Az élelmiszerlánc és hatósági felügyelete

Az előadások a következő témára: "Az élelmiszerlánc és hatósági felügyelete"— Előadás másolata:

1 Az élelmiszerlánc és hatósági felügyelete
2008. szeptember 1-től hatályos az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény. Lánc szemlélet: a „szántóföldtől az asztalig” elv szerint nem választhatók szét egymástól a talajvédelem, növény-egészségügy, - növényvédelem, takarmányozás, állat-egészségügy, állatgyógyászat, élelmiszer-biztonság, élelmiszer-minőség alapvető kérdései. Forrás: Háttér:Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról

2 Fogalom - meghatározások (csak olvasásra)
élelmiszerlánc: azon folyamatok összessége, melyek szereplői közvetlen vagy közvetett hatással vannak az élelmiszerre a talajvédelem, agrár-környezetvédelem, növénytermesztés, növény-egészségügy, növényvédelem, az engedélyköteles termék és az állatgyógyászati termék előállítása, forgalomba hozatala és felhasználása, az élelmiszer- és takarmány-előállítás, szállítás, tárolás és forgalomba hozatal, felhasználás, az állat tartása, szállítása, forgalomba hozatala, az állat-egészségügy, a növényi és állati eredetű melléktermék kezelés, tárolás, szállítás, forgalomba hozatal és felhasználás során

3 Fogalom-meghatározások Fogalom - meghatározások (csak olvasásra)
43. növény: növény-egészségügyi vonatkozásban az élő növény és a növény meghatározott élő részei (beleértve a friss gyümölcsöt és a magvakat), így különösen: a) a termés botanikai értelemben, a gyorsfagyasztással tartósítottak kivételével; b) a zöldség, a gyorsfagyasztással tartósítottak kivételével; c) a gumó, hagyma, hagymagumó, gyöktörzs; d) a vágott virág; e) a leveles ág; f) a leveleit megtartó kivágott fa; g) a levél, levélzet; h) a növényi szövettenyészet; i) az élő pollen; j) a szemző-hajtás, dugvány, nemes-oltvány; k) a vetőmag botanikai értelemben, a nem elvetésre szántak kivételével; valamint l) bármely más növényi rész, amelyet az Európai Bizottság a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, az Európai Tanács május 8-i 2000/29/EK irányelve (a továbbiakban: 2000/29/EK irányelv) 18. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott eljárás szerint növénynek meghatároz

4 Szemlélete az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény több törvényt hatálytalanít, és teremt egységes szemléletű megközelítést: a növényvédelemről szóló évi XXXV. törvény a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló évi CXIX. törvény az állat-egészségügyről szóló évi CLXXVI. törvény az élelmiszerekről szóló évi LXXXII. törvény egyes élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos törvények módosításáról szóló évi CLXI. törvény az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló évi CXV. törvény Forrás: FVM

5 Célok A törvényalkotás legfőbb célja:
megerősíteni az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés és szankcionálás eszköztárát, a hatósági jogköröket egységesen a teljes élelmiszerlánc tekintetében eljáró élelmiszer-biztonsági hatóságra kell telepíteni, meg kell határozni az élelmiszer-biztonsági célból nyilvánosságra hozható és kötelezően nyilvánosságra hozandó adatok körét. A törvény egységesíti a szankcionálás és bírságok alkalmazásának eljárásrendjét is. Forrás: FVM

6 Alap követelmények A törvény célja
növények szennyezésektől mentes termőföldön történő termesztésének elérése a növények, növényi termékek (élelmiszer, takarmány) megóvása, növényvédelem (kórokozók, kártevők) biztonságos és megfelelő minőségű takarmány termelés forgalmazás az állatok egészségének megőrzése, járványos állatbetegségek megelőzése, leküzdése (nagy gazdasági kár) végső fogyasztók egészségének, a fogyasztók és az élelmiszer-vállalkozások érdekeinek védelme az élelmiszerláncban a lehetséges kockázati tényezők csökkentése nemzetközi kereskedelem biztosításához szükséges garanciák elérése Forrás: FVM

7 Alap követelmények Szűken vett élelmiszer előállítás és forgalmazás szabályozásának területe, változások: Élelmiszer-vállalkozás csak olyan helyen és módon létesíthető, amely esetében garantálható: az élelmiszer-biztonság élelmiszer-minőség a környezet és az állatok védelme rendelkezésre áll a megfelelő élelmiszer-ipari szakképesítés. Forrás: FVM

8 Jelölés Tájékoztatási szabályok:
magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan tartalmazza az élelmiszer-jelölési előírásokban foglaltakat Az élelmiszer-jelölés, alkalmazott jelölési módszer, az élelmiszerek megjelenítése formája vagy alakja, csomagolása, bemutatásának módja, kellékei nem tévesztheti meg a végső fogyasztót Forrás: FVM

9 Jelölés A jelölés nem tévesztheti meg a végső fogyasztót
természete, azonossága, jellemzői, összetétele, mennyisége, eltarthatósága, származási helye vagy eredete, illetve előállítási vagy termelési módja tekintetében nem tulajdoníthat az élelmiszernek olyan hatást, nem állíthat olyan tulajdonságot, amelyekkel az valójában nem rendelkezik nem állíthat, nem kelthet olyan benyomás, hogy az élelmiszer különleges tulajdonsággal rendelkezik, ha ugyanezekkel a tulajdonságokkal minden más hasonló élelmiszer is rendelkezik nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, illetve nem keltheti ezen tulajdonságok meglétének benyomását Forrás: FVM

10 Elsődleges felelősség
Az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó - a fogyaszthatósági, illetve a minőség-megőrzési időtartam lejártáig - felelős. Kivéve, ha a hibát az előállító által javasolt tárolási és raktározási feltételek be nem tartásával más okozta. Forrás: FVM

11 Elsődleges felelősség
Az élelmiszer-vállalkozás felelős az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró hibát ő okozta, vagy az általa is felismerhető lett volna. A hibáért a magyarországi első forgalomba hozó akkor is felelős, ha azt nem ő okozta, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró hiba a magyarországi első forgalomba hozatalt megelőzően keletkezett. (ha nem megfelelőt hozott be) Forrás: FVM

12 Elsődleges felelősség
Az élelmiszerbiztonsági, élelmiszerminőségi, előírásoknak való megfelelését igazoló okiratok hiánya esetén vélelmezni kell, hogy a forgalmazó a forgalomba hozatalt kizáró hibát felismerhette. Az élelmiszer fogyaszthatósági vagy minőség-megőrzési időtartamának megállapítása az előállító felelőssége. A fogyaszthatósági, illetve minőség-megőrzési idő lejárta után az élelmiszer nem hozható forgalomba Forrás: FVM

13 A nyomon követhetőség, visszahívhatóság
Az élelmiszer-előállítás folyamatának nyomon követhetősége és visszahívhatósága érdekében az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének, nyomon követhetőségi eljárást kell létrehoznia naprakész dokumentációs rendszert kell működtetnie az élelmiszerek, a takarmányok, az élelmiszertermelésre szánt állatok, valamint az élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok tekintetében. A dokumentációs rendszer adatait felhívásra az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendelkezésére kell bocsátani Forrás: FVM

14 Az élelmiszer-vállalkozások kötelezettségei
A külső és a belső környezetnek, alkalmasnak kell lennie az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírások betartásának folyamatos garantálására; a strukturális feltételeknek (berendezések, elrendezés, technológia) a termelési és tárolási kapacitásnak, a felhasznált élelmiszer, illetve élelmiszer-összetevőknek (biztonság, minőség) csomagolóanyagoknak fertőtlenítőszereknek (megfelelőség, alkalmazás) az alkalmazott személyek egészségének, szakképesítésének, illetve szaktudásának Forrás: FVM

15 Az élelmiszer-vállalkozások kötelezettségei
Olyan önellenőrzési, minőségbiztosítási, Nyomon-követési, termék-visszahívási rendszereket vagy ilyen rendszerek olyan elemeit kell működtetni, amelyekkel biztosítható az élelmiszer biztonságossága, megfelelő minősége, azonosíthatósága és nyomon követhetősége. Az üzemelés teljes időtartama alatt jelen kell lennie egy azonnali intézkedésre feljogosított, felelős személynek Forrás: FVM

16 Az élelmiszer-vállalkozások kötelezettségei
Az élelmiszer-vállalkozás működését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által jogszabályban, meghatározottak szerint történt nyilvántartásba vételét vagy engedélyezését követően kezdheti meg. Az élelmiszer-vállalkozás az élelmiszer előállítását, valamint forgalomba hozatalát megelőzően részletes, írásos dokumentációt (így különösen gyártmánylapot, anyaghányad-nyilvántartást) köteles készíteni, majd vezetni Forrás: FVM

17 Az élelmiszer-vállalkozások kötelezettségei
Élelmiszer-vállalkozás kizárólag az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által engedélyezett, illetve nyilvántartott élelmiszer-létesítményt működtethet, valamint engedélyezett, illetve nyilvántartott élelmiszer-vállalkozási tevékenységeket végezhet. Forrás: FVM

18 Az élelmiszer-vállalkozások kötelezettségei
Az élelmiszer-vállalkozó haladéktalanul köteles bejelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, ha tudomására jut, hogy az általa előállított vagy forgalomba hozott termék megbetegedést okozott, vagy ennek gyanúja áll fenn. Az élelmiszer-vállalkozó az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felhívására köteles bejelenteni a más tagállamból származó állati eredetű élelmiszerek első betárolási helyre történő beszállítás megtörténtét Forrás: FVM

19 Az állami feladatok szervezése és irányítása
Élelmiszerlánc-felügyeleti állami feladatokat látnak el: az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter), az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv (MGSZH), az élelmiszerlánc-biztonsági tudományos szerv (MÉBIH), az élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos vizsgálatot végző laboratóriumok. Forrás: FVM

20 az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter),
Kezdeményezheti rendkívüli élelmiszerlánc-események esetén a térítés ellenében történő közcélú munkavégzést, a létesítmény, a szállító-, növényvédő és más eszközök, valamint anyagok igénybevételét, továbbá a rendvédelmi szervek közreműködésének elrendelését! kiadja az élelmiszerkönyvi irányelveket, és gondoskodik a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak összeállításáról és közzétételéről, meghatározza az élelmiszerlánc-ellenőrzés feladatait, elkészítteti az Integrált Többéves Nemzeti Ellenőrzési Tervet tájékoztatást ad a közvélemény részére az élelmiszerláncot érintő, országos vagy kiemelt jelentőségű ügyekről, szakmai útmutatót adhat ki az élelmiszerlánc egységes felügyeletének elősegítése céljából, kijelöli a nemzeti referencialaboratóriumokat. Forrás: FVM

21 Élelmiszerkönyv A Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza:
a) I. kötete – bizonyos területek kivételével – az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült előírásokat és nemzeti termékelőírásokat, b) II. kötete a nemzetközi szervezetek ajánlásai és a hazai adottságok figyelembevételével készült ajánlott irányelveket, c) III. kötete – a Hivatalos Élelmiszer-vizsgálati Módszergyűjtemény – az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült vizsgálati módszer-előírásokat, továbbá ajánlott magyar nemzeti szabványokat (MSZ), illetve ajánlott vizsgálati módszer irányelveket

22 I. kötet( csak illusztráció)
1-1-87/250Az élelmiszerek alkoholtartalmának jelölése. 2. kiad. Módosult az 57/2006. (VIII. 4.) FVM rendelettel!1-1-90/496Az élelmiszerek tápértekének jelölése1-2-19/1979Az élelmiszer besugárzó létesítmények ajánlott működési szabályzata /2Az élelmiszerek ionizáló energiával való kezelési szabályai /63Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Második kiegészítés) /30Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Harmadik kiegészítés) /16Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagokban és műanyag eszközökben levő epoxi származékokra vonatkozó előírások. 2. kiad. Az 57/2006. (VIII. 4.) rendelet (2. § 2. pont) alapján hatályát vesztette! Helyette 1895/2005/EK rendelet van érvényben! /72Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag eszközök minőségi követelményei. 2. kiad. Módosult a 2/2005. (I. 11.) FVM rendelettel! /82Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Negyedik kiegészítés) /95Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Ötödik kiegészítés) /45Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével. (Hatodik kiegészítés) Módosult a 2/2005. (I. 11.) FVM rendelettel!1-2-78/142Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő vinil-klorid monomert tartalmazó anyagokkal és tárgyakkal szemben támasztott minőségi követelmények1-2-80/766Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak vinil-klorid monomer tartalmának meghatározása1-2-81/432Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokból és tárgyakból az élelmiszerekbe kioldódó vinil-klorid mennyiségének meghatározása1-2-81/712Egyes élelmiszer adalékanyagok tisztasági kritériumainak ellenőrzésére szolgáló vizsgálati módszerek1-2-82/711Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyagtárgyak komponenseinek kioldódási vizsgálatai1-2-84/500 (1. kiad.) /500 (2. kiad.)Az élelmiszerekkel közvetlenül érintkezésbe kerülő kerámiatárgyak (2. kiad.) Kötelező alkalmazás időpontja: május /344Az élelmiszerek előállítása során felhasználható extrakciós oldószerek1-2-88/388Az élelmiszerekben használható aromaanyagok és az előállításukra szolgáló nyersanyagok1-2-89/107 Az élelmiszerekhez engedélyezett adalékanyagok általános előírásai. 2. kiadás /109Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak minőségi követelményei. 2. kiadás. A 20/2005. rendelet (2. § 2. pont) alapján hatályát vesztette! Helyette 1935/2004//EK rendelet van érvényben!1-2-93/10Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő regenerált cellulózfilmek. 2. kiad. Módosult a 2/2005. (I. 11.) FVM rendelettel!1-2-94/35Az élelmiszerekben használható édesítőszerek. 3. kiadás. Módosult a 2/2005. (I. 11.) FVM rendelettel!1-2-94/36 Az élelmiszerekben használható színezékek. 3. kiadás. Módosult a 2/2005. (I. 11.) FVM rendelettel!1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás. Módosult a 2/2005. (I. 11.) FVM rendelettel!1-2-95/31Az élelmiszerekben használható édesítőszerek tisztasági követelményei. 3. kiad. Módosult a 2/2005. (I. 11.) FVM rendelettel!1-2-95/45 Az élelmiszerekben használható színezékek tisztasági követelményei. 3. kiad. Módosult a 2/2005. (I. 11.) FVM rendelettel!1-2-96/77 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével1-2-98/86 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Első kiegészítés) 1-3/13-1Egyes húskészítmények /4Kávé- és cikóriakivonatok /36 Kakaó- és csokoládétermékek /110Méz /111Egyes cukortermékek /112Gyümölcslevek és bizonyos hasonló termékek. Módosult az 19/2007. (III. 24.) FVM rendelettel! /113Gyümölcsdzsem, zselé, marmelád és cukrozott gesztenyekrém /114Részben vagy teljesen dehidratált, emberi fogyasztásra szánt, tartós tejtermékek (Sűrített tej és tejpor). 2. kiad. Módosult az 57/2006. (VIII. 4.) FVM rendelettel!1-3/51-1Egyes tejtermékek. 2. kiadás /621Az étolajokban, zsírokban, valamint hozzáadott étolajat és zsírt tartalmazó élelmiszerekben megengedett erukasav tartalom. 2. kiad. Módosult az 57/2006. (VIII. 4.) FVM rendelettel!1-3/81-1Egyes kenyerek és péksütemények1-3-83/417Az étkezési kazeinek és kazeinátok /laktoproteinek összetételéről és jelöléséről. Módosult az 19/2007. (III. 24.) FVM rendelettel!1-3-89/108A gyorsfagyasztott élelmiszerek. 2. kiad. Módosult az 57/2006. (VIII. 4.) FVM rendelettel!1-3-92/2A gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének hivatalos ellenőrzésére vonatkozó mintavételi eljárás és vizsgálati módszer. 2. kiad. Módosult az 57/2006. (VIII. 4.) FVM rendelettel!

23 II. Kötet (csak illusztráció)
2-1/1969A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszer és alkalmazásának útmutatója 2-13Húskészítmények2-33Tartósított termékek2-33/2Gyorsfagyasztással tartósított termékek2-4211Étolajok2-4213Növényi ételzsírok2-51Tej és tejtermékek2-5210Jégkrém2-61Malomipari termékek2-81Sütőipari termékek2-83Egyes cukortermékek2-84Édesipari termékek2-85Száraztészták2-86Kávé, kávékeverék, pótkávé és egyéb kávékészítmények2-8720Fűszerpaprika-őrlemény2-94Gyümölcslikőrborok2-96Sör

24 III. Kötet(csak illusztráció)
/22 (1. kiad.) /22 (2. kiad.)Mintavételi és vizsgálati módszerek az élelmiszerekben található ólom-, kadmium-, higany- és 3-MCPD-szintek hatósági ellenőrzésére (2. kiad.) Kötelező alkalmazás időpontja: január /26 2. kiad /26 (3. kiad.)Élelmiszerek ochratoxin A-tartalmának hatósági ellenőrzésre szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek. (3. kiadás.) Az 57/2006. (VIII. 4.) rendelet (2. § 2. pont) alapján hatályát vesztette! Helyette 401/2006/EK rendelet van érvényben! /69Élelmiszerekben lévő dioxinok hatósági ellenőrzésére, valamint a dioxin jellegű PCB-k meghatározására szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek. (2. kiadás.) Módosult a 20/2005. (III.20.) FVM rendelettel! /78Mintavételi és vizsgálati módszerek az élelmiszerekben lévő patulin mennyiségének hatósági ellenőrzésére Az 57/2006. (VIII. 4.) rendelet (2. § 2. pont) alapján hatályát vesztette! Helyette 401/2006/EK rendelet van érvényben! /16Mintavételi és vizsgálati módszerek a konzervekben lévő ón mennyiségének hatósági ellenőrzésére /10Élelmiszerek benzo[a]pirén tartalmának hatósági ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek Kötelező alkalmazás időpontja: január /766Az etilalkohol – víz elegyek alkoholtartalmának meghatározásához szükséges táblázat3-1-79/1067Sűrített tej és tejporfélék vizsgálata. Módosult az 19/2007. (III. 24.) FVM rendelettel!3-1-79/796A cukor termékek vizsgálati módszerei3-1-80/891Étolaj, étkezési zsír, valamint ezek hozzáadásával készült élelmiszerek erukasav tartalmának meghatározása. 2. kiad. Módosult a 79/2006. (XI. 17.) FVM rendelettel!3-1-85/503Étkezési kazeinek és kazeinátok vizsgálata. Módosult az 19/2007. (III. 24.) FVM rendelettel!3-1-86/424Az étkezési kazeinek és kazeinátok mintavételi módszerei. Módosult az 19/2007. (III. 24.) FVM rendelettel!3-1-87/524Sűrített tej és tejporfélék mintavételi módszerei. Módosult az 19/2007. (III. 24.) FVM rendelettel!3-1-91/180A nyers- és a hőkezelt tej vizsgálati referencia módszerei3-1-92/608A közvetlen emberi fogyasztásra szánt, hőkezelt tej vizsgálati módszerei3-1-95/194Bizonyos halak és haltermékek összes illóbázikus nitrogéntartalmának (TVB-N) határértékei és meghatározási módszerei 3-1-98/53Mintavételi és vizsgálati módszerek az élelmiszerekben lévő egyes szennyező anyagok mennyiségének hatósági ellenőrzésére. (3. kiadás.) Az 57/2006. (VIII. 4.) rendelet (2. § 2. pont) alapján hatályát vesztette! Helyette 401/2006/EK rendelet van érvényben!3-2-1/2002Mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vizsgálati módszerei3-2-1/2004A nyers tej árkonzekvens minősítésének vizsgálati módszerei 2. kiad

25 Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai (a felsorolás nem teljes) Szervezi, irányítja, felügyeli az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő állami feladatok ellátását, gondoskodik a szakmai továbbképzésekről, valamint a hatósági szakemberek képzéséről, részt vesz az élelmiszerlánccal kapcsolatos kutatásban végzi az ellenőrzések során vett minták vizsgálati eredményeinek értékelését, laboratóriumokat működtet, illetve kijelöli a hatósági minták vizsgálatait végző állami laboratóriumokat, szervezi és felügyeli a monitoring programok végrehajtását feladatai ellátására ügyeleti és készenléti szolgálatot szervez , kidolgozza a területi éves ellenőrzési tervet, irányítja, szervezi és ellenőrzi annak végrehajtását, élelmiszer-fertőzés és - mérgezés, valamint zoonózis fellépése, illetve gyanúja esetén együttműködik az egészségügyi államigazgatási szervvel, erről nyilvántartást vezet. Forrás: FVM

26 Részletes hatósági feladatok:
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai (a felsorolás nem teljes) Részletes hatósági feladatok: állat-, valamint a növény-egészségügyi határállomásokon: ellenőrzi az élelmiszer-biztonsági, - minőségi, állat- és növény-egészségügyi rendelkezések megtartását; végrehajtja az áru okirat-ellenőrzését, azonosságvizsgálatát és fizikális ellenőrzését, valamint a monitoring tervben vagy a jogszabályokban előírt mintavételét; ellenőrzi az EU-ban nem harmonizált állatfaj és állati eredetű termék harmadik országból az EU területére történő beléptetését, a meghatározott feltételek teljesülését. Forrás: FVM

27 Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai (a felsorolás nem teljes) Részletes hatósági feladatok: az élelmiszerek vonatkozásában kivizsgálja és felderíti az élelmiszer-mérgezéseket és fertőzéseket, feltárja azok okait, nyilvántartja, összegzi és elemzi az eseményeket, és megteszi a szükséges intézkedéseket azok megelőzése érdekében, továbbá adatot szolgáltat az egészségügyi államigazgatási szerv részére, működteti az élelmiszerlánc-felügyeleti adatbázist. Állategészségügyi feladatainak keretében engedélyezi többek között a takarmányként felhasználható melléktermékek kezelését, felhasználását, további feldolgozását Forrás: FVM

28 Nyilvántartásba veszi:
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai (a felsorolás nem teljes) Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv: Engedélyezi: engedélyköteles élelmiszer-vállalkozás működését az élelmiszer-szállító járműveket, és ezek mosását és fertőtlenítését végző helyeket Nyilvántartásba veszi: engedélyezési kötelezettség alá nem tartozó élelmiszer-vállalkozásokat, élelmiszer-csomagolóanyag gyártókat, forgalmazókat, élelmiszer-iparban felhasználható fertőtlenítőszereket előállítókat, Forrás: FVM

29 Ellenőrzi az élelmiszer-vállalkozásoknál bevezetett
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai (a felsorolás nem teljes) Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv: Ellenőrzi az élelmiszer-vállalkozásoknál bevezetett „Jó Higiéniai Gyakorlatot”, a nyomon-követési, az élelmiszer-visszahívási és a „veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok”-ra (HACCP) vonatkozó rendszereket, az élelmiszer-vállalkozásoknál felhasznált tisztító- és fertőtlenítőszereket, a fertőtlenítő eljárások megfelelőségét, a rovar- és rágcsálóirtást. az emberi fogyasztásra szánt állatokat kísérő bizonyítványokat, okiratokat Forrás: FVM

30 Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai (a felsorolás nem teljes) Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv: Elvégzi: Levágott, elejtett, kifogott, gyűjtött állatok húsvizsgálatát elbírálja és igazolja az egyes élelmiszerek feldolgozásra és emberi fogyasztásra való alkalmasságát vizsgálja az élelmiszer-ipari gépek, berendezések higiéniai alkalmasságát Forrás: FVM

31 Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai (a felsorolás nem teljes) Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv: Nyilvántartást vezet. az élelmiszer- és a takarmány-vállalkozásokról az élelmiszer-biztonsági felügyelet alá tartozó helyekről a nem állami laboratóriumokról az élelmiszer-szállító és a közúti élőállat-szállításra engedélyezett gépjárművekről Forrás: FVM

32 Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv eljárása során jogosult
az ellenőrzött helyiségbe, illetve létesítménybe belépni berendezéseket, eszközöket, technológiai folyamatokat ellenőrizni iratokat, dokumentációt, adathordozókat megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíteni eljárásához szükséges vizsgálatok elvégzése céljából térítésmentesen mintát venni (ellenminta) élelmiszerlánc-esemény elhárítása érdekében a lezárt terület felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe belépni akkor is, ha azok egyidejűleg lakás céljára szolgálnak, továbbá szállítóeszközöket, dokumentációt ellenőrizni. Forrás: FVM

33 JOGKÖVETKEZMÉNYEK (a felsorolás nem teljes)
figyelmeztetésben részesíthet bírságot szabhat ki tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti, korlátozhatja, a működést megtilthatja, az újbóli működést feltételhez kötheti; vállalkozás, létesítmény működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, visszavonhatja, illetve kezdeményezheti annak visszavonását; vállalkozás, létesítmény nyilvántartásba vételét feltételhez kötheti, határozott időre vagy véglegesen megtagadhatja, a vállalkozást, létesítményt törölheti nyilvántartásából; az újbóli engedélyezést oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgázáshoz kötheti; termék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja; Forrás: FVM

34 JOGKÖVETKEZMÉNYEK (a felsorolás nem teljes)
elrendelheti a termék forgalomból való kivonását, visszahívását, megsemmisítését, ártalmatlanítását; elismert hagyományos különleges termék előállítását, forgalomba hozatalát megtilthatja vagy feltételhez kötheti; élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok, gépek, eszközök használatát megtilthatja; szállítóeszköz engedélyét visszavonhatja, használatát megtilthatja; élelmiszert emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősíthet; a határállomásokon végzett ellenőrzése során elrendelhet korlátozó intézkedéseket; elrendelheti eszköz, tárgy, anyag zár alá vételét, ártalmatlanítását, szállítójárművet visszatarthat mindaddig, amíg a szállítmányával kapcsolatos zárolási, és ártalmatlanítási eljárás be nem fejeződik, illetve annak költsége megfizetésre nem kerül.

35 Feketegazdaság az élelmiszerláncban
A nem engedélyezett tevékenységgel a vállalkozók: veszélyeztetik a fogyasztók egészségét; sértik a fogyasztók gazdasági érdekeit; jelentős járványügyi kockázatot jelentenek; versenyelőnybe kerülnek a szabályosan működő vállalkozásokkal szemben; eltitkolt jövedelemre tesznek szert; adó- és járulékfizetés nélkül tevékenykednek. Forrás: FVM

36 Jó étvágyat! KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!