SZÁMVITEL.

Az előadások a következő témára: "SZÁMVITEL."— Előadás másolata:

1 SZÁMVITEL

2 Hol tartunk… Számvitel és finanszírozás Elemzés
Belső finanszírozási lehetőségekkel foglalkoztunk Leírás révén visszanyert tőke Számviteli alapelvek Nézőpontok Dinamikus szintentartás Nyereség visszatartás Tartalékolás Elemzés Dedukció-indukció Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2010.

3 Az elemzéshez szükséges adatkorrekciók
A korrekció célja, hogy az üzleti tevékenységre nem jellemző elemektől megtisztítsuk a beszámoló mellékleteit. Jellemzően 5 évre nyúlunk vissza az időben. Cél: a vállalat üzleti tevékenységére nem jellemző elemeket ki kell venni az adatok közül. Korrigálandó tényezők: egyedi, egyszeri, és különleges tételek sztrájkok, munkabeszüntetések ráfordításai kártérítések, természeti katasztrófák egyszeri szerződések teljesítése, üzletrészek értékesítése operatív működésben részt nem vevő aktívák, passzívák túlzó készpénz-, értékpapír-állomány az értékteremtésben részt nem vevő ingatlan állomány sportlétesítmények, üdülők, antik vagyontárgyak számviteli elvek megváltozásából fakadó kiigazítások következetesség elve – összehasonlítható adatok értékelési eljárások változása értékelő megítélése alapján nyilvánosan forgalmazott vállalatok vs. „magán” cégek kinek készül az elemzés (újra) => döntési lehetőség Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

4 Beszámoló értékelése aránymutatókkal
122 Hagyományos vagy fundamentális változat Nem csak a terv megalapozásához, hanem tulajdonosi, hitelezői (ügyfélminősítés), befektetői értékelésre is. Aránymutatók értékelése: Statikusan (adott időpontban mutatott érték) Dinamikusan (időpontok közti változás) Hasonló cégekkel, iparági átlaggal történő összehasonlítás Aránymutatók használata: Komplex értékelés (egy mutató alapján nem értékelünk) Lényeges és elhanyagolható közti különbség A statikus szemlélet a szezonális tényezőket figyelmen kívül hagyja A mutató értékek ugrásszerű változásánál a változásokat okozó tényezőket is vizsgáljuk meg! Feltűnően alacsony vagy magas mutatók Vegyes profilú vállalatok szakágazati összehasonlítása Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

5 Jövedelmezőségi mutatók
123 Jövedelmezőségen valamilyen tényező egységére jutó eredményt értjük. Alapvető kategóriája a használt mutatóknak, hiszen a hitelezők, a befektetők jövedelem elvárások fejében döntenek a befektetés mellett. Hangsúlyoznunk kell ugyan, hogy itt számviteli adatokkal dolgozunk, tehát a valós jövedelem, amelyet a tőkepiacon realizálhatunk az itt megállapított értéktől minden esetben eltér. Itt fundamentális információk közti kapcsolatok alapján végzünk összehasonlításokat. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

6 Saját tőke jövedelmezősége (ROE)
123 Azt fejezi ki, hogy milyen jövedelmezően működteti a tulajdonosi tőkét a vállalkozás. Leggyakoribb torzítások: Költségek csökkentése, Az osztalék fizetés javítja a mutatót, A tőkeleszállítás javítja a mutatót! Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

7 Eszközarányos jövedelmezőség (ROA)
124 Az eszközállomány működtetésének hatékonyságát mutatja Leggyakoribb torzítások: Év végi vagy átlag érték Eredmény kozmetikázás Eszközök értékelése, esetleges átértékelése Mérlegen kívüli eszközök Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

8 Árbevétel arányos jövedelmezőség (ROS)
124 Indirekt módon a költséggazdálodás színvonaláról árulkodik Leggyakoribb torzítások: nem összeillő bevételek és eredmény kategória összevetése Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

9 Analóg cash flow ráták 125 A tágabban értelmezett jövedelemtermelő képességről árulkodik a mutató, hiszen így az eredmény a képződő pénzjövedelemhez jobban közelít. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

10 Adózás és kamatfizetés előtti eszközarányos jövedelmezőség
125 A jövedelmezőséget a tőkeszerkezettől függetlenül mutatja be. Független a források szerkezetétől Tőkeáttételes eltérés okai kamat adómegtakarítás Konkurenciával jobban összevethető Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

11 EBIT = adózás és kamatfizetés előtti eredmény
Problémák: ld. ROA mutatónál adópajzs EBIT – korrigált adó = –126 - ( )= 820 ROIC= NOPLAT / Eszközök= 820/4000= ,5% ,5% Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

12 Bérjövedelmezőség 125 A mutató az élőmunka felhasználás jövedelmezőségét mutatja. Összehasonlító adatként kiválóan alkalmazható. A mutató értelmezését nehezíti, ha nagy arányú a részmunkaidős és bérmunka foglalkoztatás. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

13 Eredmény szerkezeti mutatók
125 A jövedelmezőségről alkotott vélemény előtt vizsgálni szoktuk azt is, hogy az adózás előtti eredmény milyen mértékben származik a az üzemi tevékenységből a pénzügyi műveletekből illetve a rendkívüli tételekből Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

14 Hatékonysági mutatók 126 A hatékonysági mutatók az eszközállománnyal történő gazdálkodás hatékonyságát méri. Különös tekintettel igaz e mutató csoportra, hogy a szezonális ingadozások okozta eltérések nehezen mutathatók ki, tehát kellő óvatossággal kezeljük az így szerzett információkat. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

15 Összes eszköz forgása 126 A mutató az eszközgazdálkodás egészének globális fokmérője - talán túl általános is, de összehasonlító adatként kiválóan alkalmazható. Hányszor térül meg az összes eszköz a vizsgált időszakban? Minél gyorsabb az eszközök forgása annál kisebb a tőke lekötés szükséges a gazdálkodáshoz. Problémák: Itt is torzíthat az eszközök értékelése. Az értékhelyesbítést beleszámítsuk-e a nevezőbe? Mérlegen kívüli eszközök torzító szerepe. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

16 Forgóeszközök forgása
126 A forgóeszközök fordulatszáma az egyes szakmákhoz igazodó specifikus mérőszám. Érdemes itt figyelmen kívül hagyni az értékpapírokat. Érdemes a forgóeszközök negyedéves átlagértékével számolni (valamelyest kiszűri az ingadozásból származó hibákat) Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

17 Befektetett eszközök forgása
126 Az értékcsökkenési leírás elszámolásával a tárgyi eszközök és immateriális javak könyv szerinti értéke csökken, így a mutató pozitív változást mutathat, pedig az eszköz állomány csak elhasználódik… Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

18 Készletek forgási ideje napokban
127 A mutató alacsony értéke arra utal, hogy a készletek rövid időt töltenek a cég raktárában. Illik a vásárolt- és a saját termelésű készleteket külön kezelni. Problémák: A készlethiány látszólagos javulást okoz. A számláló és a nevező illeszkedése tökéletlen. Az elfekvő készletek arányáról nem ad tájékoztatást. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

19 Vevők forgási ideje napokban
45 A mutató arról tájékoztat, hogy milyen hosszú időszak telik el átlagosan a számla elküldése és az árbevétel befolyása között. Problémák: Ennél a mutatónál a számláló és a nevező illeszkedése még tökéletlenebb, mint a készletforgás esetében. A vevők mérlegértéke ugyanis az általános forgalmi adót is tartalmazza, a nevezőben viszont nincs ÁFA További gond a nevezővel, hogy a készpénzes eladást le kéne vonni belőle. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

20 Szállítók forgási ideje
127 A vevők forgási idejével párban szokták vizsgálni hiszen így megállapítható, hogy a szállítók milyen mértékben finanszírozzák a vevői kintlévőségeinket. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

21 Tárgyi eszközök elhasználódottsága
127 A tárgyi eszközök átlagos leírtságáról nyújt tájékoztatást. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

22 Ügyfélminősítés (rating)
Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.