Jézuskától - Jézus Krisztusig

Az előadások a következő témára: "Jézuskától - Jézus Krisztusig"— Előadás másolata:

1 Jézuskától - Jézus Krisztusig
Alapvető ismeretek a katolikus hitről, katolikus vallásról, katolikus egyházról Tematika:

2 7. előadás: Katolikus ünnepek
Katolikus egyházi év     -    Advent     -    Karácsony     -    Nagyböjt     -    Húsvét Pünkösd Mindenszentek Halottak napja

3 Katolikus egyházi év A liturgikus egyházi év nem egészen azonos a polgári évvel. Adventtel, tehát nagyjából december elejével kezdődik és a következő decemberig tart. Kodály Zoltán: Jelenti magát Jézus… (részlet) Jelenti magát Jézus Másodszor jelenti háromszor esztendőben, Hangos húsvét napján Jézus magát úgy jelengeti már. Először jelenti Harmadszor jelenti Nagykarácsony napján, Piros pünkösd napján,

4 Katolikus egyházi év

5 Katolikus egyházi év

6 Katolikus egyházi év XII. Pius: Mediator Dei et hominum „A liturgikus év, amelyet az Egyház áhítata tölt ki és kísér, nem puszta megjelenítése a múltnak, és nem is csak egyszerű megemlékezés a régmúlt dolgokról. Sokkal inkább azt kell mondanunk, hogy maga Krisztus az, aki az Egyházban ugyanúgy járja irgalmasságának útjait, mint ahogyan földi életében körüljárt jót cselekedvén.”

7 7. előadás: Katolikus ünnepek
Katolikus egyházi év     -    Advent     -    Karácsony     -    Nagyböjt     -    Húsvét Pünkösd Mindenszentek Halottak napja

8 Advent december 25-ét, Jézus születésének ünnepét megelőző előkészületi négy hét Adventi koszorú Kodály: Adventi ének (részlet) Veni, veni, Emánuel… Jöjj el, jöjj el, Emánuel, Jöjj el, ó Jessze vesszeje, Csak téged áhít Izrael, és állj a rossznak ellene! És hozzád sóhajt untalan, A mélyből, mely már eltemet, Mert Isten híján hontalan. s tűzből mentsd ki hívedet. Meglásd, meglásd, ó Izrael, hogy eljövend Emánuel!

9 Advent Adventi naptár Betlehemezés Szent Család járás

10 Advent

11 Advent

12 7. előadás: Katolikus ünnepek
Katolikus egyházi év     -    Advent     -    Karácsony     -    Nagyböjt     -    Húsvét Pünkösd Mindenszentek Halottak napja

13 Karácsony A Cornides-kódex karácsonyi prédikációja szerint: „Előszer azért kell örülni, mert Isten emberré lett, hogy ember lenne Isten. Másodszer azért, hogy az Úr lött szolga, hogy a szolga lenne úrrá, és mennyországnak királya. Harmadszor azért, mert Isten mennyországból leszállott, hogy ember földről mennyekbe fölmenne. Negyedszer azért, hogy Isten lött embernek fia, hogy ember lenne Istennek fia. Ötödszer azért, mert az haláltalan Isten lett halálossá, hogy az halálos ember lenne haláltalanná. Hatodszer azért, mert az gazdag Isten lött szegénnyé, hogy szegény ember lenne gazdaggá.”

14 Karácsony Miért december 25. Melyik esztendőben született Jézus?
Epiphania, majd a Sol invictus Melyik esztendőben született Jézus? Dionysius Exiguus (500 – 545) ókeresztény író, szerzetes. Ő volt az első, aki az éveket Jézus születésétől számolta. Krisztus születésének az évét a Róma alapításának 754. évében határozta meg, mintegy négy-hét évet tévedve. Jelen ismereteink szerint Jézus valamikor Ie. 7 táján születhetett, valószínűleg a nyári hónapokban.

15 Karácsonyi ünnepkör Karácsony böjtje Kiskarácsony Vízkereszt
karácsonyfa állítás ajándékozás Kiskarácsony Vízkereszt

16 7. előadás: Katolikus ünnepek
Katolikus egyházi év     -    Advent     -    Karácsony     -    Nagyböjt     -    Húsvét Pünkösd Mindenszentek Halottak napja

17 Nagyböjt Szent idő, Jézus Krisztus negyven napi böjtölésének, majd kínszenvedésének emlékezete hamvazószerdától húsvétvasárnapig. Napjainak száma (negyven) Jézus pusztai böjtjéhez igazodik. Mivel vasárnap a keresztény ember nem böjtölhet, a nagyböjt hamvazószerda és az első nagyböjti vasárnap közti hétköznapokból, s a következő 6 hét hétköznapjaiból áll (4 + 6x6 nap).

18 Nagyböjt jeles napjai A Nagyhét Virágvasárnap
Lamentátió: Jeremiás siralmai Virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezünk ezen a vasárnapon. Barkaszentelés van a szentmise előtt, és a jeruzsálemi néphez hasonlóan énekszóval vonulunk be a templomba. Ezen a szentmisén az evangélium helyén Jézus szenvedéstörténetét (passió) olvassuk fel Máté, Márk vagy Lukács evangéliumából.

19 Nagyböjt jeles napjai Nagycsütörtök Olajszentelési mise
Az utolsó vacsora emlékmiséje Lábmosás szertartása Az Eucharisztia A papság oltárfosztás Jézus az Olajfák hegyén

20 Nagyböjt jeles napjai Nagypéntek Keresztút 1. Jézust halálra ítélik;
2. vállára veszi a keresztet; 3. először esik el a kereszt súlya alatt; 4. Anyjával találkozik a keresztúton; 5. Cirenei Simon segíti vinni a keresztet; 6. egy asszony (Veronika) megtörli kendőjével Jézus arcát; 7. Jézus másodszor esik el a kereszt súlya alatt; 8. beszél a síró asszonyokhoz; 9. harmadszor esik el a kereszt súlya alatt; 10. megfosztják ruhájától; 11. keresztre szegezik; 12. meghal a kereszten; 13. leveszik a keresztről és Anyja ölébe helyezik; 14. eltemetik

21 Nagyböjt jeles napjai Nagypéntek Szentsír Nincs mise, csak Igeliturgia
Passió Szt. János szerint Kereszthódolat Áldoztatás Szentsír

22 Nagyböjt jeles napjai Nagyszombat Nincs mise Vigília szertartás
1. tűzszentelés, a húsvéti fény megáldása, 2. húsvéti örömének (Exsultet), 3. ószövetségi olvasmányok, 4. a szentmise kezdete (Glória – ekkor szólalnak meg újra a harangok, evangélium a föltámadásról), 5. keresztvíz-szentelés és keresztségi szertartás, 6. a szentmise folytatása, 7. föltámadási körmenet (ezt sok helyütt húsvétvasárnap tartják).

23 7. előadás: Katolikus ünnepek
Katolikus egyházi év     -    Advent     -    Karácsony     -    Nagyböjt     -    Húsvét Pünkösd Mindenszentek Halottak napja

24 Húsvét mozgó ünnep: a 300-as évektől a katolikus egyház egységesen a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapon ünnepli húsvét szó A húsvét az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, mely a zsidók számára az egyiptomi fogságból való szabadításnak és az utolsó estén elfogyasztott szent vacsorának az ünnepe. Ennek az előképnek beteljesedése az Úr Jézus Krisztus átmenetele a halálból a föltámadott életre. Húsvét nyolcada

25 Húsvéti népszokások Tűzgyújtás a megszentelt tűzről
Húsvéti határjárás, Krisztus-keresés Húsvéti locsolkodás pirostojás Emmausz-járás

26 7. előadás: Katolikus ünnepek
Katolikus egyházi év     -    Advent     -    Karácsony     -    Nagyböjt     -    Húsvét Pünkösd Mindenszentek Halottak napja

27 Pünkösd Az Ószövetségben zarándokünnep: az első aratás ünnepe 50 nappal a kovásztalan kenyerek ünnepe után Az Újszövetségben: Jézus feltámadása utáni 50. nap, a Szentlélek eljövetele

28 Számos Mária-kegyhelyünknek, pl
Számos Mária-kegyhelyünknek, pl. Csíksomlyónak, Mária-Radnának, Mátraverebély-Szentkútnak, Pálosszentkútnak és még több másnak pünkösd is búcsúünnepe.

29 Csíksomlyó

30 Az unitárius vallás a 16. századi protestáns reformáció radikális ágából nőtt ki szervezett antitrinitárius, azaz szentháromságtagadó egyházzá Erdélyben. Az „unitárius” elnevezés az Isten oszthatatlan egységét valló egyistenhívőt jelent Alapítója: Dávid Ferenc ( ) a reformáció egyik magyar vezéregyénisége, Kolozsváron született és Wittenbergben tanult. Miután külföldről hazajött, Besztercén, Petresen és Kolozsváron mint katolikus iskolaigazgató majd lutheránus lelkész működött (és 1559-ben kálvinista lett).

31 Pünkösdi népszokások Tavasz elővarázslása Zöld ág Nyitott ajtó, ablak
Pünkösdi király Pünkösdi királyné Kodály Zoltán: Pünkösdölő

32 Karizmák ünnepe Karizma: a Szentlélek olyan ajándéka, mely az Egyház (felebarát vagy a közösség) javára végzett szolgálatban mutatkozik meg. A Remetekertvárosi templom nagy kertjében egy színpadon és sok-sok sátorban mutatkoznak be az egyházmegyében működő egyházi intézmények (plébániák, iskolák, szociális intézmények, szerzetesrendek, rádiók), valamint a lelkiségi mozgalmak, ifjúsági mozgalmak. Egész nap programok vannak (előadások, beszélgetések, bemutatók stb.), melynek látogatottsága a legutóbbi években is elérte a több ezret.

33

34 7. előadás: Katolikus ünnepek
Katolikus egyházi év     -    Advent     -    Karácsony     -    Nagyböjt     -    Húsvét Pünkösd Mindenszentek Halottak napja

35 Mindenszentek Az élő és elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak a szentek egyességében, egymásért könyörögnek, helyt-állanak. Ennek alapján beszélünk küzdő Egyházról (Ecclesia militans), mely a földön élő lelkek közössége, szenvedő Egyházról (Ecclesia patiens), mely a meghalt, de még a tisztítóhelyen szenvedő lelkeké, és diadalmas Egyházról (Ecclesia triumphans), mely a már meny-nyekbe jutott, üdvözült hívek társasága. Mindenszentek ünnepén mindazon megdicsőült lelkeket ünnepeljük, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. A népi kalendárium által számon tartott nap.

36 7. előadás: Katolikus ünnepek
Katolikus egyházi év     -    Advent     -    Karácsony     -    Nagyböjt     -    Húsvét Pünkösd Mindenszentek Halottak napja

37 Halottak napja A földön küzdő Egyház ün-nepélyes megemlékezése a tisztítótűzben szenvedő lelkekről. A tisztítóhelyen lévő lelkek üdvözülését (mennyországba jutását) meggyorsítja ha az élők könyörögnek érte. Mindönszentök kalácsa Göcseji szokások

38 A halál témája a nevelési feladatban
A fiatalok tudják a módját, hogy hogyan kell a halált provokálni, de nem tudják, igazából mi is az. A tudatlanságnak, banalizálásnak, a vigasz-talan és komor laikus liturgiáknak ebben a körforgásában a halál elveszítette az értelmét. A felnőttek igyekeznek megkímélni a gyer-meket ettől az „értelmetlen valamitől”.

39 A halál témája a nevelési feladatban
A halál az élet elodázhatatlan velejárója, ezért a nevelőnek (szülőknek is!) nagyon világos fogalmakkal és biztonsággal kell róla beszélni. Ha haláleset történik, mit mondjunk el a gyer-meknek? Hogyan mondjuk el? Csak az igazat szabad mondani. Ne hazudjuk el neki a szeretett személy halálát. A gyermeket nem lehet (és nem szabad) „megkímélés” címén kétségekben hagyni.

40 A halál témája a nevelési feladatban
A gyermek gyászát, fájdalmát a szülők fegyel-mezett magatartása segíti. A kétségbeesett jaj-gatás éppúgy riasztó számára, mint a képmu-tató hazudozás. A gyerek a szülőtől szorosan függő lény: szá-mára a dolgok úgy vannak, ahogyan a szülő mondja. Ha rájön, hogy lehetséges, hogy a szülő őt becsapta, akkor már semmi nem biztos.

41 A halál témája a nevelési feladatban
Ezért fontos ünnep a Halottak napja. Megállok a hétköznapi rohanásban és meghajtom a fejemet minden évben a már elhunyt szeretteim emléke előtt. Bár az ünnepekben min-dig az örömtelit keressük és hangsúlyozzuk, ez az ünnep arra is megtanít, hogy van „szomorú” ünnep is, mely ugyanolyan fontos, mint a többi. Calisto Alvarez: Lacrimosa

42 Házi feladat Gyerekekkel karácsonyi ünnepet szervez, amivel a szülőket szeretné ámulatba ejteni. Állítson össze egy énekekkel, versekkel, esetleg betlehemessel tarkított műsort, melynek nem szokványosak a részletei, és garantáltan elbűvölik a szülőket…