Az igazságszolgáltatás: Résztvevő szervek, a bíróságok

Az előadások a következő témára: "Az igazságszolgáltatás: Résztvevő szervek, a bíróságok"— Előadás másolata:

1 Az igazságszolgáltatás: Résztvevő szervek, a bíróságok
Igazságügyi szervezet és igazgatás március 8.

2 Az igazságszolgáltatás
Bíróság OBH Büntetetés-végrehajtás Bírósági végrehajtás Ügyészség Közjegyző Nyomozó hatóság Ügyvédség BÜNTETŐJOGI JOGALKALMAZÁS MAGÁNJOGI JOGALKALMAZÁS

3 A bíróságok alkotmányjogi szabályozása
Alaptörvény cikk „A bíróság„ cím Alaptörvény „Szabadság és felelősség” cím (az igazságszolgáltatás alapelvei) évi CLXI. törvény (Bszi.) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról évi CLXII. törvény (Bjt.) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról

4 A bírói hatalmi ág főbb tevékenységei
I. Igazságszolgáltatás II. Bírói jogalkalmazás egységének biztosítása III. A bíróságok igazgatása IV. Nyilvántartási, törvényességi beavatkozó tevékenység

5 I. Az igazságszolgáltatási tevékenység
Feladata: jogvédelmi jellegű jogalkalmazás Tartalmilag = Vitássá tett vagy megsértett jogról, törvényben szabályozott eljárás során kötelező erővel való döntés. Fogalmi elemei szerint: Jogalkalmazás = a jog valóra váltásának közvetlen formája (egyedi ügy-elvont norma) Jogvédelmi jellegű = jogsértésekkel szembeni jogvédelem megadása, jogszerű állapot helyreállítása, jogsértések orvoslása A bírósági igazságszolgáltatás az ítélkezésben ölt testet.

6 Az igazságszolgáltatás és a bíróság - kizárólagosság?
Az igazságszolgáltatás fogalmának tágabb és szűkebb értelmezése Szűk értelemben: kizárólag a bíróság által végzett speciális jogszolgáltatás, jogalkalmazás („az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának alapelve”) Tágabb értelemben: Az igazságszolgáltatás = a bírói jogvita eldöntés, ítélkezés (a bíróságokon)+ más állami szervek jogszolgáltató tevékenysége. Pl. közjegyző által lefolytatott egyes eljárások, jegyző birtokvédelmi eljárása, stb.

7 A bírói igazságszolgáltatás jellemzői
Egyedi ügyben kikényszeríthető, kötelező erejű döntés születik Szervezetileg független szerv - a bíróság - hoz döntést. Az eljáró bíró függetlensége, mint alapelv. A hatalom korlátja: - a jogszabályoknak való alárendeltség.

8 II. Bírói jogalkalmazás egységének biztosítása, mint bírósági feladat
Keretei: Jogegységi eljárás, jogegységi határozatok Cél: az ítélkezés szakmai irányítása Eljáró szerv: Kúria

9 III. A bíróságok igazgatásával kapcsolatos tevékenység
Cél: Szervezeti, személyi és tárgyi keretek biztosítása Megvalósulása: Központi szinten - Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke - Országos Bírói Tanács (OBT) Helyi szinten - egyes bíróságok vezetői (elnök, alelnök…) + Bírói önkormányzati szervek (bírói testületek)

10 IV. Nyilvántartási, törvényességi beavatkozó tevékenység
A tevékenység jellege: kifejezetten nem igazságszolgáltatás Cél: garancia nyújtása Pl.: cégek nyilvántartásának vezetése, ezzel kapcsolatos eljárások lefolytatása - Cégbíróság Cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása, ellenőrzése - Törvényszék

11 Az igazságszolgáltatás alapelvei
Az alapelvek szerepe Csoportosítása - Szervezeti és eljárási (működési) alapelvek - Alkotmányjogi (általános) elvek és az egyes eljárásjogi szabályozások elvei

12 Az igazságszolgáltatás alkotmányjogi alapelvei
1. Az igazságszolgáltatás általánosságának elve (bírói monopóliumának elve) 2. A bírói függetlenség elve 3. A bírói jogvédelemhez való jog, a védelemhez és képviselethez való jog 4. A bíróság előtti egyenlőség és az igazságszolgáltatás egységének elve 5. A tárgyalás nyilvánosságának elve 6. A bírósági határozatok sajátosságának elv 7. A bírósági határozat elleni jogorvoslathoz való jog 8. A társasbíráskodás elve, valamint az ülnökrészvétel és egyenjogúságuk elve

13 Az előadáshoz kapcsolódó írásos tananyag:
Petrétei József - Tilk Péter: Magyarország alkotmányjogának alapjai Kodifikátor Alapítvány Pécs, 2014. Petrétei József: Magyarország alkotmányjoga II. Államszervezet. Kodifikátor Alapítvány Pécs, o.

14 Köszönöm a figyelmet! Dr. Molnár Judit egyetemi adjunktus