Megkésettség, koncepciótlanság

Az előadások a következő témára: "Megkésettség, koncepciótlanság"— Előadás másolata:

1 Megkésettség, koncepciótlanság
dr. Sinkó Eszter 2017. augusztus 31.

2 Az elmúlt 3(4) esztendő öröksége
Az utolsó egy év vélhető eseménytelensége okán nyugodtan értékelhetjük már most a teljes kormányzati ciklust Mit kapunk/kaptunk? Vizsgálati szempontok: Irányíthatóság Programalkotás Finanszírozás Alapellátás Betegjogok

3 I. Irányítás szintjei: 1. makro szint
A helyzet rosszabb, mint bármelyik korábbi ciklusban: Megszűnt az OEP – a NEAK nem ugyanaz a szereplő (Élt: ) – ennek az intézménynek az elsiratását nem végeztük el méltón – mi elemzők sem OTH – „beolvadásos különválás útján jogutódlással” megszűnt (Élt: ), feladatait 3 szervezet vette át: EMMI, OKI, ÁEEK, ÁEEK megmaradt – hogy mennyire aktív, ezt a kórházigazgatók megmondják (igazgatóválasztás/kinevezés; közbeszerzések)

4 I. Irányítás szintjei: 2. mezzo szint
AEEK szintje alá alatt akart az államtitkár ún. kancellária rendszert bevezetni – nem engedték neki – szerencsére, bár betegút-menedzselésre, ellátásszervezésre szükség lenne, de ezeket a funkciókat egyelőre nem telepítették sehova se Már a korábbi ciklusban ki kellett volna építeni a mezzo szintet, az államosítás után legkésőbb 2 évvel, a TIG-eket kellett volna felruházni rendes hatáskörrel, önállósággal, de ez nem történt meg

5 II. Programalkotás Egészségügyi kormányprogram: nincs, illetve amit ennek neveznek, az nem az (az „Egészséges Magyarország ” Egészségügyi Ágazati Stratégia) A programnélküliség az egész cikluson végighúzódó probléma, csak államtitkári beavatkozási pontokat, illetve szándékokat lehet azonosítani (most például 5 pontot) Miután az államtitkárság eszköztelen az irányítás szempontjából, csaknem minden szervezetet kihúztak alóla, illúziónk nem lehet (nekik sem) a továbbiakat illetően

6 III. 2018-as Gyógyító-megelőző kassza finanszírozása

7 III. Finanszírozás: kormányzati ígéretek
221 Mrd Ft többlet jövőre Ebből 65 MrdFt pénzbeli ellátások növelésére EMMI fejezet címén jövő évre 42,8 Mrd Ft-val kap többet a tárca, benne a 26 Mrd Ft kórházfejlesztési többletre (EBP) Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz fejlesztésre (24,4+3 Mrd Ft)

8

9 Forrás: OECD, július

10 IV. Alapellátás Funkcionálisan egyelőre nem újult meg az alapellátás
2015. Törvényalkotás – először önálló törvény VH rendeletek? Késnek – bár be vannak tárazva… Kollegiális szakmai vezetők kinevezése állítólag a közeljövőben várható Praxisközösségek működéséről kormányrendelet egyeztetés alatt áll 4/2000 miniszteri rendelet: törzskarton adattartalmának egységes meghatározása (retirált a kormány a MOK tiltakozása nyomán, a teljes körű EÁF-től ellépett) Funkcionálisan egyelőre nem újult meg az alapellátás

11 V. Betegjogok Az OBDK is megszűnt (élt: ), helyette: Integrált Jogvédelmi Szolgálat van („tájékoztatást kérhet”, „javaslatot tehet”…) Az se lenne túlzás, ha azt mondanánk, Magyarországon megszűnt a betegek jogainak intézményes védelme Egyedül a kórházi betegjogi képviselők maradtak még “lábon” a helyszíneken, de ezek mediátor funkciót látnak el, nem hatóságok

12 Következmények 1. Kórházak (az előző ciklusból származó államosítás és az egy fenntartói szervezet miatt): kezelhetetlen struktúra, kiszámíthatatlan folyamatok, kölcsönös kiszolgáltatottság (kinevezések idején jellemzően a kórházigazgatók, de utána az ÁEEK is kiszolgáltatott a kórházaknak), lelassult döntéshozatal, magas, újratermelődő kórházi adósságok

13 Következmények 2. Alapellátás: hiába a 30%-os reálérték javulás a bevételi oldalon, nincs érdeklődés a praxisok iránt A betöltetlen HO praxisok száma: kb. 350 Tartósan betöltetlen (legalább fél éve): 280 Rezidensképzésben résztvevők száma: 90 Prognózis: 2020-ra 1 millió lakosnak nem lesz háziorvosa A háziorvosok (felnőtt és vegyes praxis) koreloszlása nagyon kedvezőtlen: 44%-uk 60 év feletti (a házi gyermekorvosoknál még ennél is rosszabb: 48,5%-uk 60 év feletti)

14 Következmények 3. Béremelések – alig van hatásuk, pedig az ágazat az utóbbi két év alatt csaknem 30 százalékos bruttó jövedelem-növekedést könyvelhetett el.

15 Következmények 4. Esetlegesség a betegellátásban
Túlzsúfoltság és várakozás a kórházi és járóbeteg szakellátásban Túlfeszítettség az egészségügyi dolgozóknál Öregedő háziorvosi társadalom Mélyülő szakadékok, társadalmi egyenlőtlenségek továbberősödése (Lásd a Mérték kiadványt) Életkilátások javulásának megtorpanása, megnövekedett halálozások (2015, 2017 első fele)

16 Mi várható jövőre? A kormány számára is kudarcos ez a történet – beleöl egy csomó pénzt, és sehol semmi látványos eredmény Több jelzés mutat arra, hogy jövőre változás lesz az egészségügyben, vélhetően akár modellváltás is ebbe belefér: tb szolgáltatási csomag szűkítéséről csiripelnek a madarak magánegészségügy térnyerése várható a mind szolgáltatói, mind a biztosítói oldalon