A gazdasági verseny igazgatása

Az előadások a következő témára: "A gazdasági verseny igazgatása"— Előadás másolata:

1 A gazdasági verseny igazgatása
dr. Kálmán János

2 A gazdasági verseny jelentősége
Modern államok működése: politikai alapok + gazdasági rend Közjó fenntartása. XX. század két markáns rendszere: 1.) piacgazdaság és 2.) tervgazdaság. Piacgazdaság Tulajdon Szerződés szabadsága Verseny

3 Az „állami” szerepvállalás
Állam szerepe Piaci verseny tisztességes kereteinek biztosítása Verseny hiánya ne legyen társadalmi veszteségek forrása

4 Az európai versenyjog fejlődése
ESZAK szerződés: versenykorlátozó megállapodások tilalma; erőfölénnyel visszaélés tilalma, fúziókontroll. Ordoliberális iskola: RSZ megalapozása; piaci hatalom korlátozása megakadályozza, annak politikai hatalommá válását; gazdasági alkotmányosság; az egyén védelme a piaci magánhatalomtól. EU gazdasági „alkotmánya”: alapvető elv a verseny (csak ezt követi a gazdasági és monetáris unió, valamint az agrárpolitika); belső piac létrehozása; Bizottság felvértezése; piaci hatalomhoz többletfelelősséget kapcsol;

5 31/1994. (VI. 2.) ABH „Az államnak természetes joga van megfelelő alkotmányos indokok esetében arra, hogy a gazdasági versenyt korlátozza. (…) A korlátozás azonban csak akkor alkotmányos, ha egyrészt nem valósít meg diszkriminációt, másrészt megfelelő jogszabályi szinten történik.” Sok esetben alapjogok sérelmével jár: szükségességi – arányossági teszt. Az állam gyakran korlátozza a versenyt más politikák érvényesülése érdekében (honvédelem, környezetvédelem, szociális szempontok stb.) – piacgazdaságot nyilvánvalóan ne tegye lehetetlenné.

6 Alkotmányos alapok M) cikk
(1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. (2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait. A gazdasági verseny szabadsága nem alapjog! De az állam kötelezettsége a megvalósulásához szükséges intézmények kiépítése és védelme!

7 Klasszikus versenyjogi eszköztár
Versenyszabályozás Ex ante Ex post Struktúra Viselkedés Teljesítmény

8 Versenyjogi szabályozás rendszere az EU-ban
Vállalati versenyjog EUMSz cikk (decentralizált) EUMSz cikk (decentralizált) 139/2004/EK rendelet (joghatóság-elhatárolás) Állami versenyjog Vállalati versenyszabályok hatékony tagállami érvényesítését korlátozó tagállami intézkedés; Állami tulajdonú vagy különleges jogú vállalatok; Állami támogatásokra vonatkozó tilalmi szabályok.

9 Tpvt. hatálya 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról. Személyi hatály: a természetes és a jogi személyre, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra terjed ki (vállalkozások) . Területi hatály: Magyarország területén tanúsított piaci magatartások, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. De a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása Magyarország területén érvényesülhet. (extraterritoriális hatály) Tárgyi hatály: Tpvt-ben foglalt piaci magatartások + EUMSz és 102. cikkében foglalt piaci magatartások akkor, 1/2003/EK rendelet alapján a Gazdasági Versenyhivatal vagy magyar bíróság eljárásának van helye.

10 A versenyjogi szabályozás rendszere Magyarországon
Piaci magatartások GVH hatáskör Üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat Gazdasági versenyt korlátozó megállapodás Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés Vállalkozások összefonódása „Állami versenyszabályozás” Bírósági hatáskör Tisztességtelen verseny tilalma Btk.

11 Jogérvényesítési és intézményi modellek
Magánjogi úton Közjogi úton Monista Nemegységes rendszer Egységes rendszer Dualista Bírói Tisztán bírói Csak a bírság kiszabása

12 A GVH alkotmányos jelentősége
183/2010. (X. 28.) ABH „A GVH ugyan nem az Alkotmányban szabályozott állami szerv, de a GVH sajátos jogállásának alkotmányos garanciális szerepe van. (…) A GVH államszervezetben betöltött szerepe a gazdasági versenyszabadság védelmében nyilvánul meg. A Tpvt. megalkotásakor a versenyszabadság érvényesítésének biztosítékaként – a kormányzati szervek befolyásgyakorlásának kizárása érdekében – szervezték meg a Kormánytól független, autonóm államigazgatási szervként a GVH- t.”

13 A GVH jogállása Autonóm államigazgatási szerv. Anyagi biztosíték:
Önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. Költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetőek. Saját bevétel (igszolg. díj). Intézményi biztosíték: Nem érvényesül a Kormány általános szervezetalakítási szabadsága (szervezeti szabályozás szabadsága); A GVH számára feladatot csak törvény írhat elő; A GVH elnöke az OGY-nek számol be. Személyi biztosíték: 6 éves megbízatás; Elnök – min.e. javaslatára a KE.; Elnökhelyettesek – GVH elnök javaslata, min.e. felterjeszti, KE kinevezi Versenytanács tagjait a GVH elnöke javaslatára a KE nevez ki Szigorú összeférhetetlenségi szabályok.

14 A GVH feladat- és hatásköre
Versenyfelügyelet Klasszikus versenyfelügyeleti eszköztár; Magyar és EU jog alkalmazása; Piaci magatartás (betudható cselekmény); Közlemények – jogi kötőerővel nem rendelkezik (De Kúria!). Versenypártolás GVH elnökének feladata; Piacelemzés, ágazati vizsgálat; Szakvélemény adása; Tervezett intézkedések egyeztetése; Önkormányzati rendelet tervezetének egyeztetése; Tájékoztatás adása. Versenykultúra fejlesztése OECD-GVH Regionális Oktatási Központ; Versenykultúra Központ.

15 A GVH szervezete

16 Piacelemzés A Gazdasági Versenyhivatal törvényben meghatározott feladatai hatékonyabb és eredményesebb ellátása érdekében piacelemzést végezhet, amelynek keretében nyilvános információk, valamint önkéntes válaszadáson alapuló adatgyűjtés útján, szükség esetén külső szakértő vagy tanácsadó bevonásával felméri és elemzi az egyes piacok működését, a piaci folyamatokat és a piaci trendek alakulását, illetve egyes - több ágazatban vagy valamely ágazat meghatározott részében alkalmazott - piaci gyakorlatokat, továbbá ezeknek a versenyre és az üzletfelekre, így különösen a végső üzletfelekre gyakorolt hatását.

17 Ágazati vizsgálat GVH elnöke végzéssel ágazati vizsgálatot indít, amennyiben az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy az adott ágazathoz tartozó valamely piacon a verseny torzul, vagy korlátozódik. Indokolás + hirdetmény. Az ágazati vizsgálatban a GVH elnöke által erre kijelölt köztisztviselők vesznek részt. Felvilágosítás / eljárási bírság /információk rendelkezésre bocsátása / iratbetekintés. Jelentés ésszerű időn belül.

18 Ágazati vizsgálat OGY, bizottság, miniszter, hatóság tájékoztatása
Ajánlás, Versenyfelügyeleti eljárás

19 Versenyfelügyeleti eljárás
Észlelés: Panasz; Bejelentés; Ágazati vizsgálat; kérelem. Vizsgáló javaslatára az elnökhelyettes dönt az eljárás megindításáról. Vizsgáló bizonyítást vesz fel, megállapítja a tényállást, elvégzi a jogi minősítést és jelentést készít, amit jóváhagyás után az EH megküld a VT-nek. A VT elnök kijelöli az eljáró versenytanácsot, amely előzetes álláspontot készít a jelentés alapján, amelyet megküld az ügyfélnek, kivéve ha a fúziót feltétel nélkül engedélyezi. VT egyezségi kísérletet vagy tárgyalást tart, ha az ügyfél kéri vagy szükségesnek tartja. Határozathozatal Speciális eszközök: védett adat megismerése; helyszíni kutatás; engedékenységi politika; informátori díj.

20 Kötelezettségvállalás
Ha a hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált magatartás tekintetében az ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy magatartását meghatározott módon összhangba hozza az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel, és a közérdek hatékony védelme ilyen módon is biztosítható, az eljáró versenytanács határozatában kötelezővé teheti a vállalás teljesítését anélkül, hogy a határozatban a jogsértés megvalósulását vagy annak hiányát megállapítaná. Ha a vállalkozás nem teljesítette a határozatban, illetve a módosított határozatban előírt kötelezettséget, az eljáró versenytanács a vállalt kötelezettséget előíró határozat alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjának - a kötelezettségvállalással érintett piaci viszonyok jellegére, a fennálló versenyfeltételekre, továbbá a vállalt kötelezettség addigi teljesítésének mértékére, a mulasztás tekintetében a vállalkozás magatartásának felróhatóságára is figyelemmel történő - mérlegelése alapján határozatát visszavonja vagy bírságot szab ki.

21 Szankciók a versenyfelügyeleti eljárásban
Versenyfelügyeleti bírság Anyagi jogi jogsértés; Eljáró versenytanács szabja ki; Nettó árbevétel 10 % Eset összes körülményére tekintettel; Külön közlemény a bírságkiszabás elveiről; Figyelmeztetés (!). Eljárási bírság Eljárási kötelezettség megsértése; Ügyfél / eljárás egyéb résztvevője / közreműködésre kötelezett személy; Eljárás elhúzódása, valós tényállás feltárásának meghiúsítása; 50e – nettó árbevétel 1 % Kérelem késedelmes benyújtásakor kiszabható bírság Vállalkozások összefonódásának engedélyezése iránti kérelem; 30 napon túli; Napi 200e Ft. Bírság mellőzése csak kivételes; Bírságot csökkentő tényezők;

22 Szankciók a versenyfelügyeleti eljárásban
Az eljáró versenytanács határozatában megállapíthatja a jogsértés tényét, elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, jogsértés megállapítása esetén kötelezettséget írhat elő, így különösen az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától vagy további fenntartásától való indokolatlan elzárkózás esetén szerződéskötésre kötelezhet, elrendelheti a jogsértő tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét, a 78. § (8) bekezdése szerinti figyelmeztetést alkalmazhatja arra vonatkozó kötelezettség előírása mellett, hogy az ügyfél alakítson ki a versenyjogi előírásoknak megfelelést és jogsértés megelőzését biztosító belső eljárásrendet.

23 Jogorvoslati rend Vizsgálati kifogás
Az ügyfél a vizsgálati eljárás szabálytalanságát a szabálytalannak tartott intézkedéstől számított öt napon belül írásban kifogásolhatja. Végzések elleni jogorvoslat Külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt a Ket. vagy a Tpvt. megengedi. A vizsgáló támadható végzésével kapcsolatos jogorvoslatra a fellebbezés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a fellebbezést az eljáró versenytanács bírálja el. Az eljáró versenytanács végzésével szemben fellebbezésnek nincs helye, annak bírósági felülvizsgálata kérhető. A végzés közlésétől számított nyolc napon belül az ügyfél, valamint az terjeszthet elő, akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz, továbbá az, akivel a végzést e törvény alapján közölni kell.

24 Jogorvoslati rend Közigazgatási per
A versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek, annak bírósági felülvizsgálata kérhető. Harminc napon belül továbbítja a bíróságnak. A közigazgatási perben a Versenytanács elnökének megbízása alapján a Gazdasági Versenyhivatal képviseletében az eljáró versenytanács tagja is eljárhat. A bíróság a Versenytanács határozatát megváltoztathatja. (!!)

25 Versenyfelügyeleti eljárás – Utóvizsgálat
A vizsgáló utóvizsgálatot tart: Kötelezettségvállalás esetén, Összefonódások esetén előírt feltételek ellenőrzése érdekében. A vizsgáló az eljáró versenytanács határozatával befejezett ügyben utóvizsgálatot tarthat. Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján ha az ügyfél a vállalt kötelezettséget nem teljesítette, végzéssel bírságot szab ki, végzéssel megállapítja, hogy az előzetes vagy utólagos feltétel teljesült-e; a határozat önkéntes teljesítésének megállapítása esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, teljesítés hiányában végzéssel megindítja a végrehajtást.

26 Versenyfelügyeleti eljárás – Végrehajtás
A vizsgáló, illetve – az eljáró versenytanács döntése tekintetében – az eljáró versenytanács hivatalból vizsgálja az utóvizsgálat alá nem vont, végrehajtható döntésben meghatározott kötelezettség teljesítését. Meghatározott cselekmény végrehajtása esetén: Végrehajtási bírságot szab ki; Adók módjára végrehajt; GVH maga foganatosít. Végrehajtási kifogás.

27 A GVH által indítható per
Ha a GVH működése során észleli, hogy valamely hatósági döntés a verseny szabadságát sérti, a hatóságot a döntés módosítására vagy visszavonására felszólítja. Ha a hatóság a felszólításnak harminc napon belül nem tesz eleget, a GVH keresettel a közigazgatási szerv által hozott döntést a bíróság előtt megtámadja. Kivéve, ha törvény a hatósági döntés felülvizsgálatát kizárja. Keresetindítási határidő 1 év. Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. A GVH felvilágosítást kérhet a megtámadott döntéssel hasonló tárgyú eljárásokban hozott közigazgatási döntésekről.

28 A fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése
A GVH pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt, ha a vállalkozás e törvénybe ütköző tevékenysége vagy az Fttv. alapján a GVH hatáskörébe tartozó jogsértő magatartása a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti. Csak akkor jogosult, ha az adott jogsértés miatt a versenyfelügyeleti eljárást már megindította. A jogsértés bekövetkezésétől számított három év eltelte után perindításnak nincs helye.

29 Köszönöm a figyelmet!