Advent második vasárnapja

Advent második vasárnapja
Református istentisztelet 2016 december 4 Advent második vasárnapja

2016. december 4. Advent második vasárnap Istentisztelet rendje:
Orgona előjáték Köszöntés (állva) Kezdőének .176:1-4 Gyermekek köszöntése Főének (ülve) 184:1-4 Fohász (ülve) Igeolvasás (ülve) Imádság (állva) Igehirdetésre készülő ének (ülve) 65:1,2,3 Gyermekek kivonulása Textus (ülve) Igehirdetés Adventi lelkület. Imádság (ülve) Mi Atyánk (állva) Hirdetések (ülve) Adakozás (ülve) Záróének (ülve) 446:1-7 Áldás (állva) Orgona utójáték

Lukács 1:18–56 Keresztelő János születésének ígérete 18Zakariás így szólt az angyalhoz: „Miből tudom meg ezt? Hiszen én már öreg ember vagyok, feleségem is előrehaladott korú.” 19Az angyal pedig így válaszolt: „Én Gábriel vagyok, aki az Isten színe előtt állok. Elküldött engem, hogy beszéljek veled, és meghozzam neked ezt az örömhírt.

20De íme, amiért nem hittél szavaimnak, amelyek pedig be fognak teljesedni a maguk idejében, most megnémulsz, és egészen addig nem tudsz megszólalni, amíg mindezek végbe nem mennek.” 21A nép várta Zakariást, és csodálkozott, hogy késik a templomban.

22Amikor mégis kijött, nem tudott velük beszélni
22Amikor mégis kijött, nem tudott velük beszélni. Ebből rájöttek, hogy látomást látott a templomban. Ő pedig csak integetett nekik, de néma maradt. 23Amikor leteltek papi szolgálatának napjai, hazament.

24E napok után fogant felesége, Erzsébet, aztán elrejtőzött öt hónapra, majd így szólt: 25„Ezt tette velem az Úr azokban a napokban, amikor rám tekintett, hogy elvegye gyalázatomat az emberek előtt.”

Jézus születésének ígérete 26A hatodik hónapban pedig elküldte Isten Gábriel angyalt Galilea egyik városába, Názáretbe, 27egy szűzhöz, aki a Dávid házából származó férfinak, Józsefnek volt a jegyese. A szűznek pedig Mária volt a neve. 28Az angyal belépve hozzá így szólt: „Üdvözlégy, kegyelembe fogadott, az Úr veled van!”

29Mária megdöbbent ezekre a szavakra, és fontolgatta, mit jelenthet ez a köszöntés. 30Az angyal ezt mondta neki: „Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél! 31Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak.

32Nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának mondják majd; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját, 33ő pedig uralkodik a Jákób házán örökké, és uralkodásának nem lesz vége.” 34Mária megkérdezte az angyalt: „Hogyan lehetséges ez, mikor én férfit nem ismerek?”

35Az angyal így válaszolt neki: „A Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged, ezért a születendőt is Szentnek nevezik majd, Isten Fiának.

36Íme, a te rokonod, Erzsébet is fiút fogant öregségére, és már a hatodik hónapjában van az, akit meddőnek mondanak, 37mert az Istennek semmi sem lehetetlen.” 38Ekkor így szólt Mária: „Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint!” S ekkor eltávozott tőle az angyal.

Mária Erzsébetnél 39Azokban a napokban útra kelt Mária, és sietve elment a hegyvidékre, Júda egyik városába. 40Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. 41Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, megmozdult a magzat a méhében. Megtelt Erzsébet Szentlélekkel, 42és hangos szóval kiáltotta:

„Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhed gyümölcse
„Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhed gyümölcse! 43Hogyan is lehetséges ez, hogy az én Uram anyja jön el énhozzám? 44Mert íme, amint felfogta fülem köszöntésed hangját, ujjongva mozdult meg a magzat méhemben. 45Boldog, aki hitt, mert beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neki.”

Mária éneke 46Mária pedig ezt mondta: „Magasztalja lelkem az Urat, 47és az én lelkem ujjong Isten, az én Megtartóm előtt, 48mert rátekintett szolgálóleánya megalázott voltára: és íme, mostantól fogva boldognak mond engem minden nemzedék,

49mert nagy dolgokat tett velem a Hatalmas, és szent az ő neve, 50irgalma megmarad nemzedékről nemzedékre az őt félőkön. 51Hatalmas dolgot cselekedett karjával, szétszórta a szívük szándékában felfuvalkodottakat.

52Hatalmasokat döntött le trónjukról, és megalázottakat emelt fel
52Hatalmasokat döntött le trónjukról, és megalázottakat emelt fel. 53Éhezőket látott el javakkal, és bővelkedőket küldött el üres kézzel.

54Felkarolta szolgáját, Izráelt, hogy megemlékezzék irgalmáról, 55amint kijelentette atyáinknak, Ábrahámnak és az ő utódjának mindörökké.” 56Mária Erzsébettel maradt három hónapig, azután visszatért otthonába. Lukács 1: 18 – 56

5Heródesnek, Júdea királyának idejében élt egy pap, név szerint Zakariás, az Abijá csoportjából; felesége pedig Áron leányai közül való volt, és a neve Erzsébet. 6Igazak voltak mindketten az Isten előtt, és feddhetetlenül éltek az Úr minden parancsolata és rendelése szerint. 7Nem volt gyermekük, mert Erzsébet meddő volt, és már mindketten előrehaladott korúak voltak.

8Történt pedig egyszer, hogy amikor csoportjának beosztása szerint papi szolgálatot végzett az Isten előtt, 9a papi szolgálat szokott módja szerint, sorsolással őt jelölték ki arra, hogy bemenjen az Úr templomába, és bemutassa a füstölőáldozatot. 10A nép egész sokasága pedig kint imádkozott a füstölőáldozat órájában.

11Ekkor megjelent neki az Úr angyala, és megállt a füstölőáldozati oltár mellett jobb felől. 12Zakariás amikor ezt meglátta, megrettent, és félelem szállta meg. 13De az angyal így szólt hozzá: „Ne félj, Zakariás, meghallgatásra talált a te könyörgésed: feleséged, Erzsébet fiút szül neked, és Jánosnak fogod őt nevezni.

14Örülni fogsz, boldog leszel, és sokan örülnek majd az ő születésének, 15mert nagy lesz ő az Úr előtt; bort és részegítő italt nem iszik, és már anyja méhétől fogva megtelik Szentlélekkel.

16Izráel fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz, 17és őelőtte jár az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a gyermekekhez, és az engedetleneket az igazak lelkületére térítse, hogy felkészült népet állítson az Úr elé.” Lukács 1:5–17

Nem hangulat – hanem indulat!

Nem hangulat – hanem indulat
Nem hangulat – hanem indulat! 5Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt: Filippi 2:5

Nem hangulat – hanem indulat
Nem hangulat – hanem indulat! 5Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt: Megüresítette önmagát, szolgai formát vett, engedelmes volt mindhalálig

Milyen az adventi lelkület?

Milyen az igazak lelkülete? – Isten Szentlelke vezet el bennünket erre

„De íme, amiért nem hittél szavaimnak, amelyek pedig be fognak teljesedni a maguk idejében…” Lukács 1:20

„És egyszerre csak megnyílt Zakariás szája, megoldódott a nyelve, beszélni kezdett, és áldotta az Istent!” Lukács 1:64

Hitetlen, kétkedő lelkületből – felszabadult, lelkes, boldog, örömteli lelkület. A megigazítottak lelkülete! „Apja, Zakariás megtelt Szentlélekkel és így prófétált: (…) hogy megtanítsd népét az üdvösség ismeretére, bűneik bocsánata által”. Lukács 1:77

„Ezt tette velem az Úr azokban a napokban, amikor rám tekintett, hogy elvegye gyalázatomat az emberek előtt”. Lukács 1:25

„Megtelt Erzsébet Szentlélekkel, és hangos szóval kiáltotta: (…) Boldog, aki hitt, mert beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neki”. Lukács 1:41,45

Zakariás és Erzsébet – mindketten megteltek Szentlélekkel

Akik meghallották, szívükbe vésték, és így szóltak: Vajon mi lesz ebből a gyermekből? Az Úr keze pedig valóban vele volt”. Lukács 1:66

Milyen a te adventi lelkületed?

„Ekkor így szólt Mária: Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a beszéded szerint!” Lukács 1:38

46Mária pedig ezt mondta: „Magasztalja lelkem az Urat, 47és az én lelkem ujjong Isten, az én Megtartóm előtt, 48mert rátekintett szolgálóleánya megalázott voltára: és íme, mostantól fogva boldognak mond engem minden nemzedék, 49mert nagy dolgokat tett velem a Hatalmas, és szent az ő neve, 50irgalma megmarad nemzedékről nemzedékre az őt félőkön”. Lukács 1:46–50

51Hatalmas dolgot cselekedett karjával, szétszórta a szívük szándékában felfuvalkodottakat. 52Hatalmasokat döntött le trónjukról, és megalázottakat emelt fel. 53Éhezőket látott el javakkal, és bővelkedőket küldött el üres kézzel. 54Felkarolta szolgáját, Izráelt, hogy megemlékezzék irgalmáról, 55amint kijelentette atyáinknak, Ábrahámnak és az ő utódjának mindörökké.” Lukács 1:51–55

Advent lelkülete a Szentlélek jelenléte – amikor Ő lesz naggyá bennünk!

23Amint elbocsátották őket, elmentek övéikhez, és elbeszélték, miket mondtak nekik a főpapok és a vének. 24Amikor ezt meghallották, egy szívvel és egy lélekkel felemelték hangjukat az Istenhez, és így szóltak: „Urunk, te teremtetted az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van, 25te mondtad atyánknak, a te szolgádnak, Dávidnak szájával a Szentlélek által: Miért zúdultak fel a pogányok, és a nemzetek miért terveznek hiábavalóságot? 26Felkeltek a föld királyai, és a fejedelmek megegyeztek az Úr ellen és az ő Felkentje ellen. 27Mert a te szent Szolgád, Jézus ellen, akit felkentél, valóban megegyezett Heródes és Poncius Pilátus ebben a városban a pogányokkal és Izráel népével, 28hogy végrehajtsák mindazt, amiről kezed és akaratod előre elrendelte, hogy megtörténjék. 29Most pedig, Urunk, tekints az ő fenyegetéseikre, és add meg szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal hirdessék igédet; 30te pedig nyújtsd ki a kezedet gyógyításra, hogy jelek és csodák történjenek a te szent Szolgád, Jézus neve által.” 31Amint könyörögtek, megrendült az a hely, ahol együtt voltak, megteltek mindnyájan Szentlélekkel, és bátran hirdették az Isten igéjét. Ap.Csel. 4:23–31

Advent lelkülete – a Szentlélek!

https://youtu.be/9m6KsN8XXUc

Advent második vasárnapja

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Advent második vasárnapja"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Advent második vasárnapja

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Advent második vasárnapja"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés