1 Információelmélet 9. Információ és nyelvhasználat – a nyelvi jel

Az előadások a következő témára: "1 Információelmélet 9. Információ és nyelvhasználat – a nyelvi jel"— Előadás másolata:

1 1 Információelmélet 9. Információ és nyelvhasználat – a nyelvi jel
Komenczi Bertalan Információelmélet 9. Információ és nyelvhasználat – a nyelvi jel Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport 1

2 Jeltipológia index ikon szimbólum kapcsolat hasonlóság hozzárendelés
A jelek tárgyukhoz való viszonya kapcsolat index fizikai hasonlóság ikon hozzárendelés szimbólum Szemiotikus készség ! Charles Sanders Peirce

3 SZEMIOTIKA A jelek és jelzések olyan szubsztancia / energia töredékek,amelyeknek nem fizikai vagy kémiai, hanem szemiotikai dimenzióik révén van értelmük és értékük, az általuk hordozott értelem és jelentés révén Jel az, ami az érzékelésnek önmagát, a léleknek pedig önmagán kívül valami mást tár elébe Szent Ágoston

4 A nyelv eredete nyelv és kultúra
A földi evolúció mérföldkövei:a genetikai nyelv kialakulása (biológiai evolúció) és az emberi nyelv megjelenése(kulturális evolúció). Antropogenezis Kooperatív magatartás A nyelv társadalmi képződmény, a társas élettel járó kommunikatív magatartás eszköze. A nyelvelsajátítás képessége genetikailag determinált.

5 A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete
Modern elme Kognitív technológiák Hálózati Gutenberg TEORETIKUS Külső memória eszközök, szimbólumkezelő technológiák eszközökkel támogatott kogníció Technikai evolúció Nyelv: nyitott, megosztott virtuális valóság, absztrakció MITIKUS szimbolikus kogníció Mimézis: a test kommunikációs eszközként használata MIMETIKUS preszimbolikus kogníció Kulturális evolúció EPIZODIKUS Biológiai evolúció Kognitív evolúció

6 A mitikus kultúra Epizódikus Mimetikus Mitikus Főemlősök
intencionalitás elmeteória mentális autonómia motoros reprezentáció szociális szemantika pedagógia Korai emberfélék Homo erectus Mimetikus Homo sapiens szimbolikus invenció dialógusok más elmékkel Mitikus

7 A narratív elmeszerkezet kialakulásával világunk egyszerre virtuálissá változott…
Kognitív képességeink kibővültek a változtatható nézőpontok és közelítések eszköztárával….. Feltárultak az absztrakció határtalan lehetőségei Újonnan megszerzett kognitív eszközünk lehetővé tette mások elméjének közvetlen befolyásolását …

8 ..A szimbólumok csupán a játékszerei egy elképzelhetetlenül okos, irracionális, manipulatív, körvonalaiban artikulálatlan lénynek, amely az általunk konstruált kifinomult kulturális felszín alatt rejtőzik. Ez a szenvedélyes és fondorlatos intelligencia mozgatja együttes vállalkozásainkat, és miközben észrevehetetlenül a háttérben leselkedik, szemantikai gránátokat dobál különböző képzeletbeli célokra – feszélyezett tudatossággal, kételkedve önmaga értékében, és jórészt figyelmen kívül hagyva a kulturális mátrix kifinomult komplexitását.

9 In the natural world nervous systems don’t use symbols
In the natural world nervous systems don’t use symbols.... Real brains work by fuzzy recognition, using a nonsymbolic, holistic or analogue style.... Basic animal awareness intuits the mysteries of the world directly, allowing the universe to carve out its on image in the mind. This is a largely receptive mode of knowing.... In contrast, the symbolizing side of our mind is more aggressive. It creates a sharply defined, abstract universe, that is largely of its own invention. We are part analogue, and part symbolic in our mode of operation. Human beings maintain a precarious balance between these two computational modes. Most of our early experience is gained in a nonsymbolic manner. Pléh Csaba: Donald, A MIND SO RARE

10 A nyelv átalakítja a kognitív reprezentációk természetét „… egy absztrakt, virtuális realitás jön létre, amelyben az objektumok – legyenek azok tárgyak vagy személyek, valósak vagy képzeltek, vagy a közöttük levő relációk reprezentációi – tulajdonságait a nyelvet használó elme adományozza” (Csányi, 2006, 73.).

11 A mitikus kultúra Epizódikus Mimetikus Mitikus Főemlősök
intencionalitás elmeteória mentális autonómia motoros reprezentáció szociális szemantika pedagógia Korai emberfélék Homo erectus Mimetikus Homo sapiens szimbolikus invenció dialógusok más elmékkel Mitikus

12 1. Információ mint üzenet
2.Az információfogalom értelmezései Üzenet Üzenet Információforrás Adó Vevő Rendeltetési hely Csatorna Jel Jel Kódolás Dekódolás Zaj Zajforrás Az információtovábbítás Shannon-Weaver modellje 1. Információ mint üzenet

13 A közlési folyamat modellje
3. A nyelvi információ KONTEXTUS Ü Z E N E T ADÓ c s a t o r n a CÍMZETT K Ó D KONTAKTUS A közlési folyamat modellje

14 3. A nyelvi információ A nyelv kommunikációs funkciói EMOTÍV KONATÍV
DENOTATÍV kontextus POÉTIKAI üzenet EMOTÍV c s a t o r n a KONATÍV adó címzett METANYELVI kód FATIKUS Magáról a nyelvről szóló közlemények megfogalmazása kontaktus A nyelv kommunikációs funkciói

15 3. A nyelvi információ szöveg mondat glosszéma lexéma morféma fonéma
A nyelv elemei mondat glosszéma mondatfunkciós rész lexéma szó morféma Ebben az esetben „akusztikus ikonokról” van szó, azaz a nyelvi jel ektoszemantikai sávjában kódoljuk az adott szóval jelölt jelenség számunkra index formában megnyilvánuló „hangképét”. saját jelentéssel rendelkezik fonéma ritmus A spontán beszéd az agy „munkaplatformján” szerveződik. Egy-egy ilyen szintaktikai egység 2-3 másodpercig tart, majd következik egy kb. 0,5 másodperces szünet, amely alatt a következő szintaktikai együttes tervezése, összerakása történik. A nyelvi jel konvencionális, de nem arbitrális szimbolikus jellegű - ábrázoló funkció indexikus, ikonikus és szimptomatikus – kifejező és felhívó funkció

16 + 3. A nyelvi információ Lexikális kompetencia
Szintaktikai kompetencia Szemantikai kompetencia Fonetikai kompetencia Prozódiai kompetencia + Kognitív kompetencia Pragmatikai kompetencia Szociális kompetencia Lingvisztikai kulcskompetenciák

17 A beszédfolyamat jellemzői
A fonémák diszkrét és invariáns jellegűek, ez azonban eltűnik, ha nincs jelen emberi megfigyelő. A beszédben a szukcesszív fonémák akusztikai jelei egymásba hatolnak, komplex hangfolyam alakul ki. Ez a beszéd szegmentális sávja és ez adja a beszédkommunikáció szemantikai síkját. Ektoszemantikai tényezők: nem diszkrétek (analógok) nem szegmentálhatók (szupraszegmentálisak) hangszín hanglejtés hangsúlyozás hangerő stb.

18 A nyelv társadalmi funkciói
1. Közlés - ismeretek, tapasztalatok, eszmék 2. Közvetítés - akarat, érzés, vágy 3. Eszköz - érvelés, meggyőzés, manipuláció, hazugság 4. Kumulatív rendszer - a közösség memóriája 5. Jogi - erkölcsi szabályozó, norma-érvényesítő 6. Szellemi, intellektuális fejlődést elősegítő

19 A nyelv kulturális funkciói
A nyelv kulturális képződmény, szervezője, inspirálója és rögzítője egy adott társadalom kulturális fejlődésének A kultúra kommunikáció, és a nyelv ennek a kommunikációnak a legfőbb eszköze A kultúrába történő belenövéssel a szellemi értékek megismerésének eszköze

20 A kulturális evolúció szakaszai
A beszédfolyam ugyanolyan egyszeri, átmeneti, dinamikus jelenség, mint az agyban lejátszódó folyamatok, azzal a különbséggel, hogy azok extraszomatikus kivetítéseként az elgondolt és közlésre szánt agyi tartalmakat a jelenlévők számára is érzékelhetővé teszi. A természetes nyelv az egyetlen olyan jelrendszer, amely minden jelrendszernek a metanyelve is. A kulturális evolúció szakaszai