Illetékesség, kijelölés

Az előadások a következő témára: "Illetékesség, kijelölés"— Előadás másolata:

1 Illetékesség, kijelölés

2 Az illetékesség fogalma és fajai
Az illetékesség: az azonos hatáskörű bíróságok közötti ügymegosztás. Az illetékesség az illetékességi okok alapján dönthető el, amelyek a perrel összefüggő olyan tények, amelyek az adott pert földrajzi vagy ésszerűségi szempontok alapján egy adott bírósághoz kapcsolják. Az illetékesség fajai: általános és különös (ezen belül vagylagos, kizárólagos és kikötött) illetékesség.

3 Az általános illetékesség 1.
Az általános illetékességi okok minden olyan perben figyelembe vehetők, amelyekben nincs meghatározva kizárólagos illetékesség. Az okok sorrendje kötött (Pp. 29.§): Az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik; belföldi lakóhely hiányában az illetékesség az alperes tartózkodási helyéhez igazodik; ha az alperes tartózkodási helye is ismeretlen, vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely irányadó, ha pedig az előző sem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a felperes lakóhelye, illetőleg ennek hiányában a felperes tartózkodási helye, ha a felperes nem természetes személy, a felperes székhelye alapítja meg. Ha az alperes állandó munkahelye nem azonos lakóhelyével, a bíróság az alperesnek legkésőbb az első tárgyaláson előadott kérelmére a pert a munkahely bíróságához teszi át tárgyalás és elbírálás végett. Ha a bíróság illetékessége az ismeretlen helyen tartózkodó alperes elleni perben az előző rendelkezésein alapul, a per folyamán azonban az alperes belföldi lakóhelye (tartózkodási helye) ismeretessé válik, az alperesnek legkésőbb az elsőfokú bíróság előtt ezt követően tartott első tárgyaláson előterjesztett kérelmére a pert további tárgyalás és elbírálás végett a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes bírósághoz kell áttenni.

4 Az általános illetékesség 2.
A jogi személyek elleni perekben az általános illetékességet a jogi személy és az annak képviseletére hivatott szerv székhelye egyaránt megalapítja. Székhelynek - kétség esetében - az ügyintézés helyét kell tekinteni. Ha a jogi személy székhelye Budapesten van, működési köre azonban Pest megye területére terjed ki, a Pest megye területére illetékes bíróság jár el. Ha a jogi személynek belföldön nincs székhelye, belföldi jogi személy felperes által indított perben az illetékességet a felperes jogi személynek a székhelye alapítja meg. Ha a felperes belföldi természetes személy, a bíróság illetékességét a felperes lakóhelye, illetve ennek hiányában a tartózkodási helye is megalapítja. A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok elleni perekben a bíróság illetékességének megállapítására ugyanezeket a rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

5 A vagylagos illetékesség
Pp §§ Az általános illetékességi okokhoz képest a felperes választási lehetőségét jelentik. Példák: 34. § A tartásra, járadékra és más hasonló célú időszakos szolgáltatásra kötelezés iránti per az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindítható. 35. § Azok a perek, amelyek ingatlan tulajdonára, birtokára vagy ingatlant terhelő jogra vonatkoznak, avagy ingatlanra vonatkozó jogviszonyból erednek, az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatók. 37. § A kártérítési per a károkozás helyének a bírósága, illetőleg az előtt a bíróság előtt is megindítható, amelynek területén a kár bekövetkezett.

6 A kizárólagos illetékesség
Jelentése: egy adott pertípusba tartozó per csak egy konkrét bíróság előtt indítható meg. Eseteit a Pp. szétszórva szabályozza, és más jogszabályok is rendelkeznek ilyenről. Példák: peres előzménnyel rendelkező perek, utóperek, nevesített iparjogvédelmi perek. Jogkövetkezménye: amennyiben a bíróság azt észleli, hogy az előtte folyó eljárásra más bíróságnak kizárólagos illetékessége van, köteles az eljárást annak bármely szakaszában áttenni.

7 A kikötött illetékesség 1.
Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére kiköthetik valamely bíróság illetékességét (alávetés). Ilyen kikötéssel a felek élhetnek írásban; szóban, írásbeli megerősítéssel; olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult üzleti szokásoknak; vagy nemzetközi kereskedelemben olyan formában, amely megfelel az olyan kereskedelmi szokásoknak, amelyet a felek ismertek vagy ismerniük kellett, és amelyet az ilyen típusú szerződést kötő felek a szóban forgó üzletágban általánosan ismernek és rendszeresen figyelembe vesznek. Nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyekben, amelyekre a törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg. A kikötött bíróság a felek eltérő megállapodása hiányában kizárólagosan illetékes. A kikötés hatálya kiterjed a jogutódokra is.

8 A kikötött illetékesség 2.
Ha a kikötés az általános szerződési feltételek között szerepel, a kikötött bíróság az alperesnek legkésőbb az első tárgyaláson előterjesztett kérelmére a pert - az alperes által megjelölt – az általános vagy vagylagos illetékességi okok szerint illetékes bírósághoz teszi át tárgyalás és elbírálás végett. Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére nem köthetik ki a) a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a Fővárosi Törvényszék és a Budapest Környéki Törvényszék; b) a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékességét.

9 Az illetékesség vizsgálata, hiánya és ennek jogkövetkezményei
A bíróság illetékességének megállapításánál a keresetlevél beadásának időpontja irányadó. Ha azonban a per a keresetlevél beadása után bekövetkezett valamely változás folytán tartozna a bíróság illetékessége alá, a bíróság illetékességét akkor is meg kell állapítani. A bíróság az illetékességét hivatalból vizsgálja és hiányát hivatalból veszi figyelembe. Ha azonban az illetékesség nem kizárólagos, az alperes érdemi ellenkérelmének előadása után az illetékesség hiánya figyelembe nem vehető. Előtte áttételnek van helye. Az illetékességnek vagy az illetékesség hiányának megállapítására előadott tényállítások valóságát a bíróság csak akkor vizsgálja, ha azok a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkeznek, vagy egyébként valószínűtlenek, vagy ha azokat az ellenfél vitássá teszi.

10 A kijelölés fogalma és indokai
A kijelölés során a bíróság dönt az eljárni köteles bíróságról olyan esetben, amikor ez valamilyen okból a megszokott módón nem állapítható meg. A kijelölés két esetcsoportban válik szükségessé: amikor a bíróság hatásköre és/vagy illetékessége hiányzik, azonban az (vagy további) áttételnek nincsen helye vagy amikor a bíróság a bíróval vagy a bíróság vezetőjével szemben fennálló kizárási ok (Pp §§) miatt nem járhat el. A Pp. által említett harmadik eset (ha az illetékes bíróság nem állapítható meg) teljesen elméleti: az általános illetékességi okok bármikor alkalmazhatóak, kizárólagos illetékességnél pedig egyértelmű a helyzet. Ha mégsem: a fél a kijelölés iránti kérelmet bármelyik bíróságnál előterjesztheti; egyébként a kijelölés iránt a perben eljárt bíróság hivatalból köteles előterjesztést tenni.

11 Az illetékességi vagy hatásköri összeütközés
Amikor a bíróság hatásköre és/vagy illetékessége hiányzik, elsősorban az áttételt (Pp. 129.§) kell alkalmazni (ha a keresetlevében megtalálhatóak az ehhez szükséges adatok). Ha az a bíróság, amelyhez a keresetlevelet áttették, ugyancsak megállapítja, hogy nincs hatásköre vagy illetékessége, azonban az (vagy további) áttételnek nincsen helye, illetőleg ha az illetékes bíróság kizárás miatt nem járhat el, ki kell jelölni az eljáró bíróságot. (Pp. 129.§ (2) bek.: nincs helye a keresetlevél áttételének olyan bírósághoz vagy más hatósághoz, amely saját hatáskörének vagy illetékességének hiányát már jogerősen megállapította. A polgári perben a pozitív hatásköri/illetékességi összeütközés gyakorlatilag kizárható.

12 A kijelölés jogköre A kijelölés kérdésében
a törvényszék határoz, ha az összeütközés a területén levő járásbíróságok között merült fel, valamint ha a területén levő járásbíróság kizárása esetén a területén levő másik járásbíróság kijelölhető; az előző pont alá nem tartozó esetekben az ítélőtábla határoz, ha az összeütközés a területén levő járásbíróságok, törvényszékek, illetve közigazgatási és munkaügyi bíróságok között merült fel, továbbá ha a területén levő járásbíróságok, törvényszékek, illetve közigazgatási és munkaügyi bíróságok kizárása esetén a területén levő másik ugyanuilyen bíróság kijelölhető; egyéb esetekben a Kúria dönt.