Az EU regionális politikája

Az előadások a következő témára: "Az EU regionális politikája"— Előadás másolata:

1 Az EU regionális politikája

2 Mit értünk régió alatt? A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet értünk. Kialakulásuk okai: - politikai - gazdasági - kulturális értékek - tervezés, fejlesztés

3 A regionális politika fogalma
a területrendszer működésébe történő tudatos beavatko-zásokat jelenti célja az egyes területek fejlettségbeli eltéréseinek korrigá-lása, az elmaradott, leszakadó térségek felzárkóztatása Mo-n inkább a területfejlesztés fogalmat használják, ami ugyanazt jelenti alkalmazásának alapvető feltétele, hogy a területi jellem-zőket számszerűsítsük, összehasonlíthatóvá tegyük (pl.: egy főre jutó GDP, munkanélküliségi ráta)

4 A regionális politika indokai
A régiók közötti különbségek az utóbbi évtizedekben növekedtek: Legfejlettebb és legkevésbé fejlett EU régió közötti különbség: 2000: 6,5x 2010: 12x … de az elsősorban a bővítés következménye! A gazdasági válság is felerősíti a különbségeket.

5 A regionális politika története
A Római Szerződésben (1957) már megfogalmazódik,hogy a nyugat-európai integráció nem képzelhető el a regionális különbségek mérséklése nélkül „ a szerződés célja a tagállamok harmonikus fejlődésének elősegítése és az életminőség javítása”. A 60-as évek még a fellendülés korszaka – úgy tűnt, hogy a fejlett centrum és elmaradott periféria között a különbségek tartósan csökkenek.

6 A regionális politika története
1967-ben a Bizottságon belül megszületett a regionális politikáért felelős Főigazgatóság 1972 Párizsi csúcsértekezlet A területi különbségek a Közösség bővítésének előkészítésekor kerültek igazán felszínre, hiszen az akkor újonnan csatlakozó országokban (Nagy-Britannia, Írország,Görögország) jelentős regionális fejlettségbeli különbségekkel kellett számolni.

7 Az ERDF megalakítása 1975-ben létrehozták az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERDF - ERFA), amelynek működése során 1975–1988 között 24,4 milliárd ECU-t (kb. 22 milliárd USD-t) fordítottak mintegy 41 ezer közösségi strukturális beruházás finanszírozására. A tagállamok befizetésének újraelosztását valósította meg, a regionális fejlesztés szempontjainak figyelembevételével. (kvótarendszer alapján)

8 Regionális politika fejlődése
A további bővítések (Spanyolország, Portugália 1986), valamint a regionális folyamatok hatásának felismerése indította el a regionális politika átfogó reformjának előkészítését és kidolgozását. A regionális politikát 1988/89-ben reformálták meg. (Egységes Európai Okmány) – beemelte az elsődleges közösségi joganyagba Ennek keretében emelték az ERDF támogatási alapját.

9 A regionális politika alapelvei
1., Koncentráció (források, erőfeszítések) 2., Partnerség ( kollektív folyamat legyen) 3., Programozás (többéves, összehang) 4., Addicionalitás (tagállami hozzájárulás)

10 Delors I. csomag A regionális és strukturális fejlesztési célokra felhasználható pénzeszközök megduplázása. Egységes statisztikai rendszer kialakítása – a tagállamok tettek javaslatot, az Erostat véleményezte és hagyta jóvá

11 NUTS-rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics (NUTS, Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája) hivatalosan az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rögzíti. Népességhatárok: NUTS I: 3-7 millió fő, NUTS II: 800 ezer – 3 millió, NUTS III: 150 ezer ezer 5 szintű hierarchikus szabályozás

12 NUTS-szintek az egyes tagországokban
NUTS I. NUTS II. NUTS III. Lengyelország 6 16 45 Lettország 1 Litvánia 10 Luxemburg Magyarország 3 7 20 Málta 2 Németország 41 439 Olaszország 5 21 103 Portugália 30 Románia 8 42 Spanyolország 19 52 Svédország Szlovákia 4 Szlovénia 12

13 NUTS 1

14 NUTS 2 1999. évi XCII. törvény értelmében, ami az évi XXI. törvény módosítása.

15 NUTS 3

16 NUTS 4 (LAU 1) local administrative units, helyi közigazgatási egységek

17 Magyarország hármas térszerkezete
Forrás: Enyedi, in: Magyar Tudomány 2004/9

18 A Maastrichti szerződés – a Kohéziós Alap
Ezt a speciális szolidaritási alapot 1993-ban hozták létre, hogy a négy legszegényebb állam, Görögország, Portugália, Írország és Spanyolország helyzetén segítsen. Kedvezményezettjei a közösségi átlag GNP 90%-át el nem érő tagállamok.

19 A strukturális alapok A regionális politika finanszírozása négy alapból történik. Működésüket először az 1988-as reform során koordinálták. A cél az alapokból származó pénzösszegek hatékonyabb felhasználásának elősegítése volt. Ekkortól nevezik az Európai Regionális Alapot (ERFA), az Európai Szociális Alapot (ESZA) és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot (EMOGA), Halászati Orientáció Finanszírozási Eszközeit (HOFE) együttesen Strukturális Alapoknak.

20 AGENDA 2000 Jóváhagyása 1999. március 24-25. (Berlin)
os pénzügyi keret meghatározása (célra: 213 milliárd euró) A hatékonyság növelése érdekében a regionális politika megvalósítása decentralizálódik, a tagállamok nagyobb mozgásteret kapnak. Átmeneti támogatást irányoznak elő azon területek számára, amelyek 2000-től már nem szorulnak segélyre

21 A regionális politika célkitűzései
között az EU költségvetés 47%-a. 1.,Ide tartoznak azok a régiók, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az EU átlag 75%-át 2., Versenyképesség erősítése 3., Határokon átnyúló kezdeményezések

22 A regionális politika elsődleges alapelvei
Szubszidiaritás: a döntéseket és a végrehajtást arra a területi szintre kell helyezni, amely a legnagyobb átlátással és kompetenciával rendelkezik a feladat megvalósításához. Decentralizáció: központból v. az államigazgatásban a döntések jogát a helyi szerveknek adják át.

23 Kohéziós Alap Azoknak a tagállamoknak a támogatása, amelyekben az egy főre jutó GNI kevesebb az EU-27 átlagának 90%-ánál Befektetés a környezetvédelembe Klímaváltozással kapcsolatos átállás és kockázatmegelőzés Vízkezelés és hulladékgazdálkodás Biodiverzitás „zöld” infrastruktúrák révén is Városi környezet Alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági modell Befektetés a közlekedésbe és a szállításba Transzeurópai szállítási hálózat (TEN-T) Alacsony széndioxid-kibocsátású szállítási rendszerek és városi közlekedés

24 A Kohéziós Alap által egy adott projekt számára nyújtott pénzügyi támogatás mértéke a projekt költségeinek legfeljebb 85%-át teheti ki. A 2014–2020-as időszakban az EU (2011-es árakon) több mint 66 milliárd eurót fog a Kohéziós Alapra fordítani. Forrás: Európai Bizottság (millió EUR, 2011-es árakon)

25 Regionális egyenlőtlenségek
Legfejlettebb térségek: - „kék banán” - Milánó-Torinó-Genova

26

27 EU regionális politikája - Konvergencia
„egy régió (NUTS 2) akkor konvergencia régió, ha az egy főre jutó GDP (PPS) értéke a rendelkezésre álló utolsó 3 év adata alapján az EU átlag 75%-a alatt volt”

28 A regionális politika jövője
11 tematikus célkitűzés 1., K+F 2., Információs és kommunikációs technológia 3., KKV-k versenyképessége 4., Alacsony szénfelhasználású gazd. 5., Klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás 6., Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság

29 A regionális politika jövője
7., Fenntartható közlekedés 8., Munkaerő mobilitása 9., Szegénység elleni küzdelem 10., Oktatás, képzés 11., Hatékony közigazgatás