Iskolai Közösségi Szolgálat (IKSZ) a fogadóintézmény szempontjából

Az előadások a következő témára: "Iskolai Közösségi Szolgálat (IKSZ) a fogadóintézmény szempontjából"— Előadás másolata:

1 Iskolai Közösségi Szolgálat (IKSZ) a fogadóintézmény szempontjából
Szentes Judit

2 Filmrészlet: sport Filmrészélet: zöldóvoda Filmrészlet – mindennapi óvodai tevékenység

3 OFI fejlesztési anyagainak felhasználásával
1. Önkéntesség 10. Felelősség 2. IKSZ célok 9. Dokumentálás 3. Fogalmak tisztázása 8. Tervezés: idő, feladatok a fogadó- intézményben 4. Jogi háttér 5. IKSZ területei és alapelvei 7. Fogadószerv: óvoda feladata és céljai 6. Élmény alapú tanulás

4 Önkéntességről általában Miért lehet jó?
Forrás:Skrabski Árpád - Kopp Mária: A bizalom mint a társadalmi tőke központi jellemzője, 2008.

5 Miért lehet jó? Te megállnál segíteni?
1000 emberből két óra alatt mindössze 6 segítene egy magára hagyott csecsemőn! UNICEF

6

7 Kitekintés - EU Fiatal emberek és fiatal felnőttek legaktívabbak az
A tendencia Az országok Fiatal emberek és fiatal felnőttek legaktívabbak az önkéntességben (15-30 év) Bulgária, Csehország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország Felnőttek a legaktívabbak (30-50 év) Belgium, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Magyarország, Portugália, Svédország Önkéntesség viszonylag magas szintje minden korcsoporton keresztül Ausztria, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Hollandia, Egyesült Királyság Idősebb emberek növekvő részvétele Románia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Belgium

8 Kitekintés - USA A diákok attitűdformálásában kimutatható a program eredményessége: az önismeret, iskolához és tanuláshoz való viszony, állampolgári elkötelezettség, szociális érzékenység, tanulmányi eredményesség tekintetében Christine I. Celio, Joseph Durlak, Allison Dymnicki: A Meta-analysis of the Impact of Service-Learning on Students A közösségi szolgálat diákokra gyakorolt hatásának metaelemzése

9 önkéntesség önkéntesség Célok Közösségépítés
Aktív állampolgárságra nevelés Személyiség fejlesztése Pályaorientáció önkéntesség Közösségépítés Aktív állampolgárságra nevelés Személyiség fejlesztése Pályaorientáció

10 Célok különböző szinteken Fogadó intézményi szint
Iskolai intézményi szint Iskolai munkatársi szint Fogadó intézmény munkatársi szint Tanulói szint

11 Fogalmak tisztázása Önkéntesség
„Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez más személy, személyek vagy a közösség javát szolgálva.” (Nemzeti Önkéntes Stratégia )

12 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről
1.§(2) A törvény hatálya nem terjed ki a) az önkéntes véradásra, b) az önkéntes, illetve létesítményi tűzoltóként végzett tevékenységre, c) a polgári természetőrként végzett tevékenységre, d) a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti közösségi szolgálatra. 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről

13 Jogi háttér I. Nemzeti köznevelési törvény 1.
4.§15. közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása,

14 6. § (4) A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása, kivéve a) a felnőttoktatásban részt vevő tanulókat és b) azon sajátos nevelési igényű tanulókat, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített. 97. §(2) Az érettségi megkezdéséhez a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.

15 133. § (1) A középiskola feladata és az intézmény vezetőjének felelőssége a tanuló választása alapján az iskolai közösségi szolgálat megszervezése állami, önkormányzati, civil, nonprofit szervezetnél, illetve a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetnél, középiskola magánszeméllyel kötött megállapodása alapján magánszemélynél vagy saját intézményben. Ennek keretében meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet.

16 (2) A közösségi szolgálat keretei között 
a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási,  d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelemi,  f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős, h) az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési területen folytatható tevékenység.

17 (2a) A közösségi szolgálat az intézményben meghatározott munkaköri feladatok ellátására nem irányulhat. (2b) A tanuló a közösségi szolgálatot a lakóhelyén lévő, 133. § (2) bekezdés szerinti intézményben is teljesítheti. (3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) és h) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania. (4) A gimnázium, a szakgimnázium a évfolyamos, a szakközépiskola a évfolyamos tanulói számára szervezi meg a legalább ötven órás közösségi szolgálatot, vagy annak teljesítésére időkeretet biztosít. (5) A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül - szükség szerint a mentorral közösen - legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. (6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe.

18 (7) A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése tanítási napokon alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás, tanítási napokon kívül alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb ötórás időkeretben végezhető. (8) A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. (9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát, b) az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését, c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről a tanulói jogviszony tanév közbeni megszűnésekor igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,

19 d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti, e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a végzett tevékenységeket, a mentor nevét és feladatkörét.

20 Alapvető fogalmak Ellátott, segített személy: az a személy, akit a diák az IKSZ során segítő jellegű tevékenységeivel elsősorban támogat. Fogadó szervezet, fogadóintézmény: az az intézmény, szervezet, ahol a diák a közösségi szolgálatot teljesíti. A szolgálat teljesítése iskolán, intézményen belül, civil vagy nonprofit szervezetnél, állami intézménynél, illetve magánszemélynél is szervezhető; utóbbi esetben az iskola, egy ernyőszervezet, vagy egy egyéb koordináló szervezet lehet a fogadóintézmény. Kísérés: a pedagógus partneri viszonyban történő diákok számára nyújtott fizikai vagy lelki segítése, támogatása, amelynek keretében a diákoknak lehetősége van a tevékenységeikre való reflexióra egyénileg vagy csoportban pedagógus/ok koordinálásával.

21 Kontaktóra: a diáknak az IKSZ-en belüli, közvetlenül a tevékenységre fordított és teljesített ideje. A kontaktóra minimum 40 óra, melyhez legfeljebb 5 óra felkészítés és 5 óra lezárás társul. A tevékenységek jellegéből adódóan az utóbbiak is szükség szerint, arányosan vannak elosztva az érintett tanévekre. Koordináló pedagógus: az iskola igazgatója által az IKSZ megszervezésére felkért pedagógus, aki a működtetéssel és tevékenységekkel kapcsolatos feladatokért felel. Koordinátor: a fogadóintézményben kijelölt munkatárs, aki az iskolával való kapcsolattartásért és a fogadó szervezeten belül a közösségi szolgálat szervezési és működtetési feladataiért, valamint az előzetesen meghatározott intézményi adminisztrációért felel.

22 Iskolai Közösségi Szolgálat (IKSZ): a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység, és annak pedagógiai feldolgozása a jogszabályban meghatározott nyolc területen. Mentor: az a fogadó intézménybeli munkatárs, akit a jogszabályban meghatározott esetekben (egészségügyi és bűn- és baleset-megelőzési területen mindig, illetve szociális és jótékonysági területen szükség szerint, egyéb területeken a kapacitásbeli lehetőségeket figyelembe véve) kötelezően kell biztosítania az intézménynek. Lehetőleg olyan mentort kell kiválasztani, aki jó pedagógiai érzékkel és jó kapcsolattartó készséggel rendelkezik, s aki könnyen megtalálja a hangot a diákokkal. Küldő oktatási intézmény: az az iskola, ahol a közösségi szolgálat keretében érintett diák tanulói jogviszonnyal rendelkezik, és amely megszervezi a diák számára az IKSZ keretében végezhető tevékenységeket.

23 Alapelvek szabad választás a helyi közösség erősítése arányosság
közvetlenség kettős cél kölcsönösség változatosság arányosság részre hajlás-ellenesség együtt-működés a helyi közösség erősítése szabad választás anyagi érdektől függetlenség szervezett keretek közöttiség

24 Területek áttekintése: Egészségügy
Speciális előkészítést igénylő terület, Több adminisztrációval és felelősséggel jár, Többnyire csak 16 éves kortól fogadnak diákokat, Egyszerre nagy létszámban nehezen tudnak diákokat fogadni. Szülői hozzájárulás egészségügyi állapotról kell, osztályonként más egészségügyi előfeltétel lehet, amit jó előre tisztázni. Nagyon fontos a jó mentor a tevékenység során! Önkéntesség - szabad választás és anyagi érdektől mentesség

25 Szociális intézményekben
A területek egy részén kell csak együttműködési megállapodást kötni. A kölcsönös tisztelet, partneri viszony nagyon fontos. A fogadó szervezetek jó, ha jelenléti ívet vezetnek. A tevékenységek megvalósulhatnak komplex programként (sétáltatás, orvoshoz kísérés, bevásárolás, színházba kísérés, közös farsang)stb. A program lényege a szociális érzékenyítés, generációk összekapcsolása, egymástól tanulás. Együttműködés

26 Oktatás és kultúra Egymás támogatása, változatosság
Lehetőség az iskola falain belül is kisebbek korrepetálásával, mások oktatásával teljesíteni a programot, lehet múzeumban, könyvtárban, kultúrházban is végezni. Fontos, hogy a tanulás és szolgálat együttesen jelenjen meg! Egymás támogatása, változatosság

27 Környezet- és természetvédelemi
Arányosság A fő cél a személyes kapcsolatokon keresztüli tanulás. Ide sorolható az állatmenhelyek tevékenysége is. Azoknak, akik nehezen teremtenek kapcsolatot jó lehetőség lehet.

28 Katasztrófavédelem Pályaorientáció, kettős cél

29 Szervezett keretek közöttiség
Az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal és az idős emberekkel közös sport- és szabadidős tevékenységek Mosolyország Alapítvány Szervezett keretek közöttiség

30 Bűn és baleset-megelőzés
Bűnmegelőzési oktatófilmek, Önvédelmi tanfolyam, Közlekedési ismeretek, A rendőrség általános tevékenységének bemutatása. Közvetlenség

31 A tapasztalati tanulás 4 szakasza John Dewey szerint
2. Tervezés 3. Cselekvés 4. Tanulság levonása 1. Megfigyelés

32 John Dewey elvei, kritériumai
A tapasztalatok érdekesek, örömteliek legyenek, A tapasztalatok egymásra épülhessenek, folyamatot képezhessenek, A diák valós szituációban: kölcsönhatásban próbálhassa ki magát, Legyen hasznos, amit a diák csinál, Érdeklődést és információra való igényt ébresszen a tevékenység, Legyen hosszú távú.

33 Tévhitek 3 területen kell szerezni tapasztalatot,
Szülő munkahelyén nem lehet végezni, 3 évfolyamra kell elosztani, Csak iskolán belül, Minden esetben kell megállapodás, Csak regisztrált szervezeteknél, Nyáron nem lehet végezni, Cégekhez, magán vállalkozásokhoz is lehet menni, Változó az időkeret életkor szerint.

34 Miért lehet jó? Célok összhangja Küldő intézményi cél
Fogadó intézményi cél Koordinátori cél Segített céljai Egyéni diákok céljai

35 DIÁK SZÜLŐ ISKOLA igazgató koordinátor osztályfőnök FOGADÓ-INTÉZMÉNY
DIÁK SZÜLŐ ISKOLA igazgató koordinátor osztályfőnök FOGADÓ-INTÉZMÉNY (mentor) kliens A gyermek támogatása Szülő nyilatkozata a jelentkezési lapon Együttműködési megállapodás Együttműködés: közös koordináció Együttműködés: koordinálás, mentorálás Közösségi szolgálati napló Szülői hozzájáruló nyilatkozat egészségi állapotról Pedagógiai kísérés Tanulói jelent- kezési lap

36 Fogadó szervezetek feladatai
Kitalálni a célt (nagycsaládos fiatalok vagy kifejezetten nyitás céljából más fiatalok számára) Kitalálni az arculatukba illeszkedő tevékenységeket (milyen korosztály számára, hány órában, milyen gyakorisággal) Végiggondolni a szükséges peremfeltételeket (felkészítés, felügyelet, igazolás, szükséges eszközök) Intézményekkel való kapcsolatfelvétel, egyeztetés, dokumentálás: együttműködési megállapodás, jelenléti ív, kérdőív esetleg a végén, reflexió más módja Közösségi Szolgálat Portálra regisztráció

37 Fogadó szervezet céljai
Saját tevékenység bemutatása, megismertetése, Saját arculatába illő feladat támogatása, Szemléletformálás, Társadalmi probléma iránti érzékenyítése a diákoknak, Pályaorientáció, utánpótlás biztosítása.

38 Egyéni- csoportos célok
Tévutak Ismerjék meg a könyvtárat Tudják le az 50 órát A 10 méteres kerítés legyen lefestve Kapjanak érettségit Egyénre szabott célok Szeretném megtudni miért látogatják a gyerekek, Hogyan érzik magukat, miért szomorúak, mivel lehet őket felvidítani egy foglalkozáson Szeretném elérni azt, hogy várjanak, és fontos legyek Célom, hogy tudatosan megéljem a saját érzéseimet a tevékenység egyes fázisai során

39 Hangsúlyok kialakítása
Szolgálat Önkéntesség A tevékenység a középpontban Szolgálat és tanulás Segítő és segített Közösségi segítség Akció programok Szakmai gyakorlat Oktatási cél Tanulás Revista Iberoamericana de Educaión, alapján

40 Tapasztalatok A fogadó szervezetek támogatása,
Jó gyakorlatok elterjesztése, Szükséges a küldő és fogadó felkészítése. A közösségi szolgálat új megközelítés, Kreatív, jó megoldások, Önkéntes tapasztalatok hasznosíthatók, Diákok motivációja, Összhang megteremtése az intézményi működéssel.

41 Tanévhez illesztése az IKSZ-nek
IDŐ AZ ÉV TESZI RENDJE Szeptember Egyeztetés az intézményekkel, tanárok felkészítése, Önkéntes központokkal való kapcsolatfelvétel, börze Október eleje Bevezető tréning, öt órában helyválasztás, beosztás Október közepe Szolgálati hely megismerése, a feladatok felvétele Október-Május A szolgálat végzése December Első reflexiós tréning 2 óra néhány alk. után Március Második reflexiós tréning 2 óra helyszínen Május vége Felkészülés a bemutatóra Utolsó tanítási hét Zárás az egész iskola előtt, „TESZI” láng átadása

42 Tervezés a közösségi szolgálatra a fogadó intézményben
A tapasztalatok összegyűjtése: a tanulók ötletei, motivációi a koordinátor ötletei, tapasztalatai, motivációi az intézmény arculata az igények felmérése a korábbi gyakorlatok, szemlélet megléte Az alapfeladattal összeegyeztethető tevékenységi körök listája az együttműködések lehetőségei Projekt módszertan alkalmazása: Előkészítés – tevékenységek – feldolgozás

43 Milyen területeken szervezett az Ön intézménye közösségi szolgálatot
a 2013/14-es tanévben? (N=276, százalék, érdemben válaszolók)

44 Egyéni célok átbeszélése
Mit várok a közösségi szolgálattól? Milyen félelmeim vannak? Mi az, ami lelkesedéssel tölt el, mi az ami megmozgat?

45 Etikai kódex diákoknak
Fontosabb szabályok a társadalmi munka idején (Maatschappelijke stage =MaS) A társadalmi munka elvégzése közben jó néhány szabályt be kell tartanod. Ezek a szabályok minden diákra vonatkoznak Apeldorn városában, akik társadalmi munkát végeznek.  Munkavégzés közben ki van kapcsolva a telefonod. Szünetben lehet sms-ezni, telefonálni. A szüleidnek megadhatod a szervezet számát ahol dolgozol, így el tudnak érni. Fényképezni szeretnél, kérj engedélyt! Ez az emberke magánéletének tiszteletben tartása miatt nagyon fontos! Sok helyen nem készíthetsz csak úgy fényképet, és biztosan nem ha célcsoportokkal társadalmi munkát végzel.  Ne hordj hordozható zenelejátszót magadnál (pl. mp3) vagy ehhez hasonlót a társadalmi munka idején. Ez is legyen kikapcsolva, mint a mobilod.

46 Iratkezelési szabályzat Együttműködési megállapodás
Iskolai dokumentáció Dokumentum Előkészítés Érintett Pedagógiai program Igazgató, tantestület Diák, iskola Iratkezelési szabályzat Koordináló pedagógus, osztályfőnök Jelentkezési lap iskola Diák, szülő Együttműködési megállapodás Intézményvezető, fogadóintézmény Napló Diák, fogadóintézmény Osztálynapló Osztályfőnök Koordináló pedagógus Törzslap Bizonyítvány Igazolás Intézményvezető, osztályfőnök

47 A tevékenység dokumentálása IKSZ naplóban
A tevékenység dokumentálása a tanuló által. Igazolás, elszámolás

48 Az élmények feldolgozása, értékelése
Írásos beszámoló Multimédiás bemutató (video) Újságcikk Fényképalbum Portfólió Kollázs, rajz, szobor Kis vagy nagy csoportos beszélgetés Levél a szülőknek Egyéb Szóbeli dicséret Csoportos visszajelzés Személyes visszajelzés Emléklap

49 Reflexió módjai Azonnali visszajelzések
A közösségi szolgálati naplóból kiindulva egyéni beszélgetés Mérleg készítés: pozitív és negatív tapasztalatok összegyűjtése, Fejlődés átgondolása: a célhoz viszonyítva meddig jutottam el. Újragondolás: mi történt és bennem mit idézett elő.

50 FELELŐSSÉGVÁLLALÁS 1. (1) A fogadó szervezet köteles biztosítani:
a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos tevékenységhez szükséges feltételeket, b) a szükséges pihenőidőt, c) a közösségi szolgálattal összefüggő tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és irányítást, a balesetvédelmi és felelősségvállalási ismeretek megszerzését, d) a tizennyolcadik életévét be nem töltött tanuló, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú tanuló esetén a közösségi szolgálati tevékenység folyamatos, szakszerű felügyeletét, e) a szervezet érvényes házirendjének megismertetését. (2) Ha a jelen megállapodás másként nem rendelkezik, a fogadó Szervezet gondoskodik a közösségi szolgálati tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásról, szállításról, szállásról és étkezésről.

51 FELELŐSSÉGVÁLLALÁS 2. (3) A tanuló köteles:
a közösségi szolgálat tevékenységet a fogadó szervezet utasításai, a tevékenységekhez kapcsolódó felkészítésen, a balesetvédelmi és felelősségvállalási tájékoztató elhangzottak szerint, az előírásokat elfogadva végezni, a szervezet érvényben lévő házirendjét betartani. (4) Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő, a tanuló köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. A tanuló nem felel az általa okozott kárért, amennyiben figyelem felhívási kötelezettségének eleget tett. (5) A tanuló által a közösségi szolgálat során végzett tevékenységgel összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a fogadó szervezet felel. Amennyiben a kárt a tanulónak felróható magatartás okozta − a jelen szerződésben eltérő rendelkezés hiányában −, a fogadó szervezet a tanulótól követelheti kárának megtérítését.

52 Állami általános gyermek- és ifjúsági baleset-biztosítás
VAN Szolgáltatás mértéke: csonttörés ( Ft) Maradandó egészségkárosodás (rokkantság) ( Ft ) A kárrendezéssel kapcsolatban információkhoz juthat a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán, a es (országosan helyi díjszabással hívható) kékszámon. Igény szerint a szülő dönthet más konstrukcióról.

53 Az állam minden magyar állampolgárságú gyermek részére 3−18 éves korig gondoskodik a balesetbiztosításról a tanórán kívüli tevékenységei tekintetében is. A fogadó szervezet a tevékenységekhez kapcsolódó felkészítést, balesetvédelmi tájékoztatót tart a tanulók számára, amelyet követően a tanuló aláírja, hogy részt vett a felkészítésen; felelősségét megértette, az előírásokat, a házirendet magára nézve kötelezően elfogadja.

54 Tevékenységek FOLYTASSUK!
Intézményen belüli pl. foglalkozás előkészítése, Intézmény környezetében végezhető tevékenységi ötletek pl. óvoda kertjének rendezésében való segítségnyújtás, óvodai sportrendezvény segítése FOLYTASSUK!

55 hatást gyakorolt környezetére, és egyben építkezett is abból.
Az együttműködés során minden közreműködő hatást gyakorolt környezetére, és egyben építkezett is abból.

56 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!