Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szervezeti viselkedés Személyiségelméletek

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szervezeti viselkedés Személyiségelméletek"— Előadás másolata:

1 Szervezeti viselkedés Személyiségelméletek
Krajcsák Zoltán

2 Bevezetés „Van stílusa”
Összefüggésben van azzal, amit tesznek vagy átélnek Rögzített és állandó Saját személyiségelméletek – tévedések Kezdetben: a személyiség gyors megítélése

3 Hippokratész tipológiája – 1.
Szangvinikus (derűlátó) Gyenge fogékonyság, de nagyfokú impulzivitás. Lobbanékony, érzelmei gyorsan keletkeznek, a viselkedésre intenzíven hatnak, de nem tartósak. A szangvinikus a munkában: Önként vállalja a feladatokat Új tevékenységeket eszel ki Színes, alkotó egyéniség Lelkes és energikus Robbanékony Másokat is csatlakozásra ösztönöz Elbűvöli, munkára "csábítja" a többieket

4 Hippokratész tipológiája – 2.
Kolerikus (ingerlékeny) Erős fogékonyság és nagyfokú impulzivitás. Érzelmei erősek és tartósak, a személyiséget cselekvésre ösztönzik. A kolerikus a munkában: Céltudatos Jó szervező Gyakorlatias megoldásokra törekszik Gyorsan cselekvésbe lendül Kiosztja a feladatokat Ragaszkodik az eredményekhez Meghatározza a célokat Az akadályok fokozzák a lelkesedését

5 Hippokratész tipológiája – 3.
Melankolikus típus (depressziós) Erős fogékonyság, de kisfokú impulzivitás. Lassan keletkező, de erős érzelmek, a cselekvésre azonban nincsenek ösztönző hatással. A melankolikus a munkában: Tervszerű Tökéletességre törekszik, sokat követel Ügyel a részletekre Kitartó és alapos Rendezett és szervezett Tiszta, ápolt Találékony, megoldásokat eszel ki Kedveli a listákat, táblázatokat, adatokat, grafikonokat

6 Hippokratész tipológiája – 4.
Flegmatikus (közönyös) Gyenge fogékonyság és kisfokú impulzivitás. Érzelmei lassan keletkeznek, nem túl erősek, a viselkedést nem befolyásolják. A flegmatikus a munkában: Békés és barátságos Van érzéke a kormányzáshoz Áthidalja a nézeteltéréseket Kerüli az összetűzéseket Megtalálja a könnyű megoldást

7 Pszichoanalitikus megközelítés – 1.
Freud: a személyiség strukturális modellje Ösztönén (id) Én (ego) Felettes én (szuperego) Az elmélet az emberi természetet alapvetően rossznak tekinti, mely a szuperego visszatartó ereje nélkül az emberiség pusztulásához vezetne Ösztönén (id): A személyiség ősi része Teljes egészében tudattalan, alapvető biológiai folyamatokhoz kapcsolódik A személyiség „motorja” – agresszió és nemiség

8 Pszichoanalitikus megközelítés – 2.
Én (ego): Az ösztönénből származik Az egofolyamatok az ösztönén impulzusait a külvilág követelményeinek figyelembe vételével alakítja A valóságelvnek megfelelően működik Valóságelv: a külvilág figyelembevétele a belső szükségletek és vágyak mellett

9 Pszichoanalitikus megközelítés – 3.
Felettes én (szuperego): Azt dönti el, hogy mi helyes vagy helytelen Tökéletességre törekszik, nem élvezetre A szülők értékei meghatározóak Két típusa létezik: Énideál Megfelelő viselkedés szabályait tartalmazza Lelkiismeret Helytelen viselkedést meghatározó szabályokat tartalmazza

10 Pszichoanalitikus megközelítés – 4.
Freud főbb megállapításai: A jól integrált személyiségben az ego koordinálja az ösztönént és a felettes ént A korai tapasztalatok kritikusnak számítanak a személyiség kialakulásában A személyiségfejlődés életszakaszokon keresztül halad előre Az életszakaszokat olyan testrészekről nevezte el, amelyeken keresztül a libidó vagy szexuális energia levezetődik → pszichoszexuális szakaszok

11 Jung analitikus pszichológiája – 1.
Jung szerint az emberi élmények ellentétes pólusokból tevődnek össze, melyek kiegyensúlyozzák egymást. Attitűdök ellentéte Introvertált személyiség (+: büntetés): Belső élményei foglalkoztatják → zárkózottak Extrovertált személyiség (+: jutalmazás): Külső élmények, a külvilággal való interakció meghatározó Gondolkodás és érzés ellentétpárja

12 Jung analitikus pszichológiája – 2.
Észlelés és intuíció ellentétpárja Mindkettő észlelés, de az egyik az érzékszerveket használja, a másik a tudattalant Jung Freud-nál is jobban hangsúlyozta a tudattalan szerepét A tudattalant emlékek irányítják. Ezek képezik az archetípusok alapját, pl.: születés, halál, hatalom,varázslat, stb.

13 Eysenck faktoranalitikus elmélete

14 Pszichoszociális megközelítés
Erikson nevéhez fűződik A személyiség egész életen át fejlődőképes 8 pszichoszociális szakasz Csecsemőkor: alapvető bizalom és bizalmatlanság Kisgyermekkor: autonómia és kétségbeesés Óvodáskor: kezdeményezés és bűntudat Iskoláskor: teljesítmény és kisebbrendűség Serdülőkor: identitás és szerepkonfúzió Fiatal felnőttkor: intimitás és izoláció Felnőttkor: alkotóképesség és stagnálás Időskor: Énintegrálás és kétségbeesés

15 Kretschmer tipológiája – 1.
Aszténiás alkat (skizofrénia) Sovány, nyúlánk test, a bordák előredomborodnak, a mellkas lapos, hosszú. A kezek keskenyek, finomak, a bőr vékony, fakó, A koponya hosszúkás, keskeny vagy rövid és alacsony. A haj általában sűrű, a szemöldök dús. Nehezen megközelíthető, darabos, tépelődő, kitartó, akaratos, elmélyült, racionális.

16 Kretschmer tipológiája – 2.
Piknikus alkat (depresszió) Széles irányú testfejlődés jellemzi. Közepes, zömök test, széles arc, rövid nyak és végtagok. Gyakori a hízásra, kopaszodásra való hajlam. Életerős, vállalkozó, tetterős, felszínes, könnyed, társas kapcsolat igénye, gyakorlatias, kreatív.

17 Kretschmer tipológiája – 3.
Atlétikus alkat (epilepszia) Erős izomzat és csontváz jellemzi. Vastag bőr, fejlett orr, áll, kezek. Józan, kiegyensúlyozott, erős, nem mozgékony, állhatatos, szívós, befolyásolható, szűkszavú, szelíd. A tipológia hibája, hogy a lelki sajátosságokra a test alkatából következtet, ezáltal az örökletes tényezőket előtérbe helyezi a szerzett tulajdonságokkal szemben.

18 Humanisztikus megközelítés
A Maslow-i önmegvalósító személyiség: Elfogadóak önmagukkal és másokkal Spontánok, természetesek, mesterkétlenek Problémaközpontúak Függetlenek és autonómok Gyakran tapasztalják az „óceánérzést” Azonosulnak az egész emberiséggel Humorérzékük gondolatgazdag, nem ellenséges Kreatívak, találékonyak

19 A Big Five – 1.

20 A Big Five – 2. Energia Barátságosság
A teszt erre vonatkozó részén magas pontszámot elérők társaság-kedvelők, aktívak, energikusak, bőbeszédűek. Barátságosság A barátságosságra vonatkozó kérdések azt mérik, hogy a pályázó mennyire tud kijönni a munkatársaival, mennyire könnyű vele együttműködni. A magas pontszámot elérők egyebek mellett önzetlenek, több együttérzést mutatnak mások felé, könnyen együtt lehet velük dolgozni, és nem versengenek.

21 A Big Five – 3. Lelkiismeretesség Érzelmi stabilitás
A lelkiismeretesség az önkontrollra és a célirányos magatartásra utal. A teszt által lelkiismeretesnek aposztrofált személyek megbízhatóak, pontosak, precízek, felelősségteljesek. Érzelmi stabilitás Az érzelmi stabilitás és alcsoportjainak kérdései a pályázó kiegyensúlyozottságát, szorongásának mértékét, és stressztűrő képességét tárják fel. A vezetők esetében például az érzelmi stabilitás jelentős lehet abban, hogy mennyire tud kritikus helyzetben is állóképes, kiegyensúlyozott maradni, és nem munkatársain levezetni a feszültséget.

22 Gyerekek Mit tanítunk nekik? Kikre vágyunk? (elvárások)
Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna! Ne üsd az orrodat más dolgába! Az öndicséret büdös. Járt utat a járatlanért el ne hagyj! Az optimista nem más, mint tájékozatlan pesszimista. Kikre vágyunk? (elvárások) Motivált, együttműködő, tanulásra kész, csapatjátékosokat Optimista, sikerorientált, magas színvonalon teljesítő embereket


Letölteni ppt "Szervezeti viselkedés Személyiségelméletek"

Hasonló előadás


Google Hirdetések