CSALÁDI SZOCIALIZÁCIÓ

Az előadások a következő témára: "CSALÁDI SZOCIALIZÁCIÓ"— Előadás másolata:

1 CSALÁDI SZOCIALIZÁCIÓ

2 A CSALÁD MINT KÖZVETÍTŐ TÁRSADALMI EGYSÉG
6 éves korig tartó alapszocializációs folyamat. Megalapozódik az egyén társas viselkedése: alapszemélyiség, mint szűrőrendszer jön létre: - érzelmi és viselkedési modellek, mint diszpoziciók, - értékrendszer alapozása.

3 Szocializációs funkciók: GONDOZÁS, BIZTONSÁGNYÚJTÁS
Biológiai szükségletek kielégítése. Biztonságérzet alapja az anya-gyermek kapcsolat: - bizalom vagy bizalmatlanság, - szoptatás, - hospitalizmus, - rejtett érzelmi elhanyagolás.

4 A kapcsolat

5 Szocializációs funkciók: MODELLNYÚJTÁS
A család a mintavétel első bázisa. Az anya az első adekvát minta: szeretetkapcsolat. A kiegyensúlyozott anya-gyermek kapcsolat minta a kötődésre, motivál a megismerésre.

6 Harlow majomkísérletei
Agreszzivitás Aszexulaitás Rossz anya

7 Szocializációs funkciók: INTERAKCIÓS TÉR BIZTOSÍTÁSA
Kapcsolati minták az alá- fölé- és mellérendelt szerepviszonyokban. Kedvező: - kifelé nyitott család, - jól strukturált család: szülői, házastársi, nemi, gyermeki alrendszerek egyértelmű szerepviszonyai.

8 Szocializációs funkciók: AZ ÉNRENDSZER KIALAKÍTÁSA

9 Szocializációs funkciók: AZ ÉNRENDSZER KIALAKÍTÁSA
TEHETED bíztatás aktív nő az önbizalma kezdeményez felelősség vállalása önállóság pozitív énkép énerős személyiség NEM TEHETED gátlás passzív kevés az önbizalma nem kezdeményez felelősség hárítása függőség ambivalens énkép éngyenge személyiség

10 Szocializációs funkciók: AZ ÉNRENDSZER KIALAKÍTÁSA
A viselkedés szabályozói a belső kontroll funkciók: Negatív kontroll funkciók – gátlóak, büntetésre alakulnak ki – lelkiismeret, bűntudat. Pozitív kontroll funkciók – jutalmazásra erősödnek meg – késleltetés képessége, frusztráció tolerancia, jutalom önszabályozása, kitartás.

11 Szocializációs funkciók: A KOMMUNIKÁCIÓ MEGTANÍTÁSA
A beszéd és a nonverbális kommunikáció jelentéstartamai. Érzelmi kapcsolat szerep a beszéd megtanulásában (másodlagos megerősítés-elmélet). Kongruens modell – double bind.

12 A család, mint kiscsoport
Apa: instrumentális vezető. Anya: expresszív-emotív vezető. Kialakul az alapszemélyiség: a lelki élet valamennyi nagy alapterületének (megismerési, érzelmi és akarati élet) a kezdeményei kialakulnak. Mivel a korai tapasztalatok nagyon erősen és mélyen vésődnek be, így a későbbi élet során ez percepciós szűrőként működik.

13 A család, mint rendszer A család működőképességének fenntartása mind anyagi, mind érzelmi területen. Gondozás – nevelés. Szocializálódás, testi növekedés. Nemi szerepek elsajátítása.

14 JÓL MŰKÖDŐ CSALÁDOK: Az alrendszerek közötti határok tisztán kivehetők. Erős szülői alrendszer. A szülők szociális hatalommal rendelkeznek. Pozitív feed-back mechanizmus. KEVÉSBÉ HATÉKONY CSALÁDOK: Nem működnek az alrendszeri határok. Gyenge a szülői alrendszer. A szülők nem rendelkeznek megfelelő szociális hatalommal. Korlátozott lehetőségek.

15 Az optimális családi szocializáció feltételei
A szülők kongruens nevelése. A gyerek feltétlen szeretete. Bizalom a gyerek iránt. Biztonságot nyújtó, rugalmasan a gyerek igényeihez igazodó, követelményeket állító szülői magatartás.