Környezetvédelmi találmányok

Az előadások a következő témára: "Környezetvédelmi találmányok"— Előadás másolata:

1 Környezetvédelmi találmányok
FENTARTHATÓ FEJLŐDÉS Környezetvédelmi találmányok

2 Hogyan hasznosítják Japánban az elhagyott golfpályákat?
1. Hogyan hasznosítják Japánban az elhagyott golfpályákat?

3 Az elhagyott japán golfpályákon, mind több és több nagy kiterjedésű napelem farmot illetve, naperőművet építenek. A naperőmű megnevezés azért is jogos, mivel a nagyobb rendszerek akár ember áramellátását tudják biztosítani.

4 Mivel lehet kiváltani a PET palackokat?
2. Mivel lehet kiváltani a PET palackokat?

5 Egy műanyagpalack lebomlási ideje akár 1000 év is lehet, és legalább addig, de többnyire azután is az élővilágot károsítja. Megoldásként a lebomló palackot Ari Jónsson, izlandi terméktervező találta fel. Innovatív üvegeihez az agar nevű, zselés állagú algakivonatot találta megfelelőnek, melyet az 1650-es években „fedeztek fel” Japánban, amikor a panziósok megfigyelték, hogy a félretett leves másnapra kocsonyás állagot ölt. Az 1800-as évektől kezdve aztán már laboratóriumban is vizsgálták, ma pedig élelmiszeradalékként is használatos.

6 Hogyan működik az első ember alkotta lélegző levél?
3. Hogyan működik az első ember alkotta lélegző levél?

7 Julian Melchiorri a bostoni Tufts kutatóegyetem orvosbiológiai intézetének segítségével készítette el a világon az első ember alkotta, "lélegző" levelet, amely szerinte lehetővé tenné, hogy az emberiség meghódítsa a világűrt. A szintetikus levél képes arra, hogy megkösse a vizet és a szén-dioxidot, A levél alapanyaga selyemszálakból kivont fehérje, amelyekbe Melchiorri növényi sejtekből kivont kloroplasztiszokat helyezett. Azért választotta a selymet, mert az jól stabilizálja a molekulákat. Így alkotott fotoszintézisre képes anyagot. Persze ahhoz, hogy a levél valóban "működjön", fényre és egy kis vízre van szüksége, és hogy oxigént termeljen, mint a növények. Elgondolása szerint épületek homlokzatát is be lehetne borítani a mesterséges levéllel, hogy oxigénnel lássa el az épületet.

8 Hol működnek víz alatti szélturbinák? Milyen jelenséget hasznosítanak?
4. Hol működnek víz alatti szélturbinák? Milyen jelenséget hasznosítanak?

9 Egy kaliforniai cég, melynek nagy tapasztalata van a szélturbinák formájának tökéletesítésében, most az óceánok mély vizébe lógatja a lapátokat, ahol megfelelő vízáramlás van. Az áramlás pedig ugyanúgy meghajtja a generátorokat. A rendszer lényege, hogy szélsőségesen nagy, 230 méter átmérőjű szélturbinákkal levegőt pumpál a víz alatt rögzített energiazsákokba. Ez a sűrített levegő később igény szerint hajthat meg generátorokat, hogy áramot termeljenek. Garvey szerint a zsák ideális helyzete ötszáz méter körüli mélységben van, a levegő tárolása ugyanis a ránehezedő vízoszlop nyomása (500 méter esetén 50 bar) révén válik lehetővé.

10 5. Hol telepítették az USA-ban az első ár-apály erőműveket? Mi a jelentőségük?

11 USA legelső ár-apály malma 1635-ben épült meg Salemben, Massachusetts államban.
Az ár-apály jelenség energiájának legegyszerűbb felhasználási módja az ár- apály malom, amelyben egy forgó malomkerék hasznosítja a be- és kiáramló vizet. Az utóbbi időben azonban az ár-apály jelenség elektromos áram termelésére való hasznosítása került előtérbe. Ezt hatalmas duzzasztógátakban lévő turbinák segítségével az ár-apály energiát hasznosító rendszerek a napi kétszeri dagályhullámot vagy apályt hasznosítják.

12 6. Hogyan lehet elérni, hogy az aszfalt áramot termeljen az utakon? Mit lehetne ezzel megvalósítani?

13 A piezogenerátorok alkalmazásával.
Az aszfalthoz és betonhoz egyformán illeszthető rendszert, új utak építésénél, illetve a régiek burkolatcseréjénél célszerű telepíteni. Mivel a berendezésnek nincs mozgó alkatrésze, működése igen megbízható, élettartalmát huszonöt évre becsülik. A számítások szerint az Innowattech technológiájával megetremelt 1 KWh energia költsége igen kedvező, vetekszik a szél- és geotermikus erőművekével.

14 7. Milyen találmányért kapott környezetvédelmi Nobel-díjat egy 20 éves diák?

15 A 2016-os Katerva díjat az OceanCleanup óceántisztító rendszer kapta, mely egy 20 éves holland diák Boyan Slat ötlete alapján valósult meg. A begyűjtött hulladék egy 58 méter magas, henger alakú begyűjtő toronynál sodródik össze, ahol egy futószalag emeli ki a szennyeződéseket a vízből és egy tárolóba továbbítja. A feldolgozó platformok a műanyag hulladékot különválasztják a planktonoktól, leszűrik, majd újrahasznosításra tárolják

16 Köszönöm a figyelmet! Buzás Bence