Rendkívüli jogorvoslatok

Az előadások a következő témára: "Rendkívüli jogorvoslatok"— Előadás másolata:

1 Rendkívüli jogorvoslatok
(jogerős döntések elleni eszközrendszer) Tóth Mihály

2 A jogorvoslat fogalma (ismétlés)
A jogorvoslatok fogalma tágabb értelemben használandó, mint a bírói döntés elleni kifogás bejelentése. A jogorvoslati jogosultság, mint jog, a modern büntető eljárásjog alapelvei közé tartozik. Mint fogalom olyan eljárási cselekmény amely korábbi hibás, vagy hiányos döntés felülvizsgálatát célozza. Mint indítvány, olyan kérelem, amely ennek az eljárásnak és új döntésnek a kieszközlésére irányul. A jogorvoslat fogalma (ismétlés)

3 A jogerő és a jogorvoslatok
Amit még részben át kell ismételnünk: A jogerő napja A jogerő hatásai A jogerő jelentősége, feloldhatósága A jogorvoslatok csoportosítási lehetőségei ezen belül a rendkívüli jogorvoslatok helye, szerepe

4 A jogerő napja A kihirdetés napja: - ha a fellebbezés kizárt, vagy
Az a nap, amelyen - bejelentik, hogy nem fellebbeznek, ill. visszavonják, - letelik a fellebbezési határidő, - harmadfok a fellebbezést elutasítja, - harmadfokon kihirdetik a döntést. Eszerint jogerős az a döntés ami ellen (már) nincs helye jogorvoslatnak, - a jogorvoslatról lemondtak, a határidő eltelik. - a jogorvoslatot visszavonták.

5 A jogerő hatásai - megváltoztathatatlanság (alaki jogerő)
- kötelező erő - végrehajthatóság - bizonyító erő „res iudicata pro veritate accipitur” – Ulpianus: az ítélt dolgot igazságként kell elfogadni, újból perre vinni nem lehet. Érvényes új – korábbitól eltérő - jogszabályok elfogadása esetén is. (Más hatóságokat is köti: Pp. 9. § - Ha jogerősen elbírált bűncselekmény anyagi jogikövetkezményei felől polgári perben kell határozni, a bíróság a határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elitélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt) - kötőerő (kivételek pl. tárgyalás tartására irányuló kérelem)

6 2/2015.BJE. A Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa a legfőbb ügyész által benyújtott jogegységi indítvány alapján eljárva Budapesten, a június 29. napján tartott ülésen meghozta a következő jogegységi határozatot: A másodfokú bíróság elsőfokú határozatot hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasító végzése alaki jogerővel bír, ekként ellene a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be.

7 A jogorvoslatok jellemzői
Jellemzője, Fajtája hatása N-nyomozás T-tárgyalás rendes (R) ill. rendkívüli (RK) halasztó hatályú (H) illetve nem ilyen (~H) devolutív (átszármaztató) (D) illetve nem (~D) Panasz (N) R ~H helyt adás: ~D egyébként: D felülbírálati indítvány(N) D fellebbezés (N, T) H Kifogás (262/A.§) igazolási kérelem (N,T) RK ~D Perújítás (T) megengedés: D lefolytatás: ~D felülvizsgálat,jogorv.a tv.érdekében, jogegységi döntés (T) Alkotmányjogi panasz

8 A rendkívüli jogorvoslatok lényegi kérdései
Perújítás Felülvizsgálat Jogegységi eljárás Törvényességi jogorvoslat Ténykérdésekben Jogkérdésekben Tény- és jogkérdésekben Akár a terhelt terhére, akár javára Csak a terhelt javára - új bizonyíték (ha lényegesen bef.) - hamis bizonyíték - hatósági bűncs. - res jud. sérelme - távollévő terhelt - tv-sértő döntés = bűnösségről = büntetésről, (kivéve harmadfok) absz. elj. szabsértés Súlyosítási tilalom megs. - AB.EEBdöntése (csak a terhelt javára) - egységes gyakorlat, vagy - korábbi döntéstől eltérés szükségessége - csak ha más jogorvoslat nincs, - csak a legfőbb ügyész jelentheti be

9 Mindegyik rendkívüli jogorvoslat a Kúrián folyik
kivéve a perújítást.

10 Perújítás - okok és feltételek
A perújítás oka A perújítás feltételei Új bizonyíték (akár felmerült, akár fel nem merült tényre) felmentés, bűnösség, illetve a jogkövetkezmények lényeges megváltoztatásnak indokoltsága Res judicata sérelme -azonos cselekményért több ítélet, vagy -nem saját néven történő elítélés Hamis bizonyíték az alapügyben a hamis vagy hamisított bizonyíték igazolása jogerős ítélettel, amely kihatott az alaphatározatra Hatóság bűncselekménye az alapügyben tv-be ütköző kötelességszegés Terhelt távollétében hozott érdemi döntés az alapügyben az ítéletet „távollétes” külön elj.-ban hozták csak a terhelt javára Az alapügyben hozott döntést érintő elnöki kegyelem megszüntető kegyelmi döntés

11 A perújítási kérelem és indítvány
Az ügyész mind a terhelt terhére (életében és az elévülési időn belül), mind javára (korlátlan ideig) indítványozhat perújítást. A pótmagánvádló kizárólag a terhelt terhére, és csak a felmentett vádlott bűnösségének megállapítása érdekében terjeszthet elő perújítási indítványt. (A hivatalos személyek a perújítási okról kötelesek az ügyészt értesíteni) A terhelt javára (korlátlan ideig) perújítási kérelmet terjeszthet elő: - maga a terhelt, - a védő, ha ezt a terhelt nem tiltotta meg, - a terhelt halála esetén testvére, egyenes ági rokona, házastársa, - a terhelt törvényes képviselője a kényszergyógykezelést elrendelő ítélet ellen.

12 A perújítási eljárás A perújítási eljárás két részből áll:
döntés a perújítási kérelem (indítvány) tárgyában – tehát a perújítás megengedhetőségének kérdésében (tv.szék ill. Tábla), igenlő válasz esetén a perújítási eljárás (új első fokú eljárás) lefolytatása. A perújítási kérelmet az alapügyben eljárt első fokú bíróság területén működő ügyésznél kell előterjeszteni, ő továbbítja azt nyilatkozatával együtt (alaposnak tartja-e, illetve, ha hivatalból tett perújítási indítványt), a bíróságnak. Ezt megelőzően (de később, a bírósági eljárásban is) nyomozás rendelhető el. A perújítási eljárás lényegében úgy folyik, mint az első fokú eljárás. (a tárgyaláson nem a vád, hanem a megalapozottnak minősített perújítási ok határozza meg az eljárás körét Bizonyítás korlátozás nélkül felvehető, elsősorban persze a perújítási ok által behatárolt körben, de szükség esetén ezen túlmenően is. A hozható döntések: - hatályon kívül helyezés és új döntés, - a perújítás elutasítása (ez a korábbi döntést hatályában fenntartja, ilyen kifejezett rendelkezést tehát nem kell hozni). Érvényesül a „reformáció in peius” tilalma: a terhelt javára előterjesztett döntés esetén a korábbi határozat a hátrányára nem változtatható meg. A fellebbezésre is az általános szabályok irányadóak.

13 A felülvizsgálat okai Az anyagi jog megsértése
Az eljárásjog megsértése Bíróságon kívüli más, utólagos döntés A BŰNÖSSÉG törvénysértő felmentés vagy megszüntetés törvénysértő elítélés vagy kényszergyógy-kezelés A SZANKCIÓ törvénysértő minősítés vagy más szabálysértés miatt törvénysértő szankció ABSZOLÚT ELJÁRÁSI SZABÁLYSÉRTÉSEK, A SÚLYOSÍTÁSI TILALOM SÉRELME ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG DÖNTÉSE (mentesülés, végrehajtás előtt) EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNAK DÖNTÉSE (egyezménysértést állapít meg)

14 A felülvizsgálati eljárás
A bírósági eljárás - előkészítő teendőkből, - bizonyos esetekben tanácsülési teendőkből, érdemben általában ülésen történő intézkedésekből áll. A tanács elnöke szükség esetén pl. hiánypótlásokról, a legfőbb ügyész nyilatkozatának beszerzéséről, a megtámadott határozat felfüggesztéséről dönt, de a az elkésett, nem jogosulttól származó, vagy ismételt indítványokat el is utasíthatja. Tanácsülésen jellemzően az eljárási szabálysértéseket bírálják el, nyilvános ülésen az anyagi jogi okból előterjesztett indítványokat. A nyilvános ülés általában úgy folyik, mint a tárgyalás (védő és ügyész részvétele kötelező), a hozható határozatokra pedig másodfokú eljárás szabályai vonatkoznak.

15 Jogorvoslat a törvényesség érdekében
Kisegítő (más jogorvoslat hiányában), Csak a terhelt javára vehető igénybe, Csak a Legfőbb Ügyész által jelenthető be, Csak a Kúrián érvényesíthető rendkívüli jogorvoslat Határideje nincs, bárki kezdeményezheti

16 Jogegységi eljárás EGYSÉGES GYAKORLAT ÉRDEKÉBEN:
a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala szükséges (különösen akkor, ha az ítélőtábla, a törvényszék vagy a járásbíróság elvi kérdésben korábban hozott jogerős bírósági határozattól eltérő jogerős határozatot hozott, és a Kúria elnöke vagy a legfőbb ügyész az elvi kérdés eldöntését szükségesnek tartja), ELTÉRŐ Kúriai DÖNTÉSEK: a Kúria valamely tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának határozatától.

17 Néhány fontosabb büntető eljárásjogi jogegységi döntés
3/2010. A terhelt terhére benyújtott ügyészi felülv. indítvány az elévülést nem szakítja félbe 5/2009. A pótmagánvádló és képviselője lehet tanú is. 4/2009. Polgári jogi igény biztosítására csak felelősségre vont gyanúsított vagyona zárolható 3/2008.Perújítás és a terhelt távollétében történő eljárás. Előkerülés kötelező perújítási ok. A perújítás éppúgy el is utasítható, mint más ok esetében Perújítás is lefolytatható távollét esetén. 2/2008.Zár alá vétel vagyonelkobzás érdekében elrendelhető ismeretlen vagy felelősségre nem vont személy vagyonára is! 3/2005.Több sértett nevében eljáró magánvádló felülvizsgálati indítványt többek javára nem terjeszthet elő. A rendkívüli jogorvoslat személyhez kötött. Néhány fontosabb büntető eljárásjogi jogegységi döntés

18 Az alkotmáyjogi panasz
Abtv. 26. § (1) bek: „korábbi” alkotmányjogi panasz–. Az Alkotmánybíróság ennek során felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be. Abtv. 27. : „új alkotmányjogi panasz”. Ebben az esetben az indítványozó nem egy jogszabályt, hanem az alaptörvény-ellenes bírói döntést támadhatja, amennyiben az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti. A „közvetlen panasz”. Az Abtv. 26. § (2) alapján indítható eljárásban az indítványozó a jogszabályt vagy valamely rendelkezését támadhatja, amennyiben annak alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelme és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette. Az alkotmáyjogi panasz

19 Az alkotmányjogi panasz határideje, a döntés
A bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszt (Abtv. 26. § (1) bekezdés és 27. §) a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet (az Alkotmánybíróságnak címezve) írásban benyújtani az elsőfokú bíróságon. A döntés közlésének elmaradása esetén az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidő a tudomásszerzéstől, vagy az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének bekövetkezésétől számított hatvan nap. „Ésszerű időn belül” kell döntést hozni (Abtv. 30. § (5) bek.) Az alkotmányjogi panasz határideje, a döntés