Villamos berendezések üzemeltetése

Az előadások a következő témára: "Villamos berendezések üzemeltetése"— Előadás másolata:

1 Villamos berendezések üzemeltetése
MSZ 1585:2009 Villamos berendezések üzemeltetése

2 Alkalmazási terület Erősáramú villamos berendezések üzemeltetése
Erősáramú villamos berendezéseken vagy azok közelében végzett munka feszültségszinttől függetlenül 1.MSZ 1585:1973 Visszavonva! Üzemi szabályzat erősáramú villamos berendezések számára 3.MSZ :1987 Visszavonva! Erősáramú üzemi szabályzat. Általános előírások és az épületvillamossági berendezések üzemi szabályzata 4.MSZ :1987/1M:1991 Visszavonva! 5.MSZ :1991 Visszavonva! Erősáramú üzemi szabályzat. Közcélú hálózatok kisfeszültségű berendezései 6.MSZ :1991 Visszavonva! Erősáramú üzemi szabályzat. Közcélú villamosművek nagyfeszültségű berendezései 7.MSZ :1991 Visszavonva! Erősáramú üzemi szabályzat. Közcélú erőművek kisfeszültségű berendezései

3 Alkalmazási terület Vonatkozik minden villamos üzemi munkára
Villamos berendezések közelében végzett nem villamos építési munkára is (pl. szabadvezeték közelében)

4 Nem vonatkozik Képzetlen személyek által is használható szabványos villamos berendezések, szerkezetek rendeltetésszerű használa-tára Légi járművek villamos berendezéseire Tengerjáró hajók villamos berendezé-seire

5 Nem vonatkozik elektronikus távközlési és információs rendszerekre
elektronikus vezérlő-, szabályzó- és automatizálási rendszerekre szénbányákra vagy más jellegű bányákra

6 Nem vonatkozik nemzetközi hajózási jogszabályok hatálya alá tartozó tengeri létesítmé-nyekre járművekre villamos vontatási rendszerekre kutatás és fejlesztés villamos kísérleti munkáira

7 Irányelv Ezen területek villamos berendezéseiért felelős személyek a biztonsági szabály-zatok elkészítésekor vegyék figyelembe az MSZ 1585 előírásait

8 Kapcsolat 1995. évi XXVIII. Törvény és az azt módosító évi CXII. Törvény MSZ EN 60529; Burkolatok védettségi fokozatai MSZ 2364/MSZ HD 60346; Épületek villamos berendezései / Kisfeszültségű villamos berendezések létesítése Feltételezzük, hogy a villamos berendezés megfelel a rá vonatkozó létesítési előírásoknak. Ha nem, akkor az MSZ 1585-ön túlmutató követelmények betartása is szükségessé válhat.

9 Fogalommeghatározások
Általános rész Villamos berendezés (csak erősáramú) Épület villamossági berendezés (installációs berendezés): Az épület tartozékát képező, 1000 V-nál nem nagyobb névleges feszültségű villamos berendezés (képzetlen személyek is kezelhetik, kivéve javítás, karbantartás) Kezelése és felügyelete nem igényli erősáramú szakember és/vagy helyismerettel rendelkező villamosan kioktatott személy állandó, vagy a karbantartási időszakoknál lényegesen gyakoribb jelenlétét

10 Fogalommeghatározások
Üzemi berendezés Üzemeltetés Kockázat Villamos veszély Villamos sérülésveszély Sérülés (villamos eredetű) Minden olyan erősáramú villamos berendezés, amely nem tartozik az épületvillamossági berendezésekhez. Nem tartoznak az üzemi berendezések közé a háztartási és hasonló jellegű fogyasztókészülékek. Minden olyan tevékenység, amely a villamos berendezés működtetéséhez szükséges, beleértve a munkavégzést is. Ide tartozik pl. a kapcsolás, irányítás, felügyelet, karbantartás, valamint a villamos és nem villamos munkák. Az üzemeltetés fogalmába tartozik e szabvány szempontjából a villamos fogyasztóberendezések energiaellátását célzó villamosenergia-fejlesztő-, fogadó-, kapcsoló-, elosztó-, mérő- és biztosítóberendezések, valamint ezek szabályozó-, működtető- és vezérlőberendezésének saját hatáskörben végzett üzemben tartása és karbantartása. A veszélynek vagy veszélyeknek kitett személyek sérülésének vagy egészségkárosodásának lehetséges mértéke és valószínűsége. A villamos berendezés villamos energiájának jelenléte következtében fennálló lehetséges sérülés vagy egészségkárosodás forrása. Az a sérülési kockázat, amelyet a villamos berendezés okozhat. A villamos berendezés üzemeltetése során, a villamos energia jelenléte miatt esetleg bekövetkező áramütés, villamos égés, ívelés, illetve tűz vagy robbanás által esetleg okozott személyi sérülés vagy haláleset.

11 Fogalommeghatározások
Személyzet, szervezés és kommunikáció Munkavezető Koordináló személy Szerelési felügyelő Munkáltató Berendezésfelelős Üzemeltető A munkavégzés irányításával megbízott és azért közvetlen felelősséggel tartozó személy. Ezen felelősségi kör egyes részei szükség esetén más személyekre átruházhatóak. Az a személy, aki egy meghatározott munka elvégzése során az abban részt vevő egy vagy több munkacsoport és az azáltal érintett egy vagy több üzemeltető e munkához szükséges tevékenységét a villamos biztonság szempontjából összehangolja. A koordináló személy lehet a munka végzésétől független, de a munkavégzésben vagy az ezzel kapcsolatos üzemeltetési tevékenységben részt vevő bármely személy is, ha a koordinálásra egyértelműen kijelölik. Az üzemeltető által kijelölt személy, aki az idegenek által feszültség alatt végzett vagy feszültséghez közeli munkát felügyeli. Az a szervezet vagy személy, amellyel vagy akivel a munkát végző személy munka viszonyban áll. Ha az e szabvány szerinti munkát nem munkaviszonyban, hanem egyéb megbízás keretében végzik, akkor a megbízás ellenkező kikötésének hiányában a megbízott saját maga tekintendő munkáltatónak. A villamos berendezés üzemeltetésével megbízott és azért közvetlen felelősséggel tartozó személy. Ezen felelősségi kör egyes részei szükség esetén más személyekre átruházhatók. Az a szervezet vagy személy (berendezés felelős), amely vagy aki egy pontosan meghatározott villamos berendezés vagy berendezéscsoport, illetve körülhatárolható berendezésrész üzemeltetési feladatkörét állandó jelleggel vagy meghatározott időre ellátja. Az üzemeltető a feladatkörének ellátásához szükséges meghatározott munkákat és műveleteket elvégezheti saját maga, vagy kezdeményezheti más által történő elvégzésüket; de a konkrét munka vagy művelet elvégzésére adott megbízás nem jelenti az üzemeltetői szerep (jogok és kötelezettségek) átadását. Egy villamos berendezésnek (berendezésrésznek) azonos időben csak egyetlen üzemeltetője lehet. Az épületvillamossági berendezések használói e szabvány szempontjából nem tekintendők üzemeltetőnek.

12 Fogalommeghatározások
Üzemi személyzet Kezelő személyzet Idegen Szakképzett személy Kioktatott személy Képzetlen személy Közlemény Kezelési utasítás E szabvány szempontjából az üzemeltetővel munka- vagy szerződéses viszonyban álló azon személyek, akiket a üzemeltető az üzemi munkák ellátásával állandóan vagy esetenként megbíz A üzemi személyzet közül azok, akik az üzemeltetési feladatot meghatározott területen rendszeresen ellátják. E szabvány szempontjából mindaz a személy és szervezet, aki vagy amely nem áll munka viszonyban az üzemeltetővel és nincs vele olyan munkavégzésre vonatkozó szerződéses viszonyban, amely szerződés a munka során megtartandó villamos biztonsági követelményeket is tartalmazza. Az a személy, aki az adott munkaterületre vonatkozó szakmai képesítéssel és megfelelő gyakorlattal rendelkezik a villamosság által előidézett veszélyhelyzetek elkerülésére. Illetékes szerv (általában iskola, hatóság) által igazolt erősáramú képesítéssel rendelkezik (villanyszerelő, technikus, mérnök). Egyes üzemi munkák elvégzéséhez az előbbi szakképzettségen kívül még további, speciális szaktanfolyami bizonyítvány is szükséges lehet. Az a személy, akit szakképzett személy a villamosság által előidézett veszélyhelyzetek elkerülésére megfelelően kioktatott. Az a személy, aki meghatározott villamos berendezés használatára, kezelésére és szerelési részmunka elvégzésére, valamint az ezek közben előforduló veszélyekre és ezek elkerüléséhez szükséges védőintézkedésekre bizonyíthatóan kioktatást nyert. Az a személy, aki nem tartozik sem a szakképzett, sem a kioktatott személyek csoportjába. A villamos berendezések üzemeltetésével kapcsolatos írásos vagy szóbeli közlések, illetve utasítások. Az üzemeltető által az üzemi személyzet részére kiadott utasítás; ez a személyzet teendőire vonatkozó különleges, esetleg a jelen szabványhoz képest további, részletekbe menő szerelési, kezelési, üzemi és személybiztonsági előírásokat tartalmazhat.

13 Fogalommeghatározások
Munkavégzési övezet Munkavégzés helye Közelítési övezet Veszélyes övezet Munka Villamos munka Üzemi munka Helyszín, hely vagy térség, ahol munkavégzés van tervbe véve, munkavégzés folyik vagy munkavégzés folyt. A veszélyes övezetet körülvevő meghatározott nagyságú tér. Nem tekintendő közelítési övezetnek az a térrész, amely a veszélyes övezettől villamos kezelőtérben kisfeszültségen az MSZ , nagyfeszültségen az MSZ szerint létesített (állandó jellegű) védőakadállyal, másutt legalább IP2X védettséget nyújtó védő fedéssel vagy burkolattal van elválasztva. A szabadvezeték közelítési övezete (veszélyes közelsége) a feszültség alatt álló (vagy ilyennek tekintendő) szabadvezeték munkahelyhez legközelebb lévő vezetőjének az a környezete, amelyen belül mozgó személy vagy tárgy (szerszám, munkadarab, faág stb.) nem szándékolt mozgása során a vezetőt megérintheti vagy átívelési távolságon belül megközelítheti. A feszültség alatt álló részek körüli olyan térség, amelyben a villamos veszély megelőzését szolgáló szigetelési szint nincs biztosítva, amikor oda a munkát végző személy védelmi intézkedések nélkül behatolhat. Veszélyes övezetnek kell tekinteni minden olyan aktív rész körüli térséget, amelynél az aktív rész nincs az előírások szerint feszültségmentesítve. Minden olyan villamos és nem villamos tevékenység, amelynél fennáll a villamos veszély lehetősége. A villamos berendezésen, a villamos berendezéssel vagy a villamos berendezés közelében végzett munka, Pl. vizsgálat és mérés, javítás, csere, módosítás, bővítés, szerelés és ellenőrzés. Minden villamos berendezés (fel) szerelési, bővítési, javítási munkája, továbbá minden olyan ellenőrzése, vizsgálata, illetve karban tartása, amelynek során nincs valamilyen e célra alkalmas szerkezeti elemmel megakadályozva az üzemszerűen vezető részek véletlen érintése. Üzemi munka ezen túlmenően a villamos kezelőhelyiségek, villamos kezelőterek, elzárt villamos kezelőterek, villamos laboratóriumok és próbatermek kapcsoló-berendezéseinek működtetése, üzemvitele, gondozása, kezelése és felügyelete is. Nem tekinthető azonban Üzemi munkának a nem villamos kezelőhelyiségben (kezelőtéren), illetőleg a nem elzárt villamos kezelőhelyiségben (elzárt kezelőtéren) ás villamos laboratóriumban elhelyezett villamos berendezések rendeltetésüknek megfelelő használata, Üzemeltetése, szabályozása, be- ás kikapcsolása, dugaszolása, foglalatba való beillesztése, illetőleg onnan való kivétele, ha ezen munkák közben az Üzemszerűen vezető részek érintése meg van akadályozva. Általánosságban tehát üzemi munka a villamos berendezéseken végzett minden olyan munka, amelyhez villamos természetű kioktatás vagy szakképzettség szükséges; nem tekinthető üzemi munkának a villamos gépeknek és készülékeknek az olyan, rendeltetésszerű használata, amely mindennemű villamos kioktatottság nélkül is biztonságosan elvégezhető.

14 Fogalommeghatározások
Üzemi szolgáltató munka Nemvillamos munka Feszültség alatti munkavégzés Feszültséghez közeli munkavégzés Leválasztás Feszültségmentes Feszültségmentesítés Feszültség alatt álló E szabvány szempontjából a villamos fogyasztóberendezések energiaellátását célzó villamosenergia-fejlesztő-, fogadó-, kapcsoló-, elosztó-, mérő-, biztosítóberendezések, valamint ezek szabályozó-, működtető- és vezérlő berendezésén alkalmi vagy állandó megbízás alapján, nem az üzemi személyzet által végzett üzemi munkának minősülő tevékenység (p1. karbantartás, beszabályozás, mérés, átalakítás). A villamos berendezés közelében végzett munka, pl. építés, takarítás, festés. Minden olyan munka, amelynek során a munkát végző személy testrészeivel, szerszámmal, szerkezettel, védő- vagy segédeszközzel feszültség alatt álló részeket érint, vagy veszélyes övezetbe hatol. Feszültség alatti munkavégzésnek számít az a munka is, amelynél a munkát végző személy a szokásos körültekintés mellett nem tudja az érintést vagy veszélyes övezetbe való behatolást biztonságosan elkerülni. Minden olyan munka, amelynek során a munkát végző személy a testrészével, szerszámmal vagy más tárggyal, a veszélyes övezet érintése nélkül behatol a közelítési övezetbe. Feszültséghez közeli munkavégzésnek minősül az a munka is, amelynél a közelítési övezetbe való behatolást sem technikai eszköz, sem a munkavégzés helyigényénél számottevően nagyobb távolság nem akadályozza meg, így ezt a behatolást a munkát végző személy csak fokozott figyelemmel tudja elkerülni. Valamely villamos szerkezet vagy áramkör teljes lekapcsolása más villamos szerkezetekről vagy áramkörökről. Az erősáramú villamos berendezés(rész) olyan állapota, amelyben a berendezés(rész) kapcsolata minden lehetséges villamos energiaforrással meg van szakítva és rajta a feszültségmentesítést maradéktalanul elvégezték. Az a meghatározott sorrendben végrehajtott, több műveletből álló munkafolyamat, amelynek során a feszültség mentesítendő villamos berendezés vagy berendezésrész kapcsolata minden lehetséges energiatápláló berendezéssel megszűnik és feszültség alá kerülése meg van akadályozva. E szabvány szempontjából a villamos berendezés az első üzembe helyezés időpontjától kezdődően mindenkor, ha rajta a feszültségmentesítést nem hajtották maradéktalanul végre.

15 Fogalommeghatározások
Munkahelyi földelés és rövidrezárás Letiltás Feloldás Feszültség nélküli állapot Feszültségmentes munkavégzés Az a földelés és rövidrezárás, amelyet az e szabvány szerint végzett üzemi munkák során a munkahely biztonsága érdekében ideiglenesen létesítenek vagy használnak. A villamos berendezés adott üzemi állapotának megőrzését elrendelő utasítás. A letiltás megszüntetése az adott villamos berendezésre vonatkozóan. Az erősáramú villamos berendezés(rész) olyan állapota, amelyben a berendezés(rész) kapcsolata meg van szakítva a kikapcsolást megelőzően tápláló energiaforrással, s ennek következtében nem áll az üzemi feszültséghez hasonló értékű feszültség alatt, de nem teljesülnek rajta maradéktalanul a feszültségmentesítés előírt feltételei. A villamos veszély elhárítására szolgáló minden intézkedés végrehajtása után a feszültségmentes és kisütött villamos berendezésen végzett munka. Amennyiben a munka a nem feszültségmentesített más villamos aktív rész közelítési övezetébe esik, akkor az feszültséghez közeli munkavégzésnek minősül. Feszültségmentes munkavégzésnek minősül az a nemvillamos munka is, amely nem esik feszültség alatt állónak tekintendő aktív részek közelítési övezetébe.

16 Fogalommeghatározások
Védőeszközök Védőrács Védőfedés Szigetelő borítás Burkolat Szigetelt vagy szigetelés nélküli eszköz, amely megakadályozza a villamos berendezés villamos veszélyt jelentő szerkezetének vagy részének a megközelítését. Olyan szerkezet, amely minden szokásos irányból jövő közvetlen érintés ellen védelmet nyújt Merev vagy rugalmas szigetelőanyagból készült borítás a feszültség alatt álló és/vagy feszültségmentes részek és/vagy az azokhoz közeli részek burkolására a véletlen érintés megakadályozása céljából. A villamos szerkezetnek az a része, amely védelmet nyújt egyes külső hatásokkal és a közvetlen érintéssel szemben

17 Fogalommeghatározások
Névleges feszültségek Törpefeszültség (ELV; max ~50V, =120V) SELV PELV FELV Kisfeszültség (LV; ~ 50V<U 1000V, = 120V<U 1500V) Nagyfeszültség (HV)

18 Fogalommeghatározások
Védőtávolságok Munkavégzés legkisebb védőtávolsága Átívelési távolság Ergonómiai összetevő Az a levegőben mért legkisebb munkavégzési védőtávolság, amelyet a munkát végző személy testrésze vagy a kezében tartott vezető anyagú szerszám és a különböző potenciálon lévő, feszültség alatt álló vagy földelt részek között kell tartani. A legkisebb védőtávolság az átívelési távolság (villamos összetevő) és az ergonómiai összetevő összege. Az a távolság a levegőben, amely a feszültség alatti munkavégzés idején megakadályozza a villamos átütést. Általánosan megfogalmazva, a villamos összetevő az a legkisebb távolság két elektród feszültség alatt álló és/vagy földelt rész között, amely szükséges ahhoz, hogy a villamos átütés valószínűsége elhanyagolható legyen az előírt feltételek mellett várhatóan előforduló legnagyobb villamos igénybevétel esetében is. Levegőben mért azon távolság, amely a munkavégzés legkisebb védőtávolságában végzett munka idején megenged egy kis hibát a mozgásban és a távolság megítélésében. Ehhez szükség van a személy által végzendő műveletek és a használandó szerszámok figyelembevételére.

19 Fogalommeghatározások
Egyéb meghatározások Feszültség alá helyezés Üzembe helyezés Üzemi próbák Próbaüzem Villamosmű Biztonsági övezet Az a kapcsolási művelet, illetőleg munkafolyamat, amelynek során a villamos berendezés vagy annak egy része az energiatápláló, feszültség alatt álló vezetékekkel vezetői vagy indukciós kapcsolatba kerül vagy áramforrássá válik. E szabvány szempontjából az a meghatározott műveletsor, amelynek során az erősáramú villamos berendezés vagy berendezésrész elkészülését kővetően vagy a már üzemben volt berendezés legalább fél éven át tartó feszültségmentes állapota után első ízben kerül üzemi használatra. Az első üzembe helyezést megelőző vagy az üzembe helyezett erősáramú villamos berendezéseken később szükségessé váló olyan kapcsolási műveletek, amelyek feszültség alá helyezéssel járnak, de nem céljuk a berendezés, illetőleg a berendezésrész üzemeltetése, hanem csupán a kipróbálása. A villamos berendezés vagy berendezésrész feszültség alá helyezése után a berendezés feladatszerű működtetése annak megállapítására, hogy a berendezés az összes feladatát el tudja-e látni. A vonatkozó hatályos jogszabály szerint. A villamosmű biztonsága, az élet- és vagyonvédelem érdekében a villamosmű közelében, a vonatkozó jogszabály által meghatározott kiterjedésű földterület, illetve légtér.

20 Fogalommeghatározások
Technológiai berendezés Helyismereti vizsga Készre jelentés FAM-munka E szabvány szempontjából az a villamos táplálású technológiai célú berendezés (gép, készülék, stb.), amelynek kezeléséhez mind villamos, mind technológiai ismeretek szükségesek. A háztartási és hasonló berendezések nem technológiai berendezések. Az üzemeltető hatáskörében szervezett, helyismereti követelményeket is tartalmazó, általában többfokozatú vizsga(rendszer), amely az adott üzemeltető meghatározott villamos berendezésein, illetve berendezésrészein a vizsga fokozatától függő feladatok ellátására jogosít. Az a nyilatkozat, amellyel a munkát végző csoport munka vezetője közli, hogy az adott villamos berendezésen a munkát befejezték és részéről az feszültség alá helyezhető. Feszültség alatt álló villamos berendezésen feszültség alatt végzett olyan munka, amelyet külön szabályzatban megfogalmazott feltételek alapján végeznek. A FAM-munka nem tárgya e szabványnak.

21 Alapelvek Biztonságos üzemeltetés Kockázat felmérése
Biztonságos kezelés, munkavégzés módjának meghatározása Védelmi célú burkolatok Meghibásodott berendezés Nem rendeltetésszerű használat tilos Kezelési utasítás Fel kell mérni a villamos veszély kockázatának a mértékét . Meg kell határozni a kezelési művelet vagy a munkavégzés biztonságos végrehajtásának a módját. Kezelésekor nem szabad a védelmi célú (érintés-, víz behatolása-, robbanás elleni) burkolatokat, részeket üzem közben, illetőleg feszültség alatt kinyitni vagy a fedeleket eltávolítani. Meghibásodott villamos berendezést ne lehessen bekapcsolni, üzemképtelenséget jelezni A villamos berendezések nem rendeltetésszerű használata, nem előírás szerinti kezelése vagy a berendezés műszaki kivitelének meg nem felelő üzemi viszonyok közötti üzemben tartása tilos. Az üzemeltetőnek rendelkeznie kell, a villamos berendezésre vonatkozó, olyan kezelési utasítással, amely szabályozza mind a tervszerű, mind az előre nem tervezhető munkák és üzemzavar-elhárítások rendjét.

22 Személyzet A személyzet biztonsága feleljen meg a nemzeti jogszabályoknak, szabványoknak Kioktatás Megfelelő ruházat Megfelelő szakképzettség vagy felügyelet Személyzet kiválasztása: a villamosság ismerete; villamos munkával kapcsolatos gyakorlat; az adott villamos berendezés ismerete és az adott munkára vonatkozó gyakorlati tapasztalat; az adott munka során fennálló veszélyek és a betartandó óvintézkedések ismerete; annak felismerési képessége bármely időpontban, hogy vajon biztonságos-e a munkavégzés folytatása. A tevékenység megkezdése előtt elemezni kell a munkavégzés összetettségét, abból a szempontból, hogy a végrehajtásra megfelelően lett-e kiválasztva szakképzett, kioktatott vagy képzetlen személy.

23 Személyzet Munkavégzők MSZ 1585 szerinti csoportosítása: csoport
I. csoportba tartoznak azok a személyek, akik az általuk végzendő tevékenységek szempontjából semmiféle szakképzettséggel nem rendelkeznek, kioktatást sem kaptak (képzetlen személyek). II. csoportba tartoznak azok a személyek, akik az általuk végzendő tevékenységre műszaki, de nem villamos jellegű kioktatást kaptak, vagy akiknek e munkák végzésére jogosító nem villamos szakképzettségük van. III. csoportba tartoznak azok a villamos szakképzettséggel nem rendelkező személyek, akiket az általuk végzendő munkák villamos veszélyeire és az ezzel kapcsolatos magatartásra bizonyítottan kioktattak. IV. csoportba tartoznak azok a villamosan szakképzett személyek, akiket szakképesítésük az általuk végzendő munkára általánosan (nem egy meghatározott villamos berendezésre) alkalmasnak nyilvánít. IV/a Egy meghatározott munkafajtára feljogosító hatósági vizsgát tett személy (p1. felvonókezelő); IV/b lnformációátviteli (gyengeáramú) szakképzettségű olyan személyek, akik a munkájukkal kapcsolatos energiaátviteli (erősáramú) villamos berendezések villamos veszélyeiről és az ezzel kapcsolatos magatartási szabályokról iskolai vagy hatósági vizsgát tettek; IV/c Energiaátviteli (erősáramú) végzettséget igazoló iskolai bizonyítvánnyal rendelkező villamos szakképzettségű személyek (szakmunkás, technikus, mérnök, szaktanár); IV/d Villamosmérnök, villamos technikus, valamint olyan, a IV/b vagy IV/c csoportba tartozó, más szakképzett személy, aki a kis zárlati áramú nagyfeszültségű villamos berendezésekre vonatkozóan bizonyítottan kioktatást nyert; IV/e Olyan villamos szakképzettségű személy, aki villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok elvégzésére szakvizsga alapján jogosult (érintésvédelem szabványossági felülvizsgáló, erősáramú villamos berendezések időszakos felülvizsgálója); IV/f Olyan villamos szakképzettségű személy, akinek az általa kezelt nagyfeszültségű villamos berendezés kezelésére képesítő, hatósági szakvizsgája van (Pl. önálló hálózatkezelő, villamosmű-kezelő). V. csoportba tartozik az a villamosmérnök, villamos technikus és villamos szakmunkás, akit munkáltatója - megfelelő gyakorlata és tapasztalata alapján - villamos munkák irányításával vagy vezetésével bíz meg.

24 Személyzet I. csoportba tartozó személy által végezhető munkák:
kismegszakítók, áram-védőkapcsolók, kapcsolók (max. 32A) be- és kikapcsolása becsavarható biztosítók pótlása 32 A-ig fényforrások szerszám használata nélküli cseréjére (az E 40 foglalatúak kivételével) a védőfedelek eltávolítása nélkül elvégezhető tisztítási, kenési és más karbantartási munkák elvégzése a szerkezet vagy berendezés használati útmutatója számukra ezen túl menően kifejezetten megenged.

25 Személyzet II. csoportba tartozó személy által végezhető munkák:
I. csoport munkái 32 A- nél nagyobb áramerősségű, kisfeszültségű kapcsolók és kapcsolószerkezetek be- és kikapcsolása a villamos berendezések hibajelzéseinek nyugtázása

26 Személyzet az érintésbiztos (ú.n. Wickmann típusú) foglalatban elhelyezett, miniatűr csöves biztosítók pótlása villamos hegesztő-berendezések, törpe feszültségű villamos berendezések helyszíni - szerelést is magába foglaló – felállítása kisfeszüitségű villamos berendezésekben a védőfedelek eltávolítását igénylő, nem villamos jellegű munkák elvégzése

27 Személyzet III. csoportba tartozó személy által végezhető munkák:
I. és II. csoport munkái 32 A-nél nagyobb áramerősségű becsavarható biztosítók, valamint a védőfedélre szerelt késes biztosítók pótlása olyan szerelvények (p. dobozkapcsolók, II. érintésvédelmi osztályú lámpatestek) szerelésére és cseréjére, amelyekhez nem csatlakozik védővezető

28 Személyzet IV. csoportba tartozó személyek közvetlen felügyelete alatt részt vehet a IV. csoportra megengedett más munkák végzésében és feszültség közelében végzett vagy feszültség alatti munkák végzésében is

29 Személyzet IV. csoportba tartozó személy - az I., II. és III. csoportra is megengedett tevékenységeken túlmenően - alkalmas minden olyan villamos szakmunka önálló végzésére, amelyhez megfelelő szakismeretekkel rendelkezik. E munkákat feszültség alatt és feszültség közelében is elvégezheti. Azt, hogy szakismeretei elegendőek-e az adott munka elvégzéséhez, saját magának kell eldöntenie a kővetkező korlátozásokkal:

30 Személyzet a IV/a és lV/b csoportba tartozó személyek csak azon villamos berendezéseken végezhetnek munkát, amelyekre képesítésük érvényes IV/c szerinti képesítés önmagában csak az 1000 V-nál nem nagyobb névleges feszültségű villamos berendezéseken végzett munkára tesz alkalmassá

31 Személyzet IV/d szerinti képesítés önmagában csak kis zárlati áramú, 1000 V-nál nagyobb névleges feszültségű villamos berendezéseken végzett munkára tesz alkalmassá IV/f szerinti képesítés csak azon 1000 V-nál nagyobb névleges feszültségű villamos berendezéseken végzett munkára tesz alkalmassá, amelyekre a jogszabály szerinti szakvizsga vonatkozik

32 Személyzet Az V. csoportba tartozó személy a munkáltatója által hatáskörébe utalt minden villamos szakmunka megszervezésére és irányítására alkalmas, de közvetlen munkavezetésre vagy más munkavégzésre csak a IV. csoportba tartozását meghatározó szakképesítése szerint.

33 Személyzet A III. és/vagy IV. csoport szerinti képzettség megszerzésére szolgáló (iskolai vagy tanfolyami) szakképzések esetében e képzések tanulói ás hallgatói szaktanári vezetés és felügyelet mellett végezhetnek a III. és/vagy IV. csoportba tartozás szerinti munkákat.

34 Személyzet IV/e képesítésű személy alkalmas a képesítése szerinti vizsgálatok elvégzésére, vezetésére és bizonylatolására. Ilyen képesítés hiányában e munkák vezetését még V. csoportba tartozó személy sem végezheti

35 Személyzet A IV. és V. csoportba tartozó személyeket az adott munkakörbe való belépésükkor a munkájukhoz szükséges biztonsági követelményekről, valamint e szabvány munkájukhoz kapcsolódó részeiről ki kell oktatni, részükre e szabványt folyamatosan elérhetővé kell tenni és írásban kell igazoltatni, hogy elolvasták és megértették.

36 Személyzet Képzetlen személyeket (I. cs.) elegendő esetenként - az adott alkalommal - a szűkebb munkakörükben a környezeti veszélyekre ás elvárt magatartásra (óvatosságra, gondosságra) kioktatni. Mindenki csak a rábízott munkát, az ahhoz biztosított eszközökkel végezheti.

37 Szervezés Minden villamos berendezést egy személy a BERENDEZÉSFELELŐS felelősségi körébe kell helyezni. A berendezésfelelős határozza meg a munka megkezdésekor a villamos-berendezés állapotát, a szükséges változtatásokat és a munka menetét.

38 Szervezés A munkavezető és a berendezésfelelős lehet ugyanaz a személy. Ha a munkavégzés összetett, az előkészületeket írásban kell rögzíteni. A munkavégzéshez kellő számú személyt kell biztosítani és el kell látni őket minden szükséges információval (veszély esetére is; útmutatók)

39 Szervezés Ha valaki a munkavégzést biztonsági okokra hivatkozva ellenzi, azt ki kell vizsgálni. A munkavezető szükség esetén a felettesével konzultálhat.

40 Szervezés Idegen munkáltatóra vonatkozó szervezés
Az idegen munkáltató köteles kijelölni a munkavezetőt és a munkavégzőket A munkavezető villamos munka esetén V. csoportba tartozzon, nem villamos munka esetén legalább a III-ba. Az oktatást, kioktatást az idegen munkáltató köteles elvégezni.

41 Szervezés Az üzemeltető köteles V. csoportba tartozó szerelési felügyelőt kijelölni feszültség alatti vagy feszültség közelében végzett munka esetén. Az üzemeltető és az idegen munkáltató írásban rögzíti a munkavégzés körülményeit, a munkavezető, a szerelési felügyelő és a koordináló személy nevét, ill. esetleges személycsere esetén a helyettesítőket.

42 Szervezés Az üzemeltetői követelményeket a koordináló személy közli az idegen munkáltatóval Az idegen munkáltató írásban közli a koordináló személlyel, ha az MSZ 1585 szerinti biztonságos munkavégzés feltételei nem teljesülnek. Ez esetben az idegen munkáltató munkavezetője köteles megtagadni a munkavégzést.

43 Szervezés A koordináló személy jogosult elrendelni a munkavégzés beszüntetését, ha az idegen munkáltató nem teljesíti az üzemeltetői követelményeket. Az üzemeltető által esetlegesen rendelkezésre bocsátott villamos csatlakozásról történő munkavégzés esetén az áramütés elleni védelmet az idegen munkáltató munkavezetője köteles biztosítani.

44 Kommunikáció Az információ átadás valamennyi módja idetartozik:
Szóbeli (rádión, telefonon is) Írásbeli (fax is) Vizuális (képernyő, fényjelzések, táblák) Ha az információ átadása nem írásban történik, biztosítani kell a hibamentességet

45 Kommunikáció Tilos a munka megkezdésére, valamint a munka befejezése után a villamos berendezés visszakapcsolására az engedélyt jeladások vagy előzetesen egyeztetett idő eltelte alapján kiadni.

46 Kommunikáció Utasítások adása és vétele:
Élőszóban, rádión, lehetőleg közvetlenül a feladatot végrehajtónak. A megértésről meg kell győződni. Az esetleges rendellenességet jelenteni kell az utasítást adónak Az utasítás végrehajtása megtagadható, ha testi épséget veszélyeztet

47 Kommunikáció Üzemi napló:
Minden eseményt naplózni kell (személyek, időpont) Javítani csak szabályosan lehet Több műszakos munkarend esetén a munkát átadó köteles megfelelő tájékoztatást adni

48 Munkavégzés helye Pontosan meg kell jelölni Hozzáférést biztosítani
Megvilágítás Megközelítési útvonalak Nem villamos veszélyforrások

49 Villamos kezelőterek Csúszásmentes járófelület
Éghető anyagok ne kerülhessenek az ív útjába Elzárt kezelőterek ajtói Véletlen érintés elleni védelem hiánya esetén nem lehet idegen tárgy a berendezés közelében Elzárt kezelőtérben fel nem jogosított személy csak feljogosított személy felügyelete alatt tartózkodhat, kivéve, ha a véletlen érintés lehetetlen

50 Szerszámok, szerkezetek, védő- és segédeszközök
Meg kell felelniük a vonatkozó európai, nemzeti vagy nemzetközi szabványok követelményeinek: szigetelőcsizma, kesztyű és kalocsni; szem- vagy arcvédő; fejvédő; megfelelő védőruházat; szigetelőszőnyeg, dobogó és zsámoly;

51 Szerszámok, szerkezetek, védő- és segédeszközök
rugalmas és merev szigetelő védőrács; szigetelt szerszámok és szigetelőeszközök; kezelő- és szigetelőrudak; zárak, figyelmeztető feliratok, jelek; feszültségkémlelő és -jelző eszközök; kábelkereső készülékek, földelő- és rövidre záró szerkezetek; védőfedések, jelzőzászlók, más jelző eszközök.

52 Szerszámok, szerkezetek, védő- és segédeszközök
A személyi védőeszközöket és villamos biztonsági eszközöket időszakos biztonsági felülvizsgálatnak kell alávetni a következő időintervallumokban: munkahelyzet beállító deréköv: félévente; teljes testhevederzet: évente; mászószerszám: félévente; feszültségkémlelő (egysarkú) (1 kV fölött): 2 évente; fázisazonosító (1 kV fölött): 2 évente; kezelőrúd (1 kV fölött): 2 évente.

53 Rajzok és leírások A villamos berendezésekhez naprakész rajzokat és leírásokat kell biztosítani.

54 Jelzések Szükség esetén minden munkavégzés vagy üzemeltetés során bármilyen vonatkozó veszélyre megfelelő jelzésekkel kell felhívni a figyelmet. Ezeknek a jelzéseknek meg kell felelniük a vonatkozó európai, nemzeti vagy nemzetközi szabványoknak.

55 Szokásos üzemviteli eljárások
Általános előírások Megfelelő szerszámokat és készülékeket kell használni a villamos sérülésveszély elhárítására. Ezeket a tevékenységeket a berendezésfelelőssel kell egyeztetni. A berendezésfelelőst értesíteni kell a szokásos üzemviteli eljárások befejezéséről.

56 Szokásos üzemviteli eljárások
Ideiglenes bekapcsolás: üzemi próba vagy rendkívüli helyzet esetén. Az üzemi naplóban rögzíteni kell: az ideiglenes bekapcsolás megengedett leghosszabb időtartamát; az ideiglenes bekapcsolást elrendelő és az azt végrehajtó személy nevét; valamint azt a körülményt is, hogy az ideiglenes bekapcsolás előtt minden érdekeltet értesítettek.

57 Szokásos üzemviteli eljárások
Első végleges bekapcsolás. Az üzemeltető vagy az általa megbízott, kapcsolásra jogosult személy (legalább IV. csoport) végezheti, ha: a villamos berendezés üzemi próbája már megtörtént a létesítés vagy átalakítás szakmai szabályai ás a munkáltatói szabályzat szerint előírt ellenőrzések megtörténtek a villamos berendezés bekapcsolhatónak minősült, és az üzembe helyezési eljárást le folytatták.

58 Szokásos üzemviteli eljárások
Szabadvezetékek feszültség alá helyezését az érintett városokban és községekben, legalább 48 órával korábban, a helyileg szokásos módon közhírré kell tenni.

59 Szokásos üzemviteli eljárások
Kapcsolási műveletek üzemszerű kapcsolás, amelynek a célja a villamos berendezés villamos állapotának megváltoztatása a villamos berendezés munkavégzés céljából történő kikapcsolása vagy visszakapcsolása ezeket csak szakképzett vagy kioktatott személyek végezhetik Kapcsolási jogosultság: Leválasztás: IV-es vagy III-as csoport Épületvillamossági és világítási berendezésben bárki, ha a kapcsoló nincs illetéktelenek elől elzárva

60 Szokásos üzemviteli eljárások
Épületvillamossági és háztartási készülékeken bárki Minden más villamos berendezés kapcsolására csak az a legalább II. csoportba tartozó személy jogosult, aki erre a berendezés üzemeltetőjének arra illetékes személyétől utasítást és/vagy felhatalmazást kapott. A kapcsolási utasítás adására és vételére, illetve közvetítésére jogosultakat névjegyzékbe kell foglalni, erről az érintetteket értesíteni kell és a naprakész névjegyzéket számukra mindenkor hozzáférhetővé kell tenni.

61 Szokásos üzemviteli eljárások
Üzemszerű ellenőrzések Mérés. A méréseket szakképzett vagy kioktatott személyek, illetve szakképzett személy irányítása és felügyelete alatt képzetlen személyek végezhetik. Próba. A próba magában foglalja a villamos berendezés üzemelésének, villamos, mechanikus vagy termikus állapotának ellenőrzésével kapcsolatos összes tevékenységet. A villamos berendezésen végzett mérésekhez megfelelő és biztonságos mérőműszereket kell használni. Ezeket a műszereket használat előtt és ha szükséges, használat után is ellenőrizni kell. Ha fennáll a feszültség alatt álló csupasz részek érintésének a kockázata, akkor a mérést végző személynek személyi védőeszközt kell használnia és óvintézkedéseket kell tennie az áramütés, a zárlat és az ívelés hatásai ellen. Szükség esetén a feszültségmentes munkavégzés, a feszültség alatti munkavégzés és a feszültséghez közeli munkavégzés szabályait kell alkalmazni. Szigetelésmérést, gyengeáramú földelésmérést csak a villamos berendezésnek a hálózatról leválasztott állapotában szabad végezni. Ezek feszültség alatti munkavégzésnek minősülnek, mert a feszültségmentesítés általános szabályai közül a földelés és rövidre zárás nem teljesíthető. A leválasztási kötelezettség nem vonatkozik a hurokellenállás-mérésekre és az erősáramú földelésmérésekre.

62 Szokásos üzemviteli eljárások
Felülvizsgálat. A felülvizsgálat célja annak igazolása, hogy a villamos berendezés megfelel a vonatkozó szabványokban meghatározott műszaki és biztonsági követelményeknek, de kiterjedhet a berendezés üzemi állapotának ellenőrzésére is.

63 Munkavégzési eljárások
Bármilyen munka megkezdése előtt tervet kell készíteni. Csak a berendezésfelelősnek szabad engedélyeznie a munka megkezdését. A munkavégzés lehet: feszültségmentes munkavégzés feszültség alatti munkavégzés feszültséghez közeli munkavégzés

64 Munkavégzési eljárások
Biztosítani kell a munkavégzéshez szükséges szigetelési szintet (szilárd szigetelő anyag, vagy levegő) A feszültség alatti munkavégzés és a feszültséghez közeli munkavégzés a feszültség alatti csupasz részek körül meghatározott két övezettel, a veszélyes övezettel és a közelítési övezettel kapcsolatosak

65 Munkavégzési eljárások
A feszültség alatti vagy feszültséghez közeli, képzettséget vagy kioktatást igénylő munkát legalább két személyből álló munkacsoport végezze, kivéve ha egyes munkák esetében e szabvány vonatkozó szakaszai másképpen intézkednek. Legalább egy IV. csoporthoz tartozó, a többi legalább III. csoporthoz tartozó legyen.

66 Munkavégzési eljárások
Áthatás. Külön óvintézkedés : megfelelő szakaszonként létesített földeléssel a föld és a vezetők közötti potenciál veszélytelen szintre csökkentése a munkahelyen egyenpotenciálú összekötés létesítése annak a megakadályozására, hogy a munkát végző személyek indukciós hurokba kerülhessenek.

67 Munkavégzési eljárások
Időjárási feltételek Kedvezőtlen időjárási feltételek esetén korlátozásokat kell bevezetni (zivatar, villámlás szabadvezetéken végzett munka esetén) Rossz látási viszonyok esetén sem szabad munkavégzést elkezdeni vagy folytatni.

68 Feszültségmentes munkavégzés
teljes leválasztás; visszakapcsolás elleni biztosítás; a villamos berendezés feszültségmentes állapotának ellenőrzése; földelés és rövidre zárás végrehajtása; a közeli, feszültség alatti részek elleni védelem biztosítása.

69 Feszültségmentes munkavégzés
Az engedélyt a munka megkezdésére a berendezésfelelősnek kell adnia a munkavezető vagy munkavezetők számára. A munkavégzésben résztvevő minden személynek szakképzettnek, vagy kiok- tatottnak kell lennie, vagy ilyen személyek felügyelete alatt kell állnia.

70 Feszültség alá helyezés a munka befejezése után
Dolgozók visszarendelése A munka során használt eszközök eltávolítása Készre jelentés

71 Feszültség alatti munkavégzés
A csak feszültség alatt végezhető munkák (mérés, ellenőrzés) Képzetlen személyek: Izzó- és fénycsőcsere (E40-ig) 63 A-ig D-rendszerű olvadóbetét cseréje világítási, vagy háztartási áramkörökben

72 Feszültség alatti munkavégzés
III. csoportba tartozó fentiek és az oda tartozó fel nem soroltak (késes betét) IV. csoportba tartozó Transzformátorállomásban kezelő-fogantyúval kezelhető késes biztosítóval terhelést kapcsolni,

73 Feszültség alatti munkavégzés
Kizárólag földről kezelhető elosztó-szekrényekben, szakaszszekrényekben megengedett kezelőfogantyúval kezelhető késes biztosítóval mérés után 100 A-ig terhelést kapcsolni vagy zárlatgyanús villamos berendezésre 100 A-es késes biztosítóval rákapcsolni. Egyéb berendezés, illetve nagyobb üzemi áram és biztosítóbetét-érték esetén a mûveletet a fedővédelmet ellátó berendezéssel kell elvégezni.

74 Feszültséghez közeli munkavégzés
Védőrács Védőfedés, védőburkolat Jelzések Zászlók Figyelmeztető táblák