STRATÉGIAI ÉS ÜZLETI TERVEZÉS 9. előadás

Az előadások a következő témára: "STRATÉGIAI ÉS ÜZLETI TERVEZÉS 9. előadás"— Előadás másolata:

1 STRATÉGIAI ÉS ÜZLETI TERVEZÉS 9. előadás
A stratégia végrehajtása, tervezés, ellenőrzés Dr. Berecz József

2

3 ELŐKÉSZÍTÉS A megvalósítás megszervezése és a végrehajtás ellenőrzése nélkül a leírt stratégia csak holt papír marad. A végrehajtás – mint vezetési feladat – sokféle tevékenységet foglal magában. Szükséges elemei: A stratégiai tervezés – a stratégiai és az ezekből levezethető operatív célok megfogalmazása és az erőforrások ezeknek megfelelő újraelosztása A végrehajtás ellenőrzése – a stratégia megvalósulásának folyamatos követése Az új stratégiai végrehajtásának megfelelő szervezet és kultúra kialakítása, az emberek mozgósítása és a stratégia igényelte változások végrehajtása

4 ELŐKÉSZÍTÉS Stratégiailag viselkedni nem egyszerűen a stratégia létrehozását jelenti, hanem azt, hogy ez vezérli tevékenységünket. A kívánatos jövő csak folyamatos és célra irányuló tevékenységek eredményeként valósítható meg. Ezért a stratégia sikere a végrehajtásban dől el, ahol a végrehajtás szemlélete alapvetően eltér a kialakítás szemléletétől.

5 ELŐKÉSZÍTÉS

6 Erőforrások tervezése
A kezdetben célok rendszereként létező stratégiát első lépésben stratégiai tervvé kell formálni, amely stratégiai terv elkészítésének négy alapvetően fontos eleme van:

7 Erőforrások tervezése

8 Erőforrások tervezése
A GAP tervezés alapja, hogy a szervezet jövőbeli fejlődése egy ideig a múlt nyomvonalán halad, amelyről a környezet és a hatékonyan végrehajtott stratégiai akciók eredményeként térhet el. Első lépésben a múlt tendenciái változatlanul folynak bele a jövőbe. A második lépés a környezeti változások hatásának vizsgálata, amikor arra keressük a választ, hogy mennyire és milyen irányba módosulnak a tevékenység feltételei. Ha a környezet kedvezően változik, akkor nagyobb célokat is kitűzhetünk. A harmadik lépésben vehető számításba, hogy a tulajdonosok elégedettek-e a lehetséges jövővel. A lehetséges és kívánatos jövő összevetése jelzi a küldetésből levezetett célok közötti ellentmondást. A GAP elemzés legfontosabb eleme annak elemzése, hogy milyen akciókkal, új megoldásokkal és az erőforrás milyen átcsoportosításával lehet feloldani a lehetséges és az elvárt teljesítmény közötti eltérést.

9 Erőforrások tervezése

10 Erőforrások tervezése

11 Erőforrások tervezése
Stratégiai tervkoncepció: az elmúlt éves terv és a stratégia végrehajtásának értékelése, az eltérések okainak tisztázása, a tulajdonosi elvárások, a jövő évi tevékenységre vonatkozó alapfeltételezések megfogalmazása Előterv: az adott szervezet egészére és a fő szervezeti egységekre vonatkozó számszerűsített követelmények, sarokszámok és keretfeltételek, az erőforráskorlátok kijelölése Egységszintű, durva terv: a sarokszámokat és keretfeltételeket alapul véve, főként azonban a szervezeti egység múlt évi tevékenységére tekintettel az egység megfogalmazza konkrét célkitűzéseit, illetve az ahhoz szükséges kapacitásokat, valamint annak költségvonzatát.

12 Erőforrások tervezése
Ütköztetés: Az előterv és az egységszintű tervek között a rendelkezésre álló erőforrások és a megkívánt kapacitások, valamint az elvárt teljesítményekben meglévő ellentmondások feloldása, valamint a feloldásra vonatkozó alternatívák kidolgozása Döntés: a felső vezetés és a tulajdonosok döntése a végleges célokról, az ütköztetés során felmerült alternatívákról. Elfogadják a szervezeti egységek teljesítmény ajánlatait és tudomásul veszik az egységek által követelt erőforrásigényt A végleges terv kidolgozása és a terv lebontása: a korábbi feltételezések minden egység számára konkrét célokká és tervszámokká válnak. A szervezet egységes részletes terve: az egyes szervezeti egységek véglegesítik a saját tervüket. Ezzel a tervszámok végrehajtandó feladatokká válnak. Megszervezik a végrehajtást és ha lehet emberekre lebontják a végrehajtandó feladatokat és a felhasználható erőforrásokat

13 Erőforrások tervezése

14 Az ellenőrzés rendszere

15 Az ellenőrzés rendszere

16 Az ellenőrzés rendszere

17 Az ellenőrzés rendszere
Az ellenőrzési rendszernek két összefüggő és egymást feltételező eleme van: egy mérési rendszer és egy ehhez illeszkedő ösztönzési rendszer. Az ellenőrzés sikere attól függ, hogy a megfelelő területen a megfelelő adatokat mérik-e. Egy hatékonyan működő ellenőrzési rendszer meghatározó feltételei: Világosan meg kell különböztetni az ellenőrzés különböző szintjeit. Eltérő információk kellenek a stratégia ellenőrzéséhez, amely a stratégiai irányokkal kapcsolatos, a taktikai ellenőrzéshez, amely a vállalat rövid távú céljaival kapcsolatos és az operatív ellenőrzéshez, amely az egyes funkcionális részlegek, divíziók teljesítményének az értékelésével kapcsolatos A vállalatot a hatékony ellenőrzéshez felelősségi központokra kell osztani Ki kell választani a vállalat teljesítményéhez való hozzájárulás fő kritériumait Meg kell engedni az ellenőrzési rendszer sokféleségét. Lehetőleg olyan tényezőt mérjünk, amely kapcsolatban van a ténylegesen lezajló folyamatokkal

18 Az ellenőrzési rendszer

19 Stratégiai vezetési rendszer

20 Stratégiai vezetési rendszer
A BSC arra épül, hogy a vállalat, mint komplex rendszer viselkedése is csak sokféle mutató alapján követhető nyomon. A BSC két alapvetően fontos elemben tér el a hagyományos vezetési rendszerektől: A szervezet működési állapotát négy, az üzleti szervezetek legfontosabb állapotjelzőinek tekinthető tényezőcsoport alapján a pénzügyi, piaci, működési és tanulási képesség nézőpontból írja le. A BSC az állapotjelzők alakulását a küldetéshez, illetve a stratégiai célokhoz méri. Ezáltal közvetlen kapcsolatot teremt a távlatok és a szervezet mindennapi tevékenysége között, azaz megteremti a stratégia és a küldetés megvalósítása ellenőrzési rendszerét.

21 Stratégiai vezetési rendszer

22 Stratégiai vezetési rendszer

23 Stratégiai vezetési rendszer

24 Stratégiai vezetési rendszer