M-learning a jövő iskolája?

Az előadások a következő témára: "M-learning a jövő iskolája?"— Előadás másolata:

1 M-learning a jövő iskolája?

2 Bevezetés A számítástechnika, és a telekommunikáció rohamos fejlődése, valamint a két terület összekapcsolódásából kialakult új kommunikációs, illetve információ-hozzáférési források alapvetően megváltoztatták életünk számos területét, ami az oktatás lehetőségeit is kibővíti új kihívásokat generálva. Az új paradigma neve Mobile-learning, (M-learning) melynek technikai alapjai a hatékony fejlesztések eredményeként már léteznek, természetesen megfelelő szoftvertámogatással és már bekopogtatott a pedagógikum kapuján.

3 Hálózattársadalom, amiben élünk…
A hálózattársadalmat úgy határozhatjuk meg, mint egy társas formációt a társadalmi és médiahálózatokkal, amelyek lehetővé teszik annak elsőrangú szerveződését minden lehetséges szinten (egyéni, csoportos/szervezeti vagy társadalmi). A hálózatokat a modern társadalom „idegrendszerének” nevezhetjük. Ha pedig ez így van az információs társadalom egyik pillére az internet és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások technológiák. A létrejött technológiák alapvetően megváltoztatták az elmúlt egy-két évtizedben az életmódunkat, kommunikációs, szórakozási, és fogyasztási szokásainkat, társas kapcsolatainkat.

4 “....IF WE TEACH TODAY AS WE TAUGHT YESTERDAY, WE ROB OUR CHILDREN OF TOMORROW”
JOHN DEWEY

5 IKT, WEB 2.0 Az IKT infokommunikációs technológiák és a web 2.0 is egy összefoglaló megnevezés. Az IKT magában foglalja az összes olyan audiovizuális szemléltető eszközt és digitális tananyagot, amely interaktív módon képes az információkat átadni. A web 2.0 a felhasználókat megcélzó, interaktív közösségi kommunikációra épített Internetes szolgáltatások összefoglaló neve.

6 Cloud Computing A felhőalapú számítástechnika az internet felhasználásával nyújtott szolgáltatások összességét jelenti. Amikor egy cloud szolgáltatást igénybe vesz egy felhasználó, akkor a szolgáltatójának erőforrásait használja, miközben az adatai részben vagy teljes mértékben távoli adatközpontok megbízható rendszereiben kerülnek eltárolásra, feldolgozásra.

7 Cloud Computing Lehetővé teszi a hálózati erőforrások használatát (hardver, szoftver) Adattárolást biztosít a felhőben (erőforrások kímélése) Lehet egyéni vagy közösségi az adattárolás Bárhol elérhetők az adatok bármilyen mobil eszközzel Lehetőségek: , naptár, chat, fórumok, ingyenes kommunikációs programok (Viber, Skype, FaceTime), fájlmegosztás (Dropbox, Google Docs), közösségi média (FaceBook, Twitter) Choice_választás Agility gyorsaság dinamizmus Reliability megbízhatóság Scale and cost Ár és költség Lack of control adatkontrol hiánya Encapsulated könnyű kezelhetőség

8 Digitális generációk A technikai környezethez életkortól és társadalmi elvárásoktól függően alkalmazkodunk. Ezek teremtették meg a digitális nemzedékek létrejöttét. "Veterán-generáció", vagy építők ( között születettek): Baby-boom generáció" ( születettek) "X-generáció" ( között születettek): a hírnöknemzedék, az átmeneti generáció "Y-generáció" ( között születettek): Ők jelentik a digitális nemzedék első hullámát, magánéletükben nap, mint nap jelen van az Internet.

9 Digitális generációk "Z-generáció" a "Z-generáció" tagjai ( között születettek) teljes egészében beleszülettek abba a világba, amelyet egyre inkább meghatároznak a különböző digitális technológiák: ők az IT-generáció. Elődeikhez képest egy teljesen más világot képviselnek: a modern technikák, az informatika, az online világ velük együtt vált nagykorúvá, személyiségük része lett. Új világot építenek, hiszen nem a hagyományos irodai munkakultúrát képviselik, hanem a mobil és az internet segítségével a világ bármelyik pontján elvégzik feladataikat, létrehozzák virtuális közösségeiket.

10 Bennszülött diák vs. bevándorló tanár
A régi nevelési, oktató módszerek hatástalanokká válnak A diákok digitális kompetenciája már jóval meghaladja az átlagos felnőttekét, vagy a tanárokét, „Digitális akcentus” „Digitális akklimatizálódás” Ha sikeresek akarunk lenni, akkor tartanunk kell a lépést a korral, és a modern oktatási módszerek mellett a legmodernebb infokommunikációs (IKT) és web2.0 technológiákat ajánlott használni.

11 Valóban így van ez? Az internetezéssel eltöltött idő hasznossága megkérdőjelezhető abból a szempontból, hogy az új ismeretek és a tudás megszerzésére irányul-e. Figyelembe véve, hogy mely tevékenységek dominálnak a digitális bennszülöttek számítógép-használatában, inkább a folyamatos jelenlét dominál. Többnyire kapcsolatteremtésre (jelentős részben „barátok”, „ismerősök” gyűjtésére), kommunikációra, játékra használják az internetet. A hazai kutatások megerősítették azt az internetes szabályt, mely szerint a 100 felhasználóból egy csinálja neten a tartalmat, tíz hozzászól, kritizál, a maradék csupán nézelődik. A felhasználók „profizmusa” mítosz, mivel a film- és zeneletöltésben, a kommunikációs eszközök használatában, valamint a közösségi oldalakon mutatott aktivitásban merül ki. Bár a digitális bennszülöttek tanulási stílusáról többnyire azt állítják, hogy az az egyéni helyett az együttműködésen alapuló (kollaboratív) tanulást részesíti előnyben, ezt a felmérés nem erősítette meg. FEHÉR Péter – HORNYÁK Judit: Netgeneráció: tényleg más a miénk? HVG Technline (2013. jan 11.)

12 Valóban így van ez? Külföldi kutatások eredményei is arról tanúskodnak, hogy sok fiatal sokkal korlátozottabb mértékben használja a digitális technológiákat, mint ahogy propaganda sugallná. Körükben a játék, a szöveges üzenetküldés és az online tartalmak visszakeresése dominál, amely gyakran keveredik a médiafogyasztás passzív formáival. A valóságban számos fiatal technológia-használata jóval passzívabb, szórványos, továbbá társak nélkül zajlik, mint otthon, mint az iskolában. A digitális bennszülöttek esetében nem hagyható figyelmen kívül társadalmi-gazdasági státuszuk. Bizonyos rétegeik ugyanis ugyanúgy ki vannak zárva a digitális technológia „áldásait” élvezők köréből, mint az idősebb generációk. Például az internet használata jóval alacsonyabb a falun élő fiatalok, a lányok és az alacsony iskolázottságú szülők gyermekei körében. Mivel a gyerekek minden látható külső segítség nélkül boldogulnak az internettel, sokan feltételezik, kiválóan képesek információhoz jutni. Valójában azonban több hiányosságot fedezhetünk fel náluk ezen a téren. Sokukra az a jellemző, hogy össze-vissza kattintgatnak. Nincs keresési stratégiájuk, nem kulcsszavakat, hanem gyakran egész kérdéseket írnak be, amire nagyon sok irreleváns találatot kapnak. Nagyon kevés időt szentelnek az információkeresés nyomán kapott találatok elolvasásának, kevés információ alapján döntenek. Szinte soha nem használják a részletes keresési funkciót, beérik a legegyszerűbben megkapható anyagokkal. Egyáltalán nem vizsgálják a fellelt szövegek hihetőségét, pontosságát, relevanciáját.

13 Mi a megoldás? A fentiekből megállapítható, hogy a „Z generáció” mindent lehengerlő technikai-kommunikációs forradalma sokkal árnyaltabb, mint gondolnánk. Ebből fakadóan a mai pedagógusok többségének, mint digitális bevándorlónak nem csak a felzárkózás feladata az új média technológiai paradigmáihoz és kompetenciáihoz, hanem a felzárkóztatás is, az újmédia mint tartalom megismeréséhez, feldolgozásához és adekvát alkalmazásához.

14 Mi az M-learning? Többféle definíció létezik az M-learning kifejezés meghatározására, hiszen többen a technikai oldal szempontjából fogalmazzák meg miszerint: „olyan tanulásról van szó amikor a tanuló kihasználja a tanulás célja érdekében a mobiltechnológia által kínált lehetőségeket”, vagy a tanulási környezet szempontjából közelítik meg a fogalmat, miszerint: „az M-learning akkor valósul meg amikor a tanuló nem egy fix, meghatározott helyen végez tanulási tevékenységet.”

15 M-learninghez kapcsolódó technológiák
Okos telefonok Laptop Táblagépek (iPad) Személyi média lejátszók (iPod) Játék-konzolok (X-Box 360)

16 Az M-learning eszközei

17 Az M-learning eszközeihez kapcsolható tevékenységek

18 Az M-learning és a pedagógia
A mobil tanulás más pedagógiai megközelítést kíván, mint az e-learning, más a hallgató motivációja, célja a tanulási folyamatban. Emiatt nagy hiba azt feltételezni, hogy a meglévő elektronikus anyagokat egyszerűen csak át kell transzformálnunk egy mobil eszközre és mindent megtettünk a siker érdekében.

19 M-learning anyagok didaktikai szempontjai
Hozzáférés: a hozzáférés és megjelenítés körülményei mások mint az e-learning esetében, gondoljunk csak a mobiltelefonok, PDA-k képernyőméretére és felbontására, ami meghatározza a megjeleníthető információ mennyiségét és típusát, szemben a helyhez kötött asztali gépekkel. A kurzusok hossza: az M-learning mint módszer, leginkább rövid tömör, könnyen érthető elméleti tananyagok közvetítésére alkalmas, mintsem hosszú, gyakorlat orientált kurzusok lebonyolítására. Struktúra és forma: az M-learning anyagoknak kevésbé bonyolult szerkezettel kell rendelkezniük, és egyszerűbb felépítésűnek kell lennie mint egy e-learning tananyagnak, melyek általában meghatározott struktúra szerint készülnek. Igényekhez és körülményekhez való igazítás: az M-learning általában időben kötetlen, rövid, és az adott körülményekhez rugalmasan igazodó tanulási forma ellentétben az e-learninggel amely általában több időt szán a megértésre és az elsajátításra. Az M-learning tananyagok célja a gyors, az adott feladatnak megfelelő praktikus információkat közlése. Ellenőrzés: az M-learning egy teljesen más felfogású ellenőrzési és értékelési szisztémát igényel, mint a hagyományos e-learning. Az e-learning kurzusokban bevett szokás a tudásteszt vagy ellenőrző feladatok időhöz kötött elvégeztetése, amelyek nem adnak lehetőséget a tanultak kipróbálására, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére. Az M-learning esetében a rövidebb kurzusok miatt több esély adódik olyan feladatok elvégzésére amelyek a gyakorlatban könnyebben kipróbálhatók és ellenőrizhetők.

20 Az M-learning jellemzői
Eredményes M-learning Platform független Rövid lényegre törő tananyagok Könnyű használat (menet közben használható) Hordozható Tudás átadó inkább mint tudás bemutató Interaktív „Bármikor, csak a lényeget, csak nekem” Hardver és operációs rendszer független

21 Apple a felsőoktatásban, az iTunes U
2012 az iTunes U nevű új alkalmazás megjelenése, mely oktatóknak és tanulóknak biztosít lehetőséget arra, hogy teljes kurzusok anyagát adják át, illetve sajátítsák el iPad, iPhone és iPod Touch készülékeik segítségével. Az új iTunes U alkalmazással az oktatók kurzusokat állíthatnak össze és menedzselhetnek olyan alapvető alkotóelemeket felhasználva, mint az előadások, házi feladatok, tankönyvek, tesztek és tematikák. Cél: Az iTunes U alkalmazás révén az iOS-alapú készülékkel rendelkező felhasználók hozzáférést nyerjenek a világ legnagyobb tananyag katalógusához, (több mint ezer regisztrált egyetemről van szó) melyben olyan neves egyetemek kurzusanyagai találhatók meg, mint a Cambridge, a Berkeley, a Harvard, az Oxford és a Stanford.

22 iPad a digitális hátizsák
iTunes U tananyagok Oktatóprogramok iPad a digitális hátizsák iBook tananyagok AppStore iBook Author „digitális hátizsák” Applikációk Keynote

23 iPad a közoktatásban, 2011/2012 ipad.ektf.hu

24 A projekt bemutatása A 8. C. osztály és tanáraik iPad 2 készüléket kaptak, A tanárok előzetesen egy 2 napos továbbképzésen vettek részt, Az iPad eszközön használható tananyagokat a Mozaik Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre, magyar irodalom, történelem, fizika, biológia, kémia, matematika, informatika, földrajz és angol nyelv tárgyakból.

25 A projekt kérdései… Milyen előnyei vannak a táblagépeknek a laptoppal szemben? A pedagógusok számára milyen felkészítést igényel? Hogyan változik a tanulók tudása, teljesítménye a táblagépeket használók és a nem használók körében, különböző tantárgyakban? Hogyan változik a tanulók attitűdje az adott tárgyakhoz az táblagépes tanulás során? Hogyan változik a tanulók IKT-s képessége, a hálózaton történő tájékozódási képessége a táblagépek használatával? Hogyan változik a tanárok attitűdje az IKT-hoz a használat során? Hogyan alakult a tanári terhelés a program időszakában? Mi tanárok véleménye a tanulók tudásának, gondolkodásának, érdeklődésének, tájékozódási képességeiknek alakulásáról a program során?

26 Alkalmazott módszerek
Kérdőív, attitűdskála a program elején tanároknak és tanulóknak egyaránt, és mind a kettő megismételve a program végén. A program végén szülői kérdőív a gyerekek tanulásával kapcsolatos tapasztalataikról. A tanárok óraterveinek és a fórumon leírt tapasztalataiknak az elemzése. A teljesítmények mérése az adott osztályban és egy párhuzamos osztályban. Összetett, internetes keresést igénylő feladat tantárgyanként, a kísérleti és a kontroll osztályban is. Keresési stratégiák, navigációs műveletek egyéni vizsgálata, adatbányászati források felhasználásával. Videófelvételek készítése, tantárgyanként (2-3 tanóra)

27 Az első benyomások…

28 IPAD II. Project! iPad a közoktatásban, 2012/2013 IPAD II. Project!
ipad.ektf.hu

29 A projekt bemutatása Elmaradt!
A 8. A. osztály és tanáraik iPad 2 készüléket kaptak, A tanárok előzetesen egy 2 napos továbbképzésen vettek részt, A 8. osztályos tananyagokat a Nemzeti Tankönyvkiadó tankönyvsorozata alapján az EKF Multimédia Labor készítette el iBook formátumban magyar irodalom, történelem, fizika, biológia, kémia, matematika, informatika, földrajz és angol nyelv tárgyakból.

30 Mestertanár Videoportál
mestertanarvp.ektf.hu TÁMOP B 6. sz. alprojekt

31 Mestertanár Videóportál
Cél: a tanári mesterképzésben segítse az oktatók, a hallgatók és a mentorok munkáját. Tematika: pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani, IKT módszertani filmeket gyűjtöttünk össze, illetve forgattunk le. A tartalmat szakmai zsűri bírálja el, Az oldalra 2011április óta lehet regisztrálni, Bárki tölthet fel filmet, amit a szerkesztőség elbírál, A filmek 90%-hoz vannak segédanyagok, mindegyikhez van rövid szakmai és tartalmi ismertető, A filmeket lehet „lájkolni”, kommentelni, van fórumlehetőség, Több mint 130 film, ebből kb. 30 IKT-s, mestertanarvp.ektf.hu