Regényismeret I. 1. Melyik regényből idézünk? (Kérjük a szerzőt és a mű címét is!) 1. A Vaskapunak kétezer éves históriája van, s négy nemzet nyelvén.

Az előadások a következő témára: "Regényismeret I. 1. Melyik regényből idézünk? (Kérjük a szerzőt és a mű címét is!) 1. A Vaskapunak kétezer éves históriája van, s négy nemzet nyelvén."— Előadás másolata:

1 Regényismeret I. 1. Melyik regényből idézünk? (Kérjük a szerzőt és a mű címét is!) 1. A Vaskapunak kétezer éves históriája van, s négy nemzet nyelvén nevezik azt. 2. Leibniz, az optimista világnézetnek egyik pregnáns hirdetője azt állítja a mi világunkról, hogy az összes lehető világok között a legjobb. 3. Azt hallottam, hogy ez a Sorel már három éve teológiai tanulmányokkal foglalkozik. Szeminarista akar lenni... Úgy látszik, mégsem liberális, csak latinista. © Wenczel Imre

2 Regényismeret I. 2. 4. Az útra nyíló kiskapu fölött cégtábla látható
Melyik regényből idézünk? (Kérjük a szerzőt és a mű címét is!) 4. Az útra nyíló kiskapu fölött cégtábla látható az alábbi felírással: VAUQUER-HÁZ. És alatta: Polgári penzió mindkét nem és egyebek számára. 5. Csodálatos, hogy az emberek rendesen többet költenek, mint kellene Abban az időben nyalka huszárezred feküdt Trencsénben. 6. Történetünk idejében még nem jártak a Dunán gőzhajók. Galactól elkezdve fel a Majna-csatornáig kilencezer ló járta a partokat, a hajók felvontatásával fáradva; a török Dunán a vitorlát is használták, a magyar Dunán nem. © Wenczel Imre

3 Regényismeret II. 3. Hol található az alábbi idézet?
A regény elején (a); a regény közepén (b); vagy a regény végén (c)? 1. ...Hiszen elég nagy a világ. És van benne elég leány. Szebbnél szebbek, édesebbek. A hozományok se vesztek még ki. Ej, csak egészség legyen és egy kis tűrhető kártyajárás. 2. Julien valóságos dandy lett, már tudta, hogyan kell viselkednie. Kifogástalanul tartózkodó volt Mathilde-dal. Mintha már nem is emlékeznék arra, hogy a lány valamikor vidáman faggatta, hogyan is bukott le a lóról. 3. A király mosolygott e kívánságon. »Nem tudom megérteni, mondá, miért viseltettek oly különös előszeretettel ti európaiak a mi sárga sarunk iránt; vigyetek el belőle annyit, amennyi jól esik, ha ez oly nagy boldogságot szerez nektek.« © Wenczel Imre

4 Regényismeret III. 5. Neveket, fogalmakat, tárgyakat sorolunk fel.
Döntse el, melyik regényben szerepelnek! Vörös és fekete Goriot apó Az arany ember A Noszty-fiú esete Tóth Marival Candide 11. Vautrin 1. Besançon 6. Kártyajárás 12. ágyúnaszád 2. Vauquer 7. Vilma 13. képmutató 3. epilepsziás 8. Thunder-ten-tronckh 14. Brazovics 9. vörös félhold 4. Pirard 15. tésztagyáros 5. fehér cica 10. Spanyolfal © Wenczel Imre

5 Regényismeret IV. 6. Kicsoda, micsoda?
Neveket, fogalmakat, idézeteket, tárgyakat sorolunk fel. Írjon hozzájuk két információt az olvasott regények alapján! (Legalább két összefüggő mondatot kérünk!) a) Katonák és papok b) „Most mirajtunk a sor!” c) Csorbadzsi kincsei d) Izrael Izsák e) Kertművelés © Wenczel Imre

6 Regényismeret V. 6. Folytassa a történetet!
Írjon az itt idézett történetdarabkához legalább három mondatnyi informatív és koherens (összefüggő) folytatást az olvasott regények alapján! (Legalább három összefüggő mondatot kérünk!) a) „Az öreg Noszty idegesen húzta ki az óráját. - Hiszen mind szép ez, édes öcsém, hanem az óramutató könyörtelenül szalad, azért hát kérlek, méltóztass a tárgyra térni. - Jó, hát beszéljünk róla. Az nem árt. Mennyi volna az összeg? - Kétezer forintra van szükségem, mégpedig ebben a negyedórában. Az öreg Noszty mindig úgy egyenlített ki adósságokat, hogy két akkorát csinált. Ez olyan rossz szokása volt, amibõl a legkritikusabb pillanatokban sem engedett.” © Wenczel Imre