Versenyképes gazdaság – Versenyképes szakképzés

Az előadások a következő témára: "Versenyképes gazdaság – Versenyképes szakképzés"— Előadás másolata:

1 Versenyképes gazdaság – Versenyképes szakképzés
Dr. Parragh László Elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

2 A szakképzés jelenlegi helyzetének tézisei
A szakmunkássá válás társadalmi presztízse leértékelődött A szakiskolai tanulók száma és aránya drasztikusan lecsökkent Az elmúlt 15 évben szétaprózott és pazarló szerkezet alakult ki, melynek felszámolása megkezdődött A szakképzés országos irányítása széttagolt (2 irányító és 11 szakképesítést felügyelő minisztérium). A szakiskolai képzés, mint iskolatípus a középfokú oktatáson belül szegregált intézménytípussá vált A kilencvenes évek végén a Nemzeti Alaptanterv (NAT) bevezetésével együtt járó változások nem hozták meg a szakképzés számára a kívánt eredményeket

3

4 A Nemzeti Alaptanterv (NAT) bevezetésével együtt járó változások nem hozták meg a szakképzés számára a kívánt eredményeket. „Ma is a viták kereszttüzében áll a évfolyam helye, szerepe. A gazdálkodó szervezetek túlzottnak tartják a közismereti tantárgyak súlyát, de a szakmai elméleti tantárgyak oktatását is bírálják, mivel azokat nem a gyakorlati használhatóság szempontjából oktatják. Ezeknek a kritikáknak a lényegét fejezi ki, hogy a osztályt többnyire „pedagógia elfekvőnek” titulálják. Egyre többen vetik fel az osztrák példára hivatkozva hogy a 10. évfolyamon tanműhelyi körülmények között szakképző évfolyami képzés valósuljon meg.” – Forrás: A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara középtávú szakképzési stratégiája (2005.) – 7. oldal]

5 Problémák A tanulók alapkészségeinek hiány
A tanulás iránti érdektelenség Teljesítmény nélküliség A fizikai munka elutasítása Nőtt a képzésben eltöltött idő, emelkedett az iskolázottsági szint, ezzel együtt csökkent a tanulók tudásszintje

6

7 Megoldási módok Motorikus képességek jelentősége a gyengébb tanulási képességekkel rendelkezők számára Beszámíthatóság, illetve a zsákutcás jelleg megszüntetése Szakmunkás életpálya modell A szakiskolai modell túlhaladása, de nem visszatérés a tanoncsághoz Előrehozott, vagy alternatív szakképzés bevezetése 2010 szeptembertől

8 A szakképzés jelenlegi helyzetének tézisei
A szakképzés egyik leggyengébb láncszemének számít a gyakorlati képzés súlyának térvesztése, az új OKJ és annak vizsgáztatási gyakorlata nem hozta meg a remélt eredményeket Az iskolai szakképzés normatív finanszírozása továbbra is kontraproduktív Az utóbbi időszakban előremutató intézkedések is történtek, amelyek a kereslet-vezérelt képzési rendszer, a szakképzés regionális szintű fejlesztésének és irányításának és a szétaprózott szakképzési szerkezet megváltoztatására irányulnak

9 Gyakorlati képzés óraszáma Magyarországon
2517 2517 1596 1596 kőműves szobafestő

10 Gyakorlati képzés óraszám arányának alakulása Németországon és Magyarországon
4288 4288 4288 1511 1742 1645 géplakatos kőműves ács,állványozó

11 Vizsgáztatás: bonyolult, bürokratikus, hosszú

12 Beavatkozási pontok és fejlesztési irányok
Értékteremtő munka rangjának emelése, a szakképzésnek a nemzetstratégiában és annak mindennapi gyakorlatában is meg kell valósulnia A magyar szakképzés megújításának egyik kulcskérdése a tehetség fogalmának helyes kiterjesztése A közbeszéd részévé kell tenni a szakképzés és szakmunkássá válás fontosságát és népszerűsítését A szakképzés vonzereje és a munka világába történő átmenet fejlesztése érdekében már a 9. osztályban el kell kezdeni a szakképzést Társadalmi-gazdasági szempontból kívánatos, hogy a szakiskolába járó tanulók aránya a jelenlegi 23%-ról 30%-ra emelkedjen

13

14 Szakiskolában tanulók várható aránya 2015-ig, régiónként (%)
MKIK-GVI 2008-as tanulmánya alapján

15 Beavatkozási pontok, fejlesztési irányok
Általánossá kell tenni a munkával egybekötött gyakorlati képzést Növelni kell a gyakorlati képzést végző cégek ösztönzését, képzési hajlandóságát A szakképzés állami irányításán belül meg kell szüntetni a szétaprózott struktúrát A szakképzési alapba befizetőket reprezentáló szervezetek számára olyan hatáskörök biztosítása szükséges, amely garantálja, hogy a rendelkezésre álló források a szakképzés fejlesztését és hatékony felhasználását szolgálják A mesterképzés presztízsének és társadalmi rangjának növelésével lehetővé kell tenni a szakmai ismeretek magasabb szintű elsajátítását és OKJ-ba történő megfelelő beillesztését

16 Munkával egybekötött szakképzés
7x  Minta beszámoló: 3 időpontban is közzétéve: 1. öt éve május-szept. 3. Május 18. ezek viszont pontosító észrevételek és kérések voltak: mivel sok információ nem a logikailag megfelelő helyen, plusz infók nem egységesen ad

17 Beavatkozási pontok, fejlesztési irányok
Az uniós szakképzés-fejlesztési források felhasználása során meg kell szüntetni az állami háttérintézmények egyedüli kedvezményezettként történő priorizálását, mert ez a társadalmi támogatottság tartalmának kiüresedését eredményezheti A szakképzés irányításának és feladatellátásának regionális szintre történő helyezését tovább kívánatos szélesíteni. Meg kell teremteni az összhangot az államilag finanszírozott iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés képzési- és beiskolázási szerkezete között A foglalkoztatottság növelése szempontjából a szakképzésnek kulcsszerepet kell játszani, mivel egy sikeres és vonzó szakképzés segítségével a leszakadó és aluliskolázott társadalmi rétegek is beemelhetők lennének a munka világába.

18 Foglalkoztatási szint növelése
Magyarországon a 18/19 éves korosztály létszáma 125 ezer fő, ebből: 60% érettségit szerez: 75 ezer fő 20% szakiskolát végez 25 ezer fő 20% nem szerez végzettséget 25 ezer fő ebből 15 ezer fő beemelhető lenne a szakképzésbe 35 év alatti segélyezettek közül: 7 ezer még az ált iskolát sem 28 ezer fő 8 ált isk.

19 Dr. Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Sikeres szakképzés – versenyképes gazdaság Versenyképes gazdaság – sikeres kormányzás Dr. Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

20

21

22