Skultéti József ügyosztályvezető Szociálpolitikai Ügyosztály

Az előadások a következő témára: "Skultéti József ügyosztályvezető Szociálpolitikai Ügyosztály"— Előadás másolata:

1 Skultéti József ügyosztályvezető Szociálpolitikai Ügyosztály
A szociális alapszolgáltatások és szakellátások kapcsolatrendszerének módszertani kérdései Készítette: Skultéti József ügyosztályvezető Budapest Főváros PH. Szociálpolitikai Ügyosztály Budapest,

2 előzetes hipotézisek A nyugdíjasok száma és aránya egyre emelkedik,
a nyugdíjasok alacsony nyugdíjukból nem tudnak vásárlóként megjelenni a szociális ellátás piacain (adósságcsapda is fenyeget!), Országos Idősügyi Stratégia kidolgozására van szükség, a nyugdíjrendszer- és a ny.előtakarékossági rendszer átalakítása nem odázható, nem halogathatóak tovább a szakmai standardok kidolgozása és mielőbbi bevezetése, a szakmai jogszabályok teljes körű átdolgozása és harmonizációja –azonnali korrekcióra van szükség a 36/2008. (XII.22.) SzMM., az 1/2000. (I.7.) SzCsM., , a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. rendeletek és a Szoctv. ellátást akadályozó és anyagi eszközök bevonását nem igénylő rendelkezései esetében, szükségessé vált a finanszírozási rendszer átalakítása, az ágazat a növekvő szakemberhiány miatt strukturális válság előtt áll. az alapszolgáltatás rendszere a kapacitáshiány és a finanszírozás aránytalanságai miatt nem képes a vele szemben támasztott szolgáltatások nyújtására, a követelmények teljesítésére (kerületi adatok, ÁSZ. jelentések, stb.), a tartós bentlakásos intézmények már csak az ellátás színvonalának rovására képesek az egyre növekvő kifizetéseket igénylő folyamatosan szaporodó jogszabályváltozások betartására –miközben egyre rosszabb egészségi állapotban levő és egyre költségesebb ápolást-gondozást igénylő lakókat (betegeket) vesznek fel szaporodó, betöltetlen férőhelyeikre. egyre nő a nyugdijaskorúak száma és aránya, nyugdíjkatasztrófa fenyegeti az országot, az SzMM szerint 2030-ra mintegy félmillióan egyszerűen nem kapnak majd nyugdíjat, akik előtakarékoskodnak sem lehetnek nyugodtak, ugyanis a magyar magán-nyugdíjpénzárak ebben az esztendőben 185 milliárdot buktak -köszönhetően a gazdasági válságnak és persze befektetési stratégiájuknak, a fő magyar öregségi nyugdíjas ellátása havi 180 md ft., a nyugdíjasokat ma még 4 millió járulékfizető tartja el, de a fele (1,9 mfő) csak a minimálbér után fizet járulékot. Átlagnyugdíjak: Németország 1200-, Belgium 900-, Ausztria 720-, Lengyelo 500-, Románia 150euró.

3 Kiemelt szociális jellemzők Magyarországon és Budapesten
A magyar társadalom lélekszáma 2050-ig 8 millió körüli lakosságszámot érhet el, így a jelenlegi 20%-ról 26%-ra nőhet a 60 éves és annál idősebb személyek aránya -lakosság : fő, : fő, Bp-n fő. Az időskorúak aránya 2050-re elérheti a jelenlegi szintnek a másfélszeresét. A 60 éves és idősebb népesség száma: én fő, Bp-n fő, én fő, Bp-n fő, re megközelíti a 2,4 millió főt, A csökkenő gyermekszám és a nyugdíjasok számának növekedése új kihívást jelent - kettős öregedés -, és így jelentős feladat a növekvő ellátási igényeknek megfelelő szociális és egészségügyi ellátórendszer ki- és átalakítása Budapesten. A munkanélküliek száma nem csökken (országosan 317 efő, Bp.-n 44 efő, a munkanélküliségi ráta 7,5 %, a munkanélküliek 50,3 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama 19,0 hónap) -KSH a hajléktalanok száma sem csökken(12-15 efő, 5-7 efő) -. az inaktív munkaképesek száma (2615 efő, 543 efő), szeretne dolgozni (341 efő, efő), A fővárosi díjhátralékkal rendelkező lakosok/háztartások száma két év alatt háromszorosára növekedett, Budapest közel 1,7 millió lakosa közül közel 300 ezer hátralékos fogyasztót tartanak nyilván (kb. minden 6 lakos) és több, mint 11 milliárd forint hátralékkal adósak (A évben ez az adósság nem haladta meg a 3 md ftot!). Az időskorúak jövedelmi helyzete (létminimum Ft., egyfős nyugdíjas háztartás minimuma Ft, önymin Ft. -KSH )

4 A nyugdíjasok száma és jövedelme
A nyugdíjasok száma – saját jogon év létszám (ezer fő) a népesség %-ban saját jogú (ezer fő) 2002 3 070 30,2 2 465 2004 3 041 30,1 2 460 2006 3 028 30,0 2 488 2007 3 036 2 491 A nyugdíjellátások paraméterei évben nyugdíj összege (Ft/hó) létszám (fő) megoszlás (%) 45 ezer forint/hó alatt (180 €) 23,44 45–100 ezer forint/hó között 63,87 100 ezer forint/hó felett (400 €) 12,69 Összesen*: 100 * Az összlétszámban a rokkant- és a korengedményes nyugdíjasok is szerepelnek. Forrás: KSH

5 Nyugdíj és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma az ellátás összege szerint – 2008. évben
Forrás: Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság

6 Országos ellátási paraméterek I.– 2006. (SZMM)
Alapszolgáltatások e fő/év 105 e fő étkeztetés 44 e fő házi segítségnyújtás 16 e fő jelzőrendszeres házi gondozás 315 e fő éves új forgalom családsegítés 100 e fő falu/tanyagondnoki szolgálat 13 e fő támogató szolgáltatás 3,6 e fő közösségi gondozás 48 e fő nappali intézményi ellátás 4 e fő utcai szociális gondozás

7 Országos ellátási paraméterek II.–2006. (SZMM)
Szakosított ellátások – 90 e fő /év 43 e fő idősek otthona, 14 e fő fogyatékosok otthona, 7,6 e fő pszichiátria betegek otthona, 6,9 e fő hajléktalan emberek otthona. Alkalmazottak száma – 81 e fő A szektor foglalkoztatási részesedése – 2,8% 81 e fő szociális és gyermekjóléti szakágazatban foglalkoztatott dolgozó, - ebből fő felsőfokú végzettségű, 9 e fő szociális szolgáltatást igénybevevő foglalkoztatása .

8 Tartós bentlakásos intézmények
A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmények létszám és működési adatai Év, fenntartó Az ellátottak száma A gondozók száma A szakképzett gondozók aránya, % Egy gondozóra jutó ellátott 1993 56 118 12 543 65,4 4,5 1994 59 291 12 937 66,2 4,6 1995 62 265 14 000 65,5 4,4 1996 65 166 14 567 68,0 1997 67 349 15 297 72,8 1998 69 347 17 624 73,8 3,9 1999 70 287 18 419 75,4 3,8 2000 72 183 19 262 78,6 3,7 2001 74 338 20 238 79,8 2002 75 541 20 902 83,5 3,6 2003 77 386 22 031 84,4 3,5 2004 78 462 22 500 87,3 2005 81 425 23 269 88,5 2006 84 133 23 287 90,0 2006. Fenntartó A telep- helyek száma Az engedé-lyezett férőhelyek száma A működő férőhelyek száma Az ellátottak száma Férőhely-kihasznált-ság, % Tartós bentlakásos intézmények Időskorúak otthona 793 48 939 48 818 46 975 96,2 Pszichiátriai betegek otthona 81 8 133 8 068 8 097 100,4 ebből: lakóotthon 21 223 230 103,1 Fogyatékos személyek otthona 282 16 648 16 646 16 074 96,6 122 1 246 1 244 1 183 95,1 Szenvedélybetegek otthona 40 2 023 1 962 97,0 4 42 100,0 Hajléktalan személyek otthona 583 550 94,3 Összesen 1 146 76 326 76 138 73 658 96,7 Forrás: KSH . Szociális statisztikai évkönyv 2007.

9 A házi segítségnyújtás főbb ellátási adatai, a házi gondozók száma (fő)
Év Az ellátottak száma Ebből Tízezer 60 éven felüli lakosra jutó ellátott A térítési díjat fizető ellátottak száma A térítési díjat fizető ellátottak aránya, % férfi nő 1980 35 146 .. 192,0 1990 84 720 428,2 1995 44 449 13 627 30 822 219,4 38 748 87,2 2000 40 292 12 093 28 199 193,7 34 774 86,3 2001 41 275 12 707 28 568 197,3 35 603 2002 43 083 13 395 29 688 204,0 36 405 84,5 2003 43 733 13 354 30 379 205,7 37 349 85,4 2004 43 542 13 030 30 512 202,3 37 099 85,2 2005 45 130 13 154 31 976 209,2 36 908 81,8 2006 48 088 13 949 34 139 221,6 37 765 78,5 Év A hivatásos A tiszteletdíjas Az egyéb címen foglalkoztatott Összes Ebből: a szakképzett Az egy gondozóra jutó ellátottak száma gondozók száma 1990 4 910 12 773 3 210 20 893 1 851 4,1 1995 4 738 7 442 268 12 448 2 654 3,6 2000 4 706 3 519 439 8 664 3 109 4,7 2001 4 818 3 207 507 8 532 3 384 4,8 2002 4 897 2 537 460 7 894 3 408 5,5 2003 5 053 2 203 388 7 644 3 695 5,7 2004 5 198 1 937 441 7 576 3 905 2005 5 399 1 747 455 7 601 4 043 5,9 2006 5 100 1 206 279 6 585 3 919 7,3 Forrás: KSH Szociális statisztikai évkönyv 2007.

10 A házi segítségnyújtásban részesülők száma régiók szerint
Közép-Magyarország 11 155 11 208 10 644 9 477 9 706 9 433 9 669 9 199 9 076 8 927 8 999 8 454 8 162 7 930 Régió 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Közép-Dunántúl 5 093 5 029 4 680 4 232 4 186 4 122 3 978 4 139 3 955 5 193 4 414 4 514 4 742 5 202 Nyugat-Dunántúl 5 182 5 124 5 099 4 723 4 702 3 968 3 765 3 812 3 888 4 133 4 165 3 898 4 091 4 492 Dél-Dunántúl 3 936 3 554 3 341 3 188 3 368 3 558 3 362 3 359 3 925 4 495 4 410 4 524 5 200 5 815 Észak-Magyarország 7 659 7 802 6 769 6 244 6 254 6 040 5 849 6 183 6 493 7 149 7 231 7 538 7 619 7 974 Észak-Alföld 8 524 7 634 7 058 6 666 6 716 7 905 7 179 7 226 7 648 8 009 8 093 8 026 8 571 8 970 Dél-Alföld 7 657 7 434 6 858 6 507 6 306 6 303 6 155 6 374 6 290 6 177 6 421 6 588 6 745 7 705 Ország összesen 49 206 47 785 44 449 41 037 41 238 41 329 39 957 40 292 41 275 43 083 43 733 43 542 45 130 48 088 Forrás: KSH Szociális statisztikai évkönyv 2007.

11 A házi segítségnyújtásban részesülők száma Budapesten 2006-2008.
20 06. 07. 2008. I.félév dolgozók száma ker-k hsny jelzőr 2006. 2007. 2008.I.fév 1. 120 169 121 17 14 13 2. 301 44 334 331 41 3. 257 40 281 220 28 25 24 4. 125 113 36 38 5. 260 29 263 43 226 27 6. 153 50 132 56 107 32 7. 100 48 33 8. 168 167 146 45 40,5 9. 164 104 105 21 31 10. 103 160 11. 314 65 239 240 75 102 12. 218 204 163 42 13. 288 487 135 499 52 14. 182 187 106 15. 195 57 46 27,75 16. 196 73 184 72 181 78 82,5 84,5 82,3 17. 80 81 85 23 22,5 18. 338 61 370 58 49 35 30 19. 183 60 194 74 20. 162 174 180 39 21. 175 191 166 26 22. 77 16 23. 5 Összesen 4191 879 4412 982 4100 948 925,25 909,25 883,55 Forrás: a fővárosi, kerületi Gondozási Központ-vezetők adatszolgáltatása 2008.

12 A házi segítségnyújtásban részesülők és dolgozók száma Budapesten
Forrás: a fővárosi, kerületi Gondozási Központ-vezetők adatszolgáltatása 2008.

13 Az alapszolgáltatások és a szakellátási formák működésének korlátai
kiszámíthatatlan jogszabályi környezet („karácsonyi ajándék”), bizonytalan finanszírozási/támogatási rendszer (ÁHJ változásai évi CLXIX.tv – n) a 36/2007.(XII.22.) SzMM.rend a gondozási szükséglet, szociális rászorultság vizsg –”hatásai”, instabil ellátórendszer („magán- és egyháziak”, „az alapszolgáltatások fejlesztése”, a várakozók számának „szabályozhatósága”, stb.), többlet egészségügyi tevékenység növekvő költségei (újabb egészségügyi szakdolgozók alkalmazása+növekvő gyógyszerköltség+dráguló gyógyászati segédeszközök), intézménylétesítés és rekonstrukció hiányzó pénzügyi feltételei, egyre csökkenő karbantartási költések, az uniós források bevonásának korlátozottsága, a szakmai standardok hiánya, a kétszintű ellátórendszer korlátai, int. létszám helyzet (osztályvezető nővér, mentálh.csopvez.-belső ellenőr, közbesz.szakértő), az ágazatban dolgozók megbecsülésének helyzete, az érdekérvényesítés hiánya, a évi C. tv. „álláspályázati rendszer és esélyegyenlőség”-„A,B,C,D kat is, kozigallas.gov.hu, ágazati információhiány (döntés-előkészítés, fh. nyilvántartási R., térítési díj), a évi XC tv./305/2005.(XII.25.) számú Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek adatszolgáltatási kötelezettségéről -közadattári regisztráció, adatok feltöltése, aktualizálása, közzétételi szabályzat (szabályzatok+52.) től , a 9/2008( II.22.) ÖTM. rendelet -az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (600 oldal) módosításáról (intelligens tűzjelző bekötése tűzoltóság /2013/, világító táblák elhelyezése, tűzoltó készülékek helye 1.35 m!!, oktatás), a 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM egy. rendelet a biztonsági fóliázásról (irodák), a mv. kockázatértékelés átdolgozása, a HACCP felülvizsgálata, a 3/2008. (IV.15.) SzMM.rendelet a szociális módszertani intézmények „kijelölése és feladatai” (szakmafejlesztés, uniós gyakorlat, PPP-best praktice, stb.).

14 Az ÁSZ számú vizsgálati jelentése az önkormányzatok szociális alapszolgáltatási tevékenységének ellenőrzéséről július A Jelentés összegzett megállapításai …. részlet Egyre többen jogosultak nyugellátásra és egyre többen igényelnek szociális juttatásokat, melyeket a költségvetés a korábbi szinten nem tud finanszírozni, ezért előtérbe kerül a szociális ellátások szűkítése, a támogatások csökkentése.  A Szociális törvény egyetlen módosítását nem előzte meg a lakosság szociális helyzetének, ellátási szükségleteinek felmérése, az ellátások alakítására nem készült közép- és hosszú távú koncepció. A koncepció elkészítéséhez szükséges reális helyzetelemzés, hatásvizsgálat nem készült, a szaktárca nem rendelkezett információval a működő szolgáltatásokról, ellátottakról. Jelenleg sincs olyan nyilvántartási rendszer, amely naprakész adatokkal tartalmazza a működő szolgáltatások típusát, az ellátottak számát, az egyes szolgáltatások iránti szükségleteket. A szociális alapszolgáltatások jogszabályi előírásai gyakran változtak ma sem egyértelműen meghatározottak. A szociális alapszolgáltatások számosságából adódóan az ellátórendszer szétaprózott, a szabályozás bonyolult. Az egyre részletesebb központi szabályozás öngerjesztő folyamattá vált, újabb és újabb szabályozást indukált, ami ellentmondásos jogi szabályozási környezet kialakulásához vezetett.  A kötelező feladatok teljes köre – elsősorban pénzügyi források hiányában – a települési önkormányzatok számára nem teljesíthetők, ezért a szabályozás el- lenére kialakultak „fehér foltok”. Növekedett a települések közötti egyenlőtlenség, az ellátási hiányok éppen a legszegényebb településeken maradtak fenn vagy alakultak ki. A hiányzó alapszolgáltatások következtében a szakosított ellátások iránti igények növekednek, holott az igénylők egy része az alapszolgáltatás keretében otthonában, illetve helyben is ellátható, ami az érintettek és a költségvetés számára a legkedvezőbb megoldás lenne.

15 Az ÁSZ számú vizsgálati jelentése az önkormányzatok szociális alapszolgáltatási tevékenységének ellenőrzéséről július A Jelentés javasolta a szociális és munkaügyi miniszternek dolgozza ki a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások hosszútávú átalakítási koncepcióját a szükséges források és prioritások meghatározásával, kezdeményezze a Szoctv. módosítását annak érdekében, hogy a szociális alapszolgáltatások iránti igények és szükségletek felmérésre kerüljenek; vizsgálja felül az ágazati szakmai statisztikák adattartalmát, és kezdeményezze módosítását az ellátórendszer egészére vonatkozó lényeges információ biztosítása érdekében; jelezze az önkormányzatok pénzügyi információs rendszerére vonatkozó jogszabályi módosítások szükségességét, hogy a feladatellátás átlátható, a Szoctv.-ben nevesített szolgáltatások ráfordításai pedig kimutathatóak legyenek; vizsgálja felül a Szoctv. és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási jogszabályok fogalom-meghatározásai közt fennálló ellentmondásokat, rendeletalkotási jogkörében gondoskodjon azok feloldásáról, illetve kezdeményezze a szükséges jogszabályi módosításokat; kezdeményezze a Szoctv. módosítását, annak érdekében, hogy az igényeknek megfelelő szociális alapszolgáltatások minden településen elérhetők legyenek; vizsgálja felül a Szoctv. lakossági igénytől független feladat-ellátási kötelezettséget előíró rendelkezései és az Ötv.ben foglaltak közti összhang megteremtésének lehetőségét; kezdeményezze a Szoctv. módosítását annak érdekében, hogy az egyes szolgáltatások igénybevételénél a szociális rászorultság feltételei egységesen kerüljenek meghatározásra; gondoskodjon a pályázati támogatások felhasználásával kapcsolatos monitoring rendszer folyamatos működéséről; gondoskodjon a kidolgozás alatt álló standardok és az egységes ellenőrzési szempontok bevezetéséről, valamint biztosítsa – a működést engedélyező szervek révén - a szociális intézményeknek és szolgáltatók meghatározott rendszeres ellenőrzését.

16 Az ÁSZ 0820. számú vizsgálati jelentése I
Az ÁSZ számú vizsgálati jelentése I. az önkormányzati kórházak és bentlakásos szociális intézmények ápolásra, gondozásra fordított pénzeszközei felhasználásának ellenőrzéséről július A Jelentés összegzett megállapításai …. részlet A demográfiai előrejelzések, a lakosság egészségi állapotának felmérését szolgáló kutatások már évekkel ezelőtt annak a felismeréséhez vezettek, hogy a népesség öregedéséből adódó ellátási gondok megoldása érdekében az egészségügyi és a szociális ellátórendszer átalakítása, fejlesztése szükséges, de az ellátás rendszerét úgy kell átalakítani, amelyben az ellátottak szociális és egészségügyi szükségletei együttesen jelennek meg /2011/2007. (I. 30.) Korm. határozat az ápolási rendszer egységesítésének soron kívüli feladatairól, valamint az ápolási feladatok egységes rendszerének megteremtéséről). A lakókörnyezetben nyújtott (otthonközeli) ápolás, gondozás rendszerében az OEP által finanszírozott házi szakápolás és a szociális normatívával támogatott házi segítségnyújtás között nem volt együttműködés, az egészségügyi és szociális ellátórendszer ápolási, gondozási tevékenységében párhuzamosságok, összehangolatlanság volt jellemző. Az ápolás, gondozás valamennyi eleme megtalálható a hazai egészségügyi és szociális szolgáltatásokban, de ezek nem képeznek egységes rendszert sem irányítás, sem finanszírozás, sem ellátás tekintetében. Az intézmények finanszírozásában, igénybevételi szabályaiban meglévő eltérések, ellentmondások áttekinthetetlenné, nehezen összehangolhatóvá teszik a két ágazatban egyaránt megjelenő igények kielégítésének hatékonyabb és célszerűbb megszervezését. A bentlakásos elhelyezés lehetőségében azonban az ország egyes térségei között továbbra is jellemzőek az egyenlőtlenségek. Az egészségügyi, szociális intézményekben folyó költségigényesebb ápolás, gondozás nagyobb arányt képviselt az ellátásokban, mint a települési önkormányzatok által megszervezendő szociális alapszolgáltatások, vagy az E.Alap által finanszírozott házi szakápolás.

17 Az ÁSZ 0820. számú vizsgálati jelentése II.
A Jelentés összegzett megállapításai …. részlet Az ágazatokban a fejlesztésekre tett intézkedések összességében eredménytelenek voltak, különösen az egészségügyi és szociális ellátások közötti együttműködés javítása, a térségi kapacitások összehangolása, a magas ápolási igényű betegek megfelelő ellátásának szervezése területén. A szociális intézményekben végzett ápolás a évtől a szükség szerinti ápolásról leszűkült az alapápolásra, miközben az ott élők körében emelkedett a szakápolást igénylő, egészségügyi panaszok miatt ellátásra szorulók aránya, az intézményben gondozottak kórházi ápolásban töltött napjainak száma. A szociális otthonok lakóinak egyharmada szorul folyamatos szakápolásra, amelyre az intézmények sem eszközökkel, sem szakképzett ápolószemélyzettel nincsenek felkészülve, finanszírozása az E. Alapból nem megoldott. Az idősellátás térségi szolgáltatásai, az egészségügyi és szociális, ezen belül a geriátria és az ápolási ellátás, a szociális intézmények fejlesztését valamennyi régió operatív programja (ROP) tartalmazza, de a már megjelent pályázati célok között az ápolás, gondozás komplex intézményeinek fejlesztése nem szerepelt. A szociális intézményekben az intézményi térítési díj megállapításánál a fenntartók korábban a tényleges önköltséget figyelmen kívül hagyva mérlegelhették, hogy az ellátottak, hozzátartozók jövedelmi, vagyoni helyzetük alapján mekkora összeget képesek megfizetni. A Szoctv i módosítása mérlegelést nem tett lehetővé, de a változtatást az önkormányzatok 58%-a nem hajtotta végre, a térítési díjakat a korábbiak szerint állapították meg. Az alkalmazott nyilvántartási rendszerek különböztek, az ellátások ráfordításainak mérését (a szociális intézményekben kiadások, a kórházakban költségek alapján) az ágazati hovatartozás is befolyásolta. A vizsgált kórházi ápolási osztályokon az egy ápolási napra jutó költség az inflációnál kisebb mértékben (21,9%-kal) emelkedett, a vizsgált szociális ellátásoknál az egy gondozási napra jutó kiadás azt meghaladó ütemben (26,7%-kal) nőtt között, ennek ellenére a napi ellátás az idősek otthonában átlagosan 40%-kal (3000 Ft-tal) kisebb kimutatott ráfordítással járt, mint ugyanez egy kórház ápolási osztályán!

18 Az ÁSZ 0820. számú vizsgálati jelentése III.
A Jelentés javaslatai számoltassa be az egészségügyi, a szociális és munkaügyi minisztert az ápolási rendszer egységesítésének soron kívüli feladatairól szóló 2011/2007. (I. 30.) Korm. határozat végrehajtásáról, határozza meg az ápolási feladatok egységes rendszerének megteremtése, a rendszerben meglévő átfedések kiszűrése, az e célra fordított erőforrások ésszerű és átlátható felhasználása, valamint a szociális és egészségügyi feladatok összehangolása érdekében a tárcák által elvégzendő feladatokat; gondoskodjanak az egészségügyi és szociális intézményekben az ápolás, gondozás szakmai tartalmának egyértelmű rögzítéséről, az átjárhatóság érdekében az azonos tevékenységek összehangolt minimumfeltételeinek, a működési engedélyezési eljárás és az ápolási szakfelügyelet egységes rendjének kialakításáról; intézkedjenek a két ágazat szakmai programjai közötti kapcsolat erősítése érdekében a szociális és egészségügyi fejlesztések összehangolásáról, a két ágazat kapacitásbefogadási rendszere egységes követelményeinek kialakításáról; dolgozzák ki az ápolási szolgáltatást egyaránt nyújtó szociális és egészségügyi intézmények működési feltételeinek, valamint egységes, azonos tartalmú finanszírozásának rendszerét; dolgozzák ki a szociális ellátásban részesülők egészségügyi ellátásának monitorozási rendszerét, a szociális intézményekben lakók ápolássúlyossági fokozatba sorolásának folyamatos nyomon követését és értékelését biztosító adatszolgáltatási rendszert; dolgozza ki a szociális szolgáltatások területi összehangolásával kapcsolatos helyi önkormányzati feladatok ellátásához szükséges eszköz- és információrendszer működéséhez szükséges jogszabályi követelményeket.

19 Nyugdíj;

20 A szociális ágazat normatívái 2000-2008. között*
Normatíva megnevezése 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.* Idősek Otthonai (Ft/ellátott/év) - átlagos szintű ápolás - demens betegek ápolása - emelt színvonalú ellátás * ** Értelmi Fogyatékosok és Pszichiátriai Betegek Otthonai (Ft/ellátott/év) Átmeneti szállás, éjjeli menedékhely Nappali ellátás (Ft/ellátott/év) 96 500 Családok átmeneti otthonában elhelyezett szülők ellátása   Regionális Pályázattal Módszertani feladatok (Ft/módszertan) megyei nyerhető el Utcai szociális munka (szolgálatonként)

21 KSH bruttó béradatok (eFt.)
Ssz: Ágazat megnevezése 2004. április december 2006. április 2007. december 2008. 1. Nemzetgazdaság összesen 146554 170505 179843 188139 194455 2. Versenyszféra 137724 184501 171634 193991 203700 3. Költségvetési szféra 167803 164319 199172 186668 192011 4. Szociális ágazat 113780 116003 119238 133607 135782 Forrás: KSH Információs Szolgálat 2008.

22 Béradatok a házi segítségnyújtás területén Budapesten 2006-208. között
átlagbér láncindex 2006. 104919 100,0 % 2007. 111216 106,3% 2008.I.fév 117669 105,8 % bázis 135782  112,15 % Forrás: a fővárosi, kerületi Gondozási Központ-vezetők adatszolgáltatása 2008.

23 A segítő szakemberek társadalmi (el)ismertsége
A szociális szférában dolgozók társadalmi presztízse alacsony, jövedelmük jelentősen elmarad az átlagtól. A szociális munkások átlagos jövedelme a nemzetgazdasági átlagbér 60–65%-a. A pénzügyi korlátok miatt hiányos munkafeltételek, szegényes munkakörülmények – ugyanakkor rendkívüli fizikai terhelés és a női munka túlsúlya ~95 % !! Az egyéb jóléti juttatások minimális szintje, a beszűkült képzési és továbbképzési lehetőségek, nincs pályakép! Csökkenő szakmai létszám – növekvő ellátási feladatok. Nem megoldott a „segítők segítése”: hiányoznak a szupervízió, a munkahelyi mentálhigiéné feltételei, az igényekhez képest kevés továbbképzési lehetőség áll rendelkezésre. Öngondoskodás, önkéntesség, önsegítés.

24 Hogyan tovább? I. Az alapszolgáltatások és a szakellátási formák kapcsolatrendszerének módszertani kérdései A kapcsolatrendszer szintjei -ágazati-, szervezeti-/intézményközi-, szakemberek-, valamint érintettek/ hozzátartozóik és segítőik közötti-. A kapcsolatrendszer területei - aktuális Információnyújtás - a szolgáltatásokról, feltételeiről… Tájékoztatás az ellátás változásairól és hatásairól (alapszolgáltatás vs. tartós bentlakás, gondozási szükséglet, jövedelem-, vagyonvizsgálat). Segítő együttműködés a szociális szakemberek között (az ellátás biztosítása, az ügyintézés és a hozzáférés egyszerűsítése és a gondozás mielőbbi megkezdése érdekében). Az ellátások választásának korlátai és kihelyettesíthetősége; Az alapszolgáltatások és szakellátási formák struktúrális dilemmája; Közös javaslatok a szociális ellátás rendszerének megújítására, átalakítására, Következtetések/tapasztalatok összegzése, avagy hogyan tovább?

25 Hogyan tovább? II. Az idősek ellátása európaibb módon, avagy az ellátórendszer átalakításának folyamata Az idősügyi stratégia kidolgozása, a nyugdíjrendszer átalakítása, a nyugdíjak reálértékének megőrzése, a szakmai standardok kidolgozása (határterületek: gyermekvédelem, eü, foglpol), az intézményi struktúra átalakítása, a kétszintű ellátórendszer változtatása, a szakmai jogszabályok változtatása és harmonizációja, az ellátórendszer finanszírozási rendszerének reformja, átmeneti intézkedések -a szociális és egészségügyi ellátórendszer meglévő elemeinek megtartása és harmonizációja, új szolgáltatások kiépítése, összehangolt cselekvési program előkészítése -az egészségügy és az időskori szociális ellátás feladatainak összehangolása, a tartós ellátásra/fokozott gondoskodásra szoruló idősek ellátásához kapcsolódó személyi-tárgyi feltételek biztosítása, a különféle támogatórendszerek harmonizált fejlesztése –foglpol.,lakásügy az idősekkel szembeni diszkrimináció, munkanélküliség és szociális kirekesztés elleni küzdelem feladatai, az élethosszig tartó tanulás-, a lehetséges foglalkoztatás feltételeinek megteremtése -e-learning, távmunka, kisebb létszámú intézmények létesítésének ösztönzése, önsegítés, öngondoskodás, önkéntesség / öntudat, önrendelkezés, önállóság.

26 Hogyan tovább? III. – rövid távú lépések
Az intézményi modell átalakulás az ún. fokozott ápolást igénylők irányába. A demencia kórképei körébe tartozó lakók intézményen belül, külön gondozási egységben megvalósuló gondozása személyi-tárgyi feltételeinek biztosítása. A szociális- és az egészségügyi ellátó intézmények szolgáltatásainak közelítése és összehangolása. Az ellátás területeire vonatkozó civil-, társadalmi- és egyházi szervezetekkel megvalósuló együttműködés fejlesztése, kiszerződések. Az intézmények/szolgáltatások integrált szervezeti formában történő megszervezése - az intézményrendszer strukturális átalakítása. Az ápoló-gondozó intézményi körben a fogyatékosok-, a pszichiátriai lakóotthonok számának lehetséges növelése, hozzáférés biztosítása a szenvedélybetegek rehabilitációs intézményi ellátási formáihoz. A módszertanok szakmafejlesztési tevékenységének támogatása, illetve segítése. A szociális foglalkoztatás hatékonyságának növelése a fogyatékosok- és a pszichiátriai betegek otthonaiban. Az intézményi rekonstrukció és épület-rehabilitáció forrásainak célirányosabb biztosítása (uniós támogatások, vállalkozói tőke bevonása, ?PPP?).

27 Hogyan tovább? IV. Az ellátás lehetőségei és kitörési pontjai
a lakókörnyezetben történő komplex segítségnyújtás prioritása, a szakmai standardok kidolgozása, az ellátási formák kihelyettesíthetősége, közösségi alapú szolgáltatási formák, szükségletorientált tervezés, komplex szemléletű tervezés –SZTK-k rendszere, integrált intézménynek és komplex szolgáltatások, a humán erőforrás helyzetének változtatása, az intézményi struktúra átalakítása, az együttműködés formáinak kiszélesítése (kistérségi, önkormányzatközi, társadalmi-civil szervezettel), minőségbiztosítás és fogyasztóvédelem.

28 Köszönöm a figyelmet!