ (1) bekezdés): a) szakértő alkalmazása szükséges, b) jogszabály értelmében szakértő csak kirendelés útján alkalmazható, c) a szakvélemény elkészítéséhez a perben nem szolgáltatott adatok szükségesek, vagy d) a magánszakértői vélemény vagy a kirendelt szakértő szakvéleménye aggályos. 37

38 - változik a terminológia: kihallgatás helyett meghallgatás
TANÚK - változik a terminológia: kihallgatás helyett meghallgatás - a törvényes képviselő nem lehet tanú (Pp. 288.§) - tanú „megbecsülésére” vonatkozó szabályok 38

39 TANÚBIZONYÍTÁSI INDÍTVÁNY BEJELENTÉSE
Általános követelmények mellett adatvédelmi szabályok is! Külön lap a tanú adatainak; ha ezt az indítványozó mellőzi, okáról nyilatkozni kell. Esetei: - a tanú adatainak feltüntetéséhez előzetesen hozzájárult, - a szóban forgó adatot valamennyi peres fél ismeri, - azt bárki számára hozzáférhető közhiteles nyilvántartás tartalmazza (konkrét megismerhetőség). Tanú adatvédelmi kifogással élhet a rá vonatkozó indítvány szabálytalan bejelentése esetén » pénzbírság 39

40 TANÚZÁSI KÉPTELENSÉG ÚJ OKA:
Védőként szerzett tudomásról tanúvallomást nem lehet tenni. A tanúvallomás megtagadási okok lényegében változatlanok. TANÚMEGHALLGATÁS LEFOLYTATÁSÁNAK ÚJ SZABÁLYAI: A megidézett és megjelent tanú meghallgatása csak rendkívül indokolt esetben maradhat el. Általános lehetőség, hogy a bíróság a kérdezési elsőbbséget a bizonyító fél indítványára átengedje. A tanú okirat-felmutatási kötelezettsége kiterjed a tárgyi bizonyítékokra is. 40

41 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 41