Az Európai Tanács; az Európai Unió Tanácsa

Az előadások a következő témára: "Az Európai Tanács; az Európai Unió Tanácsa"— Előadás másolata:

1 Az Európai Tanács; az Európai Unió Tanácsa
2017. Szeptember 25.

2 Ismétlés Európa Tanács EU Tanácsa

3 Irányvonal kijelölése
Európai Tanács Szerep: meghatározza az Európai Unió tevékenységének általános politikai irányvonalát és prioritásait Tagok: az uniós országok állam-, illetve kormányfői, az Európai Bizottság elnöke, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Székhely: Brüsszel Elnök: Donald Tusk Alapítás: 1974 (informális fórum), 1992 (hivatalos státusz), 2009 (hivatalos uniós intézmény)

4 Jogalkotás, összehangolás
Európai Unió Tanácsa Szerep: az EU-tagállamok kormányainak képviseletét ellátó intézmény, mely uniós jogszabályokat fogad el és összehangolja az uniós szakpolitikákat Tagok: az uniós országoknak a megvitatandó szakpolitikai területért felelős miniszterei Elnök: rotációs alapon mindegyik uniós ország 6 hónapig tölti be az elnöki tisztet Székhely: Brüsszel Alapítás éve: 1958 (az „Európai Gazdasági Közösség Tanácsa” néven)

5 I. Az Európai Tanács feladatai
Meghatározza az EU politikai prioritásait és tevékenységének általános irányvonalát, de jogalkotással nem foglalkozik. Megvitatja azokat az összetett, illetve kényes kérdéseket, melyeket nem lehet megoldani a kormányközi együttműködés alacsonyabb szintjein. Az Unió stratégiai érdekeinek és védelmi feladatainak figyelembevételével kialakítja az EU közös kül- és biztonságpolitikáját. Jelöltet állít és nevez ki egyes magas szintű uniós tisztségek betöltésére.

6 Az Európai Tanács egyes tisztségviselők megbízatásával kapcsolatos hatáskörei
megválasztja az Európai Tanács elnökét javaslatot tesz az Európai Bizottság elnökének személyére (EUSZ 17. cikk), a jelöltállításkor figyelembe veszi az európai parlamenti választás eredményét kinevezi az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét minősített többséggel, EUSZ 18. cikk hivatalosan kinevezi a teljes biztosi testületet, miután a Parlament egyetértését adta (minősített többség) kinevezi az Európai Központi Bank (EKB) Igazgatóságát, így az EKB elnökét is (EUMSZ 283. cikk) Tanács ajánlása alapján, az EP-vel és az EKB Kormányzótanácsával való konzultációt követően, minősített többséggel

7 Az Európai Tanács működése
Rendes ülés: félévente kétszer Amikor a napirend úgy kívánja, tagjai úgy határozhatnak, hogy munkájukat tagonként egy miniszter, illetve a Bizottság elnökének esetében egy biztos segítse Ülésein következtetéseket fogad el, amelyekben egyrészt az Európai Uniót érintő konkrét témák, másrészt az elvégzendő feladatok és a kitűzött célok szerepelnek, határidőt is szabhat egy adott témával kapcsolatos megállapodásra vagy valamely jogalkotási javaslat benyújtására Az ülésein felmerülő kérdésekkel kapcsolatban felkérheti az Európai Bizottságot arra, hogy megoldási javaslatot dolgozzon ki; úgy határozhat, hogy az Európai Unió Tanácsa (azaz a Miniszterek Tanácsa) elé utalja az ügyet.

8 Szakpolitikai iránymutatások
Európai szemeszter: költségvetési és gazdaságpolitikák uniós koordinálására szolgáló ciklus  márciusi ülésén értékeli az EU gazdasági helyzetét és az Európa céljainak megvalósítása érdekében tett lépéseket. Ezután szakpolitikai iránymutatásokat nyújt a költségvetési, gazdasági és strukturális reformokhoz. Az Európai Tanács a júniusi ülésén jóváhagyja a végleges országspecifikus ajánlásokat, amelyek tagállamonként tartalmazzák a következő 12–18 hónapra szóló prioritásokat meghatározza a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés területére vonatkozó stratégiai iránymutatásokat (EUMSZ 68. cikk), a határellenőrzés, a migrációs és menekültügyi politika, valamint a rendőrségi és igazságügyi együttműködés

9 Euróövezeti csúcstalálkozó
Résztvevők: az euróövezeti országok állam-, illetve kormányfői, az euróövezeti csúcstalálkozó elnöke és az Európai Bizottság elnöke Az euróövezeti csúcstalálkozók stratégiai iránymutatást nyújtanak az euróövezeti gazdaságpolitika alakításához Segíti az euróövezeti tagállamokat abban, hogy minden releváns szakpolitikai területet összehangoljanak

10 Az Európai Tanács elnöke
Összehívja és vezeti az Európai Tanács üléseit (negyedévente és soron kívül), „lendületet ad a munkájának” a Bizottság elnökével együttműködve és az Általános Ügyek Tanácsában folytatott munka alapján gondoskodik az Európai Tanács munkájának előkészítéséről és folyamatosságáról erőfeszítéseket tesz az Európai Tanácson belüli kohézió és konszenzus megteremtésére az Európai Tanács minden ülését követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek

11 Az Európai Tanács elnöke
Megbízatása: az Európai Tanács tagjai választják két és fél évre, amely egy alkalommal megújítható Képviseli az EU-t a nemzetközi színtéren Vigyázat: EUSZ 15. cikk! Az Európai Tanács elnöke – a saját szintjén és e minőségében, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hatáskörének sérelme nélkül – ellátja az Unió külső képviseletét a közös kül- és biztonságpolitikához tartozó ügyekben Pl.: Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke felszólalt az EU nevében az ENSZ Közgyűlésének ülésén szeptember 20-án További információ: council/president/

12 AZ Európai Tanács döntéshozatala
Konszenzus Ha a Szerződések eltérően nem rendelkeznek Egyhangú Valamennyi tagállam egyetértése adózás, szociális biztonság vagy szociális védelem, EU-hoz való csatlakozás, kül- és közös védelmi politika, operatív rendőrségi együttműködés Minősített Elnök megválasztása Kinevezések, pl. Bizottság, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének kinevezése

13 II. Az EU Tanácsának (Tanács) feladatai
1. Az uniós jogszabályok megvitatása és elfogadása – a rendes jogalkotási eljárás keretében, az Európai Bizottság által benyújtott javaslatok alapján, az Európai Parlamenttel közösen (korábban: együttdöntés) azokon a szakpolitikai területeken, ahol az EU kizárólagos vagy a tagállamokkal megosztott hatáskörrel rendelkezik. 2. A tagállami szakpolitikák koordinálása – meghatározott területeken gazdaság- és költségvetési politika: A Tanács az uniós gazdasági kormányzás megerősítése érdekében koordinálja a tagállamok gazdaság- és költségvetési politikáit, figyelemmel kíséri költségvetési politikáikat és erősíti az EU költségvetési keretrendszerét, továbbá az euróval kapcsolatos jogi és gyakorlati kérdésekkel, a pénzügyi piacokkal és a tőkemozgásokkal is foglalkozik oktatás, kultúra, ifjúság és sport: A Tanács uniós szintű szakpolitikai keretrendszereket és munkaterveket fogad el ezeken a területeken, amelyekben megjelöli, hogy a tagállamoknak és a Bizottságnak elsődlegesen mely kérdésekben kell együttműködnie foglalkoztatáspolitika:  A Tanács az uniós foglalkoztatási helyzetről szóló európai tanácsi következtetésekre támaszkodva minden évben iránymutatásokat és ajánlásokat készít a tagállamoknak

14 II. Az EU Tanácsának (Tanács) feladatai
3. Az EU közös kül- és biztonságpolitikájának alakítása - az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján meghatározza és végrehajtja az EU közös kül- és biztonságpolitikáját (ide tartoznak az uniós fejlesztési és humanitárius támogatások, valamint a védelem és a kereskedelem területe is) Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével együtt biztosítja az EU külső tevékenységének egységességét, következetességét és hatékonyságát

15 II. Az EU Tanácsának (Tanács) feladatai
4. Nemzetközi megállapodások megkötése – megbízást ad a Bizottságnak a tárgyalások lefolytatására, majd a Bizottság javaslata alapján határoz az aláírásról és elfogadja a megállapodások megkötéséről szóló végleges határozatot, miután az Európai Parlament az egyetértését adta (az együttdöntés hatálya alá tartozó területeken szükséges), és valamennyi uniós tagállam megerősítette a megállapodást 5. Az Unió költségvetésének elfogadása – a Parlamenttel együtt

16 A tanácsi döntéshozatal előkészítése
munkacsoport Szakértői szintű vizsgálat Coreper Szakértelem + politikai megfontolások, nagykövetek általi vizsgálat Tanácsi formáció Politikai felelősségvállalás

17 Munkacsoport Több mint 150 munkacsoport és bizottság, amelyek a tagállamok tisztviselőiből állnak 1. A Tanács elnöksége a Főtitkárság közreműködésével kiválasztja és összehívja a javaslat megvitatására alkalmas munkacsoportot 2. A munkacsoport először általánosan, utána pedig soronként vizsgálja meg a javaslatot 3. A munkacsoporti vizsgálat befejezése nincs határidőhöz kötve; a szükséges idő a javaslat jellegétől függ; a munkacsoport nem köteles megállapodásra jutni, de a megbeszélései eredményét benyújtja a Corepernek

18 Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper)
Attól függően, hogy a munkacsoport milyen szintű megállapodásra tudott jutni: a) a megállapodás vita nélkül lehetséges, b) a munkacsoport szintjén nem sikerült megállapodást elérni a javaslat bizonyos elemeiről, és ezért a Coreperen belül további vitára van szükség. A Coreper megkísérelheti saját maga rendezni a kérdést, visszautalhatja a javaslatot a munkacsoporthoz, esetleg a kompromisszum elérésére tett javaslatok kíséretében, a Tanács elé terjesztheti a kérdést.

19 Tanácsi formáció A Coreperben lezárt vita esetén a kérdés a Tanács napirendjének „A” pontjai közé kerül, amelyeket a Tanács várhatóan vita nélkül fogad el (általában a napirendjén lévő kérdések kétharmada); egy vagy több tagállam kérésére azonban az adott kérdés újra megvitatható. A lezáratlan viták és politikailag érzékeny kérdések a Tanács napirendjének „B” szakaszába tartoznak Amikor a Tanács jogalkotói minőségben jár el, a szavazások eredményét automatikusan nyilvánosságra hozzák. Ha egy tag a szavazathoz magyarázó feljegyzést kíván fűzni, azt szintén nyilvánosságra hozzák a jogi aktus elfogadása esetén. A magyarázó feljegyzés akkor is közzétehető, ha a közzététele nem lenne automatikus, de a feljegyzés készítője ezt kéri. Mivel a Tanács egyetlen jogi személynek minősül, a 10 formáció bármelyike elfogadhat egy másik formáció hatáskörébe tartozó jogi aktust.

20 Tanácsi formáció Egyetlen jogi személy, de a napirenden szereplő kérdésektől függően 10 különböző „formációban” ülésezik Általános ügyek Bel- és igazságügy Foglalkoztatás, szociálpolitika, egészségügy, fogyasztóvédelem Gazdasági és pénzügyek Környezetvédelem Közlekedés, távközlés, energiaügy Külpolitika Mezőgazdaság és halászat Oktatás, ifjúság, kultúra és sport Versenyképesség

21 A Tanács ülései Résztvevők: a tagállamok miniszteri szintű képviselői, azaz miniszterek vagy államtitkárok, akiknek felhatalmazásuk van arra, hogy országuk kormányának nevében kötelezettséget vállaljanak és szavazzanak Meghívottak: az Európai Bizottságnak az érintett területekért felelős biztosai; ha a jogalkotási eljárást az EKB indította, az EKB képviselője is Az ülések elnöki tisztét a Tanács féléves elnökségét ellátó tagállam minisztere tölti be. Kivétel ez alól a Külügyek Tanácsa, melynek ülésein rendszerint az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elnököl. A Tanács egyszerű többséggel, minősített többséggel vagy egyhangúlagszavaz attól függően, hogy milyen döntést kell meghoznia, tagjai többségének jelenlétében szavazhat.  Jogalkotási tanácskozás: nyilvános

22 A Tanácson belüli szavazási rendszer
Egyszerű többség Nem jogalkotási ügyekben 15 tagállam támogat Minősített többség Rendes jogalkotói eljárásban, az esetek kb 80%-a A tagállamok 55%-a támogat, az EU teljes népességének 65%-a Blokkoló kisebbség: 4 tagállam, az EU népességének több mint 35%-át képviselik Egyhangú Közös kül- és biztonságpolitika, polgárság, uniós tagság, uniós pénzügyek, harmonizáció közvetett adók és szoc biztonság területén

23 A Tanács által elfogadott nem jogi aktusok
Adott témára vonatkozó politikai álláspont Következtetések állásfoglalások Nyilatkozatok

24 Következtetések, állásfoglalások
Annak érdekében, hogy felkérjen egy tagállamot vagy egy másik uniós intézményt, hogy hozzon intézkedéseket egy bizonyos kérdéssel kapcsolatban. Gyakran fogadnak el ilyen következtetéseket azokra a területekre vonatkozóan, ahol az Unió támogató, összehangoló vagy kiegészítő hatáskörrel rendelkezik; ilyen például az egészségügy vagy a kultúra területe. felkérje a Bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatot valamely konkrét témában. Ez az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 241. cikkén alapul. koordinálja a tagállamok tevékenységét. Ezzel a Tanács akkor él, amikor egy szakpolitikai cél megvalósításához „puha koordinációt” alkalmaz. Ilyen esetekben a következtetésekben célokat határoz meg vagy értékeli az elért eredményeket.

25 Következtetések, állásfoglalások
kifejtse – a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) részeként – az Unió álláspontját egy bizonyos eseménnyel vagy országgal kapcsolatban. Ezekben a következtetésekben a Tanács az Unió nevében fejt ki valamely politikai álláspontot vagy értékel valamilyen nemzetközi eseményt. meghatározza az EU és a tagállamok összehangolt álláspontját a nemzetközi szervezetekben. Erre példa, amikor a Tanács azért fogad el következtetéseket, mert az Unió valamilyen nemzetközi fórumon szándékozik részt venni. észrevételeket tegyen és megoldásokat javasoljon azon problémákkal kapcsolatban, melyekre a Számvevőszék különjelentései mutatnak rá. 

26 A Tanács elnöksége Elnökségi trió alapján, féléves időszakonként minden szinten a soros elnökség vezeti az üléseket, így biztosítva a Tanácsban az Unió munkájának folytonosságát Két fő feladatkör: 1. A Tanács és az előkészítő szervek üléseinek előkészítése és vezetése - A Külügyek Tanácsa üléseinek kivételével, hivatalos és nem hivatalos találkozók szervezése, az ülések szabályszerűségének biztosítása, eljárási szabályzat betartása 2. A Tanács képviselete a többi uniós intézménnyel fennálló kapcsolatokban

27 Források EUSZ 15-16. cikk http://www.consilium.europa.eu/hu/home/
Segédanyag további kutatásokhoz: Az Európai Tanács következtetései